Észak-Magyarország, 1995. február (51. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-23 / 46. szám

Kertbarát 10 SZABADIDŐ 1995, Február 23., Csütörtök Metszés, fele erővel Hajdú Imre- Az az olcsó, ami drága - hangoztatta nagy­apám minden alkalommal, amikor valamilyen jelentősebb beruházásra szánta el magát. A .jelentősebb beruházáson” természetesen nála nem ingatlant, vagy más hasonló nagyságren­dű értékeket kellett érteni, hanem olyan esz­közöket, amelyek a mindennapi gazdálkodás­hoz nélkülözhetetlenek voltak. Például vető­magot, ám a jobb minőségűt, vagy olyan szer­számokat, gépeket, amelyek az átlagostól (a dömpingáruktól) ugyan drágábbak, de sokkal tartósabbak voltak. Utóbbiak esetében azt is hozzátette: - Ez esetben csak egyszer kell be­ruháznia az embernek. A jó szerszámmal nemcsak könnyebb a munka, a jó szerszám egy egész életre szóló. Ezek jutottak eszembe minap, az egyik ta- vaszias februári hétvégén a mályi hegyen sző­lőmetszés közben, úgy a századik tőke táján. Metszőollóm - amelyet másik kilenchez ha­sonlóan a Zsamain vettem, darabját 150 forin­tért - egyre inkább kezdett cserbenhagyni, csuklós sajgása már-már elviselhetetlen volt, s ujjaim mind kevésbé voltak képesek az erő ki­fejtésre. Ezzel szemben a velem együtt dolgozó társaim éppoly fürgén és könnyedén aprítot­ták a venyigének valót, s alakították ki a hosz- szú- és rövidcsapokat, mint amikor, három órával korábban hozzákezdtünk a metszés­hez. A titok nyitja nemcsak kollégáim nagyobb rutinjában és metszési gyakorlatában kere­sendő. Az én ismeretlen eredetű 150 forintos ollómmal szemben, ők egy világmárkával, a KUNDE-metszőollóval dolgoztak. Az én ollóm ugyan mindössze egy hónapos volt, s most lett kipróbálva, tehát vadiúj, kollégáimé pedig húsz-harminc éves, mégis a két márka mun­kája között ég és föld volt a különbség. Most van a metszések ideje, időszerű szólni tehát a metszóollókról. Akinek tíz rózsatöve vagy harminc tőke szőleje van, az ne vegyen drága metszőollót, annak megfelel a 150-200 forintos „zsarnais áru”, ám aki gazdája leg­alább 400 négyszögöl ültetvénynek, annak ér­demes egyszer nagyobb beruházásra rászán­nia magát. Hosszú távon ugyanis ez az ol­csóbb, hisz jó szerszámmal könnyebb a mun­kavégzés, és a jó szerszám harminc év múlva is jó szerszám. Jó szerszám - fele fáradság Ma már nagyon sok kiváló metszőollómárkát forgalmaznak hazánkban is. Ezek közül az év­tizedek óta híres KUNDE mellett a kizárólag csak Svájcban gyártott FELCO-márkára hív­nánk fel a kertbarátok figyelmét. Különösen ez utóbbit ajánlja Bálint János, a Kertészeti Egyetem professzora, aki évek óta végzi a met­szőollók ergonómiai vizsgálatát, következés­képp egyik legkiválóbb szakértője a témának. Bálint professzor vizsgálatai egyértelműen bi­zonyítják, hogy a FELCO metszőollók amel­lett, hogy minőségileg elsőrangú munkát vé­geznek, a legkisebb erőkifejtésre késztetik a szerszámmal dolgozó embert. A különböző tí­pusok mintegy 50 százalékos erőmegtakarí­tást eredményeznek, s a magasabb illesztési fokú nyeleik miatt ez a fele erő is kétszer na­gyobb kézfelületen oszlik el. Különösen ajánlja a professzor a forgónyelű ollók használatát, ezek azonos vastagságú ág metszésekor csupán negyedannyi nyomást fej­tenek ki ujjainkra és tenyerünkre, így alkal­mazásukkal jelentős teljesítménytöbblet érhe­tő el. A KUNDE különböző típusai a miskolci mezőgazdasági szaküzletekben is beszerezhe­tők, a FELCO-ollókról viszont a Zimmer Hun­gária Kft.-től (Budakalász, Vasút sor 80.), mint a márka magyarországi forgalmazójától kaphatnak információkat, tanácsokat az ér­deklődő kertbarátok. Ne feledjük: a termés megalapozása a met­széssel kezdődik. A metszés sikere viszont a metszési mód ismeretétől és a metszőolló mi­nőségétől, milyenségétől függ. Ha metszőollót vásárolunk, gondoljunk rá: az olcsó hosszú tá­von mindig drága. Borverseny Mályiban Mályi (ÉM) - A Bükkaljai borvidékhez tarto­zó Mályi községben a helyi kertbarátok és kis­termelők köre első alkalommal rendezi meg a mályi borok versenyét. A február 24-én dél­után 3 órakor kezdődő bormustrán - amelyet a mályi önkormányzat támogat, s fővédnöke Zelei Zoltán polgármester - a legeredménye­sebben szereplő nedűk nemcsak értékes díja­zásban részesülnek, hanem részt is vehetnek a június végén Bogácson megrendezésre kerü­lő III. Bükkaljai Nemzetközi Borfesztiválon. Szecskán terem a laskagomba A páratartalom és a hőmérő elengedhetetlen kelléke a gombatermesztő helyiségnek Fotók: Fojtán László Galambos Béla Nyolc éve próbálkozott először laskagomba-termesztéssel két nyíregyházi fiatalember. Né­hány év után azonban, amikor már éppen megtanulták min­den csínját-bínját, abbahagyni kényszerültek a piac kiszámít­hatatlan változása miatt. Egy évvel ezelőtt a megnövekedett keresletet felmérve úgy talál­ták, újra érdemes lenne - most már nagyobb méretekben és kellő gépesítettség mellett - gombatermesztésre vállalkozni. Először a laskagomba-termesztés alapanyagának előállítására ren­dezkedtek be Nyírtelek közeli ta­nyájukon a Lippa testvérek. A vásá­rolt szalmát géppel szecskázzák, és félszobányi tartályokban száz fokon sterilizálják. A csirátlanított szal­mát lehűtve nedvesítik, majd egyenletesen elkeverik a laskagom­ba búzaszemekbe oltott szaporító anyagával, amit egy budapesti cég­től vásárolnak. A beoltott szalma­szecskát végül kilyuggatott mű­anyagzsákokba töltik, tömörítik. A zsákos laskagomba alapanyag ezután á végleges termőhelyére ke­rül - mondja Lippa János. - Ilyen célra azonban csakis valamilyen ki­egyenlített hőmérsékletű helyiség felel meg. Pince lenne erre a leg­jobb, de mint többen a tőlünk alap­anyagot vásárló partnereink közül, mi is egy bérelt baromfi-istállóban rendezkedtünk be termesztésre. Lé­nyeges, hogy kevés „ráfütéssel” be­állítható legyen a zsákok átszöveté- séhez, majd a gomba növekedésé­hez szükséges - kezdetben 20-25, később 10-15 fokos - optimális hő­mérséklet. Miután a testvérpár jóval több alapanyagot képes előállítani, mint amennyire saját maguknak szüksé­ge lenne - ráadásul a laskagomba piacon is jóval nagyobb értékesítési lehetőséggel rendelkeznek, mint amit maguk ki tudnának elégíteni - gombatermesztő partneri kör kiala­kításába fogtak. A nyíregyházi rokkantnyugdíjas Nagy Sándor egy korábban nagy re­ményű laskagomba-termesztési vállalkozás kárvallotjaként - száz­ezer forintjával maradt adós a bu­dapesti érdekeltségű laskagomba- termeltető integrátor Novoker Kft. - pártolt át nem régen a Lippa test­vérekhez. Kétszázötven négyzetmé­teres, valamikor zöldség-gyümölcs tárolásra készült pincéjében 700, helybe szállított zsák termi a re­form konyhák egyik nálunk is egyre közkedveltebb, viszonylag olcsó húspótló táplálékát. Négyzetméterenként 4-5 darab, termést hozó zsák helyezhető el ­vezet körbe a páradús, fénycsövek­kel megvilágított, 10 foknál alig me­legebb helyiségben a tulajdonos ami körülbelül egy mázsa súlyú alapanyagot jelent. A zsákokon, amelyeket először át kell szőnie a gombafonalaknak, egy hónap után kezd növekedni a gomba, s két hó­nap alatt három szedésre terem négyzetméterenként átlagosan 15-20 kilogramm piacos árut. Eh­hez persze megfelelő körülmények­re van szüksége, amit napi két pá­rásító permetezéssel, a homok pa­dozat nedvesen tartásával, szükség szerinti fűtéssel és a gombá oxigén­igényét biztosító szellőztetéssel érek el. Ilyen méretű termesztésnél már védekezni kell a termést, nyű­vei furkálásával tönkre tenni képes gombaszúnyog ellen is. A gazdaságos gombatermesztés­nek is kulcskérdése a jó áron törté­nő értékesítés. Ahhoz viszont, hogy sok értékes, első osztályú laskagom­ba kerüljön a külpiacokra induló karton rekeszekbe, vagy a kis mű­anyag tálcákba, a termesztőnek na­gyon kell ügyelni a minőségre. A piacon elérhető ár, így a terme­lő árbevétele is a minőségtől függ - veszi át a szót Lippa János, aki pia­ci lehetőségeihez mérten partnerei­től igény szerint vissza is vásárolja a termést, amit saját hűtőkamrájá­ban gyűjt össze és szállít hűtőkocsi­val Budapestre.- Az exportképes áru kilóját 200 forintért is el lehet adni, de egy kiló ilyen minőség bizony több kiló las­kagombából kerül kiválogatásra. Gyakorlatilag a megtermett teljes termésmennyiség ötödét a levágás­ra kerülő szárrészek teszik ki. A maradék négyötödből pedig még ki kell válogatni a megfelelő formájú, nem berepedezett és 5-10, centimé­ter átmérőjű gombákat. így aztán egyelőre még mérlegelés tárgya le­het, hogy megéri-e export minősé­get kikészíteni kétszázért, vagy va­lamivel enyhébb követelményeknek megfelelve százhatvan forintért eladni a termést. Mindenesetre fontos alapelv, hogy olyan méretben érdemes a termesztést folytatni, amilyen mel­lett a szedés még optimális időben és minőségben elvégezhető. Leg­jobb, ha előbb még az is csak né­hány zsákon szerez tapasztalatot, akinek lehetősége és szándéka van vállalkozás szerűen laskagombát termeszteni. A méhek érdeme, avagy a méz gyógyereje Azt, hogy a méz jó a köhögés ellen, már nagyanyáink mézes-herbateás torokfájás eUeni kúráinál is tapasz­talhattuk. Am, hogy ez a csodálatos aranysárga nedű annyi másra is ki­válóan alkalmas még, s szorgos elő­állítói a méhek hányféle más érté­kes anyaggal látnak el bennünket, talán nem is érdektelen ilyenkor télvíz idején végiggondolni. Kínában már 4700 évvel ezelőtt orvosi könyvben leírták: életerőt kölcsönöz a porított ginsenggyökér mézzel összekeverve. A méz magá­ban is, de vajjal keverve különösen hizlaló, feljavító hatású tápanyag. Azon kívül gyógyszer, vagy legaláb­bis gyógyszerkészítmények alap­anyaga. A mézeskalács, amelyet már hajdan Galliában sütöttek gö­rög származású telepesek, napja­inkban is kedves vásárfia. Erzsébet királynő személyesen felügyelt a ki­rályi udvar számára készülő, nagy becsben tartott nemes italra, a mé­zsörre. 150 éves uralmuk alatt a tö­rökök számos szokása - mint fürdő­zés, kávézás, piláf evés - mellett megkedveltük a mézzel készült ita­lokat, valamint a szokatlanul édes ételeket, nyalánkságokat. A méhészet termékei közül a méhviasz is nagy értéket képviselt hajdan. A rómaiaknál a viasztáblák helyettesítették a papírt és a pala­táblát, de a hadászatban a hajók ol­dalát, sőt a fürdők falának szigete­lésére is ezt használták. Liviusz szerint Korzika szigete 200 ezer font méhviasz hadisarcot fizetett Rómának. A gyertya alapanyaga­ként a világítást is segítette, a 18. A méhészkedés nemcsak hasznos, hanem egészséges is századig alig volt versenytársa. A virágpor szénsavval tartósítva szá­rítás után tápszer. A propoliszt a kaptárból lehet összekaparni, és ezt kell feloldani alkoholban. Stimuláló hatása közismert, de mint termé­szetes gyógyszer fertőtlenít, sebta­paszként szolgál, s kiválóan enyhíti a rovarok csípését, szúrását. A méh- méreg reumás fájdalom ellen jó. A pempő öregeknél, gyerekeknél erő­sítő, élénkítő