Észak-Magyarország, 1995. február (51. évfolyam, 27-50. szám)
1995-02-21 / 44. szám
10 A SZELLEM VILÁGA Katedra 1995» Február 21.. Kedd Óvodásból iskolás Gánóczi Zoltánné Mezőkövesd (EM) - Városunk óvodáiban ezekben a hetekben nagyon fontos szülői értekezletek zajlottak. Hagyomány már nálunk, hogy ezeken a megbeszéléseken az iskolaigazgatók és a leendő elsős tam'tó nénik adnak tájékoztatást iskolájukról. Szükséges a szülő-óvoda-iskola hármas találkozója, hiszen az óvodásból hamarosan iskolás lesz! Közeledik a beiratkozás ideje, és a szülőnek ismernie kell az iskolák profilját, a lehetőségeket, azt, hogy mit kínálnak az intézmények gyermekük számára. Tisztáztuk, mit jelent a körzethatár, s a szabad iskolaválasztás. Szóltunk az első osztályokban folyó tanítási módszerekről. Minden iskolavezető megerősítette, hogy a módszert a nevelő magának választja, mert ő abban hisz. O az általa választott módszerrel tudja legjobban megtanítani a gyerekekkel az írás, olvasás nehéz tudományát. Vannak gyerekek, akik bármelyik módszerrel könnyen sajátítják el az ismereteket. Másoknak gondot okozhat mindegyik. Majd a tanító néni tudja, kinél hogyan kell alakítani, hogy eredményes legyen. Mindegyiknél egy a cél: a gyerekek tanuljanak meg olvasni, írni, helyesen írni, hogy szerezzenek biztos alapot, amire később jól lehet építkezni. Tanácsokat adtunk a szülőknek arra vonatkozóan, hogyan készítsék fel gyermekeiket az iskolai életre. A legfontosabb, hogy ne ijesszék őket az iskolával. Ne tanítsák őket előre írni, olvasni! Helyette sokat beszélgessenek, töltsenek sok időt együtt, beszéltessék a gyereket. Igyekezzenek jó magatartási, viselkedési szokásokat kialakítani. Az iskolába érkező gyerek tudjon szépen beszélni, illedelmesen köszönni. Tudjon helyesen bánni az evőeszközzel, önállóan öltözködjön, kösse be a cipőjét és legyen képes türelemmel hallgatni a felnőttet. Az iskolában a tanítási óra mindenkitől komoly figyelmet, munkát igényel. Nincs lehetőség félrehúzódni, játszani, mert a lemaradás nehezen pótolható. Ebben a félévben ezért az óvodai foglalkozásokról ne maradjon távol nagycsoportos! Mi kell az iskolakezdéshez? A sikeres munkához egészséges, iskolaérett, jól nevelt gyerekek kellenek, akik szeretetteljes családi környezetben kiegyensúlyozottan élnek, vidáman, felszabadultan jönnek iskolába. Itt majd a legfelkészültebb tam'tó nénik váiják őket, akik feloldják az izgalmat, s elvezetnek mindenkit Betüország csodálatos világába. Az iskolába lépés fontos, meghatározó lehet, egy egész életre is kihathat. Nincs is annál szebb dolog, amikor a gyerek felnőttként is szívesen emlékszik vissza elsős tanító nénije meleg, simogató kezére. A pedagógusnak is óriási sikerélményt jelent az elsőben végzett nehéz, de gyönyörű munka. Fáradtságát azonnal feledtetik a felfedezések örömétől csillogó gyermekszemek! (A szerző mezőkövesdi iskolaigazgató) A tankerület hírei- A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 129. paragrafus (1) bekezdés a/ pontja alapján a művelődési és közoktatási miniszter tájékozó.dni kíván a közoktatási ellátottságról, az intézményhálózatról, a közoktatási szolgáltatások szervezésének és ellátásának módjáról. A felméréshez szükséges kérdőívek egy- egy példányát, valamint a kitöltési útmutatót megküldtük a községi önkormányzatoknak; a megyei, megyei jogú városi és a városi önkormányzatokat munkatársaink személyesen fogják megkeresni a felméréssel kapcsolatos teendők megbeszélése végett. Ok viszik magukkal a kérdőíveket és a kitöltési útmutatót is. Kérjük ezúton is azokat az önkormányzatokat, amelyek több közoktatási intézmény fenntartását látják el, hogy - a szükséghez mérten - gondoskodjanak a kérdőívek sokszorosításáról. A kitöltött kérdőíveket - beküldés előtt - kéijük ellenőrizni, hogy azokon a valóságnak megfelelő, pontos adatok szerepeljenek. A beküldési határidő: 1995. március 20. A felmérés és adatgyűjtés során felmerülő problémákkal kapcsolatban szívesen adunk felvilágosítást a 46/356-800-as telefonszámon.- Aíz önkormányzatok figyelmét felhívjuk arra, hogy a Magyar Köztársaság 1995. évi költségvetéséről szóló 1994. évi CIV. törvény 5. számú melléklete a helyi önkormányzatok által felhasználható központosított előirányzatokat szabályozza, és lehetőséget ad egyes közoktatási feladatok pályázat útján történő támogatására. Igényelhetik az ötszáz fő alatti lakosú községi önkormányzatok a fogyatékos gyermekek oktatása, az általános iskolai oktatás terén intézményfenntartó társulás kialakításához, valamint az iskolabusz vásárlásának támogatásához, a megyei önkormányzatok a közoktatási-képzési kötelezettséggel kapcsolatos kiadásaikhoz, továbbá a körzeti közoktatási ellátásokat gyújtó intézmények átvételével összefüggő pénzügyi feszültségek áthidalására 1995. évben, egyszeri jelleggel. A pályázatot a MKM a PM-mel és a BM- mel egyetértésben folyó évi február hó 28-ig fogja megjelentetni. Észak-magyarországi Tankerületi Oktatásügyi Központ Vigyázat, gyerekek, itt buktatnak! 1. ábra E3 Országos adatok ■ Borsod-Abaúj-2erriplén megye Borsod-Abaúj-Zemplén megye Országos adatok B. évi. Halmainé Fehér Margit Levonult a demográfiai hullám a megye alapfokú oktatási intézményeiről. Az 1985-ös csúcshoz képest (1.00 414 fő) az idei tanévben 19 987 gyermekkel kevesebb kezdi meg mindennapjait általános iskolában, összesen 80 427 fő. Joggal vetődik fel a kérdés: vajon milyen veszteségekkel élte meg az iskola a néha és néhol szinte elviselhetetlen létszámfeszültséget? Az iskola legfőbb eredményességi mutatója az, hogy milyen hatékonysággal képes megtartani tanulóit a falai között (a jelenlegi tanév országos összesítését még csak ezután végzik el, így az összehasonlítás céljából az 1993/94-es tanév megyei és országos adatait használtam a mutatók készítésére. Az adatok forrása a MKM évkönyve és a KSH előkészítő csoportokban résztvevőké. Az elsősök tanulási kudarcainak növekedését mutatja az is, hogy 1980 óta 4,0 százalékról 6,26 százalékra emelkedett azok aránya, akik az előző évben is már elsősök voltak. A szervezett iskolaelőkészítésben részesülők aránya semmit sem változott az elmúlt 14 évben (98,5 százalék), csak a belső arányai tolódtak el. Az ötödik osztályok bukási arányának az átlagosnál magasabb értéke arra figyelmeztet, hogy minden kinyilatkoztatott igyekezet és jószándék ellenére sem sikerült az általános iskolában az alsó és a felső tagozat tanterveit, módszereit és stílusát összehangolni. A bukási arány összességében a megyében 3,3 százalék, országosan 2,5 százalék. A diagram azt mutatja, hogy nálunk gyorsabban, viharosabban tályra, egy teremre, stb.; nagyon oda kell figyelniük az iskolafenntartóknak, nehogy a pillanatnyilag előnyösebbnek tűnő helyzetben meggondolatlanul reprodukálják a leterhelést egy-egy osztály összevonásával, netán iskolák indokolatlan bezárásával. Az előre tervezés azért is nélkülözhetetlen, mert a jelen tanévben már több gyermek jár az alsó tagozatra (40 840 fő), mint a felsőre (39 587 fő); az óvodába beírt gyermekek száma pedig az 1992-es 29 799-hez képest 30 229-re emelkedett. A tanulási kudarcok egyéb okait keresve az emberben többféle kérdés vetődhet fel. Ennyire romlott a társadalomban a tudás, a teljesítmény értéke? Addig mondogatták a pedagógusoknak, hogy kontraszelektáltak míg azzá is váltak? 2. ábra 34.00% 4.1 78.00% 4□ Országos adatok ESJ Borsod-Abaúj-Zemplén megye Információk a Pedagógiai és Közművelődési Intézetből Megyeszerte folynak a Nemzeti alaptanterv tervezetének vitái. A Borsod-Abaúj -Zem plén Megyei Pedagógiai és Közművelődési.Intézet iskolaigazgatók számára 10 helyszínen, szaktanároknak 43 helyszínen szervezett szakmai fórumot a tervezet véleményezéséhez, bírálatához, észrevételek megtételéhez. Ezen túlmenően az egyes tantestületek is megvitatják, véleményezi* az elképzeléseket. A NAT-viták nem választhatók el a közoktatás problémarendszerenek egészétől, mert a tartalmi megújítás nem különíthető el az iskolarendszer képzési ciklusainak, iskm laszerkezetének átalakítási szándékaitól, sem a közoktatás távlati fejlesztésének stratégiájától. Mindezeket a kérdéseket 1994 novemo rében Lillafüreden háromnapos konferencián vitatta, meg min«®/ kétszáz szakember. Épp ezért len igen érdekes és aktuális az a ma vány, amely a konferencia anyagának ismertetésére vállalkozik. A Művelődési és Közoktatási Mi nisztérium felülvizsgálja és értek az általa engedélyezett óvodai e kólái kísérleti programokat, a eredményességét. É feladat nális vizsgálatával a pedagógiai. tézeteket bízta meg. Borsod-Aoam Zemplén megyében mintegy tel» közoktatási intézmény kapott;eng délyt iskolai kísérletekre. Ham óvodában, tizenöt általános is* ban, tizenhét gimnáziumban, szakközépiskolában, három sza ., kólában, három dolgozók lgkoiaj ban és egy családsegítő közpon vállalkoztak arra, hogy résztvegy nek a közoktatás tartalmi es stra* turális megújításában. A tapaj^ latok, eredmények összegyűjt*^ és feldolgozására mintegy ® . hónap alatt kerül sor, és remem leg nagyon értékes kép tar majd az érdeklődők elé. Monitor ’95 címmel az Ország Közoktatási Intézet Értékelésiig pontja 1995. március elején a lók országos reprezentatív mm felmérést készít, melynek ce {aAnak. nulók kulturális eszköztuda feltárása. A vizsgálat hat tályra terjed ki: - az általano lai 3., 4„ 7., 8., osztályos tanugJJ a középfokú oktatási mtezm II. évfolyamos és a középiskoi évfolyam tanulóira. ,, jj elAz országos véletlen mintav ^ járással 150 iskolát választotta* } Borsod-Abaúj-Zemplén megy a 28 iskola 64 osztálya vesz mérésben, amelynek helyi sws . je és lebonyolítója a megyei r giai és Közművelődési Inteze • A Miskolci Egyetem tudományi Intézet a Művelődés Közoktatási Minisztérium tájékoztatása alapján az 1 za. tanévben még indít levelező g ^ ton átképzést angol, f,'an,c'^® érmét nyelvből második diploma sze zése céljából. , czjév. A képzés időtartama P , Nyelvtanárképzésre azok je entk hétnek, akik pedagógus g rendelkeznek és jelenleg P<Mag ^ si munkakörben do gozna típusú középfokú állami ny gával rendelkeznek lásra választott nyelvből- zésen nem vehetnek reszt oly nyelvtanárok, akiknek fcíS pontosan kitöltött fői many hekül- nyon, a mellékletek J . t a lésével lehet. A jelentke u(jo- Miskolci Egyetem B^Ärt, mányi Intézet Tanulmányi Mískolc-Egyetemvaras amn á beküldeni május 1-ig- v;zsgára jelentkező esetén előkészítő tanfolyamot szerve Fizikatanítással kapcsolatos^ tetek kiadását tervezi aBorso Miaúj-Zemplén Megyei PedagJP.^ és Közművelődési Intézet. Az apn is elején Miskolcon megrendezend_ XXXVIII. Országos Kozepiskoj V dkatanári Ankét alkalmába g ük meg a Gyakorló fizika P , j_ ág a Nagy László-emlékverseny teJ megrendeléseket az mteze célfkúldeni. (Miskolc, Andrassy 96. Pf-: 505.) jiBorsod-Abaúj-Zemplén Megyei Igazgatósága). A tendenciák arról árulkodnak, hogy általában nagyon visszaestek az eredményességi mutatók nemcsak a megyében, hanem országosan is. Jelentősen megemelkedett az évfolyamismétlők és a túlkorosok aránya, ezzel természetesen párhuzamosan csökkent azok száma is, akik bukás nélkül élték meg az iskolaéveket (l.;2. számú ábra). Az osztályismétlők esetében évek óta makacsul visszatérő probléma, hogy legnagyobb arányban az 1. és az 5. évfolyamon tanulók szenvedik el a tanulási kudarcokat. Az elsősök helyzete külön figyelmet érdemel, hiszen az óvoda iskolaelókészítő munkája elismerten alkalmas a kisgyermekek tanulási képességeinek fejlesztésére. 1980 óta 4,75 százalékkal nőtt azok aránya (89,75 százalék), akik iskolás koruk előtt óvodába jártak; és 8,90 százalékról 1,36 százalékra esett vissza a nem sok hatékonysággal működő iskolaszabadul” meg az iskola a számára kezelhetetlennek bizonyult tanulóktól, 8. osztályra már az országos átlaggal esik egybe az arány (0,4 százalék). A túlkorosok életkor szerinti megoszlása a 2-nél több évvel lemaradók vonatkozásában a legveszélyesebb, hiszen ők a tankötelezettségi korhatáron belül (16 év) már biztosan nem szereznek általános iskolai végbizonyítványt. Számuk az elmúlt tanévben 1804 fő volt, idén pedig 1945 fő. Az egyes évfolyamokon való megoszlásuk azt mutatja, hogy a felső tagozatra érkezve, azon haladva egyre nagyobb arányban „vesznek el”, kerülnek ki az utcára. Arányuk jóval meghaladja az országos átlagot. A látványos visszaesés nagyon sokféle okkal magyarázható, de bizonyára a kényszerű létszámfeszültség is közrejátszott a kialakulásában. Ma, amikor lazultak az osztálylétszámok, kevesebb gyermek jut egy pedagógusra, egy oszAz iskolai önállóság garantált szabadsága a szabadosság felé mozdult el? Romlik a népesség összetétele, romlanak a génjeink? Tantervi okok magyarázzák? Ki kell dolgozni a folyamatszabályozás rendszerét? Stb...stb. A mára kialakult helyzet bizonyára soktényezós. Lehet persze az is, hogy most mutatják az igazi teljesítményüket az iskolák. Emlékezzünk vissza arra az időszakra, amikor a ’80-as évek tájékán szétharsogták a „bukásmentes” iskola jelszavát. Bizony, az oktatáspolitika nem vette jó néven, ha egy-egy iskola többet buktatott a „megengedett” százaléknál, és nem tett meg „mindent” a statisztikai eredmények javítása érdekében. Lehet, hogy csak a máz kopott le, a kozmetika. Mindenesetre most, a NAT-viták idején nem árt figyelni ezekre a tényekre. Nehogy ez a tanterv is ideá- lisabbnak vélt helyzetképre alapozzon, mint az összes eddigi. 3. ábra A kettőnél löbb évvel túlkorosok megoszlása a saját évfolyamukon Borsod-Abaúj-Zemplén megye és az ország^ általános iskoláiban az 1993/94. tanévben VHUHH □ Országos «idatok IR Borsod-Abaú|-Zemplén megye 2. évf.: A grafikonokat a cikk írója készítette 0.00% 0.30% 1.50% 2.00% 2.50% 3.50% 4.06% 1
