Észak-Magyarország, 1995. február (51. évfolyam, 27-50. szám)
1995-02-17 / 41. szám
4 ÉSZAK-Magyarország Megyei Körkép 1995. Február 17., Péntekl _ NOTESZ Pépépé Brackó István Nem tudom, hogy hol tart a Pató Pál Párt bejegyzése, tagtoborzó korteshadjárata, s jövőkilátása. Ebben a kuszáit helyzetben minden megeshet. Csatlakozhatnak a polgári szövetséghez, lehetnek kormánypártiak, s talán még a parlamentbe is bekerülhetnek... Az biztos, hogy az alapszabály egyik passzusa így szól: ej, ráérünk arra még. A pépépé mosolyognivalóan naiv és reakciósnak tűnő szervezet, kövület. Mit akarnak a XX. század végén, a gyorsuló időben a restek, a lusták? Van hely számukra a Nap alatti Ne hamarkodjuk el a választ. Némi meditáció után rájöttem arra, hogy ennek a három P-s alakulatnak nem is olyan ostobák a katonái. Magasröptű elvi fejtegetés helyett mondok néhány példát, bizonyítandó; nem szabad kapkodni, hogy a közmondás szerint: jó munkához idő kell... A kivárás ugyanis nem minden esetben a tunyaság jele. A jó szabó kétszer gondolja meg, amíg egyszer vág... Kiderült, hogy a tavalyi pótköltségvetés elsietett és felesleges volt. A kárpótlásról is megoszlanak a vélemények, hiszen a reprivatizáció elmaradt, s a jegyek manapság nem sokat érnek. Pató Pálnak van igaza Hűbele Balázzsal szemben (a nevek be- helyettesíthetőek) a MÁV ügyében isi A vita még tart, de kiderült, hogy esztelen- ség volta hegyközi kisvasút megszüntetése, olyan iramban, hogy még a síneket is felszaggatták. Hasonló gondokat vet föl a termelőszövetkezetek idő előtti szétverése. A kényszer-kolhozosítás emlékei nem feledhetőek, de az új módi agrárpolitika ra-, pid-kényszerintézkedései nyomán kevesebb lett a sertés, drágább lett a krumpli, s több lett a munkanélküli. Ebbe a csomagba belefért volna egy kis „patópálos" nyugalom. S talán a miniszterelnök is mondhatta volna azt, hogy ej, ráérünk arra még, amikor bejelentette a vagyonadó bevezetését, vagya kabinet változatlanságát... Az előbbi füstbe ment, az utóbbinál pedig köztudott, hogy a kormány kulcsfigurája, Békési pénzügyminiszter távozott. A PPP-ről nekem Luca-széke jut az eszembe. A boszorkánylátó alkalmatosság készítése és felemlegetése egyenértékű a lassúsággal. Erre mondom én, hogy egy frászt! Szabályok, írott és íratlan törvények vannak, amelyek nem hághatok át. Már ami a Luca-széket illeti. Lassan, megfontoltan, 13 fából áll össze, de - mint a Biblia mondja - mindennek rendelt ideje van. Csak a türelmes munka, s a bölcsesség hozhat gyümölcsöt. Almát, magyar narancsot, vagy fügét... Drága fényképek Miskolc (ÉM) - Ma reggel hat órától délután kettőig a 26-os úton, Kazincbarcika és Ózd térségében portyázik a traffipaxos autó, ezt követően pedig Muhi, valamint Miskolc környékén érheti kellemetlen meglepetés a gyorshaj tókat. Megyei körkép a piaci árakról Miskolc K.barcika T J •ő Zöidpaprika/kg 70/db 500 500 Paradicsom/kg 200 280 180 UborKa/kg 400 400 360 Burgonya/kg 70 75 70 Sáraarépa/kg 60 65 60 Petrezselyemgyökér/kg Karalábé/kg 60 90 65 100 60 80 Zeller/kg 80 120 80 Vóröshagyma/kg 50 70 50 Fokhagyma/kg 160 160 140 Karfiol/kg 150 250 160 Kelkáposzta/kg 80 80 80 Fejes káposzta/kg 80 75 70 Tojás/db 7 8,50 I 7,50 Älmä/kg 70 65 50 Szarazbab/kg 250 250 260 Dióbél/Rg 380 400 650 Savanyu káposzta/kg 80 80 90 Sütőtök 40 50 50 Salátá/db 45 40 36 Retek/cs 50180/kg 40 A táblázatban szereplő árak forintban értendők. Ahol az egyes termékek áraiban szóródás tapasztalható, ott a középárat jelöltük meg. Régi struktúrákra nem lehet jövőt építeni Beszélgetés Tompa Sándor MSZP frakcióvezető-helyettessel Tompa Sándor: Az MSZP sem jobban, sem rosszabbul nem működik, mint a többi magyarországi párt Fotó: Laczó József Gorömbölyi László Miskolc (ÉM) - A kormánynak van egy kemény kötelezettsége: a következő két év során el kell indítania egy munkahelyteremtő programot, ami állást teremt kétezer-ötszáz embernek. Arról nagy vita folyik a szakszervezettel, hogy a két és fél ezer új munkahely a diósgyőri kohászoknak, vagy éppen másoknak kínál-e majd lehetőséget mondja Tompa Sándor, az MSZP frakcióvezető-helyettese, Miskolc egyik országgyűlési képviselője. A néhány nappal ezelőtt készült interjúban a „nagypolitika” mellett szó esett szűkebb régiónk fontos kérdéseiről is. □ Rég túl vagyunk a siófoki frakcióhétvégén, Békési László lemondása után ismerjük az új pénzügyminiszter-jelöltet is. Nem a konkrét esemény, inkább annak jelenség értéke miatt kérdezem: igaza van-e azoknak, akik azt állítják, szereptévesztésbe került az MSZP-frakció - kormányzati belügy került a fórum elé. • Szokásos, félévenként esedékes tanácskozására jött össze Siófokon a frakció. Miután Horn Gyula rendkívül kritikusan beszélt a kormány gazdasági, különösen pedig a privatizációval kapcsolatos ténykedéséről, természetes volt, hogy Békési László erre reagált. Arra a következtetésre jutott, hogy mivel alapkérdésekben érzékel különbségeket a miniszterelnök és a saját elképzelései között, jobbnak látja, ha felajánlja a lemondását. A frakció döbbenten állt a helyzet előtt, hiszen kényszerűen részesévé vált egy olyan vitának, ami valójában nem tartozik a kompetenciájába. Ez kétségtelenül szerencsétlen szituáció, ’90 óta szokatlan fordulata volt a belpolitikai életnek. □ A konkrét ügy kapcsán nem. vonható-e le általánosabb érvényű következtetés: mintha működési zavarok mutatkoznának az MSZP-n belül. Ami - lévén szó kormányzópártról - nem hasznai az ország ügyeinek. • Szerintem az MSZP sem jobban, sem rosszabbul nem működik, mint a többi magyarországi párt. Valamennyi ugyanazokkal a gyermek- betegségekkel küszködik, egyiknek sincs kellő tapasztalata a többpárti politizálásban. Egy ilyen helyzetben szakadt az MSZP-re a ’94-es választási eredmény és az abból következő kormányzási felelősség. Ebből adódóan teljesen természetesnek tartom, hogy vannak komoly viták, de nem érzem, hogy ezek működési zavarokat okoznának. Talán a kelleténél lassabban működnek azok a döntési, egyeztetési mechanizmusok, amelyek például a nyugat-európai szociáldemokrata pártoknál sok évtized alatt kialakultak. Ott például működnek platformok, az előkészítő viták ezek között zajlanak, ezáltal nyilván hatékonyabb a munka. □ A működési zavarok említésekor nem a gyermekbetegségekkel” magyarázható késlekedésekre gondolok, sokkal inkább az utóbbi időben a legkülönbözőbb oldalakról megfogalmazódó vélekedésre: a miniszter- elnök bizonyos kijelentései kényszer- helyzetbe hozzák saját minisztereit, saját frakcióját. • Én vitatkozom azzal az állítással, hogy a miniszterelnök felelőtlenül, egyeztetés nélkül, elhamarkodottan nyilatkozott volna bármikor. Kormányzati körökből tudom, hogy ezek alaposan előkészített nyilatkozatok voltak. Nem hiszem, hogy lehetne mondani olyan megnyilatkozást, ami abszolút talajtalanul a levegőben lógott volna. □ Eszerint annak idején a vagyonadó bejelentése, vagy a közelmúltban a HungarHoteis-ügy előkészített, egyeztetett megnyilatkozás volt? • Igen, szakértőkkel egyeztetett volt. □ Akkor hogyan kell értékelni az első esetben a pénzügyminiszter kínos magyarázkodásait, a második esetben pedig azt a tényt, hogy a privatizációt felügyelő miniszter éppen szabadságát töltötte a fontos döntések időszakában? • Ezek az ellentétek mindaddig bele voltak kódolva ebbe a kormányba, amíg Békési miniszter volt. Két különböző felfogású emberről van szó, akik annak idején mindketten potenciális miniszterelnök-jelöltek voltak. □ Ugyancsak újra meg újra felvetődő kérdés: mennyiben befolyásolja a kormány, a miniszterelnök tevékenységét a párton és a frakción belül egyaránt erős pozíciókat elfoglaló szakszervezeti irányzat. • Folyamatosan zajlik a vita a frakcióban, a megyei képviselők és a kormány között, hogy milyen módón és milyen mértékben kell a kormánynak felelősséget vállalnia a válságágazatok terén. Magyarán: ha valamit gazdasági megfontolások miatt be kell zárni, akkor mindig vizsgáljuk meg, hogy mennyibe kerül maga a bezárás, annak minden következményével együtt. Ezekben az ügyekben komoly szövetségesünk a szakszervezet. Ez azonban nem köthető csupán a szakszervezetekhez—itt szakmai és területi lobby egyaránt működik. □ Pontosabban fogalmazok: hosszú távon nem rejt-e veszélyeket magában az a szemlélet, amelynek érv- rendszere cl kétségkívül fontos, de cl bajokat csak átmenetileg kezelő, munkahelymegtartó szempontokon alapul? • Talán túlhangsúlyozottnak tűnik a foglalkoztatási probléma, de tény, hogy egy szociáldemokrata párt van többségben. Ez pedig mindenütt a világon így van: a szociáldemokrata pártokhoz természetes szövetségesként közel állnak a szakszervezetek, és ezek a pártok mindig és mindenütt fontosnak tartják a foglalkoztatás ügyét. □ Alapvető különbség viszont, hogy azok a pártok egy merőben más, konszolidált gazdasági környezetben teszik ezt. • Ez igaz, és ebből következik egy nagyon nehezen megválaszolható kérdés: hogyan lehet a foglalkoztatás ügyét a mai Magyarországon összeegyeztetni a meglévő gazdasági alapstruktúrával, a piaci viszonyok kialakításának szándékával? Ez nyilván csak kompromisszumok árán valósítható meg, és nem tudom, hogy mindig jó kompromisszumokat kötött-e eddig is a kormány. Kérdés, hogy a kohászat esetében a kormányhatározat megvalósításának megvan-e minden garanciális eleme. A kormánynak van egy kemény kötelezettsége: a következő két év során el kell indítania egy munkahelyteremtő programot, ami állást teremt kétezer-ötszáz embernek. Arról nagy vita folyik a szakszervezettel, hogy a két és fél ezer új munkahely a diósgyőri kohászoknak, vagy éppen másoknak kínál-e majd lehetőséget. □ Van ennek ma realitása, van erre garancia — állami pénzből? Hiszen egy beruházás nem két hét alatt válik működőképessé. • Nagyon pesszimista vagyok ebben a kérdésben, a kormányhatározat megszületése óta eltelt két-két és fél hónap alatt ebben nem látok semmiféle elmozdulást. Folyik ugyan egy szakmai előkészítő munka, de itt azért már konkrét intézkedésekre is sort kellett volna keríteni. Például a közgazdasági feltételek megteremtésében - hogy csak lehetőségeket említsek: adókedvez- mények, vissza nem térítendő támogatások elveinek, rendszerének kialakításában. □ Hiába lesz azonban fejlesztési koncepció, netán adókedvezmény, ha nem. lesz befektető, aki normális közlekedési-szállítási feltételek híján eljönne erre a vidékre. Nem tudunk arról, hogy az imént emlegetett területi lobby képes lenne hatékonyan fellépni olyan stratégiai, az egész térség jövőjét alapvetően befolyásoló kérdésben, mint az M3-as autópálya ügye. Miközben éppen a minap nyilatkozott a közlekedési miniszter az építkezés újabb akadályairól, szinte kilátástalanságáról. • Magam is fontosnak tartom az autópályát, de azért én nem látom annyira tragikusan ezt a kérdést. Sőt, egy kicsit irritál, amikor legelső helyen hallom említem ezt a problémát. Ismerjük a miniszter által is említett elemzést, miszerint a forgalmi adatok nem nagyon indokolják az autópályát. Éppen ezért hívtuk meg a miniszter urat a megyei képviselőcsoporthoz, hogy pontosan megismerjük a tárca elképzeléseit. □ Csakhogy az autópálya léte önmaga is generálja a forgalmat, másrészt: nem hiszem, hogy egy februári délelőttön több autót lehet megszámolni az M7-esen Agárdnál, mint az M3-ason Ernődnél. • Valószínűleg így van, mint ahogy azt sem vitatom, hogy van gazdasági szükségszerűsége az autópályának. De hangsúlyozom, az M3-as ügyével egyenrangú fontosságúnak tartom, hogy olyan közgazdasági feltételeket teremtsen a kormány, hogy ha lesz autópálya, akkor azon el is jöjjenek ide a befektetni szándékozók. Ezekben a kérdésekben például komoly vitáink vannak a pénzügyi kormányzattal, kevésnek tartjuk a jelenleg érvényes kedvezményeket. Hozzáteszem: ezekben az ügyekben országos szinten kellene kialakulnia közös felelősségvállalásnak. Hiszen forráshiányos időkben ha a költségvetés ebben a térségben lemond valamennyi adóbevételről, akkor azt az ország más részén kell beszednie. Ebben pedig a saját frakciónkon belül sincs konszenzus. De tovább megyek: nem elég az autópálya, az infrastruktúra, nem elég a kedvező közgazdasági környezet - ha itt helyben nincs elég ötlet, nincs kezdeményezőkészség, ami motorja lehet a fejlődésnek. Be kell vallanunk, hogy e téren egyáltalán nem állunk jól. Számolnunk kell azzal, hogy az utóbbi évek elvándorlása jelentős mértékben éppen a kvalifikált réteget érintette. □ Alighanem ez is arra figyelmeztet, hogy a huszonnegyedik órába léptünk: ha most nem történik a régió felzárkózása érdekében döntő fordulat, ez a térség véglegesen és végletesen leszakadhat. Ez pedig közös felelőssége a kormánynak is, meg a megyei képviselőknek is. • Ezért tartom fontosnak a még meglévő - mert azért vannak kiaknázható értékeink - szellemi bázisok megmaradását, erősítését, hogy rájuk támaszkodva lehessen ide hozni a tőkét, hogy legyen készség az új gondolatok, technológiák, új iparágak helybéli befogadására. Meggyőződésem, hogy a tradicionális struktúrákra nem lehet építeni a jövőt. Pataki városháza Sárospatak (ÉM - U.J.) - A pénzről, díjakról, hitelekről, a kölcsönök törlesztéséről sok szó esett a telep lés önkormányzatának képvise testületi ülésén. Valószínű, egV len olvasónknak sem okoz meglep tést a szomorú tény: anyagiakban „Bodrog parti Athén” sem bovelKe- dik, sőt kifejezetten szűkös észtéi dőnek néz elébe. A Zemplén R szolgálati Televízió hitelfelvete hez mégis hozzájárultak a var atyák. A szomszédvárral, Sátorán újhellyel közösen fenntartott te ötvenmilliós kölcsönhöz Ju|n , Korszerű stúdióberendezéseket v sárolhatnak ebből az összegből, hitelt a tévé bevételeiből f«® vissza, ha sikerül piacképes mu rókát előállítani. Ha nem,az . „ mányzatok nyúlnak a zsebuK . Ezt a kockázatot vállalták Ujn y után Patakon is. Ötmillió a könyvtárnak A tévé pénzügyei mellett a városi könyvtár díjairól is határozta képviselő-testület tagjai. A tár éves költségvetése ötmilü0 , rintra rúg. Nincs különösebb elme összehasonlítani a tele kölcsön ötvenmillióját az anna zedét kitevő ötmilliós könyvtan dzsével. Legfeljebb arra a k° JtK ^ tetésre juthatunk, hogy a ^- természetesen nyugaton gy- eszközök nagyon drágák- a A könyvtár ötmilliójából a be > fenntartási költségek kiűzetései vetően új kötetek beszerzesere ezer, míg a folyóiratokra,, újság ^ 129 ezer forint jut. A biblio 3500 olvasó látogatja. A tagsaB egy százas évente, ami a I?inc gzer- ségben sok is, meg kevés is egy re. Egy sokgyermekes csal d fejfájást okozhat a kifizetése, "f b mai könyvárakkal összehaso^ szinte semmit sem ér a n ^ portréjával díszített ban - anyagi gondok mérsékléséhez^ lenne a könyvtár saját beve is növelni, ám ennek a törekvésneK határt szab a józan számításA középarányos ár ^ A városi könyvtár szervezeti es[j» ködési szabályzatára vonatkozz j vaslat tárgyalásakor vita kei® t dett az ülésen a késedelmi mj és a zenei másolásért kért os két illetően. b-nnvveA határidőn túl visszavett * y kért eddig az első felszólító8 tőén 10, a második után IN1 , {e\. fizettek az olvasók. A harm < szólító járt természetesen a 1 a . lyosabb következménnyel- -ljs venként 40 forinttal. A ku',Lng- bizottság - mint az ülésen zott — az 50-100-200 fönn , eg. delmi díjakat tartotta volna j^gZ nek. A könyvtár igazgatója.. a Magdolna azonban eljnez drasztikus növelést. A tes ^ mil a középarányos emelést, el. 50-100 forintos javaslatot fogaJj ^ A zenehallgatás esetében8 és a havi 60 forintos dijat szav meg a testület. Hat év alatt , A Zemplén Közszolgálati Je« az elmúlt esztendő nyárétól ™ dik regionális jelleggel.jKoltséJ egy korábbi megállapodás £apj Sátoraljaújhely és Sárospatak ko , sen állja. Mint Rónay Feren > wgetl igazgató-főszerkesztője az ^ megfogalmazta, tapasztalata rint sugárzási körzetükben S Ätsrs-1* Ä.naivak «g« anyagokat azonban csak m ^ felszerelésekkel lehet készíteni, televízió eszközei viszont ma lt vultak. A fejlesztéshez az eW> esztendőben a sátoraljaujhe yil gármesteri hivatal - egy P“1^ ntot megnyerésével -10,3 millió forint már előteremtett. A korszerű - diótechnika beszerzésere űzőn további ötvenmillióra van szűk8 A berendezéseket egy keú' ör pénzügyi konstrukcióban el { bérletbe veszik, majd hat esz törlesztést követően az a_tuuj nukba kerül. A vitában Szcnd Istvánné képviselő meg] egy szerencsésebb lett volna, ka a let lebonyolításához szüksége ^ kormányzati kezességről a # . ros képviselői együtt tárgyal ^ na. Végül a pataki testületis *1 sát adta a korszerűsítés végrehajt sára. Most már a tévéseken a ^ olyan műsorokat ke 1 készíteni^ amelyek vevőre találnak. Az származó bevételekből fizetik ugyanis a bérleti díjat. .
