Észak-Magyarország, 1995. február (51. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-28 / 50. szám

1995, Február 28., Kedd Megyei Körkép ÉSZAK-Magyarország 5 Zsuffa Miskolcon Miskolc (ÉM) - Ma megyénkbe ér­kezik Zsuffa István, a Belügymi­nisztérium közigazgatási államtit­kára, hogy megbeszélést folytasson Orosz Gáborral, a B.-A.-Z. Megyei Közigazgatási Hivatal vezetőjével és a hivatal munkatársaival. Egész napos programja során látogatást tesz Szabó Györgynél, a B.-A.-Z. Megyei Közgyűlés elnökénél vala­mint Kobold Tamásnál, Miskolc Polgármesterénél is. Várjanak a bérlettel! Miskolc (ÉM) - A miskolci önkor­mányzat azt tervezi, hogy a város a 65-70 év közötti polgárai március 1- jétől ingyen kapnák meg a villamos- ép buszbérletet. A miskolci közgyű­lés mai ülésén határoz erről, ezért a Polgármesteri hivatal azt javasolja az érintetteknek, hogy váljanak, egyelőre ne vegyék meg a bérletet, mert ha a város szenátorai igent mondtak az előteijesztésre, akkor mgyen kapják meg azt. Ennek mi­kéntjéről külön tájékoztatják a vá­ros idős polgárait. Műhibaperek kényszeríthetik ki a törvényt „A betegjogok szabályozatlansága kényelmes az orvosoknak" Holnap... " Szűcs László, a miskolci 1. sz. yálasztókerület szabad demokrata önkormányzati képviselője délután 6 órától fogadóórát tart az Éder György utcai általános iskolában. " A miskolci Időskorúk Közössé- Si Házában (Miskolc, Kassai u. 86.) délelőtt 8-12 között váiják a nyug­díjasokat, ügyes-bajos dolgaikban kínálnak nekik tanácsokat. Dél- dián 5-től ugyanott farsangi bált rendeznek. A szervezők számítanak nzokra a nyugdíjasokra, akik vala­milyen oknál fogva magányosnak erzik magukat. " Ingyenes jogtanácsadást tart a Szabad Demokraták Szövetségének miskolci székházában (Városház tér 9 minden szerdán délután 2 és 5 Gra között Boós Tibor ügyvéd, aki- nez délelőtt 9-től délután 4 óráig le­köt bejelentkezni a 348-692-es tele­fonon. tetőket választanak Miskolc (ÉM) - A Magyar Demok- j^ata Fórum március 3-án, délután . 5-kor tartja kibővített választ­mányi ülését Miskolcon, a Tudo- Bjany és Technika Házában, ahol ez ^kálómmal választják meg a párt ^gyei vezetését. Elvitték az ajtót is Miskolc (ÉM - FJ) - Több nagy ká- ertékkel járó betörésről számolt be A^?aP munkatársunknak Óvári ^ drás őrnagy, a Miskolci Rendőr- 1 PP'tányság sajtóreferense. Az alvi- reü PMmát kétségkívül az az ismé­je ' en vitte el, áld vasárnap hajnal- an a Geró utcán lepett meg egy k a?anlakást: az ablakot betörve rint* • beljebb, és cirka 910 ezer fo- í , r értékű aranyat, készpénzt, il- A Vg el(‘ktronikai cikket orozott el. s . 'ds-Hunyad utcában üzemelő jj PPségszaI°n ugyancsak „karcsúb­ól ] k vasárnapra virradóan. Az CD i e*'arő ismeretlen rádiótelefont, kpf-imezeket és szépészeti szere- A' i°pott el. A kár 400 ezer forint. f„ or°mont Kft. raktárába lakatle- Vet * kévetőén hatolt be az elkö- szá°’ maid 300 ezer forintnyi szer- -a-s käbcllcjl távozott. ePalőfélben lévő ház szintén a tja, mákvirágok látóterébe ke- szíteHuépÜlet boJArati ajtaját kife- Pedi ii másik három nyílászárót 80 Pf eh°Ptak. Az építési költségek rin«. T ^ebre he nem kalkulált) fo- Jíí^lnőttek^ ^°rult a biciklis frese°/Cf.®M - FJ) - Hat közúti ben p t01tent hétvégén a megyé­iért _ ^ shlyos következményekkel vári jSZamolt he lapunknak Szád- rendőlfóle5 .^hadnagy, a megyei °sztáKr.0^ti>Ohanyság közlekedési reggeiyM a-itlSzt-’e- február 24-én egvilc Mezőkövesd belterületén, az mé]Va, “kereszteződésben a sze- Men kSu' közlekedő F. I. figyel- ző érva .. aSyi-a a ránézve kötele- hölev byu stoptáblát. S miután a lőzve 1, '.’Men körültekintést mel- erült” n védett útra, „sik­Ny, j.i emtnie egy kerékpárost, . gyógvuin blci,klls n.V°lc napon túl K serüléseket szenvedett. A Kiszolgáltatva? A jogi szakértő szerint súlyos helyzetet idézhet elő, hogy nincsenek szabályozva a betegek és gyógyítóik jogai és kötelezettségei. Fotó: Farkas Maya Kovács Judit Miskolc (ÉM) - Súlyos vákuum jellemzi ma Magyarországon a betegek és az orvosok közötti jogi kapcsolatot. Nincsenek sza­bályozva az alapvető jogok és kötelezettségek, melyek hiánya rendkívüli kái-okat okozhat - mondja a jogi szakember. Né­hány hónapon belül elkészül a betegjogi törvény - állítja az or­szággyűlési képviselő. A Népjóléti Minisztérium elkészí­tette azt az anyagot, amelyet a be- tegjogokról szóló törvénytervezet koncepciójának megfogalmazásá­hoz egyfajta vitaindítónak szánt. A tizennyolc oldalas összeállítás ennél fogva egyelőre nem más, mint azok­nak a témáknak a kínálata, ame­lyeket a beteg jogait szabályozó tör­vényben mindenképpen rendezni il­lik. A hír apropóján kérdeztük Job­bágyi Gábort, a Miskolci Egyetem polgárjogi tanszékének e témában jártas docensét, illetve Koleszár La­jos orvost, miskolci országgyűlési képviselőt: jelenleg milyen jogok il­letik meg a betegeket, s mi a jelen­tősége a készülő törvénynek? • Egy teljesen életképtelen egész­ségügyi modellből adódóan - mely­nek centrális eleme volt az ingyenes egészségügyi és gyógyszerellátás - a magyar egészségügy jelenlegi jogi szabályozása nem felel meg az euró­pai orvosi jogi és a nemzetközi eti­kai normáknak.- szögezi le beszél­getésünk elején Jobbágyi Gábor. - Az ingyenes egészségügy koncepció­ja akkor sem állta meg a helyét, amikor állítólag még élt, ugyanis Magyarországon az egyik legmaga­sabb társadalombiztosítási járulé­kot fizetik az állampolgárok, s saj­nos még javában virul a hálapénz­rendszer is. Vagyis az egészségügyi ellátás mindenkor - most is - súlyos anyagi áldozatot kíván az emberek­től. Ennek ellenére sem a betegek, sem az orvosok alapvető jogai és kö­telezettségei nincsenek szabályoz­va. Arról nem is beszélve, hogy az orvos-beteg jogviszony tárgya a be­teg élete, tehát a legértékesebb do­log a világon. □ Mi a szabályozatlanság oka? • A paternalista egészségügyi kép alapján az elmúlt évtizedekben ezt nem tartották szükségesnek, mert mint mondták: az atyáskodó állam mindent tökéletesen elintéz, min­denről gondoskodik a polgárok egészségügyi ellátását illetően is. Sajnos a népjóléti ágazat az elmúlt években csak kísérletet tett ezen ál­lapot rendezésére: a Surján-féle ad­minisztráció hivatalba lépésekor meghirdette ugyan a betegjogi tör­vény szükségességét, ám a törvény mind a mai napig nem született meg. A jelenlegi Népjóléti Miniszté­rium kezdeményezése és törekvése is üdvözlendő, a magam részéről maximálisan támogatom is azt, de sajnos - ismerve a magyar orvostár­sadalom ellenállását ebben a kér­désben - megkérdőjelezem a tör­vény létrejöttét. Két hónapja a Ma­gyar Orvosi Kamara testületileg mondta ki, hogy ilyen törvényre nincs szükség jelenleg. □ Az. orvosoknak nem érdeke a tör­vény megszületése? • Dehogyis nem, hiszen a törvény­nek nem csak a betegek, de az orvo­sok jogait is tartalmaznia kellene, no meg a kötelezettségeket is. Ez utóbbi tétel hiánya viszont rendkí­vül kényelmes az orvosoknak, nin­csenek számonkérhető normák, felelősségi szabályok. Pillanatnyi­lag az orvostársadalomnak szinte teljesen szabad keze van a gyógyí­tásban. Ahhoz, hogy megőrizhessék a betegekkel szembeni „fölérendelt” pozíciójukat, a jogi és etikai normák hiánya, illetve korszerűtlensége - hogy úgy mondjam - jól jön nekik. □ Jelenleg nincs i.s szabályozva ez a kérdés? • Létezik egy törvény az egészség- ügyiül: az 1972. évi 2-es, illetve van­nak miniszteri végrehajtási rende­letek, amelyek azonban már kibo­csátásuk idején is korszerűtlenek voltak, nem feleltek meg a jogállami normáknak. És azóta eltelt több mint huszonkét év... □ Milyen helyzetet teremthet az, hogy hiányzik a törvény ? • Súlyos a helyzet, ugyanis a bete­gek és jogi képviselőik rájöttek arra, hogy a rendezetlen jogi háttér miatt- az orvosi műhibák folytán - rend­kívül nagy károk érhetik és érik is a betegeket. Jelenleg Magyarorszá­gon körülbelül ezer műhiba per fo­lyik, s ezek száma egyre szaporod­hat. Ha ezt a súlyos jogi vákuumot nem oldják fel megnyugtató törvé­nyi szabályozással, könnyen előre látható, hogy a betegek részéről - a bíróságokon keresztül - nehezedik majd hatalmas nyomás az egészség­ügyre. Előfordulhat - mint például Amerikában -, hogy orvosi műhiba­perek ezreivel kell majd szembenéz­nie az egészségügynek, amelyek, ha nagy számban végződnek az egész­ségügyi intézmények, orvosok el­marasztalásával, előbb-utóbb óha­tatlanul kikényszerítik a jogi szabá­lyozást. Azt gondolom, az orvosok érdeke is ennek elébe menni. *- Való igaz, hogy jelen pillanatban teljes a rendezetlenség, és - ha úgy tetszik - a szokásjog uralkodik e te­rületen - mondja Koleszár Lajos, szocialista párti országgyűlési kép­viselő, a parlament egészségügyi és szociális bizottságának tagja. - In­dokoltnak és szükségesnek is tart­juk, hogy minél hamarabb megje­lenjen egy olyan törvény, amely nem csupán a betegeknek, de az or­vosoknak, az egészségügyi dolgo­zóknak is igen nagy segítségére lesz. Mindenképpen meg kell te­remteni azokat a kereteket, illetve lehetőségeket, amelyek egyfajta irányt szabnak az orvosok és az egészségügyi dolgozók munkájá­ban. A magam részéről egyértelmű­en cáfolom, hogy az orvosok ne kí­vánnák ezt a törvényt, mindeneset­re, ha van is ilyen hozzáállás, az nem befolyásolhatja a törvény meg­születését. A jogharmonizáció, az Európai Unióhoz való csatlakozás is szükségessé teszi, hogy ilyen tör­vény tudatában dolgozhassanak az orvosok. Terveink szerint egy-két hónapon belül a parlament elé ke­rül a tervezet. _KPRHÁTTER: Közbeszerzési törvény a korrupció ellen Budapest (ISB - HM) - A kor­rupció elleni harc eszközének szánja a Horn-kormány a köz- beszerzési törvényt. A kormány elfogadta, és sürgős tárgyalást kérve a parlament elé terjeszti a közbeszerzésekről szó­ló törvény tervezetét. A négy tár­ca közreműködésével megalko­tott törvénytervezet az igazság­ügy-miniszter vélekedése szerint a korrupció ellenes küzdelem esz­köztárát gyarapíthatja. A törvény az állami vállalatok, és a közpénzekből gazdálkodó más szervezetek beszerzései so­rán a nyíltságot, áttekinthetősé­get hivatott biztosítani, vagyis azt, hogy a közpénzek felhaszná­lásának mikéntjét bárki nyomon követhesse. Elfogadása eseten a jogsza­bály támogatja majd a hazai ipar- politikát, a többségében hazai gyártmányú termékeket, és a fog­lalkoztatáspolitikai szempontok is előnyt élvezhetnek. Vastagh Pál elmondta azt is, hogy a törvény mintegy 5000 gaz­dálkodó szervezetet érinthet, ezek éves kiadásai megközelítik a 110-120 milliárd forintot. A jog­szabály kiterjed minden olyan vállalatra, köztestületre, közala­pítványra, a monopolhelyzetben lévő közszolgáltatókra, ahol álla­mi pénzből gazdálkodnak. E szer­vezetek árubeszerzéseik, építési beruházásaik során, és különféle szolgáltatások megrendelése ese­tén kötelezően kiírt pályázatok alapján választhatják ki a leg­megfelelőbbet. A legmegfelelőbb pedig a törvénytervezet szerint nem feltétlenül a legolcsóbb meg­oldást kínáló lehet, hanem az is, aki a foglalkoztatáspolitikai, vagy a környezetvédelmi előírásoknak jobban megfelel. A törvény életbelépését köve­tően annak hatálya alá tartozó szervezetek csak a közbeszerzési eljárás szerint, vagyis pályázat útján bonyolíthatják 10 millió fo­rintnál nagyobb összegű árube­szerzéseiket, 20 milliónál na­gyobb építkezéseiket, és 200 mil­lió forintnál nagyobb összegű épí­tési beruházásaikat. A helyi ön- kormányzatok esetében ezek az összegek természetszerűen ala­csonyabbak. A közbeszerzési eljárás alóli mentesség eseteit a törvényszö­veg részletesen felsorolja csak­úgy, mint az eljárási módozato­kat. Eszerint létezik nyílt eljárás az egyszerűbb beszerzések lebo­nyolítására, ismeri a jogszabály a meghívásos eljárást, amely meg­engedi, hogy a pályázatot korláto­zott körben ismertethessék, de legalább öt résztvevőnek ekkor is szerepelnie kell. Végül rendkívüli esetben elismert a tárgyalásos el­járás is akkor, amikor csupán egy ajánlattevő jelentkezett. INNEN SZÓLVA Egytniíliárd Bujdos Attila Egymilliárd forintot különítettek el a Pénz­ügyminisztériumban a csődközeli hely­zetbe jutott önkormányzatok támogatásá­ra. Ehhez a kerethez addig hozzá sem nyúlnak, amíg el nem fogadják az önkor­mányzati csődtörvényt, amelyen jelenleg a Belügyminisztériumban dolgoznak. Mit mondhatnánk erre a hírre: derék. Lám, a kormány törődik a pénzügyi szempont­ból veszélyes helyzetbe került önkor­mányzatokkal. Van, aki erre azt mondja: ez a kabinet­nek kutya kötelessége is, hiszen a megszo­rult önkormányzatok gondjait csak kis részben okozta az, hogy erejükön télül költekeztek, hiányzott a szakértelmük és rosszul gazdálkodtak. Bizony akad, aki az állam felelősségét firtatja: nem főne az em­berek feje a polgármesteri hivatalokban, nem nőtt volna az önkormányzatok adós­sága - egyes becslések szerint - százmil- liárd forintra, ha az ország költségvetésé­ből megfelelő arányban részesülnek a te­lepülések. Na, de ne feszegessük, ki és mekkora mér­tékben tehet a jelenlegi helyzetről. Való­ban örömre ad okot, hogy nem késik a se­gítség. Kérdés persze, hogy kinek is nyúl­nak majd a hóna alá. Az elképzelések kö­zött szerepel ugyanis, hogy az alapvető te­lepülési feladatok ellátására, vagy kamat- támogatásra kérhető az egymilliárdból és a támogatásra aspiráló önkormányzatok a vagyonukkal, feladatkörük szűkítésével és létszámleépítéssel felelnének. Márpedig a csőd szelétől súroltak inkább a kisebb települések önkormányzatai, amelyek egyebek között azért vannak baj­ban, mert nem hitelképesek, nincs jelzá­loggal megterhelhető vagyonuk, s az sem lenne könnyen megoldható feladata a szá­mukra, ha az amúgy is kevéske alkalma­zottjukból bárkit is el kellene küldeniük. Ki maradna dolgozni? ÉM-portré Kácsor János Miskolc (ÉM - LGY) - Hat holdon gazdálko­dott az édesapja, és hogy a négy gyermeknek mindent meg tudjon adni, minden létező mun­kát elvállalt falujukban, Tiszaszentimrén. Harmadik gyermeke ma is hálásan emlékszik rá, és jó érzéssel gondol a gyermekkorára. Ká­csor János Debrecenben érettségizett, majd az ELTÉ-n szerzett matematika-fizika szakos ta­nári diplomát. Egy tisztiiskolán kezdett taní­tani, ám 1957-ben nem írta alá az elhíresült 12 pontból álló hűségnyilatkozatot, menesz­tették. Budapesti középiskolákban próbálko­zott, de nem találta meg azt az iskolát, ahol igazán jól érezte volna magát. Egy bodrogke- resztúri lánynak, későbbi feleségének köszön­heti, hogy erre a vidékre vetődött. Huszonegy éven keresztül ingázott Miskolc és Szerencs között, mert a lakás emitt volt, a kedves iskola, a Hunyadi János általános pe­dig amott. Azt mondja, sosem fárasztotta az utazás. Hogy a gyerekek közül sokan retteg­nek a tanár úr két tárgyától? Erről szó sincs. A gyengébbeknek könnyebb feladatokat adott, a tehetségeseknek nehezebbet, ne unatkozza­nak. így aztán mindenkinek volt sikei'élmé- nye. Karácsonyra, húsvétra, névnapra sok ké­peslapot kap ma is diákjaitól. Nagy szerencsének tartja, hogy négy éve összeismerkedett az Avasi Arborétum Baráti Kör elnökével, aki egy kis parcellát adott neki művelésre. Négy fenyő van rajta, most már szép nagyok. Ám itt az új feladat: a város négy és fél hold elvadult bozótost juttatott a körnek, építsenek újabb arborétumot, ha kedvűik tart­ja. Az egykor szeméttelepnek is használt tere­pen szépen alakulnak a dolgok, a tanár úr sze­rint, öt év múlva már kirándulhatnak ide a miskolciak. Biztos benne, hogy a város együk látványosságaként emlegetik majd.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom