Észak-Magyarország, 1995. február (51. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-28 / 50. szám

8Z Itt'Hon 1995. Február 28., Kedd ZEMPLÉNI PORTRÉ Matiszkó Károly Bodrogolaszi (ÉM - M.I.) - Mire elér valaki egy bizonyos kort, előre nem is tudja, mit fog majd akkor csi­nálni. Mondjuk, ha nyugdíjas lesz... Persze, azért mindennek vannak gyö­kerei, még ha nem is látjuk azokat, még ha nincsenek is ezek a felszínen. Matiszkó Károly, nyugdíjas vasutas 1924. január elsején született. Bod- rogolaszitól nem messze, egy szőlős­tanyán laktak, szülei szőlőmúveló zsel­lérek voltak. Tizennyolc esztendős ko­ráig ő is a szőlőben dolgozott, amikor is felvették a vasúthoz. Nagy szó volt ez akkoriban, vas­utasnak lenni dicsőség volt. Munkája révén megismerte szinte az egész me­gyét: dolgozott például Vámosgyörkön, Tiszalúcon, Adácsban, Budapesten, Sá­toraljaújhelyen, hogy csak néhány te­lepülést említsünk. S persze különfé­le munkakörökben, beosztásokban. Megismerhette a vasutat, mint pálya­munkás, elómunkás, pályamester, vo­naloktató tiszt. Összesen negyvenöt év­nyi szolgálatot tudott le a MÁV-nál, mikor is nyugdíjba vonult 1986-ban. Aztán rendszeresen írogatott is Ká­roly bácsi. Történeteiben a régmúltat idézi fel, de nem hátrál meg akkor sem, ha mai témárt kell papírra vet­nie. Novellái újságokban, kezdő írók kötetében jelentek már meg, lapunk­nak is rendszeres tudósítója, levélíró­ja. Már pályázatokon is helyezéseket ért el. Három évvel ezelőtt a Függet­len Alkotók Országos Egyesülete írt ki egy országos irodalmi pályázatot, me­lyen megkapta az első díjat, de nem­zetközi irodalmi pályázaton is elért második helyezést. Jóllehet ő az írással elég különös kapcsolatban áll. Erről így vall: „...Én úgy gondolom, hogy az írók fejében megszületnek a kitalált gondolatok, amiket papírra vetnek. Az én írásaim meg nem ilyenek! Nem kigondoltak, talán úgy születnek, hogy mindenre, a szóbeszédekről, a jelenségekről mind­untalan eszembe jut valami. Magya­rán szólva felélesztik, kicsiholják ^ mondanivalót meg az emlékeket, amit ezután nekem is papírra kell vetni...” Biztatásul ködök idejére (ÉM - PT) - Nagyon is kelle­metlen tud lenni a tél vége. Kü­lönösen, amikor az ember havat vár, tiszta, kemény napsütést, és ezek helyett nyirkosság, köd. telepszik mindenre, benyúlva a kabát alá, átnedvesítve a bőrt, hogy hideg borsódzik az ember hátán. Közben egymásnak me­gyünk, mert az orrunkig sem lá­tunk, ingerlékenyekké válunk, és persze náthásakká, sőt, már influenzásokká is, amit abból tudhatunk meg, hogy az illeté­kesek közzé teszik: nincs jár­vány. Legföljebb járványszerú meg­betegedés. A mi megyénkben napokig, de akár hetekig is el­tarthat az ilyen semmirevaló idő, vigasz azonban ilyenkor is van. Leginkább annak a tuda­ta, hogy egyszer úgyis vége van ennek is, majd csak múlik a köd, szűnik a nyirkosság, az egész gucsmósság és... Hát igen, például ki lehet ül­ni úgy a vízpartra, miként az képünkön is látható. Nem rossz időtöltés ez sem, megyénk tele Kipillantva a télből folyókkal, tavakkal, szépséges holtágakkal, melyek dehogyis holtak, nagyon is telítettek min­denféle élettel. Ne feledjék hát: idén is érkezik ismét a sátoro­zás ideje, a bográcsot is meg le­het már újra zsírozni, tisztogat­ni, az egér rágta szalmakalapot befoltozni, a sátor ponyváját, zsinórjait is érdemes megvizs­Fotó: Priska Tibor gálni, javítani, a botokról, kész­ségekről, hátizsákokról már nem is szólva. És persze meg­beszélni a haverokkal, hogy most aztán merre, hová, ha itt az ideje... Szóval a ködös, nemszeretem napokból is ki lebet már tekin­teni, legalább eme képet néze­getve - a nyárba. Népi megfigyelések és babonák (ÉM) - Az emberek mindig is szerették tudni, hogy bi­zonyos természeti, időjárá­si jelenségekkel össze­függésben mire számíthat­nak, mit várhatnak. Ezek a legtöbbnyire népi megfi­gyelések vagy babonák, melyeket szájról-szájra ad­tak át, illetve öröklődtek, itt-ott még fellelhetők. Az alábbi néhány a Bodrog­közből való, s az időjóslás­sal, valamint az álmokkal vannak összefüggésben.- Amikor veres az ég alja, azt mondják, szél lesz, mert visszanézett a nap. Ha a Hold vége lefelé áll, vagyis csurgó­ra, eső lesz. Ha sok a giliszta, igen nagy eső jön. Ha sok volt a folyóka, szárazságot jelent. Ha szól a levelibéka, eső lesz. Szent György-nap előtt ahány nappal a béka megszólal, Szent György-nap után még annyi nap lesz néma, mert még addig hideg lesz. Ha visz­ket a füle, eső lesz. Ha a macs­ka mosdik, eső lesz. Ha a macska karmok, szél lesz. Viszket a háta, eső lesz. Ha hasgat a lábába, időválto­zás lesz.- Ha szénával álmodik, leve­let kap. Ha széllel álmodik, tűz lesz. Ha tűzzel álmodik, vesze­kedés lesz. Ha tojással álmo­dik, beteg lesz. Pappal álmod­ni: bánat. Almában, ha fehér ruhát lát, menyasszony lesz. Almában,- ha fekete ruhát lát, halál lesz. (Forrás: Abaúj és Zemplén népéletéből) Gyerekek honi rajzasztala V­Madáretetés Rajzolta: Toronya Renáta 6 éves, Sátoraljaújhely, jubileumi Óvoda Jégmentesen fénylő februári Bodrog A Bodrog a kemény teleken is ritkán fagy be, a mostani enyheséget meg föl sem vette. Holnap­tól meg márciust írunk, így akár megette a kutya a telet, akár nem, a kemény, hosszan tartó fa­gyoknak már lejárt az idejük. Volt ugyan példa rá, hogy sok évvel ezelőtt éppen március idusán Sátoraljaújhelyről nem tudtunk eljutni kocsival Széphalomra igen tisztes, a tavasz első hónapjá­ban mégiscsak szokatlan hófúvás, kemény, goromba szél miatt, lehetséges, hogy még az elkö­vetkező napokban is hull, kavarog valami hó, de az igazi télből mégiscsak kiléptünk. A Bodrog is szépen fénylik, de nem a jégtől, hanem a napsütéstől. Fotó: Priska Tibor Pár napja még munkanélküliek voltak A befektetőnek biztonságosabb lenne a saját tulajdon Sárospatak (ÉM - M.I.) - Akik már felvételt nyertek a T. Boss Precíziós Szerszámgyár­tó Kft.-hez, nem nagyon törőd­nek azzal, bogy a háttérben mi­lyen tulajdonjogi egyezkedések folynak, hogy ők egy bérelt avagy Boss úr saját tulajdonú üzemcsarnokában dolgoznak, őket az érdekli, hogy foglalkoz­tatják őket. S eme tény külö­nösképpen örvendetes számuk­ra, hiszen néhány nappal ezelőtt még munkanélküliek voltak... A pataki volt Csepel-telep egyik csarnokában szorgalmas kezek rendezik be a leendő üze­met, ahol - ha minden jól megy - lehet, hogy e sorok megjele­nésekor már termelnek is. Pre­cíziós célszerszámok, leginkább menetfúrók és menetmetszők készülnek majd itt. Mint Hans Küter, a cég ügyvezetője elmon­dotta, a gépek nagy részét Né­metországból utaztatták Sáros­patakra, néhányat pedig ha­zánkban vásárolták. Ezek fél­automata berendezések, s az el­képzelések szerint (amiben benne foglaltatik még két üzemcsarnok berendezése is) mintegy 1,8-1,9 millió darab célszerszám készül majd a pa­taki üzemben. Ezt 1997-ig sze­retnék elérni, s természetesen addig tovább bővül majd a dol­gozói létszám is. Küter úr arra a kérdésre, hogy miért éppen Sárospatakot szemelték ki elképzeléseik va­lóra váltására, így válaszolt: ez a térség jó kiindulópontja a ke­leti piacnak, ugyanakkor jól képzett a szakembergárda és megfelelnek az épületek is. Ami a piaci lehetőségeket il­leti, megnyugtathatja az eset­legesen kételkedőket ez ügy­ben, hiszen a T. Boss cégnek ki­terjedt ázsiai, délkelet-ázsiai pi­aci kapcsolatai vannak, ami egyben jelenti azt is, hogy stabil piaci háttérrel rendel­keznek. A tulajdonos úgy hárommil­lió márkát kíván befektetni Pa­takon, ami ebben az ínséges időkben ugyancsak jelentős té­telnek számít. S ami fontos még: jócskán segít a városban, a térségben kialakult krónikus foglalkozta­tási helyzeten. Természetesen a befektető is jobban szereti, ha saját tulajdonú épületekben va­lósíthatja meg elképzeléseit, s nem a bizonytalanabb bérleti konstrukció keretei között. Ezért lenne tehát fontos, ha si­kerülne az önkormányzatnak megvásárolnia a már említett ingatlanokat, ám ez - a jelen állás szerint - úgy tűnik csak később valósulhat meg. Hogy mikor? Nos, ez a kérdés egye­lőre még nyitott. Vásárokon árulták a horváti perecet A módszer nem változott a régi időkhöz képest (3. oldal) _A TARTALOMBÓL Végre határnyitás Új helynél (is) A szlovák-magyar hatámyitási üggyel nemcsak a magyar, hanem a szomszé­dos ország sajtója is foglalkozott. A sá­toraljaújhelyi határátkelőről például ezt is írta a pozsonyi Nedelná Prav­da cikkírója: „Egykor erre jártak át a magyarok hozzánk egy sörre, és mi időnként bevásárolni.” (2. oldal) Később volt fizetés Bodrogolasziban A megszokottól eltérően február köze­pén vehették fel fizetésüket a falu in­tézményeiben dolgozók. Miért, s mi várható ezzel kapcsolatban a jövőben? (2. oldal) Akit a művészete mentett meg Egy újhelyi festőművész élete tragikus elemekkel tűzdelt. A hatvanas évek elején kiesett egy mozgó vonatból, az­óta súlyos mozgáskorlátozott. Sok ha­zai kiállítása után külföldön is felfi­gyeltek rá. Egy németországi galéria német nyelvű könyvet ad ki életéről, munkásságáról. Egy UNESCO égisze alatt megrendezett szemlén a nemzetközi zsűri díszoklevéllel tün­tette ki. A képzőművészet mellett iro­dalmi tevékenységet is folytat. (4. oldal) Tudósítások hazai tájakról „Bodnár Tibor polgármester nem ámul a látványon, neki munkahelye, szülő­helye, miként őseinek is ez a község, de azért elégedetten veszi tudomásul, hogy a látvány ismételten megfogja az idelátogatót.” (5. oldal) Az Itt-Hon konyhája E heti számunkban egy baktakéki há­ziasszonytól kapott ételrecepteket köz­lünk. Ezek közt megtalálható a farsan­gi fánk elkészítésének leírása is. (5. oldal)

Next

/
Oldalképek
Tartalom