Észak-Magyarország, 1995. február (51. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-18 / 42. szám

1995. Február 18., Szombat Gazdaság ÉSZAKIM AGYARORSZÁG 5 MÉSZ-tagok küldöttgyűlése Miskolc (ÉM) - A Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Mezőgazdasági Érdekvédelmi Szövetség február 24-én, pénteken tartja küldöttgyű­lését a borsodsziráki szövetkezet­ben. A délelőtt tíz órakor kezdődő tanácskozáson elsőként Pataki László, a MÉSZ elnöke tart vitain­dító előadást a megye agrárgazda­ságának kibontakozási feltételeiről a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének IL kongresszusán meghozott hatá­rozatai alapján. A továbbiakban pe­dig Tumyánszki János, agrárpoliti­kai titkár tájékoztatja a küldötte­ket arról, hogy milyenek a mező- gazdaságot és az élelmiszeripart érintő idei támogatások, pályázati lehetőségek, illetve szól majd a fej­lesztések és a termelés finanszíro- zásának kérdéseiről is. Elsőként a Borsodchem Budapest (MTI) - A Magyar Szab- ványügyi Hivatal és a francia nem­zeti tanúsító szervezet, az AFAQ ve­zetői együttműködési megállapo­dást kötöttek, amelynek értelmé­ben közösen végzik el több magyar termék minőségtanúsítását. A megállapodás keretében elsőként a Borsodchem Rt. és a SNPE fran­ca vegyipari konszern közös válla­lata, a Framochem Francia-Ma- par Finomkémiai Kft. minőségbiz- b°sítási rendszerét tanúsították. Az erről szóló okmányokat pénteken Budapesten adták át az AFAQ és a Magyar Szabványügyi Hivatal ve- zetői a gyártó cég képviselőinek. " Framochem veszélyes vegyi Ragokat állít elő, amelyek egye­bek között a robbanóanyagok gyár­tásának alapanyagául is szolgál­jak. A tanúsítás azért fontos, hogy a foszgén és foszgén-származékok vásárlója biztos lehessen abban: ahnden rendben van a gyártástól a taroláson és a csomagoláson ke- fesztül a szállításig. ^Röviden ^ a^egyc falugazdászainak tart az FM megyei hivatala egész napos anácskozást február 22-én, dél- v-°j - B órától Miskolcon, a Növény- edő Állomáson. Az eszmecserén *° lesz a megújuló hálózat idei bankájáról, legfontosabb feladata­inál, a gazdákat érintő közgazda- agi változásokról. 9sszesen száz darab magyartarka ajtajú vemhesüszőt vásárolt a tel- pbányai mezőgazdasági szövetké­nt húsmarha-ágazatának fejleszté­sre. Az üszők folyamatosan érkez­em,az Alföldről a hegyvidéki új otthonukba”, s várhatóan a szállí- s február 20-ig befejeződik. Gazdaportrék egy üzleti randevúról A földművelés is egy szakma, amit meg kell tanulni Sajóvámos (ÉM - LGY) - Egy eszes, talpraesett Ratal hölgy, Lipták Katalin jóvoltából Sajó­vámos amolyan gazdaképző centrummá vált az utóbbi évek során. A tavalyi ezüstkalászos gazdaképző tanfolyamnak még szlovákiai hallgatója is volt, az idén pedig már aranykalászos ismeretekért ülnek be a kezdő vagy nem kezdő gazdálkodók hétvégeken a vámosi iskola padjaiba. A GATE Nyíregyházi Főiskolai Karának tanárai ok­tatják őket. E hónap második szombatján pedig kereskedők­kel, bankosokkal, biztosítókkal, növényvédelmisekkel, érdekvé­dőkkel randevúztak a gazdák a vámosi tornateremben. A fórum szünetében ismerkedtünk meg néhány résztvevővel. Kónya József 28 éves sajóvámosi gépkezelő, karbantartó lakatos je­lenleg a DAM-Diósgyőr Kft.