Észak-Magyarország, 1995. február (51. évfolyam, 27-50. szám)
1995-02-21 / 44. szám
6 A Itt-Hon 1995. Február 21., Kedd TELJES KÖRŰ MŰSZAKI GARANCIÁVAL EURÓPÁBAN UNIGAR műszaki garanciaszerződéssel nem érheti meglepetés Európa útjain. Bővebb információ: KACSÓ Általános Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-nél. Forró, Fő út 188. Telefon: 46/386-386. özv. PAPP ANDRASNET Encsen 90. születésnapján jó egészséget kívánva köszöntik gyermekei, Feri és családja, Erzsiké és családja, valamint Icus. FIGYELEM! Az 1995-ös évben különféle mezőgazdasági termékek termelhetők. Vetőmagbiztosítás+visszavásárlási szerződés. Az áru átvételénél készpénzes fizetés. Ez többéves gyakorlat! OLAJTÖKMAGOT VÁSÁROLUNK, 1993-as ÉVIT IS. Érdeklődni: Kiss, Szikszó, Babits M. út 3. Telefon: 06/60/367-139. •63626-1H* id. FEHÉR JÁNOSNÉNAK Büttösre 53. születésnapja alkalmából szívből gratulálunk, sok erőt, egészséget és hosszú boldog életet kívánunk szeretettel: lánya, fia, veje, menye és unokái. TELEVÍZIÓ-, VIDEÓ-, HIFI- SZERVIZ (Aszaló, Bécsi út 55. tel.: 46/396-143) Nyitva: hétfőtől péntekig 8-16 óráig szombaton: a 9 óráig bejelentett hibákat 13 óráig javítom. Hibabejelentést a hét minden napján fogadok, kérésre helyszínre megyek. Surányi Gábor műszerész ÚJ INGYENES HIRDETÉSI FORMÁT SZERETNÉNK ÖNNEK BEMUTATNI Ha családjában gyermek született, névadóra vagy keresztelőre kerül sor, s erről szeretné értesíteni közeli és távolabbi rokonait, ismerőseit, írjon nekünk, küldjön egy fényképet. Az Ön lakóhelyén megjelenő ITT-HON mellékletben jelentetjük meg. Címünk: ITT-HON SZERKESZTŐSÉG 3800 Szikszó, Kálvin tér 25. Tel.: 46/396-174. HÍREKET VÁRUNK Az ITT-HON várja az egyesületek híreit! Az egyesületeknek, civil szervezeteknek szeretnénk mellékletünk hasábjain bemutatkozási lehetőséget teremteni. Várjuk maximum 5 soros, a nagyközönség érdeklődésére is számot tartó híreket, információkat rendezvényeikről, az egyesület életével kapcsolatos eseményekről, az egész megye területéről. Híreiket térségük regionális mellékletében jelentetjük meg. Címünk: ITT HON SZERKESZTŐSÉG 3800 Szikszó, Kálvin tér 25. Tel.: 46/396-174 Az egyesület neve:................................................................................................. Címe:............................................................................................... Telefonszáma: ................................................................................ H ivatalos képviselő neve:............................................................................................... S zöveg:........................................................................................... 1995. Február 21., Kedd Itt-Hon A 3 A polgármesterek nem mindenütt fogadják partnerként az alapszervezeti elnököket Encs, Gönc (ÉM - B.Gy.) - Küldöttgyűlést tartott az MSZP abaúji szervezete február 4-én az Encsi Városi Művelődési Ház balett-termében. Szabó Dénes elnök számolt be az elmúlt két évben végzett munkáról, és értékelte a választások eredményét. Szabó Dénes történelmi visszapillantással kezdte összefoglalóját:- A kongresszus után egy sokszínű, tagolt, a magyar társadalom széles rétegei, csoportjai felé nyitott új párt jött létre.- Az átalakulást követően a taglétszám az elbizonytalanodás és a nehéz helyzet miatt 1993. január elsejére lecsökkent 38-ra. A választókörzetben Encs székhellyel iroda működik, egy függetlenített munkatárssal. Fenntartását a megyei szervezettel együtt a tagság finanszírozta. 1993. december 15-én irodavezető-váltás következett be. Az elnökség Balogh Attilát bízta meg az iroda vezetésével.- Vadász István agrármérnök'személyében garanciát láttunk a sikerre, amely be is következett. Körzetünkből is javasolhattunk a listára, mégpedig a középmezőnybe, ahonnét sikeres szereplés esetén (előre nem tudhattuk) be lehet jutni. Igyekeztünk olyan személyt találni, aki a lakosság más rétegét képviseli, de megfelelő rálátása van a régiónkban zajló folyamatokra. Együtt él a problémákkal és a megoldás aktív résztvevője lehet. Mező István szimpatizánst, a homrogdi általános iskola igazgatóját kértük fel, aki ugyancsak „befutott”.- A kampány időszakában 29 helyen tartottunk lakossági fórumot. Kampányfőnöknek választották meg Matiszkóné Pap Margitot, a hemádvécsei alapszervezet tagját. A március 2-ai encsi rendezvényen Nagy Sándor, az MSZOSZ elnöke is részt vett. Május 29-én, a második fordulóban Vadász István 14 384 szavazatot kapott, Farkasné Bi- czó Erzsébet 6541-et, G. Nagy- né Maczó Ágnes pedig 4343-at.- Jelentős eredménynek tudhatjuk be azt, hogy választókörzetünkben 14 polgármesterjelölt felvállalta az MSZP színeiben való indulást. De hasonlóan pozitív a mérleg a képviselő-testületi jelöltek esetében is. Választókörzetünk 18 településén 59-en vállalták fel a testületi tagságra a jelölést, közülük 13- an kerültek be a testületekbe. A 14 polgármesterjelölt közül négy kapott bizalmat. Ugyancsak kedvezően alakult a listás választás eredménye is. A megyei önkormányzatban választókörzetünket MSZP-színekben Brenner Gábor (Szikszó) és Szabó Dénes (Encs) képviseli.- A jelenről szólva elmondhatom, hogy 11 alapszervezetben, pártsejtben csaknem kétszáz tag tevékenykedik, akik önszántukból léptek be pártunkba. Azonosulva programunkkal, s annak megvalósításán munkálkodva szervezik életüket. Tavaly alapszervezet alakult Felsődobszán, Alsóvadászon, Szászfán, Göncön, Forrón, Szikszón, ez év januárjában pedig Göncruszkán. Valamennyi helyen megtartották taggyűlésüket. Értékelték a múlt évi munkát és a választások eredményét. Több helyen az önkormányzatokkal való kapcsolat, a testületi ülésekre történő meghívások elmaradását nehezményezik. A polgármesterek nem mindenütt fogadják partnerként az alapszervezeti elnököket. A szervezeti élethez szükséges feltételek sem biztosítottak. Ez a jövőt illetően megoldásra váró probléma, melyben az új elnökségnek kell közreműködni - mondotta befejezésül Szabó Dénes elnök. Az MSZP február 11-én megtartott megyei küldöttgyűlésén Szabó Dénes negyedikként kapott szót: - Abaúj küldötteként főleg azokról a gondokról kívánok szólni, amely térségünkben feszíti a lakosság jelentős részét és a párttagságot. A megoldást közösen keressük, de kérjük mindazok közbenjárását, akik segíteni tudnak. Abaúj területileg megyénk északkeleti részén terül el: a Cserehát, a Hemád völgye és a Zempléni hegyvonulat lábát érintve 82 aprófalvas települést számlál. És a népesség az elvándorlás következtében egyre fogy. Amíg a hatvanas években nyolcvanhétezren éltek e tájon, a kilencvenes évek elején már csak 62 ezren. Most viszont már mindössze 54-56 ezren maradtunk.- Régiónk területe elsősorban mezőgazdasági tevékenységre alkalmas, a növénytermesztéstől az állattenyésztésig egyaránt. Földrajzi és termőfóldi adottságánál fogva az elmaradott térségi jelzővel illették fennállása óra, mostanra ez még inkább igazolódik. A rendszerváltást követően a privatizáció megjelenésével tovább romlott helyzetünk. Kimondhatjuk: gazdaságilag visszafejlődött térségünk. Tönkrementek a cégek, a termelőszövetkezetek. És a legfájóbb következményeképpen a munkanélküliség óriási méreteket öltött. Átlagosan 30-40 százalékos, de nem ritka az olyan abaúji település sem, ahol meghaladja a munkanélküliség a 60-70 százalékot, sőt az is előfordul, hogy százszázalékos! Mit lehet üyen körülmények között tenni?- A privatizáció egy kör számára hallatlan nagymértékű és gyors meggazdagodást jelentett. De az abaúji tömegek számára a bizonytalanságot, a kilátásta- lanságot, a folyamatos lecsúszást. Adott esetben kirekesztését a javak megszerzéséből. Tovább nehezíti helyzetünket, hogy a számunkra sikeres választások ellenére (kormányzati pozícióba került pártunk) nem tudtunk lényeges változást elérni a gazdaságban. Nem létesültek új munkahelyek. Az infláció mértéke nem változott kedvezően. A legszélesebb kört érintő kérdésekben nem történt elmozdulás. A lakosságot irritáló botrányos ügyekben nincs azonnali reagáció, s ezért nap mint nap kritikával illetnek bennünket, párttagokat, számon kérve választási ígéreteinket.- Önkormányzataink jelentős része ugyancsak kilátástalan helyzetbe jutott. Az előzőekben említett gondok miatt eladósodásuk napról napra nő. Lassan hitelképtelenné válnak, ami megpecsételi sorsukat, működő- képességüket. A jövedelempótló támogatások olyan hatalmas összegeket visznek el, amelynek kigazdálkodását egyetlen abaúji önkormányzat sem tudja megoldani. Érzékenyen érintette körzetünket a közhasznú munkások létszámának jelentős lecsökkenése is. Gondolom, nem kell magyarázni, miért?!- Mindezen túl, ami talán a legfájóbb: a régiónkból történő elvándorlás, mely elsősorban a kvalifikált szakemberekre jellemző. Ez meghatározza a jövőnket, fejlődésünk lehetséges útjait. Ézt figyelembe véve kell hogy szervezzük életünket, határozzuk meg a fejlesztés irányát is.- Csak egy következetes gazdaságpolitikai koncepcióval javítható a régió pozíciója (kistérségi programok szorgalmazása, pályázatok révén). „Csak” vállalkozói alapon képtelenség megoldani a munkahelyteremtést. Elengedhetetlen olyan központi támogatás, amely nálunk is elindíthat egy egészséges folyamatot a gazdálkodásban. Infrastrukturális gondjainkon, a tóke idecsalogatásán sokat segítene az M 3-as autópálya megépítése, a gázprogram befejezése és a crossbar rendszerű telefonhálózat további bővítése. HETI JEGYZET A közösség ereje Priska Tibor De még mennyire létezett a közösség formáló ereje, elsősorban a községekben, minél kisebb volt egy falu, annál inkább élt, létezett ez az erő! Természetesen nem mindenki angyal egyik faluban sem, mindenütt megvannak a pletykál ködök, akik keresik, meg is találják kákán a csomót, rriárcsak unalmukban is hol ezt, hol azt terjesztenek a nekik nem tetszőkről, a hír, a pletyka pedig szárnyakon jár, mire az alvégből a felvégbe ér a bolha elefánttá válik. Ezek mellet, vagy olykor ezekkel együtt mégis, igenis élt a már említett formáló erő. Hiszen minden történés a falu láttára, szeme előtt történt, a helytelen viselkedést, a kötekedő magatartást, az ősi, íratlan erkölcsi törvényeket megsértőket - jó értelemben - megszólta a falu, kipellengérezte. Mérlegre tette a cselekvéseket, és a maga módján ítélkezett. Igenis megvolt ennek a hatása, olykor visszatartó ereje is. jólesett bármely édesanyának, ha az utcán más asszonnyal összetalálkozva az a másik dicsérőleg szólt sihederkor- ba lépő fiáról, amiért az mindig előre köszön. Vagy ha be is megy a korcsmába, nem randalírozik, szépen beszél mindenkivel, vagy szépen mulat, ha úgy adódik. De megkapja a magáét, aki fennhordja az orrát, ké- nyeskedik, ha találkozik valakivel, elfordítja a fejét, vagy ilyesmi. Ha meg valamely súlyos esetben a pap „kiprédikált" valakit, hát az szégyenében a föld alá bújt volna, nehány hétig elő sem mert jönni. Mindezek a jobbára már sajnos csak emlékek azért sorjáznak föl, mert mind többet hallani: elköltözik ez a család is, amaz is a faluból, melyben ő is, szülei is, ükszülei is születtek, dolgoztak, mert nem bírja elviselni az ottani bűnözést, nehány ember ocs- mánykodását. Mert betörnek hozzá is, kirabolják, megverik, pénzét követelik, mert... Hát igen! Nagyon sokan nem félnek már semmitől, senkitől, akár fényes nappal is leütnek bárkit, hogy elvegyék húsz forintját, ha nincs nála semmi, jól összerugdossák. Itt- ott megalakul a rendőrőrs, haszna rögtön látszik, csakhogy ehhez sok pénz, sok rendőr kellene. De hol van a közösség formáló, visszatartó, nevelő ereje? Az már bizonyos, hogy megkopott, meggyengült, ha van is valami még belőle, az igen restül működik. Az okok nyilván sokrétűek, hozzáértők, ha jónak látják, egyszer majd összegyűjtik, megmagyarázzák, elénk tárják. De hát miért is ne találhatna ismét magára a falu ilyen szempontból is? Adottak hozzá a lehetőségek. Talán ahhoz is, hogy azok legyenek ismét a hangadók, azoknak hallatszódjék a szavuk, akiknek ehhez megvan az erkölcsi alapjuk is.
