Észak-Magyarország, 1995. február (51. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-01 / 27. szám

1995. Február 1„ Szerda Hírek - Tudósítások ÉSZAK'Magyarország 3 Sok gond van az M3-assal Budapest (MTI) - Márciusban vár­hatóan többéves előkészítés után a kormány elé kerül a közlekedésfej­lesztési koncepció. Folynak a MÁV- val kapcsolatos állami feladatokról és kötelezettségvállalásokról szóló tárgyalások. Nincs megtorpanás a hírközlési és autópálya-fejleszté­sekben - közölte Lotz Károly közle­kedési, hírközlési és vízügyi minisz­ter a tárca előtt álló ez évi felada­tokról tartott keddi sajtótájékozta­tón. Elmondta, a tervezett autópá­lyák közül a legtöbb probléma az M3-assal van. Tárgyalnak a pályá­zó francia céggel, ők azonban rend­kívül kemény feltételeket szeretné­nek támasztani az állammal szem­ben az út várható alacsony forgal­ma miatt. Aláírják a kisebbségi egyezményt Budapest (MTI) - Kovács László külügyminiszter ma Strasbourgba utazik, ahol alánja az Európa Ta­nács kisebbségi keretegyezményét. Az esemény alkalmával Kovács László megbeszéléseket folytat szlo­vák és román külügyminiszter kol­légáival is. Szentiványi Gábor szó­vivő elmondta: a szlovák-magyar alapszerződés előkészületei felgyor­sultak, és várhatóan a magyar fél a napokban javaslatot tesz arra, hogy mikor kerüljön sor a szakértői tár­gyalások következő fordulójára. Február 6-án és 7-én román delegá­ció érkezik Budapestre, a kétoldalú kapcsolatok rendezésével össze­függő emlékeztető dokumentum részletezésére. A román-magyar alapszerződés munkálatai is fel­gyorsultak, ám ez nincs olyan stádi­umban, hogy a következő szakértői tárgyalás időpontját kitűzzék. Tanácskozás a gazdaságfejlesztésről Szlovák, ukrán, magyar szakemberek a térség vállalkozásaiért A médiatörvény a koalícióra vár Budapest (MTI) - Az Igazságügyi Minisztérium, valamint a Művelő­dési és Közoktatási Minisztérium már decemberben elküldte tárcakö­zi egyeztetésre a médiatörvény-ter­vezetet; az már le is zárult, és a Ko­alíciós Egyeztető Tanács politikai döntésére vár - mondta kedden Csi­ba Judit, az IM politikai államtitká­ra- Éppen ezért érdeklődéssel olvas­ta a Koalíciós Egyeztető Tanács hét­fő esti nyilatkozatát, amely a követ­kezőképpen fogalmaz: „amennyiben az úgynevezett médiatörvény tárca­közi egyeztetése a KÉT következő üléséig nem kezdődik el, úgy a felek a következő ülésén a művelődési és Jgazságiigy-miniszter jelenlétében megtárgyalják a médiatörvény-ter­vezet mielőbbi kormányzati elfoga­dásával és parlamenti előterjeszté­sével kapcsolatos teendőket.” Hga-konferencia és a munkajog Budapest (MTI) - Békési László ko­rai távozása azt jelzi, a kormányzat munkája nem kiegyensúlyozott. Ez Pedig nem esik egybe a szakszerve­zetek érdekeivel - mondta Teöke Gá­bor, a Liga sajtótitkára azon a ta­nácskozáson, melyet a Liga Akadé- nua szervezett a Munka törvény- könyve tervezett módosításáról ked- aen. Elhangzott: a kormány a közel­jövőben olyan javaslatot kíván a par­lament elé teijeszteni, amely jelentő­sen módosítaná a Munka törvény­könyvét. A javaslatok erőteljesen sertik a munkavállalók érdekeit. ar a Ligának nincsenek illúziói a gazdasági helyzetet illetően, úgy vé- 'k, nem szabad a munkavállalókra nehezedő terheket tovább növelni. OECD: növelni