Észak-Magyarország, 1995. február (51. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-24 / 47. szám

8 ÉSZAKtMagyarország Kultúra 1995. Február 24., Péntek _APROPÓ Laár, a piacgazda Bánhegyi Gábor Szimpatikus fiatalember ez a Laár And­rás. Egyrészt azért, mert kitűnő zenész, másrészt azért, mert gumiarca van, har­madrészt pedig azért, mert az agya is több­szörös csavarodáson ment keresztül. Szimpatikus fiatalember ez a Laár András, mert tizennégy évvel ezelőtt december elején Miskolcon az első KFT-koncerten úgy köszöntötte a közönséget, hogy a nagy feketeségből berohant a színpadra és szét­tárt karral mutatta: „Ekkora puszit küld a Télapó." Szimpatikus fiatalember ez a Laár András, mert nem feledkezett meg a barátairól. A '81-es táncdalfesztiválon vele együtt fel­tűnt Calla Miklóssal és Dolák-Saly Róbert- tel együtt létrehozták a kultúrpolitikai szempontból igencsak rétegnépnevelő szerepet betöltött Laár pour l'art társula­tot, ami magán hordozta a kedvtelésből működő csoportok minden báját. Beleért­ve még azt is, hogy az egyik kétperces je­lenet ötpercesre sikeredett az egri fősulin, mert Laár meg Dolák-Saly három percig nem tudott megszólalni, csak álltak a szín­padon és a közönséggel együtt - már bo­csánat, de - röhögtek. Szimpatikus fiatalember ez a Laár And­rás, mert amikor eljött a válaszút, akkor ő bizony a buddhizmust választotta a ma­gamutogató rockzenészséggel szemben. Vissza is vonult, mondván nem egy ilyen komoly hívő embernek való ez a gátlásta­lan exhibicionizmus. Szimpatikus fiatalember ez a Laár András, mert pár év múlva ismét visszalopako­dott, hogy máig sem betöltött hiátusát ő maga töltse ki maradéktalanul, mondván egy-két koncerttől és színházi előadástól még nem megyünk a falnak. Ha már a te­levízió levetíti a Laár pour l'art társulat mű­sorait, akkor ő annak nem áll útjába. Sőt, újjáéleszti az általa megformált, és lassan­ként már a feledés homályába tünedező klasszikus figurát, Besenyő Pista bácsit, akinek köztudomású!ag(?) tenyeres a tal­pa, ee aki szerint csak egyet .kell kérdez­ni, hogy mekkora nem mindegy: felről le vagy lerről féld Besenyő Pista bácsi pedig intézménnyé vált, piacgazdasági tényezővé. Bárki szá­mára elérhető itt nem részletezett telefon- vonalon, percenként sok-sok forintért. Nem is szimpatikus fiatalember ez a Laár András. Berlinale —1995 Miskolc (ÉM) - A magyar filmszemlével szinte egyidőben rendezték meg 45. berli­ni-filmfesztivált, amely - a cannes-i mel­lett - a világ művészfilmjeinek reprezen­tatív seregszemléje.- A Berlinalera valóban azok a filmművészeti alkotások kerülnek ki, amelyek a világ, de fő­ként a mozgókép európai irányzatait jelenítik meg - hallottuk Bíró Tibortól, a Cine-Mis Kft. ügyvezető igazgatójától, aki a fesztivál idején szakmai úton Berlinben járt. - A tizenegy na­pos programban kevés kivételtől eltekintve olyan alkotásokat mutattak be, amelyek célja nem az olcsó siker. így a filmek műfaja is igen széles skálán mozgott, hiszen a játékfilmtől kezdve az animációs filmeken át a rövidfilme­kig majd’ minden stílus képviseltette magát. Sőt, akadtak kimondottan kísérleti filmek is. Az alkotók témáikat főként a társadalmi jelen­ségek köréből merítették. Múlt és jelen össze­kapcsolódását fogalmazta meg például a nyi­tófilm is, Margarete von Trotta Az ígéret (Das Versprechen) című alkotása, amely Németor­szág történelmének elmúlt húsz évét fogja át a berlini fal építésétől annak lebontásáig. Ber­linbe az amerikai filmesek művészi jellegű filmjeiket hozták el. Ezek közé sorolható Ro­bert Redford Quiz Show-ja, amelyet hamaro­san a miskolci közönség is láthat. J- A bemutatott filmeken - így a fesztivál színvonalán is - érződött a filmkészítők profiz­musa, az, hogy otthon vannak a rendezésben, a szereplők megválasztásában, és persze pén­zük is van a filmkészítéshez - folytatta beszá­molóját Bíró Tibor. - A Berlinale azonban nem csupán a filmeké és a rendezőké volt, hiszen a szakmai kiadványok és kiállítások a látogatók ezreiben azt is tudatosítani kívánták, hogy eb­ben az évben 100 éves a mozi. A magyar filmek közül egyébként csupán egyetlen alkotás in­dult a filmek versenyében, Milorad Krstic Ma­gyarországon élő szerb rendező My baby left me című animációs filmje, amelynek zenéjét Wahorn András szerezte. A nyolcperces mű Ezüstmedve-díjat kapott. Jancsó Miidós doku­mentumfilmje, A kövek üzenete pedig az infor­mációs vetítéseken szerepelt. Hunyadi Mátyás, az iskolanévadó Mátyás király és a három „bakkecske" - a harsányi Hunyadi Mátyás Általános iskola tanulóinak előadásában. A kisképen: Borsos István Mátyás domborműve Fotó: Laczó József Harsány (ÉM - FG) - Mátyás, az igazságos, Mátyás, a humanista, a középkori magyar állam fény­korának megteremtője, Közép- Európa legnagyobb reneszánsz uralkodója, Mátyás, akitől ta­nulni lehet és érdemes - a felso­rolás még hosszan folytatható, és tegnaptól az iskoíanévadó jelzővel is kiegészítendő. Nagy királyunk születésnapjához kapcsolódva a harsányi általá­nos iskola felvette Hunyadi Má­tyás nevét. — Már évekkel ezelőtt felvetődött, hogy a mi iskolánknak is ki kellene lépnie a névtelenségből - mondta Kátai Gábor iskolaigazgató. - Hu­nyadi Mátyás olyan személyiség, aki példaképként állítható a gyerekek elé, ugyanakkor - ahogy saját korá­ban - most is rendkívül népszerű... Hogy mennyire közel áll a gyere­kekhez Mátyás király alakja, ezt jól mutatta a tanulók munkáiból ren­dezett kiállítás, és ezt bizonyította a tegnapi ünnepi műsor is. Az iskola tornaterme hol suszte- rájjá, hol királyi palotává, hol végte­len szántófölddé, hol meg fényes bálteremmé változott. És itt járt kö­zöttünk Mátyás király, hogy meg­leckéztesse a három bakkecskét, a kapzsi ajtónállókat, megjutalmazza az igazmondó juhászlegényt, a fur­fangos vargát... Az iskola tanulói, ta­nárai nem szokványos ünnepi mű­sorral, hanem kedvükre és a község lakóinak, a közönségnek is kedvére való, látványos mesejátékokkal tet­ték emlékezetessé a napot. Mátyás korának megidézését segítette az ötödikesek tánca, és a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola ze­nekarának vendégszereplése. A harsányi iskolában tanuló kö­zel kétszáz diák ezentúl mindennap „találkozhat” Mátyás királlyal. Az iskolanévadó arcmását Borsos Ist­ván képzőművész faragta kőbe. A domborművet Kömyei Lászlóné, a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár igazgatója avatta fel. Félidejéhez ért a Vizitáció felújítása Budapest (MTI) - A Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményé­ben található M. S. mester szig- natúrával ellátott kép helyreál­lítási munkálatai tavaly au­gusztusban kezdődtek meg. A munkálatokat Menráth Péter, a Magyar Képzőművészeti Főis­kola Restaurátorképző Intéze­tének igazgatója irányítja. A Vizitáció című kép kalandos és vi­szontagságos sorsa, illetőleg a ko­rábbi csupán részleges restaurálási munkálatok tették szükségessé a kiemelkedő fontosságú művészeti emlék teljes körű felújítását. A munka kiindulási pontját a Kákay Szabó György által 1953-ban vég­zett restaurálás adta. A Mária láto­gatása Erzsébetnél című festményt elsőként speciális fotótechnikai vizsgálatoknak vetették alá. Ennek keretében készültek például hagyo­mányos fényképfelvételek az alko­tásról, illetőleg végeztek röntgensu­garas, valamint infravörös vizsgála­tokat. Mindezek ismeretében első­ként a képhordozó fatábla elavult úgynevezett parkettarendszerét korszerűsítették. A következő fázist a műalkotást hordozó faanyag kon­zerválása jelentette, amelynek munkálatai során a Vizitáció képfe­lületét műgyantával átitatott, spe­ciális papírból készült többrétegű maszk védte. A szakemberek ele­mezték a festékréteg anyagát, felé­pítését, illetőleg elkülönítették az utólagos átfestéseket is. Néhány centiméteres felületen a képet meg­tisztították annak érdekében, hogy mikroszkopikus festékmintákat ve­hessenek a restaurátorok. A Vizitáció eredetileg a Selmec­bányái vártemplom 1506-ban felál­lított számyasoltárához készült, amelyet 1541-ben bontottak le.Ezt követően darabjai szétszóródtak. Hat összetartozó táblája közül négy passióképe az esztergomi Keresz­tény Múzeum büszkesége. Az utób­bin olvasható a mester M. S. jelzése és az egész művet datáló 1506-os évszám. A Jézus születését ábrázoló táblát a hontszentantali plébánia- templomban őrzik. Kisfalvak nagy dilemmája: az iskola Halmainé Fehér Margit MTI-közlemény tudósított arról: ,A Művelődési és Közoktatási Minisz­térium adatai szerint a körzetből ki­vált, önállósult iskolák száma ép­pen csak eléri a hatvanat, tehát a folyamat nem országos méretű. Je­lenleg a hivatalos művelődésügyi statisztika szerint 821 az önkor­mányzati fenntartású kisiskolák száma.” Ez azt jelenti, hogy az országban egy megyére átlag 43 kisiskola esik, és az elmúlt 4 évben átlag 3 önálló­sult. A kisiskola fogalmának hasz­nálata azonban nem egységesült; egyesek a csak 1-4 illetve csak 5-8 osztállyal működőket értik rajta; mások pedig a 100 főn aluliakat. A kétféle megközelítés sok esetben mindkét kört jellemzi, de eltérő is lehet, amennyiben 1-8 osztályos kislétszámú intézményről van szó. A hivatalos művelődésügyi statisz­tika az 1-4 osztályt vagy ennél ke­vesebb évfolyamot működtető intéz­ményeket tekinti kisiskolának, ugyanakkor a kiegészítő támogatás odaítélésekor a 100 fő alatti létszá­mot határozta meg. Úgy gondolom azonban, hogy a körzetesítési szándék elsősorban a kistelepülések kislétszámú iskoláit vagy azoknak egy részét, tehát a 100 fő alattiakat érintheti. Ezek­ből Borsod-Abaúj-Zemplén me­gyében a KSH hivatalos adatai sze­rint 1990-ben 114, 1994-ben pedig 143 volt. A gyarapodás tehát 29 iskola. Valóban nagyon nehéz megítél­ni, hogy milyen tapasztalatai lesz­nek majd az esetleges körzetesítés­nek. A dolog ugyanis nagyok sok té­nyezőn múlik; és semmilyen egyedi esetet nem lehet a másikhoz hason­lítani. Általánosítani meg főképp nem lehet. Nagyon szomorú lenne, ha az is előfordulna, hogy a gyerme­keknek jó állapotban lévő épületből, színvonalas munkát végző pedagó­gus mellől kellene egy másik tele­pülés nem jobban felszerelt, szeré­nyebb eredményeket felmutató is­kolájába utazgatniuk minden nap csupán azért, mert az önkormány­zat képtelen (vagy nem akaija) fenntartani és működtetni az isko­láját. A döntés tehát igen nagy fele­lősséget és körültekintést követel meg minden egyes esetben. Az idézett MTI-cikk azt a gondot is felveti, hogy a 6 illetve 8 osztályos gimnáziumok is veszélyeztetik a kisiskolák tanulólétszámát, mert „a falusi iskolák felső tagozatáról is el­szippantják a jobb tanulókat”. Bor­sod-Abaúj-Zemplén megyében ez a veszély nem fenyeget. Ä gimnáziu­mok közül mindössze 15-ben műkö­dik 6 osztályos, kettő kivételével csupán egy csoport és összesen 4 gimnáziumban szerveztek 8 osztá­lyos csoportot, egy intézmény kivé­telével szintén egyet. A négy két csoportot működtető 6 illetve 8 osz­tályos gimnázium közül kettő egy­házi fenntartású. A 7. évfolyamon tanuló gyermekek száma az 1993/94-es tanévben 9997 fő volt, 6 osztályos gimnazista pedig 634 (6,3%). Az ötödikesek száma ugyan­ekkor 10 159 fő, 8 osztályos gimna­zista 182 (1,8%). Ezekbe a csopor­tokba minden évben igen nagy a túljelentkezés, és jellemző módon a legjobb színvonalú általános isko­lák tanulói közül kerülnek be a gyer­mekek. Tehát a „lefelé terjeszkedés” inkább ezeket az intézményeket érinti kedvezőtlenül, hiszen szakmai programjuk kerülhet veszélybe egy esetleges osztályösszevonással, de a kisiskolák megszűnésének gyakorla­tilag nem lehet okozója. Ebben és a többi iskolaügyet érintő kérdésben a gyermekek szempontjából kellene kiindulni. Ettől válik a kérdés egészen bonyo­lulttá. Mert mely gyermekek érdeke a mérvadó? Azoké, akik a szüleik egyetértésével alanyi jogon választ­ják szabadon a gimnázium 6 vagy 8 osztályos csoportját, és oda fel is ve­szik néhányukat; vagy azoké, akik az általános iskolában maradnak, de esetleg összevonják őket más osztállyal, mert a létszámhatár alá esett a csoport? Egészen természetesen hangzik, hogy nem a gyermek van az iskolá­ért, hanem fordítva, a probléma mégis nagyon nehéz. Attól függ el­sősorban, hogy milyen a gyermek és milyen az iskola, hanem attól, hogy milyen a finanszírozási rend. Kabaré a színházban Miskolc (ÉM) - Frederick L°^ My Fair Lady cími musicaljét eredeti tervek szerint ap mutatta volna be a Miskolci Nem ^ ti Színház. Az évad elejen mai a^._ tudni lehetett, hogy HjSp ^ tány szerepét Szervét Tibor a ^ ja. Mostanra viszont kiderül , , vét Tibor vígszínház, elfogyj, miatt ez a bemutató elmai ’ *Lre tosabban a következő évad el J kerül át. ., „ sze­De a miskolci közönség ebb ^j. zonban sem marad musica Áprilisban a következő evaara vezett Kabarét mutatja ® sZ. ház. A főszereplő- kettős sz P' tásban - Várkonyi Szilvia - j Ildikó. Az előadás rendezője Árpád Jutocsa, a Miskolci N Színház igazgató-főrendez^e^^ Kék Ház-filmklub Miskolc (ÉM) ­képzelet címmel febiuai j^c, Kék Ház Ifiúsági Iroda (Mi a Széchenyi u. 4.) filmklub bjm- Kossuth mozi Hevesy Jvai t klubjában. A sorozat a n® tatja legjelentősebb alkotásait tanj, be és azt próbálja hogy a dokumentumszeru m bözó mektől milyen út vezet a dng]ló művészeti ágakat ötvöz bell filmművészetig. A sorozíknej<. tiszteletadás a 100 éves h cl-111ű A Dokumentum képzeld ^ összeállítás filmjei a ko ráCió, András Ferenc: A nagy S gnyedi Bunuel: Andalúziái kutya, ;r; Ildikó: Az én XX. századom, * ^ A nagy ábránd, Bergman- , jar. pecsét, Lane: Mesék a Ja Já­man: Anglia alkonya, Doi ^k nos: Hajnali háztetők, jánoS: Zoltán: Csontváry, Xantu péter: Eszkimóasszony fázik, v zaka 3 Te rongyos élet, Jarmus. J földön; Godard: Kifiilladasi^^ Könnyűzenei este^ ^ Miskolc (ÉM) - A ’80-as évek koj pének, végének alternati zcr)C. idézi az ,Ági és a fiuk ->ntekeO kar, amely február 24-eH, P ,ci \/j- este 10 órától lép fel a .itatóház an-klubban (a Tokaj sz0M;nalig:ie' mellett). A koncert után n J ^s- nés-táncos mulatság lS,, fi a hó­nap, szombaton este 9 0 3 $$ a dapesti Jazz Bicycle n»®8* klubban. Zárva a kiállítóház^ Miskolc (ÉM) - A He^nítási Múzeum Papszeren lev ,,.j ^ár- épülete február 28-tol, k z^.va cius 9-ig technikai okok io-óo, tart. Legközelebb lg mét a lát°' délután fél 3-tol varja' • z^g ás- gatókat, amikor Ma©^dó'ásVány­Ösztöndíj romáknak ,qZaíl Budapest (ÉM) - A111 a!Fu cégeké^­~u és alapítvány - az 19^t7nindíipólya' második félévére , szóró19' zatot hirdet roma («g® polákba® zású közép- és felsőfokú iskoi tanulók számára. , min“' Az ösztöndíjra palya tanulók’ azon cjgányszannazasu gin»' akik szakközépiskolában & te. náziumban, főiskolánjagy ^kat, bizonyítványuk fe^S,gatási br lamint érvényes iskolalatogaaiapít. zonyítványt küldjenek *ß dapest, vány titkárságára. (1351 Postafiók 2.) ) jk giószöf Azoktól a tanulóktól, 1dók l9; pályáznak, szüleik kereset k ási Ä rövid igazolást, félévi „Gpitvany" fénymásolatát varja az alap ^ nevük és lakóhelyük P -ben aZ ható feltüntetésévé . Amennyi ^ ösztöndíjat nem a lakasc beSí­utalni, tüntessék fea postai kez tés részére a megfefeto címet A pályáitok tekuU^ék B ,,, ideje 1995. március 25. Az ősz jat nyert tanulok névsora - útján nyilvánosságra hozzak, tésről pedig levőiben kuklen .. sítést. Az ösztöndíj mérteké ewg ként havi 1-4000 formt es afc ösztöndíjat egy összegben 1 tázzák. /F

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom