Észak-Magyarország, 1995. február (51. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-07 / 32. szám

LI. évfolyam, 32. szám 1995. február 7-, kedd Ara: 17,90 Ft / BORSOD - ABAUJ - ZEMPLÉN FÜGGETLEN NAPILAPJA a Volán A bahcsiszer4íS szökőkút A Miskolci rvemzeu balett-társulata a Diótörő és a Coopelia után az idén A bahcsiszeráji szökőkút című tánckölteményt mutatja be március 3-án. (9. oldal) Akár életfogytig is adható a támogatás Az emelt szintű családi pót­lék korlátlan ideig jár az ál­landó ápolásra, felügyeletre szorulóknak. A betegség té­nyét azonban időről időre igazolni kell. (4. oldal) A Volán tárgyalni akar, de vá­laszlépést is fontolgat a barci- kai tömegközlekedésről gon- skodó cég, mert az általuk ivasoltnál kisebb mértékben emelték a viteldíjat. (5. oldal) Jelentős aktívum az idegenforgalomban Budapest (MTI) - Tavaly novem­ber végéig csaknem 100 millió dol­lárral több aktívum keletkezett az idegenforgalomban, mint a megelő­ző esztendő azonos időszakában. Hétfőn a Magyar Nemzeti Bankban elmondták, hogy a bevétel 11 hónap alatt 1 milliárd 336,8 millió dollár volt, a kiadás pedig 801,1 millió dol­lár. Mindkét tétel 22 százalékos nö­vekedést mutat 1993 azonos idősza­kához képest. Az aktívum pedig 535,7 millió dollár, míg a megelőző év 11 hónapjában ez 440,4 millió dollár volt. Forintban számolva a bevétel 140,4 milliárd, a kiadás pe­dig 83,7 milliárd volt. Ez esetben a növekedés mindkét oldalon 38-39 százalékos. Koreai adomány menekülteknek Bicske (MTI) - Hatvanezer cso­mag, mintegy 3 milüó forint értékű gyorsan elkészíthető tésztaételt adományozott a bicskei menekült- tábor lakóinak a koreai érdekeltsé­gű, Kecskeméten működő HANWHA Élelmiszerek Magyarország Kft. A Pótkocsis teherautónyi adományt nétfőn a Menekültügyi és Migráci­ós Hivatal bicskei befogadóállomá­sán Cső Szong Hong, a Koreai Köz­társaság budapesti nagykövete ad­ta át a tábor vezetőinek. Az ENSZ nienekültügyekkel foglalkozó bi­zottsága már több alkalommal ka­pott Koreától támogatást. A jövő­ben más magyarországi befogadó táboroknak is segítséget kívánnak nyújtani. A legkorszerűbb hulladéktároló Marcali (MTI) - Az ország egyik legkorszerűbb regionális hulladék- tárolóját adták át hétfőn Marcali­kan Baja Ferenc környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter jelen­létében. A tároló első kazettája mintegy 88 millió forintos költség­gel a múlt év végére készült el, és összesen 600 ezer köbméter szilárd hulladék tárolására alkalmas. A tá­roló medencéjét 2 milliméter vastag szigetelőlemezzel látták el, és a csurgalék vizek elvezetését és keze­lését is zárt rendszerben oldják meg. Marcaliban fél éven belül be­vezetik a szelektív hulladékgyűj­tést, akkorra ehhez minden feltételt megteremtenek a lerakóhelyen is. Baja Ferenc azt is elmondta: a kör­nyezetvédelmi törvényt szeretné mielőbb a parlament elé vinni. t Kísérletek az ENSZ- embargó kijátszására Budapest (MTI) - A jugoszláv Polgárháború folytán bevezetett ENSZ-embargó kijátszására tett kí­sérlet miatt a magyar határszaka­szokon lévő vámhivatalok a múlt héten összesen öt esetben indítot­tak eljárást. A tompái, hercegszán­tói és vámosszabadi határátkelőhe­lyeken elkövetett szabálysértése­kért öszszesen mintegy 20 millió fo­rint bírságot szabtak ki az illetékes határ-vámhivatalok. A három legje­lentősebb bűncselekményt a tompái határátkelőhelyen, kilépéskor kö­vették el. A legnagyobb volumenű bűncselekmény elkövetője egy hol­land állampolgár volt, aki nagy ér­tékű proteinkészítményt - főként gyógyszereket - kísérelt meg BNSZ-engedély és árubejelentés nélkül az országból kivinni. Új Hunsiet vagy használt Tátra Március végéig eldől, hogy vásárolhat-e Miskolc új villamosokat Tetszett a Ganz-Hunslet villamos a miskolciaknak. Lehet, hogy először és utoljára láttuk? Fotó: Fojtán László Miskolc (ÉM - MSZ) - Ha pénz híján nem vásárolhat Ganz- Hunslet villamosokat a város, akkor meg kell elégednünk újabb használt Tátrákkal - nyi­latkozta lapunknak az MVK Rt. igazgatója. A napokban látott napvilágot a hír, hogy az egyetlen hazai vasúti jármű­gyár, a Ganz-Hunslet dolgozóinak egyharmadát elbocsátotta - megren­delés híján. Mint arról annak idején beszámoltunk, Miskolc éppen ettől a cégtől szeretne 12, egyenként 121 millió forint értékű villamost vásá­rolni. Azt jelenti-e az Ganz-beli elbo­csátás, hogy csak álom marad a jár­műpark fejlesztése? Kérdésünkre Szilágyi István, a Miskolci Városi Közlekedési Rt. igazgatója azt válaszolta, valóban veszélybe került a miskolci villa­mosok cseréje. Nem elsősorban a Ganz-Hunslet nehéz helyzete mi­att, bár az is nagyon sajnálatos. Az MVK Rt. tavaly beadta a pá­lyázatát a központi környezetvé­delmi alaphoz, kérvén, a villamo­sok árának 30 százalékát az alap fedezze, adjon továbbá újabb 30 százalékot kamatmentes hitel­ként a városnak, a fennmaradó 40 százalékot pedig Miskolc állja. A pályázattal tavaly decemberben nem foglalkoztak az elbírálói, a hasonló kéréssel hozzájuk forduló Szegedet pedig pénzhiányra hi­vatkozva elutasították. A tervek szerint Miskolc ez év második felében kapta volna az első négy Hunslet-villamost, jövőre a többi nyolcat. Mivel a város idei bü­dzséjében nincs fedezet a saját rész­re, és túl nagy teher lenne két év alatt fizetni, az MVK Rt. módosítot­ta a pályázatot. Később kezdjék és tovább húzzák el a villamosok szál­lítását - ez nemcsak a város, hanem az alap pénzét is kímélné. így is elő­fordulhat azonban, hogy Miskolc- nak már nem jut a környezetvédel­mi alapból. Az igazgató szerint a régi sárga, FW-típusú villamosokat minden­képp le kell cserélni, még mielőtt tönkre tennék a nemrég felújított sí­neket. Mivel az új Tátra villamosok ugyanannyiba kerülnek - ráadásul dollárért - mint a Hunsietek, pénz híján marad a második változat, újabb használt Tátra villamosok be­szerzése. Arányváltozás a beruházások javára Horn Gyula és vezető közgazdászok háromórás megbeszélése Budapest (MTI) - A több mint háromórás, neves közgazdá­szokkal tartott hétfői megbe­szélése után Horn Gyula kije­lentette: a találkozón nem volt szó személyi kérdésekről. A je­lenlévők egyenként vázolták értékelésüket a múlt év gazda­sági folyamatairól és az idei legszükségesebb feladatokról. Horn Gyula javasolta, hogy a hétfői megbeszélés résztvevői még a gazdaságpolitikai kérdé­sekkel foglalkozó február 23-ai kormányülés előtt üljenek ösz- sze újra. A megbeszélésen részt vett Kuncze Gábor koalíciós miniszterelnök-he­lyettes, belügyminiszter, Békési László pénzügyminiszter, Dunai Imre ipari és kereskedelmi minisz­tériumi államtitkár. Ott volt az esz­mecserén Nagy Sándor MSZP-s or­szággyűlési képviselő, az MSZOSZ elnöke, Gaál Gyula, az SZDSZ frak­cióvezetésének tagja, Nyers Rezső MSZP-s képviselő, közgazdász, Ká­dár Béla, az Országgyűlés költség- vetési bizottságának MDF-es elnö­ke, valamint több neves pénzügyi szakértő: Simányi György, Szapáry György, Kemenes Ernő, Tarafás Imre, Medgyessy Péter, Király Pé­ter, Pulai Miklós, Vissi Ferenc és Inotai András. Kuncze Gábor azt emelte ki, hogy a helyzet megítélésében alap­vetően egyetértés volt, és a megte­endő intézkedéseket illetően is so­kan vallottak azonos nézetet - pél­dául hogy megoldást kell találni az egyensúly-problémákra, ám emel­lett fenn kell tartani a növekedés valóban pozitív elemeit, illetve hogy ösztönözni kell az exportot. Kuncze Gábor a konzultációt követően sem lát indokot a kormányprogram alapvető megváltoztatására, ám úgy véli: a megvalósítás érdekében valóban határozott intézkedésekre van szükség. A modernizációs program alapvető vitaanyagáról - a Pénzügyminisztérium műhelyé­ben elkészült hároméves gazdaság- politikai programról - hamarosan megkezdődik a vita a koalíciós partnerek között, illetve a kormá­nyon belül. Békési László pénzügyminiszter megerősítette, hogy haladéktalanul szükség van egyensúlyjavító intéz­kedésekre, amelyeket össze kell kapcsolni a gazdaság modernizálá­sával. A találkozó eredményét ab­ban a szerinte nagyon fontos tény­ben jelölte meg, hogy a beszélgetés egységesebb nézetet segít kiková­csolni a gazdaságpolitikát formálók, alakítók, és a tanácsadók körében.- Amíg nincs átfogó hároméves program, addig nincs értelme „ke­ményítésről” beszélni, de számba kell venni a teendőket és ez a vita most azt szolgálta, hogy legalább címszavakban és vázlatpontokban körvonalazódjon az a probléma- és feladathalmaz, amelyet a kormány­zatnak és az Országgyűlésnek végig kell gondolnia az elkövetkező he­tekben - mondta Nagy Sándor, az MSZOSZ elnöke. Gaál Gyula, az Országgyűlés Költségvetési és Pénzügyi Bizottsá­gának szabaddemokrata alelnöke szerint a tanácskozás résztvevői tá­mogatásukról biztosították a Béké­si-programot, amelynek az elhang­zottak alapján nem látszott alterna­tívája. A jelenlévők amellett foglal­tak állást, hogy az anyagi források elosztásában jelentős aránymódo­sulásra van szükség a beruházások javára és a fogyasztás terhére. Elté­rőek voltak a vélemények arról, hogy szükség van-e pótköltségvetés készítésére az 1995-ös állami bü­dzséhez. Gaál Gyula szerint nincs szükség pótköltségvetésre, ehelyett a kamatszint csökkentésére kellene koncentrálni, hiszen ez önmagában nagy megtakarításokat eredmé­nyezne. Kádár Béla, az Országgyűlés költségvetési bizottságának MDF- es elnöke kiemelte, hogy a résztve­vők a helyzetértékelésen túl új terá­piát is javasoltak a megbeszélésen. ■KOMMENTÁR Konzílium Marczin Eszter A miniszterelnöki tanácsadó testület más formában történő újjáélesztése? Egyfajta válságstáb „konzíliuma" a beteg magyar gazdaság felett? Vagy a megüresedett mi­niszteri, bankelnöki pozíciók betöltésénél számításba vehető pénzügyi, közgazdasá­gi szakemberek feltérképezése? Nagyjá­ból ezek a lehetőségek juthattak az ember eszébe, amikor elgondolkodott azon, mi­lyen apropóból hívta össze Horn Gyula tegnapra az ország neves közgazdásza­inak egy csoportját. Aztán a megbeszélésről kiadott jelentések szűkítették a lehetőségek körét, hiszen a mi­niszterelnök kijelentette, nem volt szó sze­mélyi kérdésekről. így a latolgatás utolsó­ként említett variációját máris félretehetjük. Marad tehát az első kettő, annál is inkább, mert a tudósítás beszámol arról, hogy a kormányfő a jövőben is konzultálni kíván neves pénzügyi szakemberekkel. Ez arra enged következtetni, hogy az elkövetke­zendőkben végleges véleménye kialakítá­sánál Horn Gyula figyelembe veszi az eze­ken a megbeszélésen hallottakat. Ezt lát­szik erősíteni az a tény is, hogy ezúttal meglehetősen vegyes volt a meghívottak köre, és a vegyes itt nem szakmai minősí­tés. A nézetek különbözőségéről van szó, hiszen a miniszterelnök által összeállított listán kormánypárti és ellenzéki gazdasá­gi szakértők neve egyaránt szerepelt. Ami a konzíliumot illeti, ez a feltételezés egyértelműen megállja a helyét, hiszen a jelenlevők egyenként vázolták értékelésü­ket a múlt év gazdasági folyamatairól és az idei legszükségesebb feladatokról. A ta­nácskozáson résztvevők a nyilatkozatok szerint határozottan támogatták a Békési- programot, amelynek-itt is megerősödött- nincs alternatívája. Az egyetértés és a szakértők demonstratív összehívása kétségtelenül hasznos, ameny- nyiben ez egy világos és deklarált stabili­zációs-gazdasági program kialakításának szándékával történt és történik a későbbi­ekben. Másrészt viszont az is benne van a pakliban, hogy a kormány tapogatózik, talán mégis keresi az (ex)pénzügyminisz- ter programjának alternatíváját, és termé­szetesen nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy esetleg éppen így akarja bizo­nyítani a közvélemény számára: ezt és csakis ezt a programot lehet, érdemes, kell- Békésivel vagy nélküle - végrehajtani. Bármelyik lehetőség az igaz, az első lé­pés mindenképpen a pénzügyi tárca első emberének kinevezése kell hogy legyen. Csak így garantálható, hogy a sok - egyéb­ként sikeres - szakértő között ne vesszen el a magyar gazdaság ügye. Változik a minimálbér Budapest (MTI) - Február elejétől a múlt év­hez képest mintegy 16 százalékkal emelkedik a núnimálbér összege. Abban az esetben, ha a munkavállaló havibérért dolgozik, a törvény­ben meghatározott legkisebb kötelező munka­bér a tavalyi 10 500 forint helyett - 12 200 fo­rint. A változás ugyanilyen mértékű órabér al­kalmazása esetén is. A minimális órabér összege 1994-ben 60,50 forint volt, idén 71 fo­rint. A teljesítménybérezésnél a garantált bér kötelező, legkisebb összege a havibérhez ha­sonlóan 12 200 forint. A rendelet a költségveté­si szervekre és a közalkalmazotti és közszolgá­lati jogviszonyban állókra egyaránt vonatko­zik. A mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdő­gazdálkodás és a halászat területén tevékeny­kedő munkáltatók és munkavállalók esetében 1995. szeptember 1-ig még a múlt évben meg­állapított minimálbéreket kell alkalmazni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom