Észak-Magyarország, 1995. február (51. évfolyam, 27-50. szám)
1995-02-03 / 29. szám
r Vasárnap 15.00 "órakor az RTL-en láthatjuk Merlin Jones különleges kalandjait. A fiatalember szerkesztett egy gépezetet, amelynek segítségével olvasni tud mások gondolkodásában A képünkön látható csinos hölgyet vasárnap 19.10 órakor láthatjuk az RTL Wes- terdeich című családi sorozatában. Lisa Kantnak hívják, és szerelmes lesz főnöke fiába Az Otthont akarok című amerikai filmdrámában egy adoptálandó kisfiúról van szó, aki már most a Russ családnál él, és nagyon jól meg van elégedve sorsával (RTL, szerda, 20.15) Az RTL-en péntek éjjel 1.30 órakor horrorfilmet láthatnak a nézők. Címe: A kígyó és a szivárvány. Főhőse egyre inkább belemerül a vudu kultuszba, s ez veszélyt hoz magával TV PLUSZ Az Észak-Magyarország Lapkiadó Kft., a Kelet-Magyarország Lapkiadó Kft. és a Napló Lapkiadó Kft. közös melléklete. Felelős szerkesztő: Gulyás Imre. Szerkesztő: Gőz József. A szerkesztőség postacíme: Debrecen, Posta-fiók 72. 4001 Telefon: (52) 412-144 Telefax: (52) 412-326 Önnek mi a kedvenc műsora? Boros Tamásné, a Debreceni Patyolat Kft. ügyvezető igazgatójaA rádióban általában a Kossuth adó műsorait hallgatom. Ahogy hazamegyek, azonnal bekapcsolom, s amíg a konyhában vagy a fürdőszobában ténykedem, addig szól. A Magyarországról jövök és a 16 óra a kedvenceim, nem szeretem viszont a kereskedelmi adók reklámcentrikus műsorait; azonnal észreveszem, ha valamelyik gyerek átkapcsol. Sajnos a jó rádiójátékok késő este kezdődnek, ugyanígy a televízióban a jó filmek, így ezekről általában lemaradok. A kedvenc filmsorozatom a Miért éppen Alaszka? című - olyan megkapó a filmbeli közösség őszintesége, nyíltsága. Kár, hogy nagyon rövid egy- egy epizódja. A Dallast is nézem, a Szomszédok viszont nagyon ellaposodott; egyformák a figurák, mindegyik szinte belebeszél a kamerába, valahogy nem életszernek. A műholdas csatornákat is tudjuk fogni egyedi parabola antennával, de sajnos az ott vetített filmek 90 százaléka krimi, tele autós üldözéssel, lövöldözéssel és vérrel. Nem szeretem azokat a filmeket, amelyek fő célja az erőszak bemutatása. Van ugyan egy csatorna, melyen szinte mindig természetfilmeket lehet látni, azt szívesen nézem, de a sportműsorokat is szeretem. Vitray Tamás valamennyi műsorát megnézem, de kedvelem Friderikuszt is. K. I. Duna TV - Fábri Zoltán: A tanú Kissé korán akart „nevetve búcsút mondani a múltnak” Bacsó Péter az 1969-ben forgatott A tanú című filmjével. Annál is inkább, mivel a kor kultúrpolitikusai nem érezték múltnak a görbe tükörben ábrázolt személyi kultusz időszakát, és a film félhivatalos bemutatója még további tíz évet váratott magára. A tanú egyes mondatai, mint például „A nemzetközi helyzet fokozódik”, „Az élet nem egy habos torta” szállóigévé váltak, és sokszor olyanok is idézik, akik nem is látták a filmet. Akárcsak a „magyar narancs" kifejezést, amelyet a Fidesz hetilapja is címéül választott. A rendező egy 1983-ban adott nyilatkozata szerint ebben a fiimben azt próbálta vizsgálni, „hogy egy kisember, aki alapvetően lojális, hisz a dolgokban, hogyan kerül a maga józan eszével irracionális és abszurd történelmi helyzetekbe, és ezekből a fejük tetejére állított szituációkból a maga kis, ideológiailag még el nem torzított agyával, még ép paraszti felfogásával hogyan próbálja kivágni magát.” A kacagtatóan szellemes „tragikomédia” főbb szerepeit Kállai Ferenc, Monori Lili, Őze Lajos alakítják. A tanú filmtörténeti kuriózuma az, hogy a koncepciós per vádlottját, Dániel Zoltánt (alias Rajk Lászlót) Fábri Zoltán filmrendező személyesíti meg (Duna Televízió, február 4., szombat, 18.30). Képünkön Pelikán József egykori gátőr (Kállai Ferenc) mint az átkeresztelt Angol park vezetője a szellemvasút (amelyben a kommunizmus kí- sértete ijesztgeti az utasokat) és közönsége előtt.Mint tudjuk, itt Bástya elvtárs elájul a kommunizmus kísérletétől. 1995. FEBRUÁR 4-10. A hét filmje Valahol Európában A magyar film mindig is ott volt a filmkultúra élvonalában. Voltak sikeres, ma már elfeledett némafilmjeink s a Kék bálvány című, első magyar rövidfilm után nagyon jó hangosfilmjeink is. Noha a Meseautóról filmkorszakot is elneveztek, igazi nemzetközi sikert mégsem sikerült elérnünk ebben a korszakban. Talán azért, mert a legjobb magyar filmesek ekkor már régen külföldön rendezték Oscar-díjas filmjeiket (például a Korda fivérek). Ilyen előzmények után a háború vérzivatarából éppenhogy kikerülve robbant be a nemzetközi élvonalba Radványi Géza Valahol Európában című műve. Radványi Géza Márai Sándor öccse, aki legalább annyira vitte a filmben, mint testvére az irodalomban. Újságíróként dolgozott Párizsban, Genfben, Madridban és Londonban. A harmincas években német és francia filmgyárak munkatársa volt mint forgatókönyvíró és rendezőasszisztens. 1939-1942 között Budapesten, 1942—43-ig Rómában, 1943—48-ig ismét Budapesten dolgozott. Tanított is a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Ilyen előzmények után rendezte meg az Európa ország- útjain kallódó fiatalokról szóló művét, amely számos fiatal színészt indított útjára (pl. Gábor Miklóst is). Ez az alkotás formai szempontból forradalmat jelentett a filmművészetben, s gondolatilag is merőben más, mint a harmincas évekbeli magyar filmek. Örök vesztesége a magyar filmgyártásnak, hogy 1948-ban feleségével, Tasnády-Fekete Mária színésznővel, külföldre távozott. Külföldi tartózkodása idején is nagyon sok sikeres, főleg NSZK-filmet készített, a Tiro- li kastélytól a Kongresszus mulat című filmig. 1980-tól kezdve Magyarországon is forgatott 1987-ben bekövetkezett haláláig. Gőz József