hatású. Kiskerti naptár Csírapróba az ablakpárkányon Ha v kevésbé látványosan is, de az itt-ott előforduló hótakaró alatt feb­ruárban lassan éledezik a termé­szet. A gondos gazda már elkészí­tette a zöldséges kert ültetési ter­vét, feltüntetve benne az elő-, fő- és utónövényeket. Az idősebb korosz­tály még gyakran ragaszkodik egy- egy jobb termés magjaihoz, amelyet megőrizve néhányan újra elvetnek. Az ivaros szaporodás természetesen ismeretlen tulajdonságú egyedek kineveléséhez vezet, de ha valaki mégis ragaszkodik szokásaihoz, vagy korábban már felbontott tasa- kokat őriz, érdemes ellenőrizni a magok csírázóképességét. Ehhez csak ki kell bélelni egy fis tálat ala­posan átnedvesített itatóspapírral vagy papírzsebkendővel, s az erre helyezett magvakat üveglappal le­takarva kész is minilaboratórium. A kicsírázó magvak aránya megmu­tatja, érdemes-e próbálkozni az adott tétellel, s ha igen, milyen fel­vetésre van szükség. Sok pénzt megtakaríthat az, aki a korai zöld­ségfélék palántáit ablakpárkányra tett üres tejfölös- vagy más mű­anyag pohárban neveli ki. A borsos palántaárak megspórolása mellett ezeket kiültetve tavasszal hét előnyhöz jut a szomszéddal szemben. , , A díszkertekben még nem késő rendbe tenni a támrendszereket, kerítéseket, pergolákat, a növények kihajtása után ez a munka mar kárt tenne a növényi részekben. Most lehet megfigyelni azt is, hof/ a kert melyik részén olvad el a ho a leghamarabb, ősszel ugyanis ide ér­demes elültetni a kora tavasszal ki­hajtó hagymásokat (pl. hóvirág,saI' rány). A sövények kerítésen túlnyu ló részeit a kezelhetőség érdekeben kell levágni, ezzel egyidőben elvé­gezhető a sűrűsító és ifjító metsze is. A hosszú ideje fenntartott ágy3 sok talaját enyhe napokon érdeme kicserélni, különösen akkor, ha a növények gyenge fejlődésükkel jel­zik a talaj kimerülését. A karos díszfákról még nem szabad 1 a védőhálót vagy a koronájuk3 összehúzó spárgát, mert az időjafa bármikor hozhat nagyobb havazast, s a hótakaró súlya megsértheti ágrendszert, vagy szabálytalan ala­kú növekedéshez vezethet. borászati kislexikon IX. íabzóbor pezsgőhöz hasonló ital, ímelyben mesterségesen elnyelő- ett ásványi szénsav van íagymás színű pirkadt lamisítás meg nem engedett nyagok használata vagy eljárások Ikalmazása a must és a bor készi- ése és kezelése közben íamualkalitás a bor szerves sá­phoz kötött kationok összege (ki- éve az illékony ammóniumot) larmincad vám 1848-ig az áru rtékének egyharmincadát kitevő ám (a borokat is legalább ennyire ámolták) larmonikus ilyen a bor, ha alko- órészei összhangban vannak lázasítás többféle must vagy bor 1 - --1------""határozott céllal ö —— ,__ _ é bér (német) lopó egyközség szőlőtermesztőkből akult felügyelő és érdekvédelmi rsulás (hegyvidéken) ektoliterfok a szesztartalom értéke, 1 liter abszolút alkohol einiger termelői borkimérés Isztriában, ahol újbort árusíta- ik ibás bor károsan megváltozott lajdonságú bor; a hibát nem mik- prganizmusok okozzák ibrid különböző fajhoz vagy7 faj­hoz tartozó növények (vagy álla- keresztezésével létrehozott ' --4-i ctÓ" I regeuucii ----­íl őfajok és az európai szóló ke- iztezésével létrejött utódokat né­zték így.) ibor a fagyasztott borból (centn- falassal) kicsapott jég olvadéka »ld területmérték >mlít szőlő bujt •mogenizál egyöntetűvé tesz Idául keveréssel) mioki bor homoktalajon, általá­ra sík vidéken termett bor •rdó abroncsokkal összefogott igákból (vagy fémből) készült (ki- ösödó) hengeres tartály isszú bor zamatos, testes " íze a lenyelés után is hosszan

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom