Észak-Magyarország, 1995. február (51. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-03 / 29. szám

1995- Február 3-, Péntek Hírek - Tudósítások ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Hatmilliárd kell a tűzoltóknak Budapest (MTI) - A Csintalan Sándorral, az MSZP alelnökével folytatott tegnapi találkozón Gálos Imre szakszervezeti ügyvivő el­mondta: nagyon hiányzik a tűzvé­delmi törvény elfogadása. Emiatt például tetszőleges mértékű túlórá­zásra kötelezhetik az életüket és egészségüket nap mint nap kockáz­tató tűzoltókat, akiknek átlagkere­sete bruttó 20 ezer forint havonta. Döntést várnak abban is, miként alakul az önkormányzati tűzoltók státusa, és több száz fős létszámleé­pítést igényelnek az országos és a megyei parancsnokságokon. Tevé­kenységük biztonságos végrehajtá­sához ebben a ciklusban mintegy 6 milliárd forintra volna szükség. A technikai elmaradottságot jelzi, hogy a 700 tűzoltóautóból 300 azon­nali cserére szorulna. (Egy-egy jár­mű 20-tól 80 millió forintba kerül.) Szervezetek támogatása Budapest (MTI) - Alakuló ülését tartotta csütörtökön az Országgyűl­és Társadalmi Szervezetek Költség­vetési Támogatását Előkészítő Bi­zottsága. A 16 tagú testület elnöke Fiiló Pál (MSZP), alelnökei pedig Boross Péter (MDF) és Rózsa Edit (SZDSZ) lettek. A bizottságnak niárcius végéig arról kell javaslatot előterjesztenie az Országgyűlésnek, Bogy a társadalmi szervezetek tá­mogatására szolgáló 400 millió fo­rintos központi támogatást hogyan ossza szét a parlament a pályázó szervezetek között. A társadalmi szervezetek a költségvetési támoga­tásért pályázatukat február 15-éig adhatják be. Vezérkari főnökök a határ mentén Szeged (MTI) - Miután Horvátor­szág nem tart igényt a kéksisakosok további jelenlétére, fennáll egy újabb háborús konfliktus veszélye. Ezzel összefüggésben közölte ju­goszláv kollégájával, Momcilo Pen- sic‘vezérezredessel Németh Sándor altábornagy, vezérkari főnök a Sze­geden tart ott határ menti találko­zón, hogy azt szeretnénk, ha ez Ma­gyarországot semmilyen módon nem érintené. Momcilo Peresic azt hangoztatta: a horvát politikai és Eatonai vezetés a szerb Krajinával kapcsolatban erőszak alkalmazását helyezte kilátásba, a Jugoszláv Szö­vetségi Köztársaság azonban kez­dettől a konfliktusok békés rendezé­sére törekedett. A jugoszláv vezér­kari főnök kifejezte abbéli meggyő­ződését is, hogy hazánk hozzájárul a viszály diplomáciai megoldásához. Rendőröket ítéltek el Debrecenben Debrecen (MTI) - Hivatalos sze­gély által kötelességszegéssel elkö­vetett vesztegetés bűntettével vá­dolt debreceni rendőrök ügyében hirdetettek ítéletet csütörtökön. A vádirat szerint Urbanek Ferenc rendőr törzsőrmester elsőrendű és Mikolay György rendőr őrmester raásodrendű vádlottak - mindket­ten fogdaőrök szolgálatteljesítés közben rádiótelefonokkal látták el a Debreceni Rendőrkapitányság fog­dájában emberrablás bűntettének alapos gyanúja miatt előzetes letar­tóztatásban lévő Szilágyi György debreceni, és a csalás miatt szintén előzetesben lévő Sziráki Károly já- aoshidai lakost. A rendőrök ezért Pénzt, illetve egyikőjük az építkezé­séhez ingyen-építőanyagot kapott. Urbanek Ferenc rendőr törzsőrmes­tert kétévi börtönbüntetésre ítélték es lefokozták. Mikolay György rend­őr őrmester egy év és tíz hónapi bör­tönbüntetést kapott és ugyancsak lefokozták. Novák Éva Bernadett — négyévi börtön Győr (MTI) - A karacsi börtönt is megjárt Novák Éva Bernadettet négyévi börtönre ítélte csütörtökön a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíró­ság. Döntésével helybenhagyta és jogerőre emelte a Mosonmagyaró­vári Városi Bíróság ítéletét. A bíró­ság tavaly azért ítélte négyévi sza­badságvesztésre Novák Éva Berna­dettet, mert jelentős mennyiségű kábítószerrel való visszaélés bűn­tettében találta bűnösnek. r\ Rosszabb a teljesítmény, mint várták Február végén derül ki, mekkora a fizetési mérleg hiánya Budapest (MTI) - A kormány a jövőben - tekintettel a jelenlegi helyzetre - kéthetenként átte­kinti az ország pénzügyi állapo­tát. Erről döntött a kabinet csü­törtökön azt követően, hogy meghallgatta a Pénzügyminisz­térium előterjesztését a gazda­ság tavaly teljesítményéről és az idei indulásról. Várhatóan február végén derül ki, hogy mekkora hiány keletkezett a fizetési mérlegben. A tendenciák azonban alapvetően kedvezőtlenek; valószínűleg a múlt évi gazdasági teljesítmény rosszabb, mint amivel számoltak az ez ovi költségvetés összeállításakor. így lépéseket kell tenni a folyó fizetési mérleg és az ál­lamháztartás idei hiányának csök­kentésére. A megteendő intézkedé­sekről a kormány február 26-i ülé­sén tárgyal ismét. Minderről a csü­törtöki kormányülést követően Kiss Elemér, a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkára tájékoz­tatta az újságírókat. A kormány foglalkozott a társa­dalmi-gazdasági megállapodás ter­vezetével. Kósáné Kovács Magda el­mondotta, hogy a kabinet szerint az eredeti tartalmú megállapodás megkötésének nincs esélye. A hí­rekkel ellentétben a kabinet nem állította le a tárgyalásokat, mivel azok érdemben még meg sem kez­dődtek. A kormány február 10-én javaslatot tesz a társadalmi-gazda­sági megállapodás előkészítése ér­dekében eddig történtek lezárására, és egy új megállapodással kapcsola­tos tárgyalások elkezdésére. A munkaügyi miniszter bejelen­tette, hogy a kormány elhalasztotta a Munka törvénykönyvére kidolgo­zott módosítási javaslatainak parla­ment elé teijesztését. A javaslatok a korábbi sikertelen érdekegyeztetési tárgyalások után február 10-én is­mét az ÉT napirendjére kerülnek. Ha az ÉT ülésén nem jönne létre megállapodás, akkor a kormánynak mérlegelnie kell, hogy milyen javas­latokat teijeszt a parlament elé. Marad az eredeti változat mellett, vagy bizonyos mértékben módosítja eddigi elképzeléseit. Még az első félévben megkezdő­dik az ország legnagyobb bankjá­nak számító OTP privatizációja. A pénzintézetben hosszabb távon fenn kívánják tartani az állami tu­lajdont. Így az állam részesedése a privatizációt követően is legalább 25 százalék plusz 1 szavazatot meg­testesítő tulajdoni hányad marad. A kormány indítványozza az Or­szággyűlésnek a Polgári törvény- könyv módosítását is. Az előteijesz- tés a zálogjogi szabályozást foglalja új rendszerbe. A kabinet úgy dön­tött, hogy a készülő modernizációs programmal célszerű összhangba hozni a „Vendégségben Magyaror­szágon” elnevezésű eseménysoroza­tot. Az előkészítő és szervező teen­dőkkel megbízták az ipari és keres­kedelmi minisztert, és munkájának segítésére tárcaközi bizottságot állí­tanak fel. Megváltoztatta a kormány a felsőoktatási intézményekbe alap­képzésre jelentkezők felvételi költ­ségtérítésének összegét. Az eljárási díjat 900 forintról 1500 forintra emelték. Milliós segítség a miskolci GYEK-nek Budapest (ISB - D.Á.) - „A Nem­zetközi Nők Klubjának Alapítványa (IWCF) örömmel jelenti be, hogy az 1995. június 3-án a budapesti Márt­ott Szállóban immáron hatodik al­kalommal megrendezésre kerülő jó­tékonysági báljának teljes bevételé­ből a budapesti Madarász utcai Gyermekkórház és a miskolci Gyer­mekegészségügyi Központ részére vásárol orvosi műszereket és beren­dezéseket” - jelentette ki tegnap Pamela Musselman, a bál elnök asszonya. Az IWCÉ jótékonysági báljain eddig 38,2 millió forintot gyűjtöttek. A Nemzetközi Nők Klubja Alapítvány 1989-ben a Ma­gyarországra menekülteket támo­gatta, majd az ezt követő években mindig valamelyik budapesti egész­ségügyi intézmény gyermekosztá­lyának nyújtott milliós nagyságren­dű pénzbeli segítséget. Idén fordul elő először, hogy egy vidéki kórház - konkrétan a miskolci - korszerű­södhet új orvosi műszerekkel és be­rendezésekkel az IWCF jóvoltából. Az első öt legeladósodottabb ország között A kormánynak még nincs hivatalos gazdaságpolitikai elképzelése Budapest (MTI) - A kormány el­kötelezett a háromoldalú ér­dekegyeztetés mellett. Ugyanis az Érdekegyeztető Tanácsban született eddigi megállapodá­sok növelték a társadalmi tole­ranciát, és elkerülhetővé tet­ték a nyílt társadalmi konf­liktusokat. Ezt Héthy Lajos, a Munkaügyi Minisztérium ál­lamtitkára fejtette ki azon a csütörtöki tanácskozáson, amelyet az Élelmiszeripari Szakszervezetek Uniója szer­vezett Gazdaság és érdekvéde­lem címmel Budapesten. A Munkaügyi Minisztérium vezető tisztségviselője szükségesnek tar­totta azonban azt is hangsúlyozni, hogy az ÉT legutóbbi hónapokban végzett munkájáról célszerű összegzést készíteni. Mivel több kérdésben nincs határozott kor­mányzati álláspont - hangsúlyozta: szakértőként mondja el vélemé­nyét. A szakember cáfolta az érdek­egyeztető tárgyalások megszakadá­sáról felröppentett híreszteléseket. Célzott arra, hogy hamarosan nap­világot lát a kormányzati álláspont a társadalmi-gazdasági megállapo­dásról (tgm). Február 10-11-én nem tudja megtárgyalni az ET a tgm egyeztetett szövegtervezetét, mert a kormány nem nyújtotta be az ÉT-nek a hároméves gazdasági modernizációs programját, habár ezt január 27-ig meg kellett volna tennie. A kormánynak az államtit­kár szerint még nincs hivatalosnak mondható gazdaságpolitikai elkép­zelése, mert azok az anyagok, ame­lyek közkézen forognak, csak a Pénzügyminisztérium álláspontját tükrözik. Gidai Erzsébet, a Társadalomku­tató és Előrejelző Intézet igazgatója hibásnak nevezte a 15 éve folytatott restriktiv gazdaságpolitikát, ame­lyet még ma is folytatat a kormány. Égy minőségileg új gazdaságpoliti­kára van szükség. Meg kell állítani az ország súlyos eladósodását, amely jelenleg már azt jelenti, hogy az egy főre jutó bruttó adósságállomány elérte a 3000 dollárt. így a világ első öt legeladósodottabb országa között van hazánk. Ezért szükségszerűnek tartja, hog>' tárgyalások kezdődje­nek az adósságterhek könnyítéséről. Szót emelt az ellen is, hogy egyre nö­vekszik a szociális igazságtalanság hazánkban. Elmondt a: jelenleg a lét­minimum egy főre vetítve 17 ezer fo­rint, míg az átlag nettó kereset csu­pán 26 ezer forint. Ez egy négyfős családot alapul véve 16 ezer forintos hiányt jelent havonta. Az alapszerződés és a kisebbségvédelem MDF: a kormányzat sok területen teljesen ellehetetlenült Budapest (MTI) - A sodródó or­szág sodródó kormányát már valószínűleg csak az a hétmilli- árd dolláros valutatartalék mentheti meg, amelyet még az előző kormány halmozott fel - jelentette ki Ferencz Csaba MDF-alelnök pártja csütörtöki sajtótájékoztatóján. Annak a véleményének adott han­got: az országban nem volt olyan po­litikai fordulat, amely indokolná, hogy az SZDSZ a koalíció és a kor­mányzat stabil hátterét bontogassa. Ennek okát az MDF politikusa ab­ban látja, hogy a kisebb partner a koalícióban nem tudja maradékta­lanul érvényesíteni saját érdekeit. Ugyanakkor - mint mondta - en­nek az a következménye, hogy a kormányzat sok területen teljesen ellehetetlenül. A hibákat sorolva Ferencz Csaba megállapította, hogy a külföldi tőke egyre inkább elriad Magyarországtól, a magyar cégek alig jutnak külföldi tőkéhez és piac­hoz, s ez felveti mindkét koalíciós partner felelősségét. Csóti György az MDF külügyi szóvivője, országgyűlési képviselő a kormány külpolitikáját, valamint a magyar-szlovák és a magyar­román alapszerződés kilátásait ele­mezte. Kijelentette: senki ne higgye azt, hogy az MDF nem támogatja ezen alapszerződések megkötését, csak éppen a kormány által kialku­dott feltételekkel nem ért egyet. Hozzátette: a magyar kabinet csak olyan alapszerződést írhat alá, amelynek a kisebbségekre vonatko­zó részével az adott országban élő magyarság legitim képviselői egyet­értenek. Csóti György azt is hang­súlyozta: helytelen a külpolitikai kormányzat azon célkitűzése, hogy csak az európai gyakorlatot kell íi- gyelembe venni az alapszerződések­ben. Ez Csóti György szerint mes­sze nem elégíti ki a szomszédság­ban élő magyarság igényeit, és ehelyett a dél-tiroli példa megvaló­sítását kellene célként kitűzni. A kisebbségekre vonatkozó különme- gállapodásnak az alapszerződések szerves részét kell képeznie, és a két dokumentumnak csak együttes érvényessége fogadható el az MDF szamara. Fidesz: vízió, nem koncepció Budapest (MTI) - A Fidesz szerint a művelő­dési minisztérium által elkészített hosszú tá­vú oktatásfejlesztési koncepció egyszerűen ví­zió, amelyhez a párt nem kíván asszisztálni - jelentette ki Pokorni Zoltán, a fiataldemokra­ták alelnöke csütörtöki sajtótájékoztatóján. Hangsúlyozta: az új (6 plusz 4 plusz 2 osztá­lyos) iskolarendszer bevezetéséhez jelenleg nincsenek meg a feltételek Magyarországon. Elmondta, hogy az ország 3200 települése kö­zül 1200-ban csak egy iskola van, így ott meg­oldhatatlan lesz helyben a 6. osztály után a to­vábbtanulás. Rámutatott arra is: az elkészült Nemzeti Alaptanterv tovább zilálja az egyéb­ként is „dzsungelhez” hasonló hazai közokta­tást, mivel csak a tanítási idő 50 százalékáig határozza meg, hogy mi legyen az iskolában. Viszont jónak vélte, hogy végre átfogó elképze­léssel rendelkezik a művelődési tárca, egyre több tanulót kíván bevonni az oktatásba, és foglalkozik azokkal a 12 és 16 év közöttiekkel is, akik kiestek az iskolarendszerből. Megtartják az állami földeket Moszkva (MTI) - Moszkvai sajtóértekezletén kérdésre válaszolva Lakos László elmondta: az állami tulajdonban lévő termőföldeket nem adják el Magyarországon. Több mint 20 állami gazdaságot, így például Bábolnát vagy teljes, vagj^ többségi állami tulajdonban hágj' a kor­mány. Kifejtette, hogy az idei költségvetés 5 százalékát kapja támogatásként a mezőgazda­ság. Ennek zömét a hazai piac szabályozására fordítják, illetve segítik a beruházásokat és a mezőgazdasági gépvásárlásokat. A vállalkozói szféra estélye — negyedszer Miskolc (ÉM) - Immár negyedik éve rendezik meg hazánk nyolc nagyvárosában és Budapes­ten a vállalkozói szféra estélyét. Az eddigi 29 alkalommal több mint 12 ezer vállalkozó talál­kozhatott ezeken a programokon. A nüskolci városházán tegnap megtartott sajtótájékoztatón megtudtuk, megyeszékhe­lyünkön idén február 25-én a Nemzeti Szín­házban rendezik az estélyt. A mostani rendez­vénysorozatot hat szakmai és érdekképvisele­ti szervezet támogatja. A tapasztalatok azt bi­zonyítják, a vállalkozók nagy érdeklődéssel várják az eseményt, hiszen itt a szórakozás mellett lehetőség van a kapcsolatfelvételre, il­letve üzleti tárgyalásokat is folytathatnak a partnerek. A hagyományokhoz híven a részt­vevők legfontosabb adatairól ezúttal is infor­mációs kiadvány készül. A jelentkezési laphoz és információs anyaghoz a színházjegyirodájában, valamint az ipartestület székházában juthatnak az ér­deklődök. _A NAP KÉRDÉSE Miért szűnt meg a csarnokdiszkó? Miskolc (ÉM - DL) - Decemberben és ja­nuárban javában ropták a táncot a fiata­lok a miskolci városi sportcsarnok par­kettjén. Szombat esténként benépesült a létesítmény, szólt a zene. Minderről múlt időben beszélhetünk, mert február 4-én már nem villognak a fények. Miért szűnt meg a csarnokdiszkó? - kérdeztük On- decs Ferenc igazgatót. —■ A szombat esti programokat bevételi ter­vünk teljesítésének az előremozdítása érdeké­ben kezdeményeztük - mondta. - Tettük ezt úgy, hogy aznapi sportrendezvényeink zavar­talanul befejeződhettek, a vasárnapiak pedig időben kezdődhettek. Elképzeléseink nem vál­tak valóra, a sok iskolabál, valamint a hasonló jellegű programok elszívó hatása miatt fokoza­tosan elnéptelenedett a csarnok. A diszkó ak­kor lenne kifizetődő a számunkra, ha 1500 fölötti létszámú közönség látogatná. Nos, az utóbbi hetekben 300-700 között mozgott ven­dégeink száma, elegendő volt a kisebbik ter­met üzemeltetni.- Decemberben otthont adtunk egy nagy si­kerű diszkónak, amelyen 4000-ren szórakoz­tak, ez azonban nem a saját rendezvényünk volt. Tavaly és az idén egyaránt 13,5 millió fo­rintot kell „kitermelnünk”, márpedig ekkora saját bevétel igencsak jelentős feladatot ró va­lamennyiünkre. Az energia 9 milliós, a társa­dalombiztosítási járulék 7 milliós kiadást je­lent, így az lenne az optimális, ha 20 millióhoz közelítene a Sportközpont pénztárába áramló összeg. Kulturális rendezvényeket hozunk a csarnokba, visszatérően rendezzük meg a vá­sárokat, s ezen a területen az elkövetkezendő években aligha várható változás. Az tény, hogy február 4-én este már nem lesz diszkó fa­laink között. A tavalyi kórteremfelújítás után most műszerekkel gazdagodhat a Gyer­mekegészségügyi Központ Fotó: Laczó József

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom