Észak-Magyarország, 1995. február (51. évfolyam, 27-50. szám)
1995-02-04 / 30. szám
4 ÉSZAK-MAGYARORSZÁG Árvíz i 1995» Február 4-, Szombat Száz veszély a töltéseken Kétévenként kisebb, tizenkét évenként rendkívüli árvizek kialakulása várható Mindig voltak, mindig lesznek Miskolc (ÉM) - Idézet az 1970. évi Tisza völgyi árvíz című kiadványból: „Árvizek a történelem kezdete óta mindig voltak és mindenkor lesznek. Egyelőre elképzelhetetlen, hogy valaha is el tudjuk érni megszüntetésüket, csak kártételük korlátozható. Az ókori mondák világában éppúgy felbukkannak az árvizek, mint az írott történelemben. Gondoljunk csak a Gilgames-eposzra és a Bibliára, vagy a magyar történelemben az 1838. évi jeges árvízre, amely Pest-Buda jelentős részét romba döntötte, és az 1879. évi szegedi árvízre, mely az Alföld legnagyobb városát pusztította el. Az egész világ közvéleményét megrázta az 1953. évi hollandiai árvíz, amelynek csaknem 2000 emberélet esett áldozatul, vagy 1967-ben a felső-olaszországi árvíz, mely különösen Firenzében okozott felmérhetetlen pusztítást. Azóta is szinte nap, mint nap értesülünk az újságból, a rádióból, a televízióból nagy területeket, olykor több országot érintő árvízkataszti-ófáktól.” Most éppen Nyugat-Európában pusztít a víz. Civilizációs átok Budapest (EM - B.A.) - A civilizáció velejárója az árvíz - nyilatkozta lapunknak Bóna Márta meteorológus. A szakembert arról kérdeztük: mi idézte elő Európa nyugati felében a több országot sújtó árvizet. Az Atlanti-óceánhoz közel fekvő országok éghajlata eleve csapadékosabb, mint a kontinens belsejében elhelyezkedő területeké. Ez az adottság azonban még koránt sem indokolná a jelentős áradást. Csakhogy az elmúlt 2-3 hétben a nyugatról kelet felé haladó ciklonok sűrűn követték egymást és elsősorban nyugaton naponta szabadultak meg csapadék- terhűktől. Mindezt tetézte, hogy ekkor kezdődött az olvadás. Bóna Márta egy német lapot idézve emlékeztetett arra, hogy a civilizáció és az árvizek között szoros összefüggés van. Az emberek ugyanis az életük minél kiteijedtebb szabályozására törekedve jelentős területeket borítanak aszfalttal, csökkentve azt a felületet, amelyen a csapadék a talajba szivároghatna. A felszíni vízfolyásokat is a nagyobb folyókba terelik, de ezek nem buják elszállítani az időnként jelentős. mennyiségben lehulló csapadékot. Mint például most. A szakember arra is rámutatott, hogy a magyarországi árvizek is szinte kizárólag meteorológiai okokra vezethetők vissza. Átalá- ban akkor lépnek ki a medrükből a folyók, ha az ország fölött a légtömegek délnyugati irányból áramlanak. Ilyenkor sok csapadék hull magyar területen is, méghozzá elsősorban az északkeleti régióban, például megyénkre. Az ilyen, délnyugati irányú légáramlatok megjelenése évszakokhoz nem köthető, ez bármikor előfordulhat - foglalta össze Bóna Márta meteorológus. Illésy Sándor Sárospatak (ÉM) - Az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság (Évizig) működési területe négy megye 470 településére terjed ki, csaknem 1800 négyzetkilométer ártéri területet, több mint 1500 kilométer árvédelmi fővonalat felügyel a cég. Pados Imre igazgató lapunknak nyilatkozva elmondotta: az ár- és belvízvédelmi, folyószabályozási, dombvidéki vízrendezési, vízhasznosítási és ezekhez kapcsolódó vízrajzi főművek felülvizsgálatát meghatározott program alapján szeptemberben, októberben tartják. Tavaly 229 zsilipes műtárgy mellett 594 kilométer árvízvédelmi fővonalat ellenőriztek a vízügyi igazgatóság szakemberei. Megállapították, a védvonalak kiépítettsége az országos átlag alatt van, alig 61 százalékos, csaknem 250 kilométer töltésszakasz magassági és mérethiányos. Az utóbbi években elvégzett vizsgálatok alapján csaknem 100 esetben találták veszélyesnek a töltést. Az Évizig kezelésében lévő folyószakaszokon 98 kilométeres hosszúságban elkerülhetetlenek a szabályozási munkák. Az elmúlt években jelentős partszakadások voltak a tiszalöki vízlépcső felvizén, valamint a Hemádon és a Sajón.- Az Évizig létesítményeinek fenntartásához, üzemeltetéséhez, csaknem 913 millió forintra lenne szükség, ezzel szemben az elmúlt évben alig több mint 155 miihó forint áll rendelkezésünkre. Ebből kellett megoldanunk a negyvenéves tiszalöki vízlépcső rekonstrukcióját is - mondja Pados Imre. Nagy Ferenc, az Évizig vízkárelhárítási osztályának vezetője szerint Magyarországon az árvizek és a belvizek által veszélyeztetett terület 48 ezer négyzetkilométerre tehető. Az ország felszínének 52 százalékát, a megművelt földek kétharmadát fenyegetik ár- és belvizek. A hazai folyók árterein hétszáz településen két és fél millió ember él. Itt található a vasutak 32, a közutak 15 százaléka. Az ártereken épült ipari üzemekben állítják elő a nemzeti össztermék több mint harmadát, mintegy 1600 milliárd forint értékben. Az Évizig területén az ártéri területen 220 milliárd forint értékű nemzeti vagyon található. Az évszázados tapasztalatok szerint két-há- rom évenként kisebb vagy közepes, tíz-tizenkét évenként rendkívüli árvizek kialakulása várható. A költségvetés 1992 óta évente 1,4 milliárd forintot fordít vízkárelhárítási feladatokra. És ha árvíz lesz? Komolyan baj lesz! Felkészülés és szakértelem ide vagy oda: pénz nincs. Ember is alig. Az árvízvédelmi beruházások 1980-tól fokozatosan csökkennek, az egyre romló állagú védelmi művekben a vízügyi szervezet csökkent kondícióval csupán az irányítást képes ellátni. A vízügyi szolgálat létszáma hét évvel ezelőtt is 20 ezer fő volt, ma alig negyede. Ha a megye folyóin árvíz idején első fokú készültséget rendelnek el, akkor hatszáznegyven embert tudnak mozgósítani. Másodfokú készültség esetén 1710, a harmadfokú vészhelyzetben valamivel több mint 3100 embert tudnak bevonni a védekezésbe.- A jelentősebb árvizek esetén csakis a társadalom különböző erőinek bevonásával láthatjuk el biztosan feladatunkat - így Nagy Ferenc. - A megmaradt állami vállalatokra, az érintett ön- kormányzatokra, a MÁV-ra, a Volánra, a polgári védelemre, a honvédségre támaszkodhatunk. Ez utóbbi persze viszonylagos. Régiónkat a kilencvenes évek elején demilitarizálták, árvíz idején hadra fogható katona a határőrökön kívül jószerivel nincs is. Nekik árvíz idején is a határ őrizete a feladatuk, bár természetesen ott lesznek3 határ menti folyók gátjain, ha jő az ár. Az Évizig mindenesetre 200, fizikai munkára befogható honvéd segítségét kérheti. Ám ha nagy a veszély> nyilvánvaló nagyobb a segítség is, de ez csak remény. Stiegelmayer Sándor, a polgárvédelmi parancsnokság munkatársa szerint árvíz eseten legalább 16 ezer embert tudnak mozgósítani. Nagyobb árvizek Tisza: 1888. Az árvizet a rendkívüli téli csapadék, és áz egy méter vastagságú hótakaró gyors olvadása, az ezt követő tavaszi esőzések okozták. 260 ezer hektár került víz alá. 1895. A Szamos, a Körösök és a Maros folyók árhulláma Szeged alatt okozott ■ árvizet. A szegedi mércén a Tisza vízszintje 37 centiméterrel haladta meg az addig mért maximumot. 29 ezer hektár víz alatt. 1913. A tavaszi árvizet az előző év második felének rendkívüli csapadéka alapozta meg. A víz levonulása a Tiszán nem volt veszélyes, a mellékfolyók vize viszont az ártéren hömpölygőit. 1Ö19. A májusi árvizet á hőolvadással egyidőben megindult jelentős esőzések okozták. 1932. Hasonló helyzet állt elő, mint 1919-ben. 1940. A Zagyva, a Tama és a Körösök nagy vízhozama a Tiszán is árvizet idézett elő. 380 ezer hektár föld került víz alá. 1970. tavasza. A folyó összes hal parti mellékfolyóján egyidőben lépett fel az áradás, egy-másfél nap alatt 5-6 métert emelkedett a vízszint, és a tetőzés néhol több, mint egy méterrel haladta: meg az addigi maximumot. Csaknem háromezer kilométer hosszú töltésszakaszt és 2,8 millió hold területet veszélyeztetett a víz. 1974. Több, mint hétezer ember a gátakon. A négy évvel ezelőtti csaknem katasztrófát sikerült elkerülni. 1979. A Tiszán Botsánál kialakult jégtorlaszt sikerült megbontani, ennek köszönhetően az ár kár nélkül levonult. 1979. óta már csak 1980-ban és 1989- ben fordult elő az addig mért legnagyobb - vízszintet meghaladó árvíz. 1980-ban a Bodrogon, 1989-ben a Márnádon. A Hernád vize akkor öntöttey Herriadszentándrás, Kiskinizs és Bocs községeket, amelyeket azóta már körtöltés védi. 1985-86 telén, a Tisza medrében az évszázad legnagyobb jégtömege halmozódott föl veszélyes jégtorlaszokkal. Sikerült megbontani a jégtörőknek. Számítások szerint - illetve az ismétlődő periódusok alapján - a szakemberek az ezredforduló ele teszik egy újabb nagy árvíz lehetőségét. Felepénz van csak a védelemre Dombrovszky Adám Budapest (ISB) - Napok óta a televízióban követhetjük nyomon azt a hatalmas árvizet, ami főleg Németországban és Hollandiában tombol. Veszélyben vagyunk-e mi, vajon mi történne, ha ugyanezek a körülmények Magyarországon lépnének feí. Erre kértünk választ Váradi Józseftől, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium vízkárelhárítási főosztályvezetőjétől. □ Magyarországon okozhat-e meglepetést egy, a nyugat-európaihoz hasonló áradás ? • Meglepetést nem. 150 év alatt meglehetősen nagy tapasztalatokat szereztünk az árvízvédelemben. Az árvizek kialakulásának lehetőségeit az első pillanattól fogva figyeljük. Természetesen ugyanakkor Magyarországon nem jelenthetjük ki a év egyetlen időszakában sem, hogy ne lehetne számolni árvíz kialakulásával. Az már más kérdés, hogy ez mekkora lesz. Katonák segítenek útját állni az árnak Hollandiában Fotó: AP □ Eljuthat-e most ez az áradás Magyarországra is? • Ha ez a ciklon, amelyik ezen a vízgyűjtőn az esőzéseket okozta, néhány száz kilométerrel délkeletebbre jön, akkor a Duna vízgyűjtőjében is kialakulhatott volna hasonló árvízi helyzet. A Kárpát-medencében azonban szerencsére nem ez történt. A Duna vízgyűjtőjében a hóban tárolt vízkészlet sem adott okot az aggodalomra, mert az átlagosnál kisebb volt. Ráadásul a felmelegedések következtében már az a hőmennyiség is a felére csökkent. Magyarországon pillanatnyilag nincs árvízveszély. A Tisza vízgyűjtőjében is pusztán a Túron jelentkezett egy harmadfokú árvíz. □ Mennyire váratlan egy-egy ilyen árhullám? • Két fontos tulajdonsága van az árvizeknek. Egyrészt, hogy milyen hevesek, azaz 24 óra alatt mennyit emelkedik a vízszint, a másik pedig, hogy milyen tartósan terhelik töltéseinket az árhullámok. A vízszint gyors emelkedése a Tisza mellékfolyóin: főleg a Körösökön, de a Túron, a Krasz- nán és a Szamoson gondot is okoz. A Körösök 6-8 métert is képesek 24 óra alatt emelkedni. A tartósság egy kicsit magyarországi sajátosság. Miközben Nyugat-Európában általában igen gyorsak az árhullámok lefolyásai, nálunk a Tisza alsó szakaszán 100 napos árvízi tartósság sem ritka. □ Felkészültek a vízügyi igazgatóságaink egy-egy ilyen váratlan helyzetre? • Sajnos, 1987 óta folyamatosan csökken a ráfordítás a művek fenntartására. Ez egy nagyon szomorú realitás. Á döntéshozók mindig azzal a dilemmával küzdenek, hogy adott pillanatban a kockázatvállalás mértéke milyen. 15 éve száraz periódus van az országban. Ezért a vízkár- elhárítás nincs az előtérben, így aztán a töltéseinkben előállnak a problémák. Altalajállékonysági gondjaink vannak, közel 200 km hosszon repedezett a töltésszakasz, és a töltést keresztező műtár, gyak közül is 28-nak kritikus az állapota. Ez így együtt négy és fél milliárd forintot jelentene, ha meg akarnánk csinálni. 1995-re nekünk ezen feladatokra 2 milliár- dunk van. □ Kialakulhat tehát veszély- helyzet. • A veszélyeztetettség létezik. 1992-ben egy közvéleménykutatásunkon kiderült: Szeged lakossága egyszerűen nincs azzal tisztában, hogy lakóházaik az árvízszint alá esnek. Tudni kell: az ország veszélyeztetett, akkor is, ha az elmúlt években ezt kevésbé érzékeltük. De persze azt is tudni kell, hogy a vízkárelhárítás egységes, az igazgatóságok felkészültek arra, hogy kellő hatékonysággal lépjenek fel. A kulcskérdés az, hogyan működtetjük a védelmi rendszert, elsősorban a szükségtározókat. Egy jól üzemeltetett, kiépített rendszer jó előrejelzés mellett kézben tartható. Hódosról nem menekülnek Balogh Géza ' Nagyhódos (ÉM) - A mögöttünk lévő héten nem múlt el nap, hogy a Túr neve fel ne bukkant volna a sajtóban. A kis, romantikus folyócska hirtelen áradt, elöntéssel fenyegetett több szatmári falut. A veszély elmúlt, február 1-jén megszüntették az ár- vízvédelmi készültséget. Ez a vidék legutóbb 1970 májusában tapasztalta meg igazán a víz erejét, amikor a medréből kilépett, s a gátakat átszakító Szamos több mint harminc települést öntött el, sokmilliárdos kárt hagyva maga mögött. Akkor példátlan összefogással fél év alatt újjá építették e falvakat. Hatalmas gáterősítési munkák is kezdődtek, öt település azonban egyáltalán nem repesett a boldogságtól. Nagygécet, Komlód- tótfalut, Garbolcot, Nagyhódost és Kishódost kirekesztette az elkészült lokalizációs gát, az itt élők tulajdonképen egy lehetséges vésztározó kellős közepén találták magukat. Garbolcot, s a két Hódost legegyszerűbben Fehérgyarmat felől közelíthetjük meg. Asztal simaságú itt a terep, ha megbolondul valamelyik folyó, akadálytalanul mehet az ár akár húsz-harminc kilométereket is. Ez történt a hírhedt hetvenes ár idején is. A Felső-Tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság területén ma mintegy hétszáz kilométer hosszú gátrendszert találunk, a töltések éppen itt, a szatmári síkon, azon belül is a Hódosok táján a legsűrűbbek. De ez természetes is, hiszen e parányi területen négy folyó zsúfolódott össze, a Tisza, a Szamos, a Kraszna, a Túr, e tenyérnyi helyen vannak olyan települések, melyeknek három folyó is mossa a határát. Garbolcot, s a Hódosokat a Túr kerülgeti, és az égvilágon semmi sem jelzi, hogy itt hajde nagyon meg lennének rémülve az emberek a víz miatt. A Hódosokon csak egy-két öregember könyököl a hídon, s pöfékel egykedvűen. Minek izguljanak? A víz apad, különben is itt vannak a vízügyesek,- E nyugodt tekintetek jelentik nekünk a legnagyobb elismerést - mondja Fazekas László védelemvezető, a Felső-Tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság igazgatója. - No de, aki kicsit is ismeri a magyar vízügyi ágazat helyzetét, az tudja, nem adták mindezt ingyen. Az elmúlt másfél évszázad alatt elképzelhetetlenül nagy munkát végeztek a Tisza, s mellékfolyóinak szabályozói. A magyar vízügyeseknek korán meg kellett tanulniuk, hogy a Tisza, a szatmári, beregi részen nem játékszer, tíz-tizenkét óra alatt három-négy métert duzzadhat a víz, s ha akkor árad a másik három folyó is, biztosak az álmatlan éjszakák. Szerencsére most csak a Túr vadult neki. A védelem központját Nagyhódoson, a gátőrház hátsó traktusában rendezte be a Felső-Ti- szavidéki Vízügyi Igazgatóság.- Pontosan egy hete kezdődött, szerdán, január 25-én kaptam a mátészalkai szakaszmérnökségen a nyíregyházi utasítást, hogy készüljek - tapogatja meg fájós derekát a hódosi osztag, s egyben az egész túri védelem, mintegy háromszáz ember irányítója, Felhő Sándor. - Csütörtökről péntekre virradóra volt legkritikusabb a helyzet, amikor tizenkét óra alatt két méter áradt, ráadásul a meteorológia is rosszat ígért. Hétfőn azonban már látszott, hogy megússzuk, elsején pedig le is fújjuk a készenlétet.
