Észak-Magyarország, 1995. február (51. évfolyam, 27-50. szám)
1995-02-28 / 50. szám
8Z Itt'Hon 1995. Február 28., Kedd ZEMPLÉNI PORTRÉ Matiszkó Károly Bodrogolaszi (ÉM - M.I.) - Mire elér valaki egy bizonyos kort, előre nem is tudja, mit fog majd akkor csinálni. Mondjuk, ha nyugdíjas lesz... Persze, azért mindennek vannak gyökerei, még ha nem is látjuk azokat, még ha nincsenek is ezek a felszínen. Matiszkó Károly, nyugdíjas vasutas 1924. január elsején született. Bod- rogolaszitól nem messze, egy szőlőstanyán laktak, szülei szőlőmúveló zsellérek voltak. Tizennyolc esztendős koráig ő is a szőlőben dolgozott, amikor is felvették a vasúthoz. Nagy szó volt ez akkoriban, vasutasnak lenni dicsőség volt. Munkája révén megismerte szinte az egész megyét: dolgozott például Vámosgyörkön, Tiszalúcon, Adácsban, Budapesten, Sátoraljaújhelyen, hogy csak néhány települést említsünk. S persze különféle munkakörökben, beosztásokban. Megismerhette a vasutat, mint pályamunkás, elómunkás, pályamester, vonaloktató tiszt. Összesen negyvenöt évnyi szolgálatot tudott le a MÁV-nál, mikor is nyugdíjba vonult 1986-ban. Aztán rendszeresen írogatott is Károly bácsi. Történeteiben a régmúltat idézi fel, de nem hátrál meg akkor sem, ha mai témárt kell papírra vetnie. Novellái újságokban, kezdő írók kötetében jelentek már meg, lapunknak is rendszeres tudósítója, levélírója. Már pályázatokon is helyezéseket ért el. Három évvel ezelőtt a Független Alkotók Országos Egyesülete írt ki egy országos irodalmi pályázatot, melyen megkapta az első díjat, de nemzetközi irodalmi pályázaton is elért második helyezést. Jóllehet ő az írással elég különös kapcsolatban áll. Erről így vall: „...Én úgy gondolom, hogy az írók fejében megszületnek a kitalált gondolatok, amiket papírra vetnek. Az én írásaim meg nem ilyenek! Nem kigondoltak, talán úgy születnek, hogy mindenre, a szóbeszédekről, a jelenségekről minduntalan eszembe jut valami. Magyarán szólva felélesztik, kicsiholják ^ mondanivalót meg az emlékeket, amit ezután nekem is papírra kell vetni...” Biztatásul ködök idejére (ÉM - PT) - Nagyon is kellemetlen tud lenni a tél vége. Különösen, amikor az ember havat vár, tiszta, kemény napsütést, és ezek helyett nyirkosság, köd. telepszik mindenre, benyúlva a kabát alá, átnedvesítve a bőrt, hogy hideg borsódzik az ember hátán. Közben egymásnak megyünk, mert az orrunkig sem látunk, ingerlékenyekké válunk, és persze náthásakká, sőt, már influenzásokká is, amit abból tudhatunk meg, hogy az illetékesek közzé teszik: nincs járvány. Legföljebb járványszerú megbetegedés. A mi megyénkben napokig, de akár hetekig is eltarthat az ilyen semmirevaló idő, vigasz azonban ilyenkor is van. Leginkább annak a tudata, hogy egyszer úgyis vége van ennek is, majd csak múlik a köd, szűnik a nyirkosság, az egész gucsmósság és... Hát igen, például ki lehet ülni úgy a vízpartra, miként az képünkön is látható. Nem rossz időtöltés ez sem, megyénk tele Kipillantva a télből folyókkal, tavakkal, szépséges holtágakkal, melyek dehogyis holtak, nagyon is telítettek mindenféle élettel. Ne feledjék hát: idén is érkezik ismét a sátorozás ideje, a bográcsot is meg lehet már újra zsírozni, tisztogatni, az egér rágta szalmakalapot befoltozni, a sátor ponyváját, zsinórjait is érdemes megvizsFotó: Priska Tibor gálni, javítani, a botokról, készségekről, hátizsákokról már nem is szólva. És persze megbeszélni a haverokkal, hogy most aztán merre, hová, ha itt az ideje... Szóval a ködös, nemszeretem napokból is ki lebet már tekinteni, legalább eme képet nézegetve - a nyárba. Népi megfigyelések és babonák (ÉM) - Az emberek mindig is szerették tudni, hogy bizonyos természeti, időjárási jelenségekkel összefüggésben mire számíthatnak, mit várhatnak. Ezek a legtöbbnyire népi megfigyelések vagy babonák, melyeket szájról-szájra adtak át, illetve öröklődtek, itt-ott még fellelhetők. Az alábbi néhány a Bodrogközből való, s az időjóslással, valamint az álmokkal vannak összefüggésben.- Amikor veres az ég alja, azt mondják, szél lesz, mert visszanézett a nap. Ha a Hold vége lefelé áll, vagyis csurgóra, eső lesz. Ha sok a giliszta, igen nagy eső jön. Ha sok volt a folyóka, szárazságot jelent. Ha szól a levelibéka, eső lesz. Szent György-nap előtt ahány nappal a béka megszólal, Szent György-nap után még annyi nap lesz néma, mert még addig hideg lesz. Ha viszket a füle, eső lesz. Ha a macska mosdik, eső lesz. Ha a macska karmok, szél lesz. Viszket a háta, eső lesz. Ha hasgat a lábába, időváltozás lesz.- Ha szénával álmodik, levelet kap. Ha széllel álmodik, tűz lesz. Ha tűzzel álmodik, veszekedés lesz. Ha tojással álmodik, beteg lesz. Pappal álmodni: bánat. Almában, ha fehér ruhát lát, menyasszony lesz. Almában,- ha fekete ruhát lát, halál lesz. (Forrás: Abaúj és Zemplén népéletéből) Gyerekek honi rajzasztala VMadáretetés Rajzolta: Toronya Renáta 6 éves, Sátoraljaújhely, jubileumi Óvoda Jégmentesen fénylő februári Bodrog A Bodrog a kemény teleken is ritkán fagy be, a mostani enyheséget meg föl sem vette. Holnaptól meg márciust írunk, így akár megette a kutya a telet, akár nem, a kemény, hosszan tartó fagyoknak már lejárt az idejük. Volt ugyan példa rá, hogy sok évvel ezelőtt éppen március idusán Sátoraljaújhelyről nem tudtunk eljutni kocsival Széphalomra igen tisztes, a tavasz első hónapjában mégiscsak szokatlan hófúvás, kemény, goromba szél miatt, lehetséges, hogy még az elkövetkező napokban is hull, kavarog valami hó, de az igazi télből mégiscsak kiléptünk. A Bodrog is szépen fénylik, de nem a jégtől, hanem a napsütéstől. Fotó: Priska Tibor Pár napja még munkanélküliek voltak A befektetőnek biztonságosabb lenne a saját tulajdon Sárospatak (ÉM - M.I.) - Akik már felvételt nyertek a T. Boss Precíziós Szerszámgyártó Kft.-hez, nem nagyon törődnek azzal, bogy a háttérben milyen tulajdonjogi egyezkedések folynak, hogy ők egy bérelt avagy Boss úr saját tulajdonú üzemcsarnokában dolgoznak, őket az érdekli, hogy foglalkoztatják őket. S eme tény különösképpen örvendetes számukra, hiszen néhány nappal ezelőtt még munkanélküliek voltak... A pataki volt Csepel-telep egyik csarnokában szorgalmas kezek rendezik be a leendő üzemet, ahol - ha minden jól megy - lehet, hogy e sorok megjelenésekor már termelnek is. Precíziós célszerszámok, leginkább menetfúrók és menetmetszők készülnek majd itt. Mint Hans Küter, a cég ügyvezetője elmondotta, a gépek nagy részét Németországból utaztatták Sárospatakra, néhányat pedig hazánkban vásárolták. Ezek félautomata berendezések, s az elképzelések szerint (amiben benne foglaltatik még két üzemcsarnok berendezése is) mintegy 1,8-1,9 millió darab célszerszám készül majd a pataki üzemben. Ezt 1997-ig szeretnék elérni, s természetesen addig tovább bővül majd a dolgozói létszám is. Küter úr arra a kérdésre, hogy miért éppen Sárospatakot szemelték ki elképzeléseik valóra váltására, így válaszolt: ez a térség jó kiindulópontja a keleti piacnak, ugyanakkor jól képzett a szakembergárda és megfelelnek az épületek is. Ami a piaci lehetőségeket illeti, megnyugtathatja az esetlegesen kételkedőket ez ügyben, hiszen a T. Boss cégnek kiterjedt ázsiai, délkelet-ázsiai piaci kapcsolatai vannak, ami egyben jelenti azt is, hogy stabil piaci háttérrel rendelkeznek. A tulajdonos úgy hárommillió márkát kíván befektetni Patakon, ami ebben az ínséges időkben ugyancsak jelentős tételnek számít. S ami fontos még: jócskán segít a városban, a térségben kialakult krónikus foglalkoztatási helyzeten. Természetesen a befektető is jobban szereti, ha saját tulajdonú épületekben valósíthatja meg elképzeléseit, s nem a bizonytalanabb bérleti konstrukció keretei között. Ezért lenne tehát fontos, ha sikerülne az önkormányzatnak megvásárolnia a már említett ingatlanokat, ám ez - a jelen állás szerint - úgy tűnik csak később valósulhat meg. Hogy mikor? Nos, ez a kérdés egyelőre még nyitott. Vásárokon árulták a horváti perecet A módszer nem változott a régi időkhöz képest (3. oldal) _A TARTALOMBÓL Végre határnyitás Új helynél (is) A szlovák-magyar hatámyitási üggyel nemcsak a magyar, hanem a szomszédos ország sajtója is foglalkozott. A sátoraljaújhelyi határátkelőről például ezt is írta a pozsonyi Nedelná Pravda cikkírója: „Egykor erre jártak át a magyarok hozzánk egy sörre, és mi időnként bevásárolni.” (2. oldal) Később volt fizetés Bodrogolasziban A megszokottól eltérően február közepén vehették fel fizetésüket a falu intézményeiben dolgozók. Miért, s mi várható ezzel kapcsolatban a jövőben? (2. oldal) Akit a művészete mentett meg Egy újhelyi festőművész élete tragikus elemekkel tűzdelt. A hatvanas évek elején kiesett egy mozgó vonatból, azóta súlyos mozgáskorlátozott. Sok hazai kiállítása után külföldön is felfigyeltek rá. Egy németországi galéria német nyelvű könyvet ad ki életéről, munkásságáról. Egy UNESCO égisze alatt megrendezett szemlén a nemzetközi zsűri díszoklevéllel tüntette ki. A képzőművészet mellett irodalmi tevékenységet is folytat. (4. oldal) Tudósítások hazai tájakról „Bodnár Tibor polgármester nem ámul a látványon, neki munkahelye, szülőhelye, miként őseinek is ez a község, de azért elégedetten veszi tudomásul, hogy a látvány ismételten megfogja az idelátogatót.” (5. oldal) Az Itt-Hon konyhája E heti számunkban egy baktakéki háziasszonytól kapott ételrecepteket közlünk. Ezek közt megtalálható a farsangi fánk elkészítésének leírása is. (5. oldal)