kell a kutatási forrásokat Budapest (MTI) - Mind a vállala­toknak, mind a kormányzatnak nö­velni kellene a kutatásfejlesztésre tordított forrásokat. Az ilyen célú kiadások Magyarországon ugyanis a nyolcvanas évek végétől fokozato­san csökkennek. Míg korábban evente a GDP 2 százalékát fordítot­tak Magyarországon kutatásfejlesz­tésre, jelenleg ez az arány 1 száza­lékra esett vissza. Mindezt az a technológiai vizsgálat állapította meg amelyet az OECD támogatá­sával a múlt évben folytattak Ma­gyarországon. A vizsgálat eredmé­nyeit kedden sajtótájékoztatón is­mertették az újságírókkal. /T\ Sátoraljaújhely (ÉM - BAM) - Tegnap tartotta tanácsko­zását a Kárpátok Határmenti Gazdaságfejlesztési Szövetsége (KHGSZ) Sátoraljaújhelyen. A szövetséget az elmúlt év végén hozta létre a szlovák Nagykaposi Regionális Vállalkozásfejlesztési Központ, az ukrán Magyar Értelmi­ségiek Kárpátaljai Közösségének Gazdaságirányítási Társasága, il­letve a Zempléni Regionális Vállal­kozásfejlesztési Alapítvány. A szö­vetség célja, hogy a jövőben segítsé­get nyújtson a térségek kis- és kö­zépvállalkozóinak. A szövetség központja Sátoralja­újhely lett, s az alapító okiratban Budapest (MTI) - Horn Gyula kormányfő kezdeményezésére szerdán hatpárti konzultációt tartanak a privatizációról. A tervek szerint a hat parlamenti párt frakcióvezetői, illetve párt­elnökei délután 2 órakor gyűl­nek össze a miniszterelnök dol­gozószobájában. Az MTI arról érdeklődött a parlamenti pár­tok vezetőinél, hogy milyen el­képzelésekkel készülnek a ta­nácskozásra. Szekeres Imre MSZP-frakcióvezető a hatpárti egyeztetés céljaként azt jelölte meg, hogy a felek - függetle­nül a privatizációval kapcsolatos konkrét ügyektől és a kormány-eló- terjesztésról vallott álláspontjuktól - tegyék nyilvánvalóvá politikai szándékukat; vagyis azt, hogy pri­vatizációs törvényt akarnak. Az MSZP-politikus hozzátette: a kon­zultációnak nem az a célja, hogy a résztvevőket rábírja a kormány ál­láspontjától eltérő elképzeléseik fel­adására; hanem végeredményben a privatizációs és a hozzá kapcsolódó törvények megszületése. A koalíciós partner SZDSZ elnök­frakcióvezetője, Pető Iván a követ­kezőképpen nyilatkozott: Nem tud­juk, hogy a miniszterelnök milyen céllal hívta össze ezt a megbeszé­lést; a privatizációs törvény tárgya­többek között megfogalmaztak a szabadkereskedelmi és vám szabad övezet kialakításának kezdeménye­zését is. Tegnapi tanácskozásukon - mint azt lapunknak Juhász István, a Zempléni Regionális Vállalkozás- fejlesztési Alapítvány ügyvezető igazgatója elmondta - meghatároz­ták a szövetség ez évi munkaprog­ramját. Szlovákiában és Kárpátal­ján irodát hoznak létre, majd külön­féle pályázatok, támogatások igény- bevételével a KHGSZ működésének anyagi forrásait teremtik meg. El­készítik az ez évre szóló közös vá­sárnaptárt, meghatározzák a konfe­renciák, vállalkozói találkozók, szakmai rendezvények időpontját. lását ugyanis kedden elkezdte a T. Ház. A miniszterelnök által megje­lölt témakör meglehetősen tág, minden belefér, a szabaddemokra­ták ezért érdeklődéssel váiják, mi történik majd a hatpárti találkozón - mondta a pártelnök-frakcióvezető. * Szabó Iván MDF-frakcióvezető az MTI érdeklődésére elmondta, hogy pártja - bár a privatizációs törvény- javaslat visszavonását tartaná cél­szerűnek - mégis részt vesz a szer­dai hatpárti egyeztetésen. Ennek oka, hogy Hóm Gyula miniszterel­nök hétfői, parlamenti beszéde után tájékozódni szeretnének a kormány elképzeléseiről, s majd ennek isme­retében döntenének arról, hogy van-e értelme a további egyeztetés­nek. * Csépe Béla, a KDNP helyettes frak­cióvezetője az MTI-nek elmondta, hogy a hatpárti tárgyalásra készül­ve a KDNP négy pontban foglalta össze kifogásait a privatizációs tör­vényről. A képviselőcsoport állás­pontja szerint hosszú távú iparpoli­tikai koncepció nélkül nem képzel­hető el jó privatizáció. Ugyancsak bírálni fogják azt, hogy ez a tör­vénytervezet nem segíti elő a ma­gyar vagyonos középréteg kialaku­lását, mert olyan privatizációs sza­bályokat kíván életbe léptetni, ame­lyek kizárólag pénzügyi szemléletű­Szeretnének közös vállalkozói adatbázist létrehozni, és tervezik a Kárpátaljai Üzleti Szemle kiadvány megjelentetését. Felül kívánják vizsgálni a térségi határátkelőhe­lyeket. Természetesen hatékonyan ki akaiják venni részüket a Hegyal­ja Gazdanapok rendezvényeiből, il­letve szerepelni szeretnének az Ungvári Nemzetközi Kiállításon és a COPUS EXPO rendezvényen is. A sátoraljaújhelyi ülés végén a szövetség megválasztotta tisztség- viselőit. Az elnök Juhász István lett, míg alelnöknek Szergej Ratus- nyákot, Ungvár polgármesterét és Korotnoky Lajost, a kassai Nép­bank fiókvezetőjét választották meg. ek, s miután nincs magyar tőke, így áron alul külföldi kézbe kerül a ma­gyar tulajdon. * A Fidesz azt javasolja a szerdai hat­párti privatizációs egyeztetésen, hogy vegyék le az Országgyűlés na­pirendjéről a privatizációs törvény vitáját - nyilatkozta korábban az MTÍ-nek Varga Mihály, a párt szakértője. A fiataldemokraták vé­leménye szerint ugyanis a kormány törvényjavaslatán túllépett az idő; egyszerűen elavult. Olyan megfo­galmazások szerepelnek ugyanis a tervezetben, mint például, hogy a privatizáció a pénzügyminiszter ha­táskörébe tartozzon. Horn Gyula miniszterelnök pedig már felvetette egy önálló privatizációs miniszteri tárca létrehozását. A Fidesz egyéb­ként ezt a gondolatot támogatja. * Torgyán József bizakodva váija a hatpárti egyeztetést a kormányzat privatizációs stratégiájáról. A Füg­getlen Kisgazdapárt elnöke az MTI kérdésére elmondta, hogy a megbe­szélést üdvözli, mivel hasznosnak ítéli meg, hogy a miniszterelnök eb­ben a kiemelkedően fontos ügyben hatpárti tárgyalást kezdeménye­zett. Az elnök szerint szerencsés volna, ha a hat párt egyetértésre jutna a legfontosabb pontokban, így a privatizációs technika, illetve az ellenőrzés kérdésében. Ma: hatpárti tárgyalás a privatizációról Pető nem tudja, Horn Gyulának mi a célja a konzultációval Az MSZP nélküli koalíció a cél- állítja Giczy György, a kereszténydemokraták új elnöke Miskolc (ÉM - MSZ) - A Giczy György (jobbra mellette Sója Szabolcs): Nem adjuk a nevünket a visszarendeződéshez Fotó: Fojtán László Kereszténydemokrata Néppárt új országos elnöke tegnapi mis­kolci sajtótájékoztatóján azt ígérte, pártja megerősödik, de semmiképpen nem megy bele olyan koalícióba, amely a párt politikájának lényeges pontjait veszélyezteti. Giczy Györgyöt, a Keresztényde­mokrata Néppárt elnökét vasárnap választották jelenlegi posztjára. Tegnapi, miskolci sajtótájékoztató­ján ezért főként a KDNP jövőjével kapcsolatos kérdésekre .válaszolt. Kifejtette: hazánkban kevesen mennek el szavazni, holott a válasz­tás a demokrácia alapköve. Szerin­te azért apolitikus a polgárság, mert rosszul szólítják meg az embe­reket a pártok. A KDNP-nek tehát arra kell törekednie, hogy közel ke­rüljön a választókhoz. Az ellenzékről szólva a pártelnök annak a véleményének adott han­got, hogy szerinte mind a négy párt gyenge. A KDNP saját megújulásá­val törődik, s amikor egy pártnak ez a legfontosabb teendője, nem jut ideje más pártokkal együttműköd­ni, legfeljebb egy-egy konkrét ügy­ben. Példaként említette ezzel kap­csolatban Giczy György a helyható­sági választásokat, amelyen alkal­mi szövetségeket kötöttek az MDF- fel, Fidesszel, s ennek következté­ben bizonyos elmozdulás jeleként sok közös jelöltjük nyert. Lapunk kérdésére, hogy milyen lehetőséget ad az új vezetés - Fü- zessy Tibor, akinek van affinitása a szocialistákhoz és Giczy György, aki közismerten jobboldali - egy esetle­ges KDNP-szocialista koalíciónak, a pártelnök így válaszolt:- Én a jobboldaliságot csak úgy vállalom, amennyire igaz, hogy a balhoz képest jobboldalon vagyok. A KDNP, mint minden néppárt, a centrumban, jobbközépen van. Poli­tikai híresztelés, hogy Füzessy bal­ra húzna. Az a baj, hogy amint meg­alakult a párt szociális műhelye, azonnal azonosítani kezdték a szo­cializmussal, holott a kettő nem ugyanaz! En úgy vélem, az a koalí­ció az igazán jó, amelyben nincse­nek benne a szocialisták. Az MSZP nem tudott nyugat-európai típusú szocialista párttá válni, és most a hátán megpróbálnak visszaáram- lani a hatalomba a volt kommunis­ták. Nem megyünk bele olyan koalí­cióba, amely a párt politikájának lé­nyeges pontjait érinti, nem adjuk a nevünket egy visszarendeződési koncepcióhoz. _A PARLAMENTBŐL Pikáns privatizáció Budapest (EM - B.I.) - A HungarHotels-bot- rány és a privatizációs kormánybiztos menesz­tése után különösen pikánsnak tűnt a magá­nosítás törvényjavaslatának tegnapi napi­rendre tűzése a parlamentben. Pláne úgy, hogy az állami tulajdonban lévő vállalkozói vagyon értékesítése témájában beteijesztés expozéját az a Békési László tartotta, aki már csak február végéig ül a bársonyszékben. A pénzügyminiszter bejelentette, hogy 1998-ig befejeződik a privatizáció, de ez nem jelenti azt, hogy az utolsó szögig eladják az or­szág vagyonát. A valódi versenyszféra szabá­lyozása a cél. A magánszemély jobb gazda, mint az állam. A privatizáció most félúton van, gyorsításra van szükség, s a közhiedelem­mel ellentétben a magánosítás nem áll, hanem rossz irányba halad. Naivitás lenne a külhoni recesszióra várni, hiszen a kihasználatlan, vagy a nem kellő hatékonysággal működő ter­melőeszköz, szolgáltatás veszteséget okoz, és az időhúzás vagyonvesztéssel jár. Nem kell félni a külföldi tökétől, ám olyan gazdasági, társadalmi légkört kell teremteni, amely vonz­za a tehetős vásárlót. A befektető ugyanis nem vállalatot vesz, hanem piacot. Békési elmon­dotta azt is, hogy a mostani két vagyonkezelő szerv-helyett praktikus lenne egy kézbe adni a még mintegy ötvenszázaléknyi állami vagyon értékesítését. Öt bizottság nyolc tagja fejtette ki vélemé­nyét az új privatizációs módszerekről, s ez azt jelenti, hogy ellenvélemények is elhangzottak. A vezérszónokok sorát Tardos Márton (SZDSZ) nyitotta meg, aki szinte fenntartás nélkül támogatta a kormánykoalíció előter­jesztését, bár nem hallgatta el a koalíción be­lüli ellentéteket, s néhány apróbb javításra is utalt. Szabó Iván (MDF) történelmi ívű beszé­dében állította, hogy a gazdasági döntéseket nem lehet megfosztani erkölcsi tartalmuktól, s bizony ez a tervezet nélkülözi a jövőképet, az egész gazdaságot átfogó reformot, s csak a költségvetésre koncentrál. Kari Imre (MSZP) bírálta az előző kabinet privatizációs gyakor­latát, s reményét fejezte ki, hogy az új szabá­lyok hasznára válnak az országnak. A követ­kező három vezérszónok Torgyán József, Csé­pe Béla, Orbán Viktor az FKGP, a KDNP és a Fidesz véleményét hangoztatva egyértelműen elutasította a témában előadott koalíciós prog­ramot. Torgyán a korábbi és a mostani privati­zációs rendszerre mondott legenyhébb kifeje­zése az volt, hogy az a mindenkori hatalom képviselőinek vagyonátmentése. Ez az új szisztéma antidemokratikus, és törvényerőre emeli a rablást. Ehhez képest - mondotta a kisgazda - Csák Máté volt a megtestesült de­mokrácia. A kereszténydemokrata vélemény szerint a tervezet nem segíti a gazdasági növe­kedést, a munkanélküliség csökkenését, a szo­ciális biztonság erősödését, a magyar érdekek érvényesülését. Orbán szerint a törvényjavas­lat és a valóság között óriási a különbség. Nincs cél, nincs társadalmi kibontakozási program, s rossz a módszer is. A nemzetgazda­sági érdekeket nem lehet alkalmi pénzügyi tranzakcióvá silányítani. A vitát elnapolták. Fogyasztók érdekképviselete Budapest (MTI) - Megalakult az Energetikai Érdekképviseleti Tanácsnak (EÉT) a fogyasz­tói oldala. Az EÉT a vezetékes energiafogyasz­tók érdekképviseletének intézményes szerve­zete, melynek állásfoglalásait a Magyar Ener­gia Hivatal főigazgatója ajánlásként köteles fi­gyelembe venni. Interpelláció a közhasznú munkáról Budapest (ÉM - B.I.) - Két műfajban is fel­merült a parlament tegnapi ülésén a közhasz­nú munka jogszabályi változása miatt a vál­ságrégiók tragikus helyzetének romlása, s en­nek kapcsán többször is elhangzott Ózd és Di­ósgyőr neve. Az azonnali kérdések és válaszok órájában Benedek Mihály (MSZP) megyünk északi vidékét emlegette föl, s arról kérdezte a munkaügyi minisztert, hogy miért csökkent a közhasznú munkavégzők száma és támogatá­sa. Ezzel kapcsolatban interpellált Rusznák Miklós (KDNP) is, Kósáné Kovács Magdához. Mint köztudott megyénkben a munkanélküli­ségi ráta kétszerese az országos átlagnak, s a közhasznú foglalatosság jelentett némi re­ményt és némi pénzt sok embernek. A borsodi­ak pályázatot nyertek, de pénzt nem kaptak. A miniszter asszony elmondotta, hogy a kor­mány szándékában fordulat nincs, s továbbra is fontosnak tartják a hátrányos régiók lakói­nak megélhetési biztosítását. Az igaz, hogy’ az alapban lévő források csökkentek, s át kellett gombolni a kabátot... Az e célra szánt támoga­tás tizenegy százaléka megyénknek jut (ez az elkülönített alapból kiegészített összeggel mintegy 1,5 milliárd forintra rúg), s ebből kö­rülbelül kétezer ember foglalkoztatása bizto­sítható. Az interpelláló képviselő a választ el­fogadta.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom