Észak-Magyarország, 1995. február (51. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-28 / 50. szám

4 Z A Zemplén Televízió műsora §1%,, V _ ' j Március 1. (szerda) 9.00 Szórakoztató összeállítás 18.00 Magazinműsor - ZTV ajánló - Elzett-helyzet? II. rész - Kassa - fő­iskola - Makkoshotyka II. 19.00 Hír7 - aktuális hírműsor 19.15 Mese 19.30 HTV 30 filmek - Kövek üzene­te V/4 (Kárpátalja) - Szüts Mara házassága (ff.magyar film) 21.45 Hír7 -aktuális hírműsor ismétlés 22.00 Játékfilm Március 2. (csütörtök) 9.00 A szerdai adás ismétlése 18.00 Szórakoztató összeállítás 22.00 Játékfilm Március 3. (péntek) 18.00 Magazinműsor - ZTV ajánló - Az est vendége - Juhász Pál SZDSZ országgyűlési képviselő - Sportriport - Továbbtanulás - Közgazdasági Szakközépiskola Sátoraljaújhely 19.00 Hír7 - aktuális hírműsor 1Q 1 TVTpcp 1R30 HTV 30 filmek - David Lansky IV/3 (TV sorozat) - Állatfarm (rajzfilm) Rendezte: John Halas 21.45 Hír7 - aktuális hírműsor ismétlés 22.00 Játékfilm Március 4. (szombat) 9.00 A pénteki adás ismétlése 18.00 Szórakoztató összeállítás 22.00 Játékfilm Március 6. (hétfő) 9.00 Szórakoztató összeállítás 18.00 Magazinműsor - Mesterszaká­csok - Zenélő percek - Bodrogközi Település Szövetség - Az est vendége ... stúdióbeszélgetés 19.00 Hír7 - aktuális hírműsor 19.15 Mese 19.30 HTV 30 filmek - A kutyaházi III/l (olasz film) - Egy dühös ember (francia film) 21.45 Hír7 - aktuális hírműsor ismétlés 22.00 Játékfilm Március 7. (kedd) 9.00 A hétfői adás ismétlése 18.00 Szórakoztató összeállítás 22.00 Játékfilm A műsorváltoztatás jogát fenntartjuk! Itt-Hon 1995. "Február 28., Kedd Akit a művészete mentett meg... Kricsfalussy György „Menjünk be táncolni" című műve Sátoraljaújhely (ÉM - P.R.) - Kricsfalussy György újhelyi képzőművész nem tudja, hogy hol, mikor született, eredeti nevére sem emlékszik. Nevelőszülei fogtechnikus­nak taníttatták ki. E pálya azonban nem vonzotta. Már gyermekkorában a rajz és a festészet iránt érzett leküzd­hetetlen vonzalmat. A hatvanas évek elején sú­lyos baleset érte: kiesett egy mozgó vonatból, csaknem amputálni kellett egyik lábát, azóta súlyos mozgáskor­látozott. Sátoraljaújhelyre 1970-ben költözött, azóta itt él. Élete tragikus elemekkel telitűzdelt: elvált feleségétől, két gyerme­kével is megszakadt a kapcso­lata. (Fia Franciaország­ban él). A sok testi és lelki megpró­báltatáson, szenvedésen a mű­vészet segítette át. Mert igaz, hogy a művészetnek emberfor­máló az ereje. De igaz az is, hogy embermegtartó, vigasz­taló ereje is van. Az ötvenes évek elején is­merkedett meg nevelószülei révén a nagymamájának szá­mító idős asszonnyal Mamásá­val, akitől a tűfestés techniká­ját tanulta. Egy erdélyi út után sorban születnek e külön­leges eljárással készített képei. Magyarországon egyedül ő műveli ezt a műfajt. Témái átélt és elképzelt események, szürrealizmusba átcsapó gondolatok. Újra meg újra próbálja képpé varázsol­ni a színek orgiáját tűvel, pa­muttal. Gyönyörű képek ké­szülnek a meghalt nagymamá­ról, az eltávozott kedvesről, családja, az élet eseményeiről. Sok hazai kiállítása után külföldön is felfigyeltek rá. 1986-ban a németországi Hei- delbergbe kerül ki 36 képe egy önálló kiállításra. Az ottani egyik galéria német nyelvű könyvet ad ki életéről, mun­kásságáról. A könyv egy fontos részle­te füzet formájában megjelent 1988-ban németül Sátoraljaúj­helyen. 1994-ben három képé­vel (Éji látomás, Átváltozás, Jelenések) szerepel Pozsony­ban a Szlovák Nemzeti Galé­riában rendezett kiállításon, mely a naiv művészet szemlé­je volt az UNESCO égisze alatt. E szemlén 18 ország na­iv művészei mutatkoztak be, köztük kilenc Magyarország­ról. Az újhelyi művészt a nem­zetközi zsűri díszoklevéllel tüntette ki. Pozsony után az ottani három képét a csehor­szági (morvaországi) Brnoban (Brünn) mutatták be. Készül Japánba is képeivel. A képzőművészet mellett irodalmi tevékenységet is foly­tat. Háromfüzetnyi munkája nyomtatásban is megjelent (1987: Tokajtól Heidelbergig, 1990: Táborozás Zalában, 1993: Merre tovább...?). ÜGYELETEK HÁZIORVOSOK (csak sürgős esetben) Sátoraljaújhely Az ügyelet helye: Sátoraljaújhely Rendelő- intézet, Mártírok u. 14. Március 1. Kemecsei Miklós, március 2. Lámer József, március 3. Untener Elvira, március 4. Bulhardt Teréz, március 5. Lá­mer József, március 6. Fera László, március 7. Kertész Ida. (Ideje: 16-07-ig.) Sárospatak Az ügyelet helye: Sárospatak Rendelőintézet, Comenius u. 20. Március 1. Mészáros Kálmán, március 2. Kati Ágnes, március 3. Magyar Vilmos, már­cius 4. Kántor Irén, március 5. Mátyás Pé­ter, március 6. Cserkuti Sándor, március 7. Csordás Mária. (Ideje: 19-07-ig.) Tokaj Az ügyelet helye: Tokaj Város Önkormány­zat Egészségügyi Központ Központi Házior­vosi Ugyelete, Tokaj, Bethlen G. u. 4. Március 1. Mátyás János, március 2. Sza­bolcs István, március 3. Széli Ferenc, már­cius 4. Kis Imre, március 5. Szabolcs István, március 6. Bana Imre, március 7. Tóth Mi­hály. (Ideje: 17—07-ig.) Szerencs Az ügyelet helye: Körzeti Orvosi Ügyelet Szerencs, Rákóczi u. 51. Ellátási terület: Szerencs-Ond, Bekecs, Legyesbénye, Mezózombor, Prügy, Taktake- néz Március 1. Móré László, március 2. Mó­ré László, március 3. Móré László, március 4. Pál Dénes - Bodosi Csilla, március 5. Pál Dénes - Juhász Mária, március 6. Móré László, március 7. Móré László. (Ideje: .19-07-ig.) ÁLLATORVOSOK Március 4-én és 5-én: Lontay László Pál- háza, Dózsa u. 1/b. Telefon: Pálháza 38., Asztalos Viktor Sárospatak, Vörösmarty u. 11. Telefon: 47/323-829, Nagy Gyula Tárcái, Árpád u. 4. Telefon: Tárcái 1. 1995. Február 28., Kedd Itt-Hon Z 5 Tudósítások - hazai tájakról Fotó: Priska Tibor Priska Tibor A szíves invitálás ellenére sem kívánkozunk befelé, sokkal in­kább a terasz végéhez, a mí­ves lámpáktól díszes kerítés­hez, honnan is szép kilátás esik a falura. Láttuk ugyan gyakor­ta ezt a képet, mégis! Mégis jó rácsodálkozni. Közvetlen mel­lettünk ki tudja mily öreg, ha­talmas fenyőfa szemlélődik csendesen, moccanatlanul, len­tebb fiatal tuják hivalkodnak dús zöldjükkel, lenn a völgy­ben, valamint a völgy másik ol­dalán emelkedő oldalban pedig a sok, szép ház fiirdőzik a déli napsütésben. Családi házak, inkább amolyan kisebb - vagy nem is kisebb - villák. A tera­szok mélyedéseiben, meg az ár­nyékosabb részeken hó fehér­ük, még nem enged a Nap csá­bos hívogatásának, simogatá- sának, nagyon okosan inkább behúzódik a védett menedékbe. Az ég kék, tiszta, a levegő friss, a föld fagyos, a hó nagyokat hersen lépteink alatt. Mintha éppen a nagy váltás pillanata­inak lennénk tanúi, ama nagy váltásnak, amikor a tél átenge­di helyét a tavasznak. Hát csak bambulunk itt nehányan ven­dégek, és nézzük ezt a szépsé­ges falut, Bükkszentkeresztet, a gabonások üdülőjének tera­száról. Bodnár Tibor polgármester nem ámul a látványon, neki munkahelye, szülőhelye, mi­ként őseinek is ez a község, de azért elégedetten veszi tudomá­sul, hogy a látvány ismételten megfogja az idelátogatót. A fa­lunak éppen elég gondja volt annak idején a vezetékes ivó­víz megteremtése, hiszen a ve­zetékes vizet ide, majdnem az ország tetejére kellett felhoz­ni, kellemesebb gondként je­lentkezett a sok üdülő házhe­lyének kimérése, kijelölése, most meg a gáz, meg a szenny­vízelvezetés a gond... Az utób­bi különösen fontos a környe­zetvédelem miatt, hiszen a Bükk forrásai adják Miskolc ivóvizének nagy részét, min­denképpen a kellemesebb, a jobb részét. Azért csak belé­pünk a Gabona üdülő hotelbe, Valent László birodalmába. E név pedig, a Valent, a szakmá­ban nagyjából úgy hangzik, mint mondjuk az unikumnál a Zwack. Kábé úgy. Nemrég itt járt Habsburg Ottó. Mikor kör­benézett, első mondata vala­hogy így hangzott kísérőihez: Hát miért nem itt szállásoltak el engem ebben a szép, barát­ságos hotelben? Tudta azt min­denki, az itteni személyzet is, Részlet a gabonás hotelből hogy udvariasságból mondja, mégis igen jólesett hallani. Va­lent igazgató pedig „készült” a magas vendégből, kiderítette, hogy éppen most van a szüle­tésnapja. Felköszöntötték illő módon. Most pedig egy köszö­nőlevelet őriznek vendégüktől, mely levél már később, más or­szágból érkezett, ezért talán még nagyobb is a becse. De nézzük meg a lovakat! Javallja a polgármester, majd kicihelődésünk után ránéz amúgy szép formájú, nagy gondban tartott, állandóan su- vickolt, hivataü járgányunkra, és azt mondja, hogy no, ez itt marad, üljünk az övébe. Piló­tánk csak rövid időre sértődik meg, később egyre jobban cso­dálja, elismeri a polgármesteri hivatal kocsiját. Jött a levél il­letékes minisztériumból, hogy pár ilyen kocsi érkezett az or­szágba, egyet Bükkszentke- resztnek is felajánlanak, ha kell szóljanak, pár száz- ezer fo­rint segítséget is adnak a meg­vásárláshoz. Már hogyne kellene! Azóta itt a kocsi, melyről ránézésre is kiderül: azért csinálták, hogy menjen. Látszatra kicsi, ámbár böhöm, kövér férfiak kényelme­sen ülünk hátul is. Magas épí­tésű, a műszerfalon semmi cif­raság, csak az, aminek lennie kell, a sebváltónál egy kar, me­lyet akár menetközben is (kup­lungolással) felhúzva a motor négykerék-meghajtásúvá váfik. Az egész nincs 1200 köbcenti sem, nem fogyaszt sokat, vi­szont mindenütt elmegy. Éról- ködés nélkül, szinte elegánsan. Tapasztalhattuk a hólatyakos, vizes, gödrös utakon, melyen az egyik domboldal mögött lévő is­tállóhoz igyekeztünk. Kissé előbb, mészkemence mellett dekkolunk le. A kemen­ce feltöltve kővel, 80 mázsa mész jön ki belőle, ha kiégetik. A tulaj arra vár, hogy a meg­felelő mennyiségű rendelés meglegyen, akkor alágyújt. A közelben egy hatalmas fém könténerszerűség. Erősen lelakatolva, végében kéménnyel, tehát amolyan ví- kendházféle. Szolnokról hozta ide valaki, fél óráig vitatko­zunk, töprengünk, miként tud­ta idehozni, hiszen semmi ko­csira föl nem fér. Valamely nagyokos közü­lünk azt mondja, hogy feltették egy teherautóra, a szolnoki em­ber meg a lelógó végét tartva futott utána, csakis így lehe­tett. Ebben maradunk, mivel jobbat senki sem tud. De nézzük inkább a lovakat. Az istálló is a kemence tulajdo­nosáé, Horváth Lászlóé, aki ed­dig inkább tehenekkel foglala­toskodott, most váltott. Lova­siskola ez, akinek kedve tartja, bizonyos összegért lovagolhat a hegyekben. Nem is sokat kell várakoznunk, hogy megérkez­zen a kis csapat. Kipirult arccal, jókedvvel szállnak le a nyeregből, hiszen nekik nem akármilyen élmény a hegyek tetején lóháton csász- kálni, lévén, hogy szegediek, ráadásul triatlonozó fiatalok, akik éppen itt edzenek. Lovas szánkók is várakoz­nak az udvaron, ha hó lenne... A gazda többlábon akar állni és jól teszi, remélhetőleg sikerül is majd igazából megállnia. Illően ehhez a hosszú nevű szép bükki faluhoz. Mely bárhonnan is nézzük, ugyancsak meg tud állni a ma­ga lábán. Az Itt-Hon konyhája E heti számunkban egy baktakéki háziasszonytól kapott ételrecepte­ket közlünk, melyben a farsangi fánk a februári hónap jellegzetes ételei között van nyilvántartva. Lebbencsleves Hozzávalók 4 személyre: 8 dkg füstölt szalonna, 10 dkg házilag gyúrt leb­bencstészta, 30 dkg burgonya, zöldpap­rika, paradicsom, vöröshagyma, fél dkg pirospaprika, só. Elkészítés: a füstölt szalonnát ap­ró kockákra vágjuk, és állandó keve­rés mellett kisütjük. Ha megpirult, zsírját leszűijük, és a zsír felében a finomra vágott hagymát megpirítjuk. Ha a hagyma megpirult, meghintjük a pirospaprikával, gyorsan elkeverjük és kevés hideg vízzel felengedjük. Újból zsírjára pirítjuk, és hozzáadjuk az egyenletes, apró kockákra vágott és jól megmosott burgonyát. Kissé tovább pirítjuk vele, amíg üveges lesz. Meg­sózzuk, törött borssal ízesítjük. Hoz­záadjuk a megtisztított és szintén egyenletes kockákra vágott paradicso­mot és zöldpaprikát (télen lecsót), majd csontlével felengedjük. Közben a lebbencstésztát megpirítjuk a sza­lonna zsíijában. Ha a burgonya már félig puha, belefőzzük a megpirított lebbencstésztát, a leszűrt tepertőt és a levest megfőzzük. Utánaízesítjük és forrón tálaljuk. Farsangi fánk Hozzávalók: 60 dkg liszt, 4 dkg élesz­tő, 8 dkg cukor, 3 tojássárgája, fél dkg só, 1 ükőrös pohárnyi rum, 8 dkg vaj, reszelt citromhéj, 3 dl tej, kevés vaní- üacukor, olaj a kisütéshez. Elkészítés: a 18 deka lisztből és a 4 deka élesztőből kovászt készítünk annyi tejjel, hogy ne legyen híg. A cuk­rot a tojások sárgáival és a tejjel jó me­legen felverjük habüstben, s ha levet­tük a tűzről, állandóan verjük, míg lan­gyos lesz, utána pedig belekeverjük a többi hozzávalót. Jól kidolgozzuk, majd a felolvasztott langyos vajat hozzáad­juk, és lassan eldolgozzuk benne. Nem hagyjuk kelni, hanem azonnal gyúró­táblára tesszük a tésztát, és kinyújt­juk kisujjnyi vastagságúra. A kinyúj­tott tésztát megjelöljük egy kiszúróval, és az anyag felébe, vagyis a fánk alsó részébe baracklekvárt teszünk. Akkor tojással körös-körül megkenjük a lek­várral töltötteket és ismét kiszúrjuk. A tésztát ezután letakarjuk és kelni hagyjuk. Ha megkelt, kisütjük forró olajban éspedig úgy, hogy a fánk tete­je kerül alulra, a forró olajba. Az első oldal sütésénél betakarjuk, és csak ha az megsült, akkor sütjük fedő nélkül a másik oldalát. Vaníliás cukorral meg­hintve tálalhatjuk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom