Észak-Magyarország, 1995. február (51. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-23 / 46. szám

1995« Február 23., Csütörtök Gazdaság ESZAK-Magyarország 7 Pénz nélkül nem indítható újra Diósgyőr (ÉM - I.S.) - Az Észak- Magyarország információi szerint a héten Miskolcon járt Szergej Ma­ximov, az Army Coop Kft. vezér- 'gazgatója, s tárgyalt a Diósgyőri Gépgyár vezérigazgatójával, Al- Hássy Józseífel valamint az OTP begyei igazgatóságának vezetői- vel. A téma ismét: a Digép egykori H gyáregysége, az Army Coop által Hegvett hadiüzem jövője volt. A fegyvergyar - mint ismeretes - az almáit év december 15-től lényegé­ben szünetelteti termelését, az em­bereket elbocsátották. Lapunk úgy értesült: Szergej Ma­ximov a tárgyalásokon megerősí­tette, hogy újra szándékozik indí­tani az üzemet, de persze más a szándék és más a tény. A tény pe­dig a következő: az Army Coop-nak Hncs pénze sem a felhalmozott adósság törlesztésére, sem pedig az újraindításra. Ha ez utóbbi per­sze sikerülne is, akkor vissza kelle­ne csábítani az elbocsátott munká­inkat. És ez is nehézségekbe üt­közne... A Digép vezetőjével tör­tént tegnapi tárgyaláson - a Digép biztosítja a fegyverüzemnek az energiát, a cég egyik kft.-je, az Ál­talános Szolgáltató pedig az örzés- védés feladatát látja el - nem tör­tént előrelépés. Tudomásunk sze- pnt a hadiüzem vezérigazgatója kijelentette: pénzügyi nehézségek Hiatt a tartozást nem tudja kielé­gíteni. Tartozása a Digép felé - Hint ahogy azt Almássy Józseftől tudjuk - több tíz millió forint, s a 'elszámolás alatt álló gépgyár, Hnely amúgy is nehézségekkel küzd, nem engedheti meg magá­nak, hogy tovább hitelezzen. " Közöltem az Army Coop vezetőjé­vel - mondja Almássy József -, b°gy a mai naptól, vagyis csütör­tök reggeltől a Digép, illetve az Ál­talános Szolgáltató Kft. nem látja ®1 a hadiüzem őrzését. Természe­tesen a puskaport, s az „ágyú­golyókat” biztonsági szempontból továbbra is őrizzük, de magáról az fémről a tulajdonosnak kell gon­doskodnia. információink szerint ezt meg is teszik. A még meglévő gárdából Polgári őrséget állított fel az üzem, teától ők posztóinak. Egyébiránt a jHgép péntek déli 12 óráig adott haladékot az Army Coop-nak, ren­dezze villanyszámláját is, mert kű­riben megszünteti a legalapve- °bb energiaszolgáltatást. Maxi- ^ov erre ígéretet tett. I^iotej- és hústermelés j^iskolc (ÉM) - A Kecsketenyész- °k és Nemesítők Országos Égye- hlete legutóbbi gödöllői tanácsko­zón elhatározta, hogy már az ,den bizottságot hoz létre, amely jtedolgozza a biotej- és hústerme* valamint a minősített tej ter- ölesének feltételeit. Ennek a bi- Htságnak lesz a feladata továbbá lé fS’ h°gy megszervezze a terme- • ® teltételeit, valamint a termék telkesítését. Akinek a gazdálkodás az élete Reggelente tejjel, tejföllel, túróval házal a múcsonyi gazda Balogh Andrea Múcsony (ÉM) - Általában haj­nali négykor kel, de ha lustább egy kicsit, nyújtózkodik még fél ötig a jó meleg ágyban. Aztán gyorsan kipattan, magára ölti a munkaruhát, s irány a porta vé­ge. Az istállóban már öt tehén várja. • De mire végzek a hajnali kitrá-- gyázással, almozással, etetéssel, fe­jőssel, bizony jócskán belefutok a reggelbe. Akkor megmosakszom, megreggelizek, s beteszem a kis Trabantomba a kétliteres flakonok­ba már előzőleg kitöltögetett tejet, s elindulok házalni, hiszen közel hat­van litert adnak a jószágok naponta - kezdi a beszélgetést Kaulics Illés, múcsonyi gazda. □ Miért nem felvásárlónak adja a tejet? • Miért adnám - kérdez vissza? - Nagyjából megvan a vevőköröm. Van, aki két litert, más négyet is vesz. Többek között itt a faluban, meg a szomszédos Alberttelepen. Aztán meg hetente háromszor: hét­főn, szerdán és pénteken Berentére is eljárok, szombaton pedig Kazinc­barcikára. Ezekre a helyekre túrót, tejfölt is viszek. Van, hogy a piacon árulom a portékát, de nem ritka, hogy hazaiok. □ Megéri? • Egy liter tejet 45 forintért adok, ami igazán olcsó, hiszen a vásárló teljes értékű, 3,9-4,2 százalékos te­jet kap a pénzéért. A tejfölt, a túrót édesanyám készíti, direkt azért vettünk sparheltet, mert köztu­dott, hogy jó túrót gázon nem lehet csinálni. Ha nem találnám meg a számításomat, nem csinálnám. □ Hogyan lett egyéni gazda ? • így hozta a sorsom. Kezdetben a helyi termelőszövetkezetben dol­goztam. Voltam növénytermesztő, állattenyésztő, traktoros. Aztán 1980-ban meghalt édesapám. Itt maradt tíz-egynéhány tehén, két ló, néhány sertés gazda nélkül. Ennyi jószág napi ellátása egész embert kívánt. A testvérbátyám doktorált pap, sohasem vágyott paraszti munkára. Én viszont gyerekkorom­tól efelé vonzódtam. így kezdődött. □ Tizennégy év távlatából hogyan látja, ja vult valamit az egyéni gazda sorsai • Korábban az állattenyésztés meg­hozta a maga jussát. De a takar­mányt, mert földünk nem volt, vásá­rolni kellett. Most Viszont van föl­dünk, ugyanakkor kevesebb tehe­nünk, mert rossz a piaca a növendék­állatnak, sertésnek. Szóval az egyéni gazda sora változott, de a javulás a pénztárcán még nem érezhető. □ Mennyi földje van? • Az édesanyámnak, testvérbá­tyámnak és nekem közösen hetven hektár. Ez kárpótlási jegyből, rész­aránytulajdonból jött össze. Aztán még távoli rokonaimtól - akik nem akarnak mezei munkát végezni - még bérelek ugyanennyit. □ Mennyiért? • Én forintot nem fizetek. Az egyez­ség úgy szól, hogy ahány aranykoro­na. annyiszor tizenöt kiló búza a bérleti díj hektáronként,. A rokonok dömping idején hét végeken besegí­tenek a munkába, mert különben Indulás előtt. Megéri házhoz vinni. Közel hatvan liter tejet adnak a jószágok naponta Fotók: Farkas Maya egyedül szántanék, vetnék, arat­nék, s azt már nem bírnám. A mun­káért nekik is takarmánnyal fize­tek. Mindegyikük tart ugyanis ott­hon jószágot, de egvikőjüknek sem a paraszti munka a fő jövedelemfor­rás, csupán kiegészítő tevékenység. Takarmányra viszont szükségük van, s tudjak, amit Illés készít, ab­ban nem csalódnak. □ Szánt, vet, arat, mondja, de mi­vel? Vannak gépei? • Ennyi föld mellé muszáj, hogy' le­gyen. Émlékszem, amikor hazahoz­tam az első vetőgépet, a faluban csak néztek. Megbolondult ez az Il­lés, inkább vinné az egész kócerájt a méhbe ócskavasnak - mondták. De ez a gép, még ma is működik. Aztán van traktorom, ekém, fűkaszám, műtrágyaszóróm, krumpliültetö-gé- pem, betakarítósorom. Gépesített a fejes, szóval mindig törekszem a fej­lesztésre és a fejlődésre. □ Az idén mi a terve a földjével? • Már elvetettem ötven hektár- őszi búzát, aztán ha jön a tavasz, lesz még árpám meg napraforgóm. A kukorica viszont nagyon kocká­zatos. Csak annyi lesz, amennyi a takarmányozáshoz feltétlenül szükséges. □ Miért nagy a kukorica kockázata? • Tavalyelőtt még nagy kukoricá­som volt . Szép volt az idő, és meg is adtam a növénynek mindent, ami kell, úgyhogy a termés gyönyörű­nek ígérkezett. Büszkén dörzsölget- tem a tenyeremet. Aztán eljött a be­takarítás ideje, s az éjszaka leple alatt idegenek letörték a csöveket, én meg hoppon maradtam, tetemes kárral a nyakamban. Akkor elhatá­roztam, velem többet senki, még maga a növény sem fog kukoricázni. □ Múcsonyban azt tartják, maga a második legnagyobb magángazda. Gazdag embernek érzi magát? • Nem, mi mindig szegények vol­tunk. A földhöz a részaránytulaj­don meg kárpótlási jegy révén ju­tottunk. Nem titkolom, még vet­tünk is a faluban kárpótlási jegyet. Ha volt valami pénzem, azt én mindig a gazdaságba fordítottam. Nem csak azért, hogy könnyebb le­gyen a munka, vagy hogy nagyobb legyen a haszon, hanem mert en­gem a gazdálkodás éltet. Ebben ta­lálom örömömet, s arra törekszem, hogy amit teszek, az mindig jobb legyen. □ Véleménye szerint milyen jövője van az egyéni gazdálkodásnak? • Én mindig is ebben hittem, eb­ben bíztam. Csak hagyni kell, hogy a magyar paraszt kibontakoztat­hassa a képességét, szorgalmát, génjeiben hordozott tudását. So­kan vagyunk, akik azt valljuk, olyan a magyar gazda a saját gaz­daságában, mint kukac a tormá­ban; szabadnak érzi magát. Tud­juk, nekünk itt a helyünk a világ­ban, ez a dolgunk. Jó látni, hogy miként gyarapodik kezünk alatt a jószág, miként sarjad a mező. Jó érezni a föld szagát, hallani, hogy szinte lélegzik, él, van. fókusz Az első tíz pont Görömbolyi László ~r ' űj vagyunk a pénzügyminiszter-válságon, ma már Politikai és szakmai körökben egyaránt a Bokros-té- F huszonöt pontról zajlik a vita. A nyilvánosságra örült program három részből áll: a Gazdaságpoliti- keret és a Privatizációs alapelvek című fejezet 'x-í/'z pontot tartalmaz, míg a Kormányzati szerke­zet és munkastílus cím alatt öt pont foglalja össze a ozeljövö pénzügyminiszterének elképzeléseit. nJna számít, hogy Békési megszorító politiká- v 105 Pénzügyi nagyvonalúsága követi, az té- Az egyensúlyteremtés az új programban is ozponti szerepel kap, noha kétségtelen, jelentős Jtogsúlyeltolódások érezhetők. Erről szólnak az rettük^b 3Z e^S°tlZ POnl'3 <-'ílxc/asá'gpo//tÁa/ ke­(e? oyváltásra utaló, talán legfontosabb kijelen- e'~ a L Pontban olvasható: „A növekedés és az nakT - közötti ellentmondás ma feloldhatatlan- „ /d,sxÁ. Pedig elvileg ez nem szükségszerű, létp.^Kforténeti példák sokasága igazolja, hogy üIp y ~ hosszú időszakon át fenntartható, magas „VJU gazdasági növekedés.” A jelenlegi bajok bm !io^r°s szerint az államháztartási szférá­iéi fresendé - tehát azokon a területeken, ame- kell ^n,art^t, Működtetését a költségvetésnek összeritOS,tanÍa- ^eí ,ontos' egymással szorosan előHil880.problémát említ — számos miniszter le iez es közgazdász kollégájához hasonlóan. Túl nagy a költségvetés újraelosztó szerepe - ma­gyarán túl sok feladatot vállal magára a központi büdzsé, ebből következően túl sok pénzt kell be­szednie -, másrészt pedig a szétosztott források ha­tékonysága is erősen megkérdőjelezhető. Nincs más megoldás, mint a szakmai körökben már a nyolcvanas évek második felétől emlegetett, sürgetett, politikai megfontolásokból (erre még visszatérünk!) azonban újra meg újra elhalasztott államháztartási reform végrehajtása. Bokros na­gyon szigorúan és egyértelműen fogalmaz: az utol­só lehetőséghez érkeztünk. Ha most sem kerül sor erre, „vagy a külső fizetésképtelenség, vagy örökös gazdasági süllyedés vár ránk", írja - s alighanem igaza van. Igen ám, de mit is jelent az államháztartás reform­ja? Például: „a szélesebb értelemben vett humán infrastruktúra szerkezetének átalakítását, az ingye­nes ellátások terjedelmének szűkítését, az ellátás nem alapszintű elemeinek részleges piacosítását". Magyarán, a köznyelvre lefordítva, s képletesen értve: a rendelőben a vérnyomást még ingyen mé­rik, a sztetoszkóppal is ingyen hallgatják meg a belső zörejeket, de ha egy injekciót is be kell adni, azért már fizetni kell. Vagy: ingyenes marad a köz­oktatás, de már a szakkörökért, a sportfoglalkozá­sért, a fakultatív tárgyakért térítés jár az iskolának. (Sőt, hallani olyan véleményeket, miszerint nem zárható ki valamiféle tandíj az általános és a kö­zépiskolákban sem.) Igaz, Bokros azt is állítja, hogy mindig vannak olyan megoldások, amelyek a leginkább rászorul­taknak a jelenleginél kedvezőbb módon teszik elérhetővé ezeket a szolgáltatásokat - persze má­sok, a többség rovására. S ez az a pont, amelynél minduntalan előkerülnek a politikai megfontolá­sok; ez az a pont, ami miatt meg szoktak bukni pénzügyminiszterek. Hiszen tudjuk jól, a választó- polgár nem közgazdasági stratéga, nemigen érdek­li államháztartás, növekedés és hosszú távú egyen­súly. Őt az érdekli, hogy már megint fizetni kell va­lamiért, amiéit eddig nem kellett - miközben töb­bet és többet kell fizetni azért is, amiért eddig keve­sebbet kellett. Növekedhet ettől a társadalmi elége­detlenség, ami az esetek többségében a kormány­nyal való elégedetlenségként fogalmazódik meg. Különösen élesen vetődik fel mindez egy szociális-. ta többségű kormánnyal szemben, amely többség (alapfilozófiájából következően) mindig is hangsú­lyozta szociális érzékenységét. Ez itt a fő kérdés: az a Horn Gyula, aki nem tudott kiállni Békési (s a Békési-program) mellett, vajon ki tud-e állni a Bokros-program védelmében? Mert azt látnunk kell, hogy mindenféle deklarációkkal szemben nincs már Békési-program - viszont a Bokros-tele alapelvek lényeges eleméitől sem vár­ható, hogy könnyedén elnyerik a szakszervezeti vonalként emlegetett MSZP-s irányzat erős befo­lyású tagjainak szimpátiáját. S ákkor még szó sem volt a koalíciós ügyekről: ha az államháztartási re­form súlyos terheit az MSZP túlzott, közgazdasági­lag indokolatlan ellentételezésekkel próbálja elfo­gadtatni - mit szól majd ahhoz az SZDSZ? Amely pártnak szinte egyetlen kapaszkodója a koalíció­hoz éppen a liberális alapokon nyugvó, egyensúly teremtő gazdaságpolitika. Az előttünk álló hóna­pok adnak választ ezekre a kérdésekre. A légifutárok is befektetőkre várnak Az elmúlt év szeptembere óta működik Mis­kolcon a DHL Express Légifutár Szolgálat iro­dája, a hivatalos megnyitót mégis csak tegnap, a késő délutáni órákban tartották. Mint Vincze Csaba, az iroda vezetője elmondta, szó sincs késlekedésről, amikor fel évvel ezelőtt elkezd­ték a munkát, még fel kellett mérniük a piacot, partnereket kellett szerezni, mostanra viszont úgy néz ki, megtalálták ügyfélkörüket. Persze korántsem elégedettek. Az irodavezető úgy véli, a hozzájuk hasonló cégek akkor mond­hatnák igazán eredményesnek magukat, ha a külföldi befektetők ténylegesen megjelenné­nek a megyében. A nyugati üzleti életben ugyanis bevált gyakorlat, a bizalmas, sürgős iratok, csomagok kézbesítésekor a DHL, illet­ve a hasonló profilú cégek igénybevétele. A nemzetközi hálózattal rendelkező cégnek ha­zánk nyolc vidéki városában van irodája. ÁRFOLYAMOK Budapest (MTI) - A kis tételben folyó kereske­déstől eltekintve 318 üzletben összesen 186,564521 millió forint forgalmat bonyolított le a Budapesti Értéktőzsde a tegnapi napon. Kárpótlási jegyi Tőzsde Index febr. 22. 1212,21-2,80 Hivatalos árfolyamok Érvényben: 1995. február 22. Valuta Deviza Pénznem Angol font. Vétel Eladás Középárf. 175,11 178,59 177,04 82,12 88,72 W'J 364,51 371,43 367,43 18,00 19.35 24,23 24,69 24,46 21.V 21 91 21,69 " 66,95 68,21 67,56 "" Finn márka Holland forint ír iont : : V 174,64 178,111 170.46 Japan ven 114,01 116,21 115.04 Kanadai dollár 78,70 ROM 79,98 Kuvaiti dinar 370,86 378,10 376,08 mmmmZM 75,11 Norvég korona 17.05 Osztrák schilí. 10.67 17,37 17,18 9,33 .: Sa,r 10.87 10.76 Portugál escudo*) 72,38 73,78 73,03 || Spanvóí peseta* 85,63 87.35 86.32 Mji'S'Ätr : Á, 88;S5 ':: 90,55 Svéd korona 15.11 15,41 15,24 UKíVdojHt • • HO,;:, m,59 MIM ECU (KP) 140,58 143,30 141,74 ” A megadott számok 1 egysegre értendők, forint­ban *: 100 egység, **: 1000 egység Pénz­intézetek irányadó kamatai A kómátok százalékban, egyeves időtartamra wtftve értendők. A hetetek és hitelek részletes teltételeiről, a Sfieciális konstrukciókról a banktiokok Adnak felvilágosítást.

Next

/
Oldalképek
Tartalom