Észak-Magyarország, 1995. február (51. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-16 / 40. szám

1 4 ÉSZAK-Magyarország Megyei Körkép 1995, Február 16., Csütörtök Lnotesz Tor-túra , Fecske Csaba Cs. hemiplégiás, magyarán féloldali bé­nult, evvel százalékolták le 1991-ben, s került - egyelőre ideiglenesen - rokkant­sági nyugdíjba még viszonylag fiatalon. Azért ideiglenesen, mert az ilyen jellegű betegségből elvileg föl lehet épülni, igaz a rosszabbodás sem kizárt, és nálunk in­kább ez utóbbi szokott előfordulni. Nyu- gat-Európában a hemiplégiás betegek több mint fele kerül vissza újra a terme­lésbe, Magyarországon ez az arány tíz szá­zalék körül van. Cs-t a budakeszi Országos Orvosi Reha­bilitációs Intézetben kezelték, nem külö­nösebb eredménnyel. A hemiplegia-rész- leg leromlott épületben működött, hiá­nyoztak az alapvető segédeszközök, nem volt elegendő gyógytornász, egyszóval ál­datlan állapotok uralkodtak. Két hónap után úgyszólván minden betegnek útila­put kötöttek a talpára, függetlenül attól, milyen állapotban volt. A beutaltak sor­ban álltak, kellett a hely, ami azt hiszem természetszerűleg vezet anomáliákhoz. A rokkantosítás óta több mint három év telt el. Cs. állapota lényegesen nem válto­zott, noha mindent elkövetett javulása ér­dekében, még a természetgyógyászok te­hetségét is kipróbálta. Sajnos hiába. Nemrégiben felszólítást kapott az egész­ségbiztosítótól, ekkor és ekkor jelenjen meg az Országos Orvosszakértői Intézet orvosi bizottsága előtt. Cs-t nem lepte meg a felszólítás, hiszen számított rá, azviszont határozottan meglepte és elkeserítette, hogy erre a vizsgálatra Budapesten kerül sor. Fel is hívta üstöllést a megyei egész­ségbiztosítást, miért csinálják ezt vele. Azt a választ kapta, olyan sok jelenleg a be­teg, hogy ilyen módon tehermentesítik a megyei intézetet, jó, jó mondta Cs., de mi­ért éppen a bénának kell ilyen messzire utaznia, nem lehetne eltekinteni ettől, méltányosságból? A válasz rövid, ám an­nál velősebb volt; nem! Cs. az indokot nem kérdezte, józan paraszti eszével azt maga is tudta: csak! Nehogy mára farok csóvál­ja a kutyát! Cs. az adott időben megjelent az illetékes orvosi bizottság előtt, ahol azt kérdezték tőle, ilyen állapotban miért utazott ide, elég lett volna a leleteit eljuttatni. Cs. el­mondta, hogy s mint történt a dolog. Pél­dátlan! - mondta a főorvos. Cs. szerint ki­csit túlzott. Sajnos nem példátlan, nagyon is sok példa van a lelketlen ügyintézés­re, betegek megalázására, a fölösleges tor­túrákra. Úgy tűnik, Cs. tartozott egy úttal az ör­dögnek. Lám, fölösleges utaztatásokra te­lik az egészségügynek, fontos dolgokra vi­szont nem. Persze, ha az ügyintézőknek saját zsebből kéne fizetni az ilyesmit, más­képpen lenne! Baráti körben a halálbüntetésről Budapest (ÉM) - A Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Budapesti Baráti Köre immár 14 esz­tendeje fogja össze a megyénkből a fővárosba kerülteket, szervezi közös programjaikat. Teg­nap délután a Magyar Nők Szövetsége székhá­zának dísztermében tartották soros rendezvé­nyüket. Ezen Vigh József, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem professzora tartott elő­adást A bűncselekmények áldozatainak kor­szerű jogi védelme és a halálbüntetés proble­matikája címmel. Az előadást vita, illetve be­szélgetés követte. Nem feltétlenül kell három puska Illetéktelenek nem jutottak engedélyhez - állítja a főügyész Fegyverboltban. 1993 decemberéig közel 9500 fegyver tartására adtak engedélyt. Miskolc (ÉM - FJ) - Illetéktele­nül nem jutottak fegyvertartási engedélyhez Borsod-Abaúj- Zemplénben - állapította meg a megyei főügyészség. Az általuk vizsgált időszakban ötezer sze­mélynek 9500 fegyver tartására adott ki engedélyt a rendőrség. Az elmúlt évek társadalmi és jogi változásainak következtében ha­zánkban egyre több lőfegyver, gáz- és riasztópisztoly került illegális módon forgalomba. Utóbbiakhoz az állampolgárok főleg a piacokon jut­hattak, s jutottak is nagy számban hozzá, de ezek tartása és engedélye­zése nem volt szabályozva. Ezt a za­varos helyzetet szüntette meg az 1991 októberében hatályba lépett kormányrendelet, amely szigorú tárgyi-, szakismereti- és egészség- ügyi feltételeket írt elő az önvédel­mi fegyverek tartására. E szabályozásban megfogalma­zódott az az igény is, amely alapján a jogállamiság fogalmához minden­képpen hozzátartozik az állampol­gárok személyének és vagyonának védelme. Persze azzal a felhanggal, hogy fontos társadalmi érdek fűző­dik a fegyvertartás egységes szabá­lyozásához, ezek következetes be­tartásához. A jogalkotók szerint megalapozatlan ugyanis az a sok­szor hangoztatott állampolgári vé­lemény, miszerint a fegyvertartás alapvető emberi jog lenne. Ilyen előzmények után kötelezte a Legfőbb Ügyészség a megyei fő­ügyészségeket, hogy a különböző (gáz-, lég-, riasztó-, sport-, vadász stb.) fegyverek tartásával, engedé­lyeinek kiadásával kapcsolatban végezzenek törvényességi vizsgála­tot a rendőrségeknél. A borsodi ta­pasztalatokról Panyi Bélát, megyei főügyészhelyettest kérdeztük. □ Mi volt a vizsgálat célja? • Elsősorban annak megállapítása, hogy a rendőri szervek a természe­tes személyeket érintő különböző fegyverek megszerzésével, tartásá­val kapcsolatos eljárásai megfelel­nek-e az idevonatkozó (fent említe­tett - a szerit.) rendelet szabályai­nak. Borsod-Abaúj-Zemplénben az ügyészi szervek tíz városi kapitány­ságnál és a megyei rendőr-főkapi­tányságnál folytatták le az 1992 és 93-as eljárásokra és határozatokra kiterjedő vizsgálatot. □ Amelynek során megállapították hogy... • ’93 decemberéig valamivel több, mint ötezer személy közel 95(30 fegyver tartására kapott engedélyt. S noha az ügyintézők felkészültsége és végzettsége biztosítja a színvona­las, törvényes ügyintézést, az ese­tek nagy többségében jól alkalmaz­zák a jogszabályi előírásokat, két rendőri szervnél mégis téves jogsza­bályi értelmezést állapítottunk meg. Három kapitányságnál ta­pasztaltuk ugyanazt a mulasztást: minden ügyfél kérelmének helyt adtak, anélkül, hogy ellenőrizték volna a biztonságos fegyvertartás feltételeit. Ez mintegy 376 ügyet érintett. Másik öt rendőri szerv azt a rendelkezést hagyta figyelmen kí­vül, amely szerint az engedélyek ki­adása után ellenőrizniük kellett volna a fegyverek és lőszerek tárolá­sával kapcsolatos szabályok betartá­sát. A megyei főkapitányság 31 eset­ben utasította el a korábban meglévő (önvédelmi) lőfegyvertartási enge­dély megújítási kérelmét. Hiányos­ságként állapítottuk meg ezekben az ügyekben; nincs adat arra nézve, hogy döntésük előtt vizsgálták volna a jogszabályban előírt feltételek meglétét. Ezeken kívül egyéb kisebb hiányosságok, tévedések is tapasz­fotó: Fojtán László talhatók voltak, ezek azonban csak kevés ügyet érintettek. □ Mindezek alapján ön vajon mi­lyennek mondaná a rendőrség ez irányú ténykedései • A megyében fegyvertartási enge­délyt csak olyan természetes szemé­lyek kaptak, akik arra jogosultak voltak. Illetéktelen személyek tehát nem jutottak fegyvertartási enge­délyhez. Ez az örvendetes tény ön­magában minősíti a rendőri szervek munkáját. Két állampolgár eseté­ben ugyan vitatható volt a fegyver- tartásra - maroklőfegyverről volt szó - való jogosultság, azaz az anya­gi jogi feltételek nem álltak fenn maradéktalanul, de ez önmagában nem rontja le a minősítés értékét. Elgondolkodtató ugyanakkor, hogy az eljárási szabályokat már nem minden esetben tartották be, s a vizsgált ügyeket tekintve — termé­szetszerűleg nem minden ügyet vizsgált az ügyészség - csak egy vá­rosi rendőrkapitányság tevékeny­kedett hibamentesen. Egyébként a rendőri szervek is egyetértettek az ügyészi intézkedésekkel. □ A vizsgálati tapasztalatok alap­ján - amennyiben módjában állna - változtatna-e valamit a hatályos jogszabályokon ? • Szerintem néhány kisebb korrek­ció feltétlenül szükséges. Ilyeneket az ügyészség kezdeményezett is. Véleményem szerint nem feltétle­nül szükséges, hogy egy állampol­gárnak, vadásznak több azonos faj­tájú lőfegyvere legyen. Gondolok itt például három-négy sörétes puská­ra. S még valami: emberileg sajná­lom a nyugdíjas rendőr- és honvéd­tiszteket, mert nem tarthatták meg kedvenc önvédelmi maroklőfegyve­rüket, amelyek korábban 20-30 éven keresztül volt birtokukban, úgymond a szívükhöz nőtt. Ezer rózsatő, hetvenöt réteg mész Hamarosan rendbe hozzák a medencéket a Zsóry-fürdőben Nagy József Mezőkövesd, Zsóry (ÉM) - Het­venöt réteg meszet kell lefejteni a Zsóry-fiirdő medencéinek faláról. Ilyenkor a fedett medencében zajlik az élet, a helyi és a környékbeli is­kolások itt tanulnak meg úszni, itt szokják meg a vízibiztonságot. Aki kinéz a párás ablakokon, a nagy te­rületen fekvő strandon már a tava­szi előkészületeket is láthatja. Ek­kortájt kezdik az ezer rózsatő met­szését, az elvadult fák, bokrok, cser­jék gallyazását, némelyik pavilon­ban pedig már most zajos átalakí­tás folyik, új polcok, portálok ké­szülnek. Ezekben a hetekben a mezőkö­vesdi Zsóryban jobbára még a hami­sítatlan téli fürdővel találkozunk. Amint bezsilipeli magát az ember a párás belső térbe, úszómesterek, testnevelő tanárok parancsszavaiba ütközik, s mindent körülvesz a kis­iskolások öröme, ahogy hosszról hosszra mind nagyobb biztonság­ban érzik magukat e nedves közeg­ben. A pillanat apró sikerei, a meg­talált jó vízfogás, az elismerések ott csillognak az apróságok szemében. Igazán akkor oldódnak fel a feszült­ség alól, amikor óra végén leve­zetésként bekerül középre a lab­da és kezdődik az önfeledt játék. Ilyenkor teljesen megtelik velük a fedett. Jobbára nagyszülőkorúak, akik körülülik ezt az elszabadult vidám­ságot, nincs is gondjuk vele, kivár­ják, amíg a siserehad a medencéből az öltözőkbe csattog. Varga István a fürdő vezetője a tavaszt tervezi a melegház boltoza­ta alatt, ahol jól telelnek a muskát­lik, szépen hajtanak az egynyári vi­rágok. Mihelyt az idő megengedi, ezekből ezrével kerülnek ki a parko­sított területekre.- Sok kell belőlük, mert százával kopnak, fogynak, amikor szirmot bontanak, rendszeresen dézsmálják az üde kerteket. Ráadásul most már csak két kertészünk van a ma­gas költségek miatt, rájuk vár an­nak az ezer rózsatőnek a metszése is, amelyeket most még száraz leve­lesen kint zörget a szél. Lesz itt ka­pálni, gereblyézni való bőségesen, hiszen a terület óriási. A fürdő vezetője arról is beszá­mol, nemsokára hozzáfognak a me­dencék rendbehozásához, s mivel itt a Zsóryban nem tesznek a vízhez semmiféle bizonytalan hatású vegy­szert, most hetvenöt réteg meszes- klórmeszes réteget kopácsolnak, fejtenek el a kinti ikermedencék fa­láról.- Pontosan ennyit, ugyanis száz­ötven strandnapunk volt tavaly és minden másnap végeztünk vízcse­rét. Előtte pedig mindig teljesen ki­meszeltük a medencék falát. Ezt a téli fagyok szerencsénkre alaposan kikezdték, megdolgozták a feltáská- sodott mészfalat s most könnyebben megszabadulunk a kétségtelenül vastag fertőtlenítő rétegtől. A teljes tisztítást követi az első meszelés, és ez így megy majd a nyár végéig, az ősz kezdetéig minden másnap. Az előző hetekben a szokásosnál jóval több fürdőzőt fogadtak a Zsóry fedett medencéjében, ám ez az idő­szak mostantól lezárul, ugyanis be­fejeződött a szokásos évi felújítás a miskolctapolcai termálban, így mostantól már osztozni kényszerül­nek a meleg vizes fürdőket kedvelő vendégkörön. Miskolci városháza Miskolc (ÉM) - A miskolci önkor­mányzati képviselő-testület a hó­nap utolsó napján, február 28-án tartja soros ülését. A szenátorok ez alkalommal is számos, a városlakók mindennapjait jelentősen befolyá­soló kérdésben határoznak. Első olvasatban A város idei költségvetésének ter­vezetét első olvasatban tárgyalják a képviselők. Miskolc pénzügyi kondíciói nem javulnak. A város bevételei nagyságrendekkel kiseb­bek, mint amire a feladatai ellá­táshoz szükség lenne. A normatív állami hozzájárulások, támogatá­sok névleges értéken az előző év szintjén maradnak, reálértékük azonban — az infláció miatt - szá­mottevően csökken. A költségvetési tervezet egyszerre sok követelménynek szeretne eleget tenni: megfékezni a város eladóso­dási folyamatát, megőrizni a fizető- képességét, biztosítani a megye- székhely működőképességét, az el­látó rendszerek igényelte anyagia­kat. A már megkezdett, folyamat­ban lévő beruházásokat, felújításo­kat folytatnia kell a városnak - ez is pénzt igényel. A büdzsé bevételi oldalán a legna­gyobb tételt az állami hozzájárulás és az átengedett központi adók je­lentik, kap még a város anyagiakat az egészségbiztosítási alaptól, ma­radt a múlt évről némi pénz, és vár­hatóan a bevételek egynegyede származik saját forrásból. Az összesen 13 milliárd 402 millió fo­rintos forrás oldalból 878 millió ezer forint a hitel. Az összes bevétel' bői működésre (intézmények) szán­ják annak 86 százalékát, 10 és fel százalék mehet felújításra, beruhá­zásra, tartalékolásra, 3 és fél szaZ!*' lékot (majdnem 500 millió forintot) tesz ki a korábban felvett hitelek visszafizetése. Lakbértámogatás-módosítás Az önkormányzati bérlakásokról szóló helyi rendelet gyakorlati al­kalmazása során szerzett tapaszta­latok indokolttá teszik a rendelet módosítását. A rendelet úgy fogal­maz, hogy - többek között - jogosult a lakbértámogatásra az az egyedül élő nyugdíjas, akinek nyugdíja nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj 200 százalékát (ez jelenleg 16 800 forint). Ez a meghatározás kirekeszti a kedvezményekből azo­kat, akik nem nyugdíjasok ugyani de egyedül élnek és jövedelmük ha­sonlóan alacsony. Az előteijeszto polgármester ezért azt javasolja: ne a nyugdíjminimum százalékában kifejezve, hanem 15 ezer forintban jelöljék ezentúl a kedvezmény ad- hatóságának határát, s vonatkoz­zon minden egyedül élő bérlőre, aki­nek keresete nem haladja meg ezt az összeget. Többletanyagiakat a lakbértámogatási rendszer ilyetén finomítása nem igényel a várostól. Patika Bulgárföldön A Bulgárfoldi lakóteleppel közvetle­nül határos lakóházas övezetben, a Kárpáti utca és a Stadion utca ke­reszteződésében lévő saroktelep ÚJ tulajdonosa, a Fehér Holló Patika Kft. gyógyszertárépítési-kérelem­mel fordult a városháza illetékes osztályához. Az építkezéshez azon­ban az szükséges, hogy a most ott / található melléképületet, gépkocsi­tárolót elbontsák. Az új épületek és a gyógyszertár együtt már akkora beépítettséget jelentene a telken, amely 20 százalékkal haladná meg a lakóövezetben előírt megengedhe­tő beépítési százalékot. Az épület átalakításával, a gyógyszertár lét­rehozásával azonban intézményi funkciót kap a telek, amely nagyobb beépítettséget enged meg. A terület általános rendezési tervét ezért úgy kell módosítani, hogy abban a jel­zett rész intézményi területként szerepeljen. Mivel az építészek sem­mi akadályát nem látják a módosí­tásnak, a polgármester a közgyűlés elé terjeszti azt jóváhagyásra. !_ Demokrácia- Hát nincs demokrácia? Szabadon választha­tunk: fűtünk, vagy táplálkozunk... Rajz: Szmodis Imre

Next

/
Oldalképek
Tartalom