Észak-Magyarország, 1995. február (51. évfolyam, 27-50. szám)
1995-02-06 / 31. szám
8 ÉSZAK-Magyarország Kultúra 1995- Február 6-, Hétfő _APROPÓ Panteon Dobos Klára Szenczi Molnár Albert, Apáczai Csere János, Misztótfalusi Kis Miklós, Jósika Miklós, Kriza János, Brassai Sámuel, Dsida Jenő, Kós Károly, Reményik Sándor, Szilágyi Domokos, Xantus János, Poór Lili vagy éppen Aletta van der Maet... A névsor még hosszan folytatható. Mi a közös ezekben az emberekben!1 Vagyis hogy milyen okból kerültek a nevek most egymás mellé? Az apropó: Házsongárd. Azaz a hét vége egyik híre, mely szerint megint kárt okoztak benne ismeretlen sírgyalázók. Most éppen Szentgyörgyi István színész plakettje került a földre - darabokban... Mennyi rossz hírt hallottunk már a Há- zsongárdi Panteonról. A legijesztőbb az volt, mikor arról volt szó, hogy „egyszerűen" eltüntetik a jeleket a föld színéről, sőt a föld alatti létet is megbolygatják. A rongálás pedig szinte mindennapos volt. És ez azért is fájó, mert Házsongárd egyfajta jelképünk. Az erdélyi-magyar múlt nagyjainak nyugvóhelye több mint négyszáz éve. (De századunkban itt talált örök nyugalomra a romániai művelődéstörténet sok jeles személyisége is.) Az adatok szerint Kolozsvár város tanácsa 1585-ben, a pestisjárvány idején határozta el, hogy az akkori itteni dinnyeföldeket temetőként veszi használatba. 1911 -ben még hatvankét 1700 előtti sírkövet írtak itt össze. Azóta a temetőrendezések során ezek egy része elpusztult, de elő is került néhány. Sok személyiségnek méltó síremléke van az erdélyi temetőben, mások sírját viszont halaszthatatlan feladat lenne megjelölni. Ugyanígy halaszthatatlan a restaurálás is. Annál is inkább, mert rongálásra jobban ösztönzi az arra hajlamos embereket, ami már eleve rongált, elhanyagolt. Ez persze nem mentségük. Például azért, mert már Ajtmatov is megírta, hogy „ha a halál semmi nekik, akkor az életnek sincs értéke előttük." TÁRLAT ... Ember és természet Lzsófalva (ÉM) - Majercsik János 1935-ben, Sajószentpéteren született, tehetsége azonban ifjú éveiben távolra sodorta szülőhelyétől. Budapesten a Képzőművészeti Szabadiskolán tanult, majd az ott szerzett ismeretek birtokában az ’50-es években tért vissza Borsodba. Kazincbarcikán telepedett le, ma is ott él és munkálkodik. Majercsik Jánost rendkívül termékeny alkotónak tartják. Munkásságáról egyéni és kollektív kiállítások alkalmával - Magyarországon és külföldön - gyakran és sokfelé adott számot az elmúlt évtizedekben. Művészetének - a termékenység mellett - a sokoldalúság a másik fontos jellemzője. Ez nemcsak a műfajok és a technikák változatosságában, hanem műveinek témaválasztásában is megnyilvánul. Egyéniségéhez legközelebb az emberábrázolás áll, de képein megjelennek az ember és a természet azon ellentmondásai is, amelyek leginkább foglalkoztatják. Képeinek színvilágát harmonikusan mindig az adott témához választja meg. Majercsik János alkotásaiból ma délután 4 órakor az izsófalvai Izsó Miklós Művelődési Házban nyílik kiállítás. A tárlatot február 20- ig tekinthetik meg az érdeklődők. Majercsik János Ahol nagyon drága a siker Az általánosnak nem mondható 47. Számú Általános Iskolában Fotó: Dobos Klára „Itt minden a gyerekhez igazodik...' Miskolc (ÉM - FG) - Kezdetben volt a kisegítő, majd eltérő tantervűvé szépítették a megnevezést, de a hivatalosan használt intézménynév semmitmondóan általános lett. Mintha ezzel is takargatni akarnánk, hogy bizony nem vagyunk egyformák. A különbözőségeket nehezen tűrő „általános” iskolák nem nagyon tudnak mit kezdeni a nehezebben fejlődő, a korosztályuktól lemaradó gyerekekkel. (Persze, okozhatnak problémát a kiemelkedően tehetséges tanulók is.) A statisztikák szerint Magyarországon a 6-14 éves korosztályban közel negyvenezer enyhén vagy középsúlyosán fogyatékos gyerek található. Ébben a számban természetesen benne foglaltatnak a látás-, hallás- és mozgásproblémákkal küzdők, de vannak közöttük olyanok is, akik értelmükben sérültek, és olyanok is, akiknél mindezek a fogyatékosságok halmozottan jelentkeznek. Egy iskola a sok közül A miskolci 47. Számú Általános Iskola elnevezése és az itt szerezhető végbizonyítvány szerint ugyanolyan lenne, mint a többi iskola. Viszont ide azok a diákok kerülnek, akikről már a tanulmányok megkezdésekor vagy később kiderül, hogy nem tudnak együtt haladni a többiekkel, nem képesek megfelelni az ottani követelményeknek. Keserves kudarcok után érkeznek ide a gyerekek. Ráadásul a szülők többsége nehezen fogadja el a szakértői bizottság döntését.- A korrekciós óráknak, a kis létszámú csoportoknak köszönhetően itt sokkal több lehetőség adódik az egyéni foglalkozásra - mondja Da- róczy Leventéné iskolaigazgató. - Jelenleg a 140 növendékünk 11 osztályban tanul. Ideálisnak mondható 12-15 fős csoportjaink vannak. A bi-. ológiát, a fizikát és a kémiát egy tantárgycsoportban tanítjuk, nem oktatunk idegen nyelvet. Persze, itt is vannak tantervi követelmények, de a napi munkában jobban tudunk alkalmazkodni a gyerekekhez. Ha látjuk, hogy valami nem megy, újrakezdjük: lassabban, más módszerrel, de semmiképpen sem erőltetve. A nyolcadikosok többsége továbbtanul. Az itt szerzett bizonyítvány ugyanúgy feljogosítja őket erre, mintha máshol fejezték volna be az általár nos iskolát. Persze, azt is hozzá teszi az igazgatónő: csak a legjobbak jutnak be a szakmunkásképzőkbe, és nagyon nagy kitartás, az ottani tanárok megfelelő segítsége, türelme szükséges ahhoz, hogy sikeresen el is végezzék. Inkább valamilyen speciális szakiskolában tanulnak tovább az innen kikerülő gyerekek. Egyetlen a háromból Miskolc városában három eltérő tantervű általános iskola is működik, viszont a Károly utcai 47-es számú abban is eltér a többitől, hogy három tagozatból tevődik ösz- sze. Az iskolához tartozik egy óvoda, idejárnak azok a kicsik, akikről már korábban kiderült, hogy különleges bánásmódot igényelnek. Mert: összerendezetlen a mozgásuk, nehezen igazodnak el a térben,, nem tudnak tájékozódni, baj van a figyelmükkel, a ritmusérzékükkel, az emlékezetükkel, megkésett a beszédfejlettségük és még sorolhatnánk az okokat. Ugyancsak ehhez az iskolához tartozik egy foglalkoztató is, ahová 18 éves korig járnak a fiatalok. Nekik már az eltérő tantervű iskola is csak kudarcot jelentene. De az ő tanításukról, fejlesztésükről sem mondanak le az intézmény gyógypedagógusai. Sok-sok türelemmel, szakértelemmel el lehet juttatni őket is olyan szintre, hogy képesek legyenek ellátni önmagukat, tudjanak tájékozódni a világban és a későbbiek során munkát vállaljanak. Melyiket a sok közül? Az iskola valamennyi tanára gyógypedagógus. De egyikük sem állítja, hogy befejezte volna tanulmányait. Valaki mindig tanul, és tanítják egymást is. Szerencsére egyre több szakkönyvet -adnak ki, újabb és újabb módszerekről hallani. Persze, a továbbképzések meglehetősen drágák, de az iskola igyekszik ehhez minden támogatást megadni. Bár, az is előfordul, hogy a pedagógus saját zsebből fizeti a részvételi díjat. Tóth Lászlóné például a diszlexiás foglalkozásokra járt. Az ott tanult módszerek nagyon jól hasznosíthatók a megelőzésben, az olvasási zavarok csökkentésében, de egy- egy gyakorlat alkalmas lehet más készségek fejlesztésére is. Kovács Ándrásné logopédusként dolgozik az iskolában. De ő sem maradhat csak a saját szakterületénél. Hiszen a beszédzavar gyakran jár együtt az írás, az olvasás, a számolás zavarával. Ezek enyhítésére, leküzdésére számtalan módszer létezik.- Nagyon jó az Észkerék is - mutatja Göndöcz István a kifestőkönyvhöz hasonló füzetet -, ez tulajdonképpen az agykontrollhoz hasonlítható gyakorlatokat tartalmaz. De vannak ennél egyszerűbb módszerek is. Hatalmas nevelő ereje van például annak, amikor valaki leülhet a számítógép elé. Mi csak készségfejlesztésre használjuk a gépet, bár már a mi szakterületünkre is dolgoztak ki oktatóprogramokat. Mint később kiderül egyetlen számítógépe van az iskolának, azt is valamilyen pályázaton szerezték. Nem panaszképp’ mondják. Persze, jó lenne több is, de nem ezt tartják a legfontosabbnak.- Talán nem tűnik túlzásnak - veszi át a szót az igazgatónő -, de azt kell mondanom, itt minden a gyerekhez igazodik, és a nevelés sikeressége leginkább a pedagógus személyiségétől függ. Itt minden eredményért többszörösen kell megdolgoznunk. Végül: de A beszélgetés a fenti - zárszónak igazán alkalmas - mondatokkal még nem ért véget. Ezután jöttek még a gyerekek történetei. Szomorú históriák: szétesett családokról, rossz lakáskörülményekről, elzül- lött szülőkről - mert nagyon sokuknál az otthoni problémák okozták a lemaradást. De valamivel vidámabb eseteket is hallhattunk. Például arról, mekkora csizmát rajzolt egy kisfiú, csak azért, hogy illusztrálja: Miskolc a Bükk-hegység lábánál terül el... Mágnás Miska Miskolc (ÉM) - A Mágnás Miska című operettet mutatja be a miskolci Premier Színház ma este 6 órától a Rónai Művelődési Központban. A holnapra hirdetett előadást egy későbbi időpontban, február 13-án, hétfőn este 6 órától tartják. A keddre megváltott jegyek - természetesen - a 13-i előadásra érvényesek. írott helyismeret Kazincbarcika (ÉM) - Kazincbarcika várossá nyilvánításának 40. évfordulója tiszteletére az Egressy Béni Művelődési Központ és Könyvtár pályázatot hirdetett helyismeret-helytörténet és széppróza kategóriákban. A helyismereti-helytörténeti pályázatokat Nagy Károly helytörténész és Takács István, a Barcikai Históri- ás szerkesztője értékelte. A legjobbnak Dús István: Kazincbarcika jelenlegi és régebbi földrajzi nevei című munkáját tartották. Második díjat kapott Rózsa Sándor: Városom, Kazincbarcika című írása. Harmadik díjas lett Tóth Ferenc: Visszaemlékezésem Kazincbarcika múltjából című munkája. A szépprózai műveket Csorba Piroska író és Rajkai Zsomborné tanárnő bírálta el. Értékelésük alapiján első díjat kapott Nagy Sándorné Timár lilára Régi felfogás jeligéjű írása. Második díjat a zsűri nem adott ki. Harmadik díjban részesült Krasznahorkai L. László: A visszatérés öröme című pályamunkája. Vallásos filmek Gyula (MTI) - A vallásos tárgyú filmek és videók első országos fesztiválját rendezik meg Gyulán. A szervezők 1990 után készült, művészi értékű (nem eseményt rögzítő), legfeljebb húszperces alkotásokat várnak felekezetre való tekintet nélkül. A pályázóknak február ll-té kell -írásban jelentkezniük, a filmeket és a videoműsorokat február 25' ig kell beküldeniük a fesztivált rendező Hajdú István László címére. Gyula, Béke sugárút 9-11. A vallásos tárgyú rövidfilmek és videók, első országos szemléjének a gU"31 Erkel Ferenc Művelődési Ház március 3-tól 5-ig ad helyet. A felvételi díja Budapest (ÉM) - Kilencszázról ezerötszáz forintra változik a felsőoktatási intézményekbe jelentkezők felvételi költségtérítési díja. A kormány a díjemelést azzal indokolta, hogy jelentősen megnőttek a felvételi eljárással kapcsolatos központi és intézményi feladatok, és a díj összege nem követte az infláció alakulását. A rendelet szerint tehát az ez évtől az egyetemekre, főiskolákra jelentkezőknek már a megemelt, ezerötszáz forintos díjat kell befizetniük. Anne és Piaf Miskolc (ÉM) - Edith Piaf tiszteletére Anne Pekoslawska ad sanzonestet - az Alliance Francaise és a Kulturális Menedzser Iroda szervezésében - február 7-én, kedden este 7 órától a Csodamalom Bábszínház nagytermében (Kossuth u. 11.). A műsorban közreműködik: Cécile Muguet és Jean Lou Descamps. Párkák - Finta Éva hangja és játéka Horpácsi Sándor Merő anakronizmus manapság ilyen jellegű írással porondra lépni, kedves Olvasó” - kezdi a fülszöveget a szerző. Valóban. A „Hang, játék három önálló részben” műfaja meghatározhatatlan. Nem hangjáték, tehát nem a rádiónak szánta, ugyanakkor reméli, hogy „Azonnyal talál magának zeneszerzőt. A dolgok törvénye szerint”. Ez a se nem hang, se nem színpadi játék a lényegét tekintve mégiscsak líra, mindenesetre egy lírikus mívesen megfogalmazott reflexiói szerelemről, házasságról, életről, halálról. Életünk fonalát a párkák fonják a görögök szerint. A sors eszközei, ha úgy tetszik működtetői ők, akik maguk sem tudják, hogy mikor és miért vágják el az élet fonalát. Finta Éva nem szolgaian dolgozza át a görög mitológiát, maga a cím is inkább utalás arra, hogy az emberi lét, mai divatos kifejezéssel a létbe kivetettség, a nemek egymáshoz, valamint az ember léthez való viszonya nem változik. A szereplők: a Világosság Asszonya, a Sötétség Asszonya, a Lány fehérben (későbbiekben Nő), a Tévelygő (Férfi), a Főnixmadár és a Kórus egyszerre szimbolikusak, mitológiaiak és líraiak. Maga a „cselekmény” - ha ugyan ezt annak lehet nevezni - igen ösztö- vér, összefogott. A Lányt, akinek a szülei régen meghaltak a nagynénje (Fény Asszonya) neveli. Mígnem megjelenik a legény (Tévelygő), azaz a szerelem, s ezzel a Lány átminősül, átlényegül előbb feleséggé, majd anyává. A szocializáció befejeződik, az idill is, mert a felnőttiét tele van konfliktussal. A félj (apa) és a feleség (anya) viszonyát a férj körüli felhozó titok zavarja meg. Nem tudjuk meg, hogy mi az. Buta fiú eszemmel csak találgatom. A férfi életét nem tölti ki csak a szerelem - bármekkora is legyen az. Van egyfajta küldetés-, hivatástudata, azaz dolga a világban, míg a nő életét kitölti a szerelem, majd a gyerek. A férfi később rájön, hogy erőt és biztonságot csak a családban találhat, s idővel vissza is talál hozzájuk. De ez az együttlét már nem a kezdetek idillje, hanem két tudatos felnőtt szövetsége az életküzdelemben, amely tele van csapdákkal és kényszerű kompromisszumokkal. Ilyen egyszerű ez - mondanám cinikusan -, ha jól mennek a dolgok. Hozzátenném azt is, hogy ez a látásmód, ez a lírai lebegés jellegzetesen női, feminin, ha nem tartanék a feministáktól. Hiszen maga a feminizmus is egy felismert hiány, töredezettség terméke, amely úgy véli helyreállítani a vélt, csak nosztalgiákban élő harmóniát, hogy a Zeusz által kettéválasztott (két nemre) ember másik felének a jogaiért perel. Ajing és a jang csak együtt lehet teljes, ketten együtt vállalhatják, biztosíthatják a lét folytonosságát, az utódok nevelését. Finta Éva tehát elkötelezetten családpárti, a férfi feladatvállalása és a bölcső (ringatás) közé egyenlőségi jelet tesz. Egy meg egyből így lesz három (négy stb), harmonikus egész, azaz család, kiküzdött harmónia. Nemes gondolat, mint ahogyan maga az egész kompozíció emelkedett, tudatosan lebeg az empíria, a társ- szagú valóság felett. Amerikai vendég Miskolc (ÉM) - A Miskolci Egyetem meghívására február 7-én es 8-án Miskolcra látogat Becskeházy Péter, az amerikai nagykövetség kultúrattaséja. A tervek szerint február 7-én a Miskolci Nemzeti Színházba is ellátogat a vendég, ahol Hegyi Árpád Jutocsa igazgató mutatja be az intézményt. Röviden ______^ H ologramkiállítás nyílik február 7-én, kedden a putnoki Gömöri Múzeumban. A tárlat február 19-ig tekinthető meg. Bakó Ilona Ferenczy-díjas textilművész alkotásaiból nyílik kiállítás ma délután 5 órakor a tiszaújvárosi Városi Kiállítóteremben. Hologramkiállítás látható mától február 19-ig a kazincbarcikai Gyermekkönyvtárban.
