Észak-Magyarország, 1995. február (51. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-11 / 36. szám

1995, Február 11., Szombat ................... Hírek - Tudósítások E SZAK-Magyarország 3 Feszült légkör az egészségügyben Budapest (MTI) - A LIGA Szak- szervezetek Egészségügyi Szövetsé­gének delegációja a Népjóléti Mi­nisztériumban pénteken találkozott Lépes Péterrel, a minisztérium he­lyettes államtitkárával. A szakszer­vezeti küldöttség közleménye sze­rint a dolgozók keveslik a nettó 2,5-2,8, bruttó 6 százalékos béreme­lést és egyre többen fenyegetőznek demonstrációval, illetve sztrájkkal, ami még soha sem fogalmazódott meg ilyen élesen. A szakszervezeti delegáció javaslatot tett a bérek emelésére, ám erre a helyettes ál­lamtitkár nem látott reális esélyt. Elmondta azonban, hogy a fenntar­tók által a dologi kiadásokra adott Pénz egy részét a munkáltatók bér­emelésre is felhasználhatják. Deutsch Tamás a polgári szövetségről Budapest (MTI) - A Fidesz nem éli meg drámai elutasításként a ke­reszténydemokraták sajtótájékoz­tatóján elhangzottakat az MDF-KDNP-Fidesz polgári szö­vetségre vonatkozóan - szögezte le Deutsch Tamás pénteken. A Fidesz alelnökének véleménye szerint a három párt együttműködésének konkrét kérdésekben, a parlament­ben kell kibontakoznia, illetve helyi szinteken az önkormányzatokban. Deutsch megfogalmazása alapján nem egy „fedőszervezet” létrehozá­sára van szükség, hanem arra, hogy a három párt közösen gondolkodjon bizonyos kérdésekben. Hangsúlyoz­ta: belátható időn belül sort kell ke­ríteni egy Fidesz-KDNP vezetői szintű találkozóra, hogy a jövőbeni együttműküdés kérdéseit tisz­tázzák. A kárpótlás és a zsidóság Budapest (MTI) - A Magyarorszá­gi Zsidó Hitközségek Szövetsége és az Országos Kárrendezési és Kár- Pótlási Hivatal vezetői pénteki ta­lálkozójukon megállapodtak abban, hogy a hivatal megvizsgálja annak í°gi lehetőségét: az egykori munka- szolgálatosok jogerősen már lezárt ágyéit saját hatáskörében felülvizs­gálja, és lehetőség szerint külön ké­rés nélkül újabb határozatot hoz az érintettek javára. A hivatalnál vagy a bíróságok előtt folyamatban levő ügyekben a módosított törvény jáépján fognak kedvező határozatot hozni. Megállapodtak abban is, hogy az Alkotmánybíróság határo­zata alapján meghozandó újabb tör­vények előkészítése és végrehajtása s°rán is együtt fognak működni. Jugoszláv-magyar Vasúti tárgyalások Budapest (MTI) - A jugoszláv vas­utak adósságának törlesztéséről, az egyes vasútvonalak fejlesztéséről és a személyforgalom gyorsításáról mrgyalt a héten Rigó Zoltán, a •uAV Rt. vezérigazgatója Belgrád- ban, a Jugoszláv Vasutak Igazgató- tanácsának elnökével. A jugoszláv Vasutak 71 millió svájci frankkal (több mint 6 milliárd forint) tartozik a MAV:nak. A tartozás jó része még az embargó meghirdetése előtt ke­letkezett. A Jugoszláv Vasutak tgzagatótanácsának elnöke kilátás­ba helyezte, hogy ennek visszafi­zetését még az idén megkezdik. A tW a törlesztést nemcsak kész­pénzben, hanem szolgáltatások for­májában is hajlandó elfogadni. Az fmbargó ezt a töi'ekvést egyelőre batráltatja. Az áruszállításban az utóbbi időben szinte kizárólag a se­gélyszállítmányok vehettek részt. S^urkálódó atyafiak Alsózsolcán ^Isózsolca (ÉM) - Az alsózsolcai í <ocsniabivatalban” szóváltásba pbvuredett tegnap délután két atya- '' . Jübb fejjel mentek egymásnak, majd miután kitessékelték őket a bjyiségből, a kettejük közötti szó- v^KKS a utcán folytatódott to- abb. Élesben, mivel az egyikük est rántott, és szúrt. A kés pedig - '7‘ e*®ődleges vizsgálatok alapján - állta u maradt úriember hasában ló * Tg’ súlyos, életveszélyes sérü- » okozva. így ő a kórház sebésze- n’,míg a bátor, késelő cimbora a naorségi fogdában várja a további i Vlzsgalatok eredményeit. Érdekegyeztetők: búcsú a tgm-től Eredménytelen vita a Munka törvénykönyve módosítása körül Budapest (MTI) - Az Érdek­egyeztető Tanács péntek dél­utáni plenáris ülésén kezdtek hozzá a partnerek, hogy megfo­galmazzák véleményüket a tár­sadalmi-gazdasági megállapo­dás (tgm) előkészületeinek lezá­rásáról. A tervezet szerint a kormány és a munkavállalók a társadalmi-gazdasági megálla­podás tárgyalásait lezártnak te­kintik. A munkaadói oldal ugyanakkor tényszerűen tudo­másul veszi a lezárásra vonat­kozó javaslatot, bár ettől eltér a véleménye. A tárgyalások lezárásáról szóló összefoglalóban a munkavállalói ol­dal rögzíteni kívánja azt is, hogy az Érdekegyeztető Tanács keretei kö­zött a szociális partnerek a tárgya­lásokat tovább folytatják. Ennek so­rán a társadalmi-gazdasági megál­lapodást előkészítő tárgyalások eredményeit hasznosítják. A kormányzati oldal újabb kísér­letet tett arra, hogy megszerezze a szociális partnerek egyetértését a Munka törvénykönyve aktuális mó­dosításaihoz. A munkavállalók a többórás meggyőzés ellenére sem voltak hajlandók az ellentétesen megítélt paragrafusok vitájára. Azt sem vállalták a szakszervezetek, hogy a vitatott tételeiméi leltársze- rűen ismertessék csak álláspontju­kat. Ezt írásos különvélemény for­májában kívánják megtenni öt na­pon belül. Felvetették: számukra érthetetlen, hogy a kormány miért ragaszkodik ennyire a Munka tör­vénykönyve jelenleg előterjesztett módosításához. Szerintük ezektől a változtatásoktól - mint a rugalma­sabb munkaidőkeret-számítás, a túlórakeret emelése, a távolléti díj bevezetése - nem jutnak lényeges előnyökhöz a gazdaság szereplői. A szakszervezeteknek sem nyújtanak számottevő előnyöket a javasolt megoldások. Gyanítják ezért, hogy presztízs okok miatt erőlteti a kor­mány az előterjesztést. A kormányzati oldal válaszában cáfolta, hogy presztízs okok vezet­nék. A kormány szerint ezeket a változásokat követeli a gazdaság rugalmasabb alkalmazkodása a pi­aci igényekhez, illetve a munkavál­lalói jogok erősítése. A kormányzat ezért egyaránt mérlegeli majd a munkavállalói és a munkaadói el­lenvetéseket, de a módosítási javas­latot ezt követően a parlament elé terjeszti. Július 1-jén ismét emel a Matáv Hamisítják a telefonkártyákat: 1993 óta több tízmilliós a kár Budapest (MTI) - A felmérések szerint több tízmillió forint kárt okoztak 1993 óta a Matávnak a telefonkártya-hamisítók. Ez még csekély veszteség, de felké­szültek komoly ellenlépésekre is. Nem véletlenül: július 1-jével ismét emeli árait a Matáv. Szász Attila üzemviteli igazgatóhe­lyettes tegnap elmondta: felmérése­ik szerint több tízmillió forint kárt okoztak 1993 óta a Matávnak a te­lefonkártya-hamisítók. Ez a bevé­telhez képest elenyésző, mindössze 1 százalék alatti veszteség, de ha hirtelen megugrana az illegális te­vékenységből származó kár, úgy a Matáv komolyabb lépésekre szánná el magát a megszüntetése érdeké­ben. Eddig csak úgynevezett figyelő berendezésekkel látta el a telefon- hálózatot. A háttérbeszélgetésen a tarifa- emelésekkel kapcsolatosan elhang­zott: az áremelést július 1-jével ter­vezik. Ez óv január 1-jével, amikor is 6 százalékos mértékben növelte a társaság szolgáltatásainak árát, az impulzusok díját emelték. Júliustól pedig az érmebeviteli sűrűséget (impulzus) növelik. Júliustól az érmebeviteli sűrűséget növelik Fotó: Laczó József KDNP: a megerősödés a legfontosabb A párt elfogadta az MDF meghívását, de nem híve a szövetségnek Budapest (MTI) - Az ellenzéki együttműködésnek 1998-ra, a választások idejére kell a csúcs­pontra jutnia, a korai időzítés káros lehet. A mindennapos kapcsolattartáshoz nincs szük­ség írásos, szervezett keretek között működő szövetségre. Fü- zessy Tibor, a KDNP ügyvezető elnöke az új vezetés első sajtó- tájékoztatóján, pénteken fejtet­te ki ezeket a gondolatokat. Az ügyvezető elnök azt is elmondta: már a polgári szövetség elnevezés­sel sem értenek egyet.- Magyarországon a klasszikus értelemben vett polgárság még nem alakult ki. Az ellenzéki pártok kö­zül a KDNP és az FKGP néppárt­nak jelöli magát, az MDF pedig néppárttá kíván válni. A néppárti­ság fogalma egészen más tartalmú, mint a polgári párté - fejtette ki Fü- zessy Tibor. Hozzátette: egy polgári ellenzéki szövetség meglétekor még az sem elképzelhetetlen, hogy az SZDSZ - ha kilép a koalícióból - be­lépne ebbe az ellenzéki szövetségbe. Szerinte azonban „eleve ki kell zár­ni a szabaddemokrata ránkte- lepedést”. Giczy György pártelnök elmond­ta: a polgári szövetség létrehozásá­val nem azért nem értenek egyet, mert az MDF, vagy a Fidesz ellen van kifogásuk, hanem azért, mert még időszerűtlen. A KDNP nyitott minden ellenzéki párt iránt, első­sorban a parlamenti munkában, de saját működését, megerősödését tartja a legfontosabbnak. A KDNP vezetői az MDF-fel folytatott meg­beszélést sikeresnek tartották és ki­jelentették: kedvező választ fognak adni a demokrata fórum meghívá­sára a február 15-i megbeszélésre. Arra a kérdésre, hogy az MDF vezetése miként értékelte az elnök- választási kampányban elhangzott, az MDF-et bíráló kijelentéseket, a KDNP vezetői azt válaszolták: a kritikai megjegyzések meglepték az MDF-et. De a tárgyaláson is el­mondták a kereszténydemokraták: ahhoz, hogy új alapokra helyezzék a két párt viszonyát, „nyíltságra és újfajta párbeszédre van szükség”. A sajtótájékoztatóra az ügyveze­tő elnökség csütörtöki ülése, illetve azután került sor, hogy' az alelnö- kök munkamegosztása is eldőlt. Suiján László, a KDNP korábbi el­nöke, jelenleg alelnöke, a jövőben saját kérésére a párt külügyi kap­csolataival foglalkozik. Többet fizetünk, kevesebbet kapunk MDF: a koalíciós viták veszélyeztetik az ország stabilitását Budapest (MTI) - A Magyar De­mokrata Fórum ma is úgy látja, hogy az MSZP és az SZDSZ há­zasságával „összeforrt, ami ösz- szetartozott”. A koalíción belül folyó éles acsarkodás azonban aggodalommal tölti el az MDF- et, mert mindez akadályozza a kormány érdemi munkáját. Mivel pedig ezzel veszélybe keiül az ország stabilitása, a belső harc már nemcsak a két pártra tartozik. Ezt Kónya Imre, az MDF parlamenti képviselőcsoportjának helyettes ve­zetője mondta a frakcióvezetés szo­kásos pénteki sajtóbeszélgetésén, reagálva az SZDSZ vezetőinek el­hangzott nyilatkozataira. Kónya hangsúlyozta: pártja nem a szocialistákért aggódik, amikor azt kritizálja, hogy a helyzet kon­szolidálása érdekében a kormányfő a kultuszminisztérium politikai ál­lamtitkári posztját is „odadobja” az SZDSZ-nek. Ezzel ugyanis a koalí­ción belüli súlyánál jóval nagyobb szerephez jut az SZDSZ, mégpedig egy, az ország jövője szempontjából alapvetően fontos területen. A kormány által a családtámoga­tás és a társadalombiztosítás terüle­tén szorgalmazott intézkedések és jogszabályok az MDF véleménye szerint merőben eltérnek azoktól az ígéretektől, amelyeket a kormány­pártok még ellenzékiként és a vá­lasztási kampány során hangoztat­tak. - így szó sem volt arról - mond­ta Pusztai Erzsébet hogy bizonyos anyasági ellátások kiterjesztését más támogatási formák rovására kí­vánják megvalósítani. Azonban úgy látszik: a gyes és a gyermeknevelési támogatás alanyi jogúvá tételéért a gyed szűkítésével, a családi pótlék érintetlenül hagyásával és a gyer­mek után járó adókedvezmény meg­szüntetésével kell fizetni. Kis Gyula a tb-vel összefüggő változásokat jellemezve sommásan úgy fogalmazott: az állampolgár a jövőben többet fizet ugyan, de keve­sebbet kap. Adózni kell ugyanis a tb-járulék után, emelkedik a vállal­kozók járulékterhe, és közben többe kerülnek a gyógyszerek, megnyir­bálják a táppénzjuttatásokat, és ir­reálisan alacsony, 13,5 százalékos emelést kapnak csak a nyugdíjasok. Lengyel vendégek az önkormányzatnál Ernőd (ÉM) - Tegnap Ernődre érkezett And­rej Hodkievicz, a Lengyel Világszövetség alel­nöke és kíséretében Henszel Leszek, a Lengyel Köztársaság Budapesti Nagykövetségének el­ső konzulja. A két vendéget Bubenkó Csaba, az emódi lengyel kisebbségi önkormányzat el­nöke hívta meg. Az egynapos látogatáson a lengyel vendégek találkoztak a község vezető­ivel, továbbá megismerkedtek a helyi kisebb­ségi önkormányzat létrejöttével, működésé­nek eddigi tapasztalataival és további célkitű­zéseivel. Alkotmánybírósághoz fordultak a települések Gyöngyöstarján (MTI) - A 42 települést ma­gában foglaló Önkormányzatok Mátrai Szö­vetsége arra kéri az Alkotmánybíróságot: sem­misítse meg az ipari minisztérium azon rende­letét, amely önkormányzati hatáskörbe és fi­nanszírozásba utalja a települések közigazga­tási területén működő áramszolgáltató beren­dezések felújítását és karbantartását. Mint a testület vezetőjének, Sólyom Lászlónak cím­zett levélben az önkormányzatok megfogal­mazzák: azon túl, hogy a rendelet súlyos, már- már elviselhetetlen anyagi terheket ró a tele­pülésekre, sérti az érvényben lévő jogszabályo­kat is. Hiszen, az önkormányzati törvény sze­rint a községekben található áramszolgáltató létesítmények, a vezetékek és a közvilágítás állami tulajdonban vannak, a kezelői jog pedig az áramszolgáltató vállalatoké. Az önkor­mányzatok ez idáig az áramdíjba beépítve fi­zették a fenntartási költségeket, ám az áram- szolgáltató szerződéstervezete szerint ezentúl ezt a tételt kiveszik a díjból és a megnöveke­dett áramszámlák mellett a településeknek egy havi átalányt kell majd fizetniük a kar­bantartásért. A településszövetség véleménye szerint az áramszolgáltató — ebben az esetben az Északmagyarországi Áramszolgáltató Rt. — olyan helyzetet teremt, amely a továbbiakban vita tárgyát képezi majd, hiszen ellenőrizhe­tetlen: mekkora a fenntartásra fordított ösz- szeg, a szerződésben szereplő feltételek pedig diktátummal egyenlöek. Fodor Gábor reménye: új tanév — NAT-tal Budapest (MTI) - Döntő változások előtt áll a magyar iskolarendszer és közoktatás - mond­ta megnyitójában Fodor Gábor művelődési és közoktatási miniszter „A 12 évfolyamos iskola mint pedagógiai és oktatáspolitikai alternatí­va” című konferencia első napján, pénteken. A háromnapos budapesti tanácskozást Az Isko­lai Esélyegyenlőségért Egyesület szervezte. Fodor Gábor úgy vélte, hogy a nemzeti alap­tanterv (NAT), a közoktatási fejlesztési straté­gia és a közoktatási törvény módosításának anyaga olyan jelentős dokumentumok, ame­lyekhez hasonlóak az utóbbi évtizedekben nem készültek ezen a területen. Reményei szerint a NAT a szeptemberben kezdődő tan­évre elfogadott alaptanterv lesz, de annak életbelépése többéves folyamat. Loránd Fe­renc, az egyesület elnöke sajtótájékoztatóján közölte: kezdeményezi a 12 évfolyamos iskolák szakmai szövetségének megalakítását. A ma­gyar oktatási rendszer problémájaként emlí­tette, hogy az strukturálisan széttöredezett. Véleménye szerint megoldást jelentene az úgynevezett komprehenzív iskolák elterjedése - egy szervezeti rendszerben, szintjét és tar­talmát tekintve többféle képzési lehetőséget biztosító intézmény - ahol az átjárhatóság ga­rantált leime az évfolyamokon belül. A társadalom és a fegyveres erők Budapest (MTI) - A katonák és a civilek kö­zötti kapcsolat erősítésére nemcsak az európai integrációs törekvések miatt van szükség, azt a magyar társadalom is igényli. Egyebek kö­zött erről beszélt Mécs Imre, az Országgyűlés Honvédelmi Bizottságának elnöke, amikor megnyitotta a társadalom és a fegyveres erők kapcsolatával foglalkozó szóló fórumot a Zrí­nyi Miklós Katonai Akadémián. Mécs Imre rá­mutatott: nemcsak civil ellenőrzésre van szük­ség a hadseregben, hanem civil felelősségre is a honvédelem irányításában. Mint elmondta: Európában példátlanul erős a Magyar Parlament ellenőrző szerepe a fegyveres erők felett, hiszen csak kétharma­dos többséggel lehet külföldi katonákat Ma­gyarország területére beengedni gyakorlatra, illetve magyar katonákat külföldre küldeni. Szólt arról is, hogy nyugat-emópai mintára Magyarországon is lehetővé kellene tenni a hi­vatásos katonák korlátozott részvételét a poli­tikában, mert a jelenlegi jogszabályi keretek között csak igen hátrányos feltételek mellett indulhatnak például az önkormányzati vá­lasztáson.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom