Észak-Magyarország, 1995. február (51. évfolyam, 27-50. szám)
1995-02-13 / 37. szám
8 ÉSZAK'Magyarország Kultúra 1995. Február 13♦, Hétfő _TÉKA Valóság 95/1. Horpácsi Sándor A másság elviselése a türelem nagy próbája. Erre a bölcsőtől fogva nevelni kell magunkat és embertársainkat. Fokozottan érvényes ez a népekre, országokra, kultúrákra. A történelem mégis konfliktusok, háborúk sora. Ez a felismerés hozta létre az ENSZ-t, amelytől azt várták az alapító atyák, s várják ma a népek, hogy - úgymond - rendben tartja a világot. Miért oly nehéz ez? Erre ad magyarázatot Ankerl Géza tanulmánya, a „Globális tolerancia”. Megközelítési módja, ha nem is teljesen eredeti, de hallatlanul izgalmas. Az egyes kultúrákat azonosítja a vallással, az istenképpel, illetve az istenhez, más vallásokkal kialakított viszonnyal. Összegezve azt mondhatjuk, hogy minden vallás szeretetet és békét hirdet, ám erre is érvényes, hogy ha sokan akarják ugyanazt, a végeredmény mégsem ugyanaz. A gond az, ami az egyének életében is, hogy mindenki a saját istenét, istenképét tartja igaznak, helyesnek, üdvözítőnek. Egy fél évszázados tragikus miskolci eseménysorról ír Pelle János. (A konstruált vérvád.) Hogyan lehetett a holocaust utáni pillanatban lángra lobbantani az antiszemitizmus tüzét? Milyen gyalázatos szerepet játszott ebben az akkor uralomra került Magyar Kommunista Párt, Rákosi, a miskolci rendőrség? Az éhező tömeg akkor is bűnbakot keresett elkeseredettségében, reménytelenségében. A recept a régi volt, ha kevés az áru, akkor bűnösek a kereskedők, a „feketézők”. Ha nincs (elég) kenyér adj vért, cirkuszt a tömegeknek. Az ugyan nem old meg semmit, de eltereli a figyelmet az igazi bajról. Talán nem véletlen, hogy ezeket a szégyenletes eseményeket most ássa ki a történelem homokja alól a tudomány. Okulásul, tanulságul, ha ugyan az emberiség hajlandó tanulni a történelemből. A másik ilyen betemetett, agyonhallgatott téma volt sokáig 1956 és Nagy Imre személye. Molnár Miklós és Rainer M. János Elet és utóélet címmel Nagy Imre emlékéről tisztogatja le a rárakódott, ráhordott szennyet. Elgondolkodtató írás, mert azt is elemzi, hogy az elmúlt öt évben a különböző pártok, egyletek stb. hogyan próbálták kisajátítani, a saját képükre és hasonlatukra formálni - erőszakot is véve a történelmen - 1956-ot, Nagy Imre alakját. Azét a Nagy Imréét, akinek az emléke haláláig nyomasztotta Kádár Jánost, aki éppen a vállalt halálával nőtt fel a történelemhez, lépett a Batthyány Lajosok mellé. 4000 éves műhely Makao (MTI) - Makaói régészek 4000 éves - a neolit korból származó - kézművesműhely maradványaira bukkantak. A makaói kulturális alap tájékoztatása szerint egyebek között találtak egy tűzhelyet, egy összetört agyagedény darabjait, kvarckőből készült dísztárgyakat és égetett agyagdarabokat. A leletek pontos korát még nem állapították meg, de nagy valószínűség szerint a neolit kőkorszak végéről származnak. A leletet felfedező, hongkongi és makaói régészekből álló csoport elmondta, hogy a mostanihoz hasonló kézműves maradványokat találtak Vietnamban, Thaiföldön és Kínában is. Az újabb leletek nagymértékben hozzájárulhatnak ahhoz, hogy fény derüljön a Kína és Délkelet-Ázsia közötti kulturális kapcsolatra. Üvegcsendéletek Miskolc (ÉM) - Tiffany lámpa, tükör és florá- rium kiállítás nyílik február 17-én, pénteken délelőtt 10 órakor az Ifjúsági és Szabadidő Házban. A kiállításon Holtsági Károly kecskeméti üvegfestő és díszműüveges olvasó-, álló- és hangülatlámpái mellett Zsikó István orosházi tükörkészítő mester munkái is megtekinthetők. A kiállított tárgyak egyébként megvásárolhatók. A vásár ideje alatt, február 24- én és 25-én szakmai napokat is tartanak. Az Uffizi-képtárban Firenze (MTI) - A hét végén ismét megnyitották a látogatók előtt a firenzei Uffizi-képtár- nak azt a termét, amely súlyos sérüléseket szenvedett az 1993-as pokolgépes merényletben. A világ legértékesebb reneszánsz kép- gyűjteményének otthont adó 400 esztendős épületben, az újonnan helyreállított Királyi Posta-teremben 60 modern művész alkotása tekinthető meg. A Reuter vasárnapi jelentése szerint a képtár igazgatója, Anna Maria Petrioli Tofani az ünnepélyes megnyitón úgy fogalmazott, hogy lezárult az Uffizi-képtár egy szomorú korszaka. Egyúttal köszönetét mondott a helyreállítást lehetővé tévő pénzügyi támogatásért, a terem újjászületésének költségeit ugyanis közadományokból tudták fedezni. 1993 májusában merényletet követtek el a képtár ellen, a most helyreállított kiállító terem 250 méter hosszú üvegmennyezete akkor apró szilánkokra tört. AM bottal integet a zenekarnak Ifjúsági hangverseny a karmester fontosságát bizonyítandó Fotó: Dobos Klára Tóth Ádám a Miskolci Szimfonikus Zenekar élén Miskolc (ÉM - DK) - „Mit hoz a konyhára a karmesterség?” „Hány része van Beethovennek?” „Honnan jön az úr?” A kérdések a Nemzeti Filharmónia ifjúsági koncertjén hangzottak el, a karmester feladata és szerepe a zenekar élén című programban. A válaszokat a Miskolci Szimfonikus Zenekar vezetője, Kovács László karmester adta meg az általános iskolásoknak. A „karmesterkurzus” előtt Varga Károly, a Magyar Rádió zenei rendezője köszöntötte a fiatalokat, és megköszönte nekik, hogy olyan szépen felöltöztek. Mert a nagyobbaknál ez már nem annyira szokás. Pedig meg kell adni a tiszteletet a zenészeknek és a hangulatnak - a teremtésnek. Mert, a karmester feladata a teremtés. Újjá kell varázsolnia a zenét kollégái segítségével, játszania kell az „élő hangszereken”, hogy, egységes, szép hangzás szülessen. Am teremteni csak akkor lehet, ha a nézőtéren olyan közönség van, amelyik be tudja fogadni a zenét. Vigyázni kell a hangversenyterem csöndjére, hogy félénk terülhessen a zene, beboríthasson... Nem szokás tehát beszélgetni a hangversenyeken! (Szerencsére kiderült, hogy az ok, amiért a műsorvezető erre felhívta a gyerekek figyelmét, nem belső ok volt, kintről szűrődött be a zaj.) Aztán Bach C-dúr szvitjéből játszott részleteket a zenekar. A műsorvezető kihívott egy fiatalembert a nézőtérre, s kérte, figyelje meg, mit csinál a karmester. ,A bottal gyorsabban meg lassabban integetett, és az arcával odanézett, amelyik hangszer megszólalt” - hangzott a válasz, rá a műsorvezető idézete Maazeltől: „Én a szememmel is tudok dirigálni.” Aztán Beethoven- mű következett. Megtudtuk, hogy egy szimfóniánál már sokkal nehezebb a karmester dolga, mint egy barokk darabnál, ahol nincs nagy szükség rá. Hiszen itt már sok mindent kell összehangolnia a karmesternek, akinek - ezek szerint - nagyon felkészült muzsikusnak kell lennie... És érkeztek a kérdések Kovács Lászlóhoz. Kiderült, hogy zongorázni tud, szereti a fúvós hangszereket, de játszani legjobban az „egész zenekaron” szeret. Valamilyen szinten ismeri a zeneműveket, s reméli, tíz év múlva még többet fog tudni, nem kevesebbet. A zenekarban ki- lencvenen vannak, ő pedig gyermekkorában autóversenyző szeretettvolna lenni... A visszafordított kérdésre: gondolt-e már arra valaki, hogy karmester legyen, a nézőtéren többen is felnyújtották a kezüket. Tóth Ádámnak, a Pattantyús Általános Iskola hatodikos tanulójának adatott meg a lehetőség, hogy kölcsön vegye a pálcát a karnagy úrtól. (Azért miközben ment kifelé, maga elé suttogva megjegyezte: „Lehet, hogy mégsem akarok karmester lenni?”) Brahms került a „keze ügyébe”. A zenészek megpróbálták követni az ifjú dirigenst, ám rövid idő után az akció nagy mosolygásba fulladt. Miután lejött a pódiumról, megkérdeztük a fiatalembert, hol tanul zenét. Kiderült, már nem tanul, mert mint megfogalmazta: „Nem tudtam a zenét és a tanulást összekomponálni.” *- Ez az első ilyen sorozat, hogy a karmester mutatkozik be a fiataloknak - mondta Kovács László, a Miskolci Szimfonikus Zenekar kar-mestere az előadás után. - Én legalábbis még nem csináltam ilyet. Ezek a koncertek ugyanolyan koncertek, mint a többi. Talán még komolyabbak, sőt, halálosan komolyak. Hiszen ha nem érzik a gyerekek, hogy tiszta szívből „szólunk” hozzájuk a zene által, akkor beszélgetnek. Az első koncertek meghatározóak lehetnek számukra. Én azt hiszem, öt-hat éves kortól bátran lehet koncertre vinni a gyerekeket, csak nagyon kell vigyázni, milyen műsorra. Bár megfelelő „tálalással” mindent el lehet nekik játszani. Engem nem zavar, ha olykor a nézőtérről hallom, mikor egy kisgyerek meglepődik valamin... Kisiskolák - hatalmas gondokkal Budapest (MTI - P.K.I.) - Több mint negyven év óta illik a kistelepülések iskoláira a shakes- peare-i kérdés: lenni vagy nem lenni? Önállónak maradni, vagy beolvadni a települési körzet- központnak kijelölt község iskolájába? Amikor 1951-ben a minisztertanács a 15. számú törvényerejű rendeletével elindította az osztatlan s a részben osztott, valamint a kis létszámú iskolák összevonását, formálisan megoldódni látszott a probléma. Mintegy húsz év alatt az oktatás- és a településpolitika kart karba öltve elvégezte a községek és az iskolák körzetesítését. Erőszakkal. Többnyire az érintett falusi lakosság véleményének mellőzésével, sőt: tiltakozása ellenére. Rendszerint anyagi és pedagógiai érdekekre hivatkozva, mondván, hogy a jól fölszerelt körzeti iskolában magas színvonalú, szakrendszerű oktatásban részesülnek az aprófalvak több szempontból is hátrányos helyzetben élő gyermekei, amire az egy-két tanítás kisiskolában nincsen mód. Visszakörzetesítés? Az önkormányzati törvény hatálybalépése óta viszont mód van a „visszakörzetesítésre”, vagyis a bezárt falusi iskolák kapuinak kinyitására. Ha még megvannak a régi épületek. A helyi tanács ugyanis sok helyütt „megvált” tőlük, eladtá vagy lebontatta őket. De most ismét nyílt a tér. Talán nincs is olyan megye, ahol ne nyitott volna ki egy-két kisiskola. Jó néhány társközséggé lefokozott kistelepülés azzal adott nyomatéket az önállóságnak, hogy visszaállította az iskoláját. Legalábbis az alsó tagozatot, hogy a legkisebbeknek ne kelljen naponta buszozniuk a körzeti iskolába. Terjeszkedés Egynémely sajtóhír alapján sokan már visszakörzetesítési hullámról beszélnek, holott erről nincsen szó. A Művelődési és Közoktatási Minisztérium adatai szerint a körzetből kivált, önállósult iskolák száma négy év alatt éppen csak eléri a hat- vanat, tehát a folyamat nem országos méretű. Jelenleg a hivatalos művelődésügyi statisztika szerint 821 az önkormányzati fenntartású kisiskolák száma. Mindenekelőtt ma is az jellemzi a kisiskolákat, hogy kevés tanulójuk van. Számos helyütt csak 5-15 között mozog a tanulólétszám, aminek két oka is van. Egyrészt a kis lélekszámú falvakban mind kevesebb gyerek születik, másrészt sok szülő - mivel a község önálló, de összevont tanulócsoportokkal működő iskolája színvonalával nincsen megelégedve - inkább a körzeti iskolába íratja be a gyerekét, illetve ha városban dolgozik, naponta viszi magával a gyereket a városi iskolába. Ez idő tájt már nem a diktatórikus politikai törekvések jelentenek veszélyt a kisiskolákra, hanem a megváltozott társadalmi-gazdasági körülmények. Manapság az általános és a középiskolák egyaránt harcot folytatnak a gyerekekért - hiszen tanulónként úgynevezett fejkvótát fizet az állam -, és e tekintetben is óriási előnyük, csáberejük van a városi iskoláknak, főleg a gimnáziumoknak, amelyek nemegyszer evégett - lefelé terjeszkedve - indítanak hat- vagy nyolc- osztályos tagozatokat, ahová a falusi iskolák felső tagozatáról is elszippantják a jobb tanulókat. A probléma viszonylag új keletű, és sajnálatos, hogy társadalmi veszélyeiről nem, vagy alig esik szó a pedagógiai közéletben és a közéleti fórumokon. Az önállóság ára Újabban súlyos oktatási gondok forrása az is, hogy a költségvetési törvény erőteljesen a „gazdaságos” működésre akarja ösztönözni az önkormányzatokat. Eddig a forráshiánynyal küszködő önkormányzatok intézményeik működtetéséhez többlettámogatást kaphattak. Most a költségvetési törvény arra késztet, hogy próbálják meg társulással fenntartani intézményeiket. A törvény egy cseppet sem enyhít a pénzügyi nehézségeken. A társulásra kényszerülő település tehetetlen, ha a szomszédos ön- kormányzat, melynek iskoláját szeretné igénybe venni, netán megfizethetetlenül sokat kér a szolgáltatásért. Minden nehéz önállósodási helyzetben van egy szilárd eligazodási pont, amelyre iskolaalapításkor okvetlenül tekintettel kell lenniük az önkormányzatoknak, ez pedig a gyerekek érdeke. Sajnos, ez a szempont ritkán játszik szerepet egyes pénzügyi szervezetek és képviselő- testületek döntéseiben. Az országban sokfelé előfordulnak a rossz döntést illusztráló példák, amelyek egyúttal az önállóság egyéb buktatóba is figyelmeztetnek. Angoltanároknak Miskolc (ÉM) - Beszédtevcken.V' ség a nyelvi órán címmel angoltan*1, rok számára tartanak továbbkcp2? foglalkozásokat a B.-A.-Z. Mef#: Pedagógiai és Közművelődési kj-fj zetben (Miskolc, Andrássy u. Az első, általános iskolai tanári nak szervezett foglalkozás febi'ua 20-án, hétfőn délután 2 órakor W dődik. Március 6-án - ugyancsak * órától - a középiskolai tanárok hetnek részt a mintegy másfél on- időtartamú foglalkozásokon. Aze adásokat egyórás fakultatív, nych fejlesztő szeminárium követi. . Észak-magyarországi Tankerülő Központ mindkét - ingyenes - ™ lalkozást miskolci tanárok szári3 szervezi. A tankerület angol nye y tanítási szaktanácsadója, "0ni Thorpe Jones ez úton kéri az ang tanárokat, hogy részvételi szün kukat legkésőbb a foglalkozás elő szerdáig telefonon vagy levélben zöljék vele a következő cinje. Észak-magyarországi Tankern Oktatásügyi Központ, 3525 « kolc, Városház tér 1. Telefo"' 46/356-800.______________ Boromisza-képek Miskolc (ÉM) - A MissionArt OaJ® ria és a Miskolci Galéria megájríP dása alapján május 6. és július l- zött rendezik meg a Miskolcival® termeiben a Nagybányai Műves ^ lep történetét reprezentáló soÚor keretében Boromisza Tn. (1880-1960) festőművész endekKK lítását. Boromisza a magyar®3 ,, elő festészetének egyik le0evfte] sebb képviselője. A tárlat mine jesebbé tétele érdekében a M's , Art Galéria (3530 Miskolc, Szec nyi u. 14. tel/fax: 46/326-906) * mindazokat, akik tulajdonába” romisza-alkotás, vagy a festő el és munkásságára vonatkozó a mentum van, értesítsék a gale11' Szalafő Szeiiteiidfel1 Szentendre (MTI) - A sze,lt gSzt3' szabadtéri néprajzi múzeu11 ‘ ^,, losműhelyében készítik elő nyugat-magyarországi fz elyet vásárolt szétszedett hazat, a ^ ^ hamarosan újra felállítana* ,ter mutatóterületen. A 120 k® , faanyagot tartalmazó épinet 1968-ban vette meg a múzeü^g anyagiak hiányában csak nfi°® gZ;p nyílt lehetőség arra, hogy *0?^tor- sék vele a múzeumot. A belső zatot eredeti helyén, a falut»® |gz0j tötték össze, a padlódeszka, ^gzjjl és néhány belső elem mo korabeli rajzok alapján- n77iái/efelállítása és berendezés tóleg 10 millió forintbrnkri^j^^, Grammy-jelölés Budapest (MTI) - ?on?{°(}yörgy Grammy-díjra jelölték Pan , -ngthegedű-, Berkes Kálmán gar- és Jandó Jenő zongorám® ■ nPj tók-lemezét. A budapes 1 cég Stúdióban rögzített CD3, Lmezen megrendelésére készült. ^ és Bartók Hegedűszonátak, • ^ 2., illetőleg Kontrasztok cím .. vét tolmácsolja a London j0t lághírű hegedűművesz múvészpartnerei. j Szponzor-kurzus Budapest (MTI) - ,A s^P°nZ0 ^gi ció gyakorlata és elmelete a Magyarországon - kul01?3 tettel a kultúrára címmel k ■ ^ előadássorozat kedden, a n Pesti Barnabás ütem epu e Az Eötvös Loránd Tudomanyeg^, tem Kulturális Menedzserig Programja májusig tartó sz ^tte, urnának hallgatói többi k kintést kapnak a hazánkban.aV^ inkban honos kulturatamogaj^ rendszerről. Előadások hang ^ el arról is, hogy ezekből a fel*» ból mit vállal fel - mit köteles ^ vállalni - az állam illetőleg alapítványok „feladata . AnáS élet jeles képviselői cégük me tevékenységébe avatjak be a ha tóságot. ______ | A ction-koncert Miskolc (ÉM) - Az Action ejpmj. g ad koncertet február 14-én, ke g este 7 órától a diósgyőri Ady Művelődési Házban. Az elozen a Beyond együttes lesz.
