Észak-Magyarország, 1995. február (51. évfolyam, 27-50. szám)
1995-02-14 / 38. szám
4 Z Á Február 15. (szerda) 9.00 Szórakoztató összeállítás 18.00 Magazinműsor - Gazdasági körkép - Most mondja meg... - MHSZ-sors- Önsegítő csoport ... Nagycsaládosok Egyesülete - BOSS - Csepel 19.00 Hír7 - aktuális hírösszefoglaló Mesefilm gyerekeknek HTV 30 filmek - Jégvilág IV/3 - A férfi mint őrült (ff. magyar film) 21.45 Hír7 - aktuális hírösszefoglaló ismétlés 22.00 Játékfilm - Mindenki gyermeke (am.f.) Február 16. (csütörtök) 9.00. A szerdai adás ismétlése 18.00 Szórakoztató összeállítás - Három sárkány (magyar filmvígjáték) 22.00 Játékfilm - Bűnös asszony (am. film) Február 17. (péntek) 9.00 Szórakoztató összeállítás - Keserű bosszú 18.00 Magazinműsor - Rock-csatorna- Horgász percek - Bódi Balogh Ernő 19.00 Hír7 - aktuális hírösszefoglaló Mesefilm gyerekeknek HTV 30 filmek - Jangadirosz a brazil halászok - Őrizetbevétel (francia krimi) 21.45 Hír7 - aktuális hírösszefoglaló ismétlés 22.00 Játékfilm - Az ördög és az ink- vizítor VI. r. - Polip VI. r. (olasz) Február 18. (szombat) 9.00 A pénteki adás ismétlése 18.00 Szórakoztató összeállítás - Büszkeség és balítélet (játékfilm) 22.00 Játékfilm - dók. film 22.35 Csipetnyi szex Február 20. (hétfő) 9.00 Szórakoztató összeállítás 18.00 Magazinműsor - Nemzetiségi műsor - Götz Pál kanonok - portré - Zempléni Családsegítő Egyesület - Hercegkút - Gulagról jöttek 19.00 Hír7 - aktuális hírösszefoglaló Mesefilm gyerekeknek 19.30 HTV 30 filmek - Tangó VIIl/8.- Ők is a fejükre estek (USA vígjáték) 21.45 Hü'7 - aktuális hírösszefoglaló ismétlés Február 21. (kedd) 9.00 A hétfői adás ismétlése 18.00 Szórakoztató összeállítás 22.00 Játékfilm A Zemplén Televízió műsora Ki ojt ma vadócba rózsát Helmecen... Emlékezés Mécs Lászlóra születésének 100. évfordulóján —■ — Ttt-Hün ........... ~ 1995. Turnus ár 14., Kedd K irályhelmec (ÉM - K.I.) - Bizonyára nem volt véletlen, hogy éppen a magyar kultúra napján ünnepelte Királyhelmec az Ung-vidéket „fogadott szülőföldjének” tekintő pap-költőt, Mécs Lászlót, akinek immár 2 éve — az egykori Katolikus Kör épületének falán - magyar nyelvű tábla hirdeti helmeci éveinek emlékét. A régi plébánia épülete, ahová a márványtábla igazán illene, már nincs meg, lebontották; a telek elején épült új házban lakik a fiatal plébános. A templom azonban mindenkori papjával emlékezett: a bejárattól jobbra, bent ott volt s van a régi márvány emléktábla. A korai sötétedést siettető borongásban, a kabát alá bújó hideg időben kicsit tétován gyülekezik 30-40 ember. A koszorúzásra várnak, kisebb, halkan beszélgető csoportokban. A közelmúlt választásai felkavarták a kisváros hangulatát; most nem tudnak úgy egymás mellett állni, mint akkor, amikor ezt a táblát leleplezték - ám eljöttek, mert ebben a városban nem elsősorban az utcanév, a tábla, a népfőiskola, a könyvesbolt, s némi áthallással az újságnév őrzi az emlékét, hanem az emberszív - s ez most idehozta azokat, akik még ismerték, akiknek papjuk volt, s akik hallgatták különös, magával ragadó versmondását. Az autók ugyan nem állnak meg, ám a szívekben marad valami makacs csönd a koszorúzás alatt, s után. Talán ez a csönd, s ez a makacsság őrizte meg Mécs Lászlót a helmeciekben, akik átvágnak a református templom előtti kis utcán, hogy részt vegyenek a Csemadok kultúrházi ünnepén. A hallgatóság vegyes: fiatalok, akik most tanulják ismerni a költőt; s idősebbek, akik tudják az embert, a papot is a maguk emlékéből. Bogoly János múzeumigazgató szavai idézik az itt töltött éveket, a nagy verseket, s irodalomtörténészek feladatául ítéli: döntsék el, melyek a saját korának szóló versek, s melyek a napjainkban bennünk húrként feszülő gondokat is megpendítő, nekünk is szóló dalok. Vers és ének a költő tiszteletére a 100. születésnapi ajándék az iskolásoktól - aztán van, aki még igyekszik elérni a templomban tartott ünnepet is, ahol Gábor Bertalan nagykapo- si plébános és cserkészei - Kapósról „csábította el” Helmec magának Mécs Lászlót! - emlékeznek a papra, az emberre és a költőre, akinek élete mára egyetlen intés a kisebbségi sorsba szorult felvidéki magyarok között is szigetként élő Ung-vidékieknek: megmaradni, önmagunkat megtartani csak együtt lehet, kézszorítást el nem engedve, s nem szégyellni becsülni, szeretni egymást. A templom teli van emberekkel; eljött, s hátul ott áll összekulcsolt kézzel a város polgármestere, a vidék országgyűlési képviselője. De itt van Bodnár József, az egykori ministráns-gyerek, és Ivancsó János, akinek az apja volt az egyik, aki Mécs Lászlót Kapósról Helmecre hívta. Isten házában talán nem szégyen lélekölő bajunkat is megvallani - sok a lehajtott fej, s akad könnyes szem is.Két cserkészruhás gyerek áll a templomi emléktábla előtt, mellettük vastag gyertya ég lobogva. A csend itt is beborít, de ebből a csendből - a fájdalmakon túlról - most Gábor Bertalan ajkán Mécs László szól egykori híveihez, akik nemcsak szívükkel értik őt, de még ma is pontosan tudják, ki volt az öreg, aki vadócba rózsát ojtott, hogy szebb legyen a fold. Zemplénben bo- A*' lyongó vándor fel- Vwl figyelhet némely ■ településeken fur- csa kiejtésű beszédekre. Leginkább a Zemplénihegység középső részén, nevezetesen Háromhuta, Komlóska községekben, de ide sorolható még a hegyközi részhez tartozó Kishuta, Vágáshuta és Nagyhuta is. Nagyon nem kell ezen csodálkozni, hiszen e településekre történelmi okok miatt - törökdúlás, Rákóczi-szabadságharc, pestis- járvány - a hiányzó munkaerő pótlására német ajkúakat (Károlyfalva, Hercegkút), szlovákokat a már említett Hutákba és a kárpátukránokat (ruszin, rutén, magyarorosz? - a tudomány még mindig nem tisztázta, mely megjelölés a helyes) telepítettek annak idején Komlós- kára, Mogyoróskára. A Sárospataktól tizenöt kilométerre található Komlóska ma az a ritka település, ahol még beszélik a helybéliek a ruszin nyelvet. S az, hogy beszélik, szó szerint értendő hiszen - állítja a fiatal polgármester Köteles Meszaros fstt/án László - írni nem tudnak ruszinul. A falu első embere is többnyire csak megérti, kevéskét pedig beszéli ezt a nyelvet. Az idősebbek úgymond keverik, például a magyarral, s azokkal az új kifejezésekkel, melyek nemrég kerültek nyelvünkbe, s melyeknek nincs ruszin megfelelőjük. Komlóska büszke a hagyományőrzésre. Itt még élnek mert éltetik - a ruszin népszokások, létezik a páva-kör, melynek tíz tagja van. Az erre járó megismerkedhet az egykori építkezési, lakásberendezési szokásokkal, ha felkeresi a tájházat. Ez a XIX. század első felében épült ház a legszegényebb családok lakhelye volt. Falai gerendavázas, kívüí-belül sárral tapasztott, úgynevezett patics falak. Tetőzete zsúpszalmás, tehát manapság már igencsak ritkán látható épület a komlós- kai tájház. .............. rdemes felkeresni, s felfedezni eme pll ritkaságokat, s 1 egyúttal megismerkedni a zempléni térség kuriózumszámba menő, többféle népi kultúrájával, az ott élőkkel egyetemben. Akár kínál, akár cserél, az ‘ ú mindent elér.! 1995. Tubruár 14-, Kedd Itt-Hon Z 5 Már két éve ledőlt - pénz még sehol... Az egykori kazánház „maradéka" még ma is „megtekinthető"... Fotó: Farkas Maya Szerencs (ÉM - M.I.) - Két évvel ezelőtt, február 23-án a tomboló szél ledöntötte a szerencsi egészségügyi intézet kazánházának két, 27 méteres kéményét, minek következtében a ledűlő kémény „totálkárossá” tette az épületet. Az intézmény fűtése megszűnt, s bizony szomorú eseményeknek lehettek tanúi az ott dolgozók, a szerencsiek: ki kellett költöztetni a szociális otthon idős lakóit. Ugyanakkor a város és az intézmény vezetői azon voltak, hogy mihamarabb visszaálljon a rend, hogy legyen fűtés. Ezt sikerült is megoldani, s azóta már megépült az új kazánház is. Nos, mivel már két esztendő is eltelt azóta, akár el is lehetne felejteni azt a szélviharos napot, ám aki felkeresi a rendelőt, bizony, akaratlanul is fel kell, hogy idézze az akkor történteket.Ennek oka pedig: az udvaron még mindig ott látható az összedőlt kémény, a szétzúzódott fűtőház. Bíró László, Szerencs jegyzője lapunk érdeklődésére elmondotta: még mindig tart a felelősség megállapítását célzó bírósági per, s amíg ez le nem zárul, a romokat nem takarítják el. A bíróság több szakértőt rendelt ki, s a jelenlegi állás szerint - mondta a jegyző - úgy tűnik mind a tervező, mind pedig a kivitelező hibás. A majdani kártérítés behajtását valószínű nehezíti az, hogy a kivitelező például felszámolás alatt áll, a beruházás lebonyolítóját pedig már felszámolták... Ebből adódóan nem túl jók a szerencsiek pozíciói, már ami a perelt összegek begyűjtését illeti. Megkeseredett gazdák Hegyalján Gondolatok egy mádi, szakmai tájékoztatás kapcsán Mád (ÉM - I.L) - Az Országgyűlés december utolsó napjaiban fogadta el a hegyközségi törvényt. Ez egy sor előírást, kötelezettséget jelent az ország minden borvidékére vonatkozóan, így Tokaj-Hegy aljár a is. Szabályozza a termelést, a borkészítést, a kereskedelmet, egyszóval rendet akar teremteni ebben a mezőgazda- sági ágazatban. Tokaj-Hegyalján elsőként Mádon gyűltek össze nemrégiben szőlősgazdák, szőlőtermelők, borászok, kereskedők, hogy ismerkedjenek a törvénnyel. A fogadtatás meglehetősen vegyes volt. Úgy tűnik rengeteget kell még foglalkozni azzal, hogy a szőlő- és borszakmában dolgozók értsék, az ő érdekeiket szolgálja e törvényi szabályozás. Volt, aki egyenesen úgy fogalmazott, hoztak egy törvényt, amiről nem kérdezték meg a szőlőtermelőket, és megint olyan íze van a dolognak, hogy lesz „egy csapat”, mely újra a „kapások verítékén” gazdagodik meg. Mások a kötelező tagságot sérelmezték, hogy mindenkinek be kell lépni a hegyközségbe „pedig azt a rendszert kinőttük már”. Kifogásolták azt is, hogy a tokaj-hegyaljai sajátosságokat nem veszi figyelembe a- törvény, mint például az aszútermelés, borkészítés, a védőár. Többen úgy vélték, e törvény végrehajtása hihetetlen terheket jelent majd az önkormányzatoknak, mert mindent velük akarnak megoldatni, pedig erre azok sem szakmailag, sem létszámban nincsenek felkészülve, és ez már a földosztó bizottságok működésénél is érződött. Szinte nem akadt a gazdák közül egy sem, aki egyetértőén mondott volna véleményt. Negyven év megkeseredett, sokat megélt gazdáit hallhattuk e tanácskozáson, akik egyelőre csak a negatívumokat látják, bizalmatlanok minden új iránt, hisz oly sokszor becsapták már őket. De formálhatta a véleményeket az is, hogy a magyar borvidékek közül talán legnehezebb helyzetben Tokaj-Hegy- alja van. Talán ez a keserűség is előjött, hisz csak azt látják: nem érdemes ma a jelenlegi jövedelmek mellett borral foglalkozni itt Tokaj-Hegyalján. „Padlót fogott Tokaj-Hegyalja” - fogalmazott találóan egy nagyüzemi szakember. Sikerült elég keményen lezülleszteni ezt a zárt borvidéket, s ezért nehéz lesz újra visszaadni az önbizalmat, a hitet. De nincs más megoldás: ha nem sikerül rendet teremteni e történelmi borvidéken a szőlőtermesztés, a borkészítés, a kereskedelem területén, egészen konkrétan, ha nem javul a minőség egyfajta termelői önszabályozással, és nem alakul ki a származás, eredethűség, eredettanúsítási rend, akkor veszítettünk. E nélkül ugyanis nincs európai export, nincs megfelelő belföldi ár és lehetetlen felvenni a versenyt a borpiacon, hosszú távon egészen biztosan nem. Az Itt-Hon konyhája Encsi háziasszonytól kaptunk ételreceptet hétköznapi elkészítésre. Mint levelében írja, sok fiatalasszonynak gondot okoz, hogy a szülői házból kikerülve férjét estéről estére milyen vacsorával várja. Alább olvasható, hogy egyetlen csirkéből kétféle menüt is fel lebet tálalni az asztalra. Szárnyasragu-leves Hozzávalók: csirkeaprólék, 20 dkg vegyes zöldség, 10 dkg zöldborsó, 10 dkg sampinyongomba, 6 dkg zsír (vagy olaj), 4 dkg liszt, 3 dkg vöröshagyma, egy kis csomó zöldpetrezselyem, 20 dkg kelvirág (karfiol), 20 dkg spárga, 2 gr törött bors, 2 dkg vaj, só. Elkészítés: a csirkeaprólékot elkészítjük a leveshez, összevágjuk. Jól megmosva kis fej hagymával feltesszük főni. Az apró, egyenletes kockákra vágott vegyes zöldséget szeletekbe vágott gombával zsíron (vagy olajon) kissé megpirítjuk, meghintjük finomra vágott zöldpetrezselyemmel, fedő alatt félig puhára pároljuk, majd hozzáadjuk az aprólékhoz. Megsózzuk, törött borssal fiiszerezzük, és nyári idényben néhány karfiolrózsát és spárgafejet is beleteszünk. Az egészet puhára főzzük. Ezután világos rántással - melyhez egy kis zöldpetrezselymet adunk - berántjuk a levest. Külön megfőtt zöldborsót teszünk még a levesbe. Utánaízesítjük és jól kiforraljuk. Vajasgaluskát vagy apróra vágott, illetve szaggatott tésztát főzünk bele betétként. Rizses csirke Hozzávalók: csirkeaprólék, 6 dkg zsír, 15 dkg gomba, 10 dkg zöldborsó, 10 dkg zöldség, 15 dkg rizs, 1 evőkanálnyi zöldpetrezselyem, csipetnyi só, törött bors, kevés reszelt sajt. Elkészítés: a felvagdalt csirkét 6 dkg zsíron a 15 dkg gombával és a 10 dekányi apró kockákra vágott zöldséggel megpirítjuk. Ha a csirke megpirult, annyi vizet öntünk rá, hogy ellepje, majd fedő alatt puhára pároljuk. A rizst jól megmossuk, s ráöntjük a csirkére. Annyi vízzel eresztjük fel, hogy a rizst ellepje, és egy evőkanálnyi finomra vágott zöldpetrezselyemmel, csipetnyi sóval és törött borssal ízesítjük, majd lassú főzéssel pároljuk. Igen ajánlatos a párolást sütőben befejezni. Tálalás előtt zsírral kikent formába tesszük, és a sütőben kicsit felmelegítve tálra borítjuk. Reszelt sajttal meghintjük, és pirított csirkemáj-szeletekkel díszítve adjuk asztalra. (Ügyanígy készíthetjük el a rizses sertéshúst is.) Mi otthonában is ITT-HON vagyunk