-ben dolgozik kazánmesterként. Felesé­ge ugyanott laboráns.- Öt évvel ezelőtt határoztunk úgy, hogy az ipari munka mellett hozzálátunk a földműveléshez. Spó­rolni kezdtünk gépekre, felszerelé­sekre. Most már van egy trakto­runk, egy pótkocsink, ekénk, vető- gépiink. Hat hektár saját földünk van, ehhez két éve 30 hektárt bérbe vettünk. Napraforgót, kukoricát, árpát és búzát vetettünk tavaly, és ugyanezekkel a növényekkel pró­bálkozunk az idén is. Hiába vagyok falusi, még nem igazán értek a gaz­dálkodáshoz, édesapám a kohászat­ban dolgozott, nem a földből éltünk. Ez is egy szakma, meg kell tanulni. Olvasgatok és eljárok az ilyen ren­dezvényekre, pláne, ha helybe jön­nek az előadók. Az az érzésem, hogy a gazdakör mai vendégei egy kicsit azért eltájolták magukat, nem vet­ték figyelembe, hogy egészen kez­dők is vannak a hallgatóságban. Én például azt vártam volna, hogy va­laki elmondja, hol és mennyiért ka­pok tavaszi árpát. Festő Tamás 26 éves agrármér­nök, miskolci lakos. — Kárpótlásként jutottunk hoz­zá családunk egykori földjeihez itt, Sajóvámos határában. Kétszáztíz hektáron gazdálkodunk. Édes­anyám, édesapám agrárszakember és agrármérnök a menyasszonyom, Felföldi Dóra is. Négyesben fog­tunk hozzá a munkához, tavaly már arattunk. Megmondom, várat­lanul ért engem ez a nagyapai örökség, az egyetemen még nem gondoltam arra, hogy a saját földe­men kamatoztathatom a tudáso­mat. Bizakodóak vagyunk mind a négyen. Gépeket kell vásárolnunk, és egy tanya felépítésén gondolko­dunk. Egy jó kis farmergazdaság képe lebeg a szemem előtt. Kiváló szerencse, hogy ilyen rendezvé­nyek vannak itt, a falunkban, hely­be hozzák az információt. Madarász János, a megyei nö­vényegészségügyi és talajvédelmi állomás főtanácsosa: - Mi szakis­meretekkel tudjuk segíteni a kezdő gazdálkodókat. Nyolcvanórás tan­folyamokat rendezünk a második kategóriás növényvédő szerekről. Ezzel jogosítványt kapnak a kister­melők a vásárlásra, felhasználás­ra. A mai rendezvényen egy kis be­mutatkozót tartok a gazdáknak, el­mondom, milyen témákban állunk szolgálatukra. Szabó István, a Miskolc és Tér­sége Vállalkozásfejlesztési Alapít­vány ügyvezető igazgatója: - A kis- és közepes méretű vállalkozások pénzügyi támogatására van mó­dunk a PHAKÉ-program jóvoltá­ból. Az alapítvány három éve fi­nanszírozza a vállalkozási ismere­teket oktató tanfolyamokat, eddig hatszázan végezték el. A gazdáik közül még kevesen. Azért jöttem el erre a találkozóra, hogy elmond­jam ezt a lehetőséget és a többit is, ami gazdakörökben még nem elég­gé ismert. Mikrohitelt tudunk pél­dául nyújtani a 2 évesnél fiatalabb, 10 embernél kevesebbet foglalkoz­tató, 2 millió forint cégérték és 6 millió forint árbevétel alatti vállal­kozások részére. Hároméves fu­tamidőre jegybanki alapkamatot számítunk. Vagyonértékű fedeze­tet nem nézünk, fedezetként elfo­gadjuk azt, amit a hitelből vásárol a vállalkozó. Eddig 150-en vették igénybe a mikrohitelt és ezáltal 400 munkahelyet teremtettek. Régi miskolci iparosok elismerése Miskolc (ÉM) - A Miskolc Városi Ipartestület által pénteken rende­zett ünnepségre várakozók közül va­laki megjegyezte, sajnos még mindig nem nevezhető általánosnak a vál­lalkozók, ezen belül az iparos réteg tevékenységének rendszeres, hiva­talos elismerése. Éppen ezért szük­séges, hogy mostantól, akár a hagyo­mányteremtés szándékával is, időről időre több figyelmet kapjanak azok, akik azt munkájukkal kiérdemelték. A városi ipartestület pénteken dél­előtt elnökségi ülést tartott, és an­nak befejezéseként azokat a régi ipa­rosokat köszöntötték, akik kereken ötven illetve huszonöt éve dolgoznak szakmájukban, s akiket elsősorban ebbéli státusukban ismert meg és becsül a város. Az ipartestület elnö­ke Vizi László adta át Pékár Nándor- né női szabónak ötvenéves kisipari munkássága elismeréseként az aranygyűrűt és az ezt igazoló okleve­let. Ezt követően tizenöt miskol­ci iparos vehette át a 25 éves kis­ipari munkásságért járó ezüstgyű­rűt, illetve az oklevelet. Pékár Nándorné női szabó ötven éve kisiparos Fotó: Fojtán László SZAKÉRTŐ SZEMMEL A falvak Munkanélküliségéről Aradi Mária (50) a megyei Fejlesztési Ügynökség stratégiai igazgatója, szociológus A közelmúltban feje­ződött be az a szocioló­giai felmérés, amely me­gyénk három településén a Munkanélküliség helyzetét vizsgálta. Szerzőnk a kutatás tapasztalatairól számol be. A tömeges munkanélküliség magyarországi meg- Idenése óta több kutatásunkban kerestük a választ aria a kérdésre, hogy a törvényben rögzített foglal- k°ztatáspolitikai támogatások milyen mértékben tepesek hozzájárulni a munkanélküliség csökken­teséhez? Hivatali munkánk és mindennapi szemé- ri's tapasztalataink megrázó élményei azt mon­datták velünk; nagyon kevéssé. Az a csekély ösz- SZeB' amit a foglalkoztatási feszültségek cnyhítésé- 'e ehet fordítani szinte észrevehetetlenül csordo- 8aJ le a feneketlennek tűnő kútba. Sokan valószí­nűleg felkapják a fejüket „csekély" szó láttán, fő- etjt a szakmabeliek. Tételesen említik majd a milliókat, amiket a megye az elmúlt fél évtizedben L nyelt, és sorolják a „támogatással érintett" létszá- Lk? a milliók mégiscsak kevésnek bizonyul- ak, ha a borsodi munkanélküliek tömege tovább nő ~ l.n esetben változatlan messze meghaladva a Piacgazdaságokban elfogadhatónak taitott mérté- k w r mi enn^ 's aggasztóbb, folyamatosan emel- edikazok száma, akik tartósan - talán végleg - ki- zoiulnak a munka világából, a viszont elfogadjuk azok véleményét, akik vallják, nem volt kevés a támogatás, akkor azt kell gondolnunk: nem találkozott a szükségletek­kel és az igényekkel. Vizsgálataink mindkét fel­tevést igazolták. Támogatás és támogatott különösen messze ke­rülnek egymástól falun, kiváltképp a foglalkozta­tási krízishelyzetben levő kistérségekben. Felmé­réseink során azt tapasztaltuk, hogy a jelenleg al­kalmazott foglalkoztatáspolitikai eszközök alig képesek élénkítő hatást gyakorolni a munkaerő- piacra, és az általánosan jellemző leszakadáson belül is a falusi munkanélküliek helyzete a legki- látástalanabb. E speciális helyzetben levő munkanélküli réteg munkavégző képességének átmentése csak olyan sajátos támogatási formák révén lehetséges, ame­lyek jelenleg hiányoznak foglalkoztatáspolitikai eszközrendszerünkből. De nem is rendelkezünk e amelyek egy rétegspecifikus eszközrendszer ki­munkálásához szükségesek. Ez a hiány késztetett minket arra, hogy megpróbál­juk megismerni a falusi munkanélküliek minden­napi életvitelét, útkereső megoldásaikat - vagyis sorsukat. Az a közelmúltban végzett felmérés, amelyet a megye három különböző adottságú fa­lujában készítettünk, azt mutatta, hogy a kitörési kísérletek sorra-rendre kudarcra vannak ítélve. Persze nem is igazi kitörési kísérletekről van szó, hiszen ehhez falun még a városoknál is kevesebb a tájékozódási lehetőség, piacismeret, tőke, kép­zési kínálat és a nélkülözhetetlen szakmai-társa­dalmi kapcsolatrendszer. Sokszor a munkás öntu­dat is - bányászoknál, kohászoknál kiváltképp - gátja annak, hogy az emberek maguk keressenek merőben új, önálló megoldásokat, Vannak persze olyan falvak is, ahol a korábbi földhasználat és a lakosság történelmileg kialakult mentalitása követ­keztében erős a kezdeményezőkészség és a vállal­kozói szellem. Ilyen például Mád, ahol a település mai képén, lakóinak életmódján és megélhetési stratégiáin elevenen érezhető a hajdani mezővá­ros szelleme. Itt a szakértelem is városiasán sokol­dalú, magas színvonalú. Mégsem jobb a mádi munkanélküliek helyzete, mondjuk az izsófalviak- nál, mert itt a szabályozók és feltételek korlátái gá­tolják a kitörni vágyókat. Két végletes magatartás­sal találkoztunk, s köztük megannyi egyedi megol­dással. Az egyik véglet a: „Bármi áron, csak dol­gozni, mert ha az ember megáll, akkor leépül. Be­letörődni nem szabad!". A másikban a hosszú idő óta tartó sikertelenség, a szegénység elkeseredett­sége szól megrázóan: „Inkább lefekszem ide az ágyra, hogy kevesebbet mozogjak, így kevesebbet kell ennem". A munkanélküliek többsége kezdetben aktívan, majd a kudarcok nyomán mind bátortalanabbul keresi a munkavégzés lehetőségeit, egészen addig a pontig, amíg már önmagában sem bízik. A felmé­rés során az egyik legmegdöbbentőbb élményünk az volt, hogy az egy vagy több éve munkanélküliek között milyen sokan vannak, akik már nem is érzik magukat alkalmasnak a rendszeres munka­végzésre, s egyetlen perspektívának a rokkantnyugdíjazást látják - már negyvenévesen is. A segítség pedig késlekedik és erőtlen. A munka­ügyi szervezet kiépítetlen a differenciált, sze­mélyre szóló szolgáltatáshoz. A szociális gon­doskodás gyerekcipőben jár, s nemigen tud töb­bet nyújtani a jelképes összegű segélyezésnél. Támaszt remélni szinte csak a családtól és a ba­rátoktól lehet. De az ő teherbíró képességük is véges. A segít­ség pedig sürgető. Mert bár „az életüket még vinni tudják" de „extrákra már nem telik", jól­lehet ezek az „extrák" az ö esetükben alig jelen­tenek többet, mint egy kicsivel kevésbé keserves létfenntartást. Országgyűlési képviselők a TVK-ban Tiszaújváros (ÉM) - A megye nyolc or­szággyűlési képviselője tett eleget a Tiszai Ve­gyi Kombinát Rt. meghívásának tegnap. A ta­lálkozó célja - Várhelyi Miklós vezérigazgató megfogalmazása szerint — az volt, hogy a nagyvállalat egyfajta kapcsolatot létesítsen a mai magyar- politikai élet képviselőivel. A tájé­koztatóban elhangzott, hogy a TVK Rt. az el­múlt év folyamán elért gazdasági eredményeit - így az árbevételét 15 milliárddal, a belföldi értékesítést 6, míg exportját 9 milliárddal - szeretné növelni. Erre elsősorban a cég által gyártott polimerek világpiaci árának előrejel­zése, s a készülőben lévő - a gazdasági környe­zetet figyelembe vevő - új szervezeti felépítés ad lehetőséget. Míg Tompa Sándor képviselő a cég privati­zációs tervei iránt érdeklődött, addig Wachsler Tamás és Koscsó Lajos az elmúlt időszak tör­ténéseinek okaira, a bankkonszolidáció hatá­sára volt kíváncsi. A válaszban többek között elhangzott, a TVK-nál egyaránt volt szakmai és emberi válság, amit tovább bonyolítottak a rendezetlen külső kapcsolatok. A vezérigazga­tó és münkatársai a törvényalkotás folyama­táról, a régió gazdasági felzárkóztatásáról ér­deklődtek. Szó esett az M3-as autópálya le­hetséges építéséről, a diósgyőri és az ózdi ko­hászat átmeneti helyzetéről, Benedek Mihály és Matyi László képviselők szerint mindkét esetben a pénzügyi fedezet hiánya gátolja az előrelépést, s csekély az esély a kormányga­ranciák vállalására. ÁRFOLYAMOK Budapest (MTI) - 288 üzletben összesen 124,903350 millió forint forgalmat bonyolított le a Budapesti Értéktőzsde a tegnapi napon. Kárpótlási jegyi Tőzsde Index febr. 17. 1190,24 +6,58 Hivatalos árfolyamok Érvényben: 1995. február 17. Pénznem Angol font. Valuta Deviza Vétel Eladás Középárf. 175,44 178,92 176,49 r ' 81.96 83,56 82,46 Belga cs lux. fr* 362,14 369,06 366,36 Dán korona 18,89 19,35 19,10 Finnmarka 24,04 24,50 24.22 Francia frank 21,45 21,97 21,70 Holland forint 66,55 67.81 67,27 ír font 175,21; Japán yen* 113,95 116,15 114,98 Kmadin dollárt™' 78,68 80.26 79,16 • kuvaiti dinar 372,43 379.67 374,71 'T' “4,59 76.01 75,43“ Norvég korona 17,01 17,33 Olasz Km - t 69,29 70,69 Osztrák »chili. 10,60 10.80 Fortugál escudo* 72,10 73.50 Spanyol peseta* , 85,92 87,64 Svéd korona 15.06 15,36 EcmKio'r iÍo'22 142J4 17,18 10.72 86,55 15,26 HiM. 141,78 A megadott számok 1 egységre értendők, forintban *: 100 egység, **: 1000 egység 1. Agrobank 2. HtiítnooV Bank 19.0- 21.5- 21.5. 24.5- 30,11. 30,11- 3.3.0- 220 21,5 23,5 24,5 36,0 360 380 .3. MHB || 24.25 (26,251 - 1 - i 31,0 | .31,0 I 33,0 4. IBUSZ Bank 20,0 22,0 22,0 26,0 26,0 26,0 26,0 5. Postabank 11 - ! - i 10,0-1 24,0 | - | - | ­7. .Mezőbank 8. Kereskedelmi K. 24,5- 26,0* 25,0 27,0 9. Corvinbank i 1 21,0 § 23,5 10. Konzumbank 24,5 27,0 24,5 25,5 31,0- 32.0* 30.0 35,0 36.5 : 11. Dunaiunk | | 25,0 | 26,5 | 23,5 § 26.0 | 32,0 | 33,0 | ­12. Takarékbank 26.5 22.5- 22.39- 24,94 28.0- 28.0- 29.0­24.94 26,5 35,5 35.5 353 j A Magyar Nemzeti Bank alapkamata: 2tV Betétek j H iteb ?k Hi 'O _c ÍN éven túli 'O _c r ri 'O-C 'O-C ro i 1 2 (N § £ t— | er 23,5 26,5 23,5 26,5 1 26,0­1 30,0 32,0­36.0 34,0­38,0 A kamatok százalékban, egyéves időtartamra vetftxv értendők. A betétek és hitelek részletesteltételeiröl.aspedaliskonstrukciókrólabankfiókokadnaktelvilagositást.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom