Észak-Magyarország, 1995. február (51. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-08 / 33. szám

8 ÉSZAKIM AGYARORSZÁG Kultúra 1995. Február 8., Szerda. APROPÓ A század első napja Fecske Csaba Minap valaki a rádióban úgy beszélt 1900. január 1-jéről, mint a század első napjáról. Bátorkodom megjegyezni, hogy nem, a XX. sz. első napja ugyanis 1901. január 1-je volt. Tudom, furcsa dolog az, hogy mondjuk a húszas évek záróéve harminc, a kilenc­százas éveké pedig ezer, de ez már csak így van a tizes számrendszerben, az idő­számításban. Sokan tévedtek már, maga Karinthy Frigyes is a század első napját il­letően, igaz, ő tizenhárom évesen írott naplójában, amelyben lelkesen, kitörő örömmel üdvözölte 1900. január 1 -jén a XX. századot. Már amennyire tévedett! Sajnálatos és fölöttébb bosszantó, hogy számosán, számos helyen és számos al­kalommal tévedtek az évtized- és évszá­zad határok megállapításánál, s e tévedé­seket szintén számosán, számos alkalom­mal korrigálták, teljesen hiábavalóan. Va­lószínű, ez a pár sor is csak falra hányt borsó. Közeleg a XXI. század. Első napját 2001. január 1-jén ünnepelhetjük. És nem 2000. január 1-jén! Remélem, sokan megérjük erőben, egészségben. Ettől a századtól 2000. december 31-én búcsúzhatunk el, éjfélkor. Pezsgődurrogás közepette har­soghatjuk majd, hogy éljen a huszonegye­dik! Ez egyben évezredváltó pillanat is lesz, a XX. századdal búcsút intünk ugyan­is a 2. évezrednek, hogy köszöntsük a 2001. január 1-jével érkező 3. évezredet. Jó lenne, ha kevesebb tragédiát tartogat­na, mint elődje, ha boldogabb kor kezde­tét jelentené! _ÉM-portré A piktoralista Miskolc (ÉM - M.L.) - ,A fotót - művészeti alkotásként - Magyarországon nem értékelik. Magáról a fénykép szóról is először talán Jó­zsika fotóalbuma jelenik meg az emberek sze­me előtt...” - állítja Lehoczky Alfréd Endre, majd hozzáteszi: „...az talán eszükbe sem jut, hogy a képet végsősoron nem a gép csinálja. Mint ahogy egy ’kiállításérett’ fotónak sem csupán a technikai tökéletesség a fokmérője.” Lehoczky Alfréd Endre nem azon fotográfu­sok közé tartozik, akik a fényérzékeny anya­got a' hagyományos módon használják. Önma­gát piktoralistának vallja, olyan fotósnak, áld a negatívot, vagy a már kész papírképet a ma­ga által kidolgozott technikával színezi. Keze alatt így változik át a fénykép sajátos fest­ménnyé: piktoralista alkotássá, amely - töb­bet vagy kevesebbet ábrázol egy adott helyzet­ről - mindenesetre egészen másféle gondola­tokra ösztönzi a nézőt, mint egy hagyományos fotó. „Minden alkotás egy-egy kísérlet arra, hogy a kép világát saját elképzelésem szerint formáljam át. Számomra a fényképezés a leg­komolyabb játék, s célom vele az, hogy a szépet még érdekesebbé tegyem. Ha ez fotó-képei­men sikerül, már megérte.” A szépet még szebbé, az érdekeset még ér­dekesebbé tenni... Merész vállalkozása, hogy a látvány valóságából új, másféle valóságot te­remtsen, és elszakadjon attól a hagyománytól, amelyet már üresnek érez. Ő ezt úgy fogal­mazta meg, hogy azt szeretné hozzátenni a megélt valósághoz, „ami hiányzik belőle”. „Nem is tudom, mi hat rám” - mondja. „A technikai fogások a fényképész szakma nagy öregjeitől elleshetők, mások kiállításainak képei is tanulságosak, mindez azonban már nem elegendő számomra. Legszívesebben úgy fényképeznék, ahogy én szeretnék...” Eb­ből azonban nemigen élhet meg kis családjá­val a fizika-technika szakos tanár. Igaz, egy huszonhat képből álló sorozatot - az észak­magyarországi ifjúsági fotópályázatról - megvásárolt tőle Magyarország egyetlen (kecskeméti) fotómúzeuma. Lehoczkyra, a piktoralistára - mint mondja - mostanság a természetben való szemlélődés a jellemző. Annak a „láthatatlan”, miniatűr vi­lágnak a felfedezése, amit a bokrok, a rétek fü­vei rejtenek. Bogarakat fényképez, próbálja összevetni egymással „a fogyasztói társadalom és a környezet” hatását. A meghirdetett előadás elmarad A Pécsi Sándor Guruló Színház nem nyereséges vállalkozás Dandin György az ablakban Fotó: Kriston Béla Miskolc (ÉM - DK) - Ha a nézőté­ren nincs legalább kétszáz néző, akkor a Vasas Művelődési Köz­pontnak nem nyereséges a ren­dezvény. Ezért elmaradt a Pécsi Sándor Guruló Színház Dandin György című bemutatója febru­ár 6-án, és elmarad ma is... O Legközelebb február 20-án, majd 27-én délután 4 órától láthatják az érdeklődők a darabot - tájékoztat Fábián Csaba ügyvezető. - Pedig nekünk már kisebb közönség is jó lenne, még ha próbaként fognánk is fel. Most nem sikerült olyan nagy közönséget toboroznunk, mint az előző bemutatónkra, a művészeti vezetőnk, Szép Laci bácsi által ren­dezett Antigonéra. Felkerestem a tanárokat, akik a múltkor örömmel jöttek diákjaikkal, ám most arra hi­vatkoztak, hogy a Dandin nem kö­telező olvasmány... □ Pedig Moliere is tananyag... • Igen. A mi célunk az, hogy közép- iskolásoknak szóló darabokat állít­sunk színpadra. Viszont nem biztos, hogy jó, ha mindig a Tartuffe-öt, a Fösvényt vagy a Képzelt beteget né­zik a gyerekek. Ebből a fergeteges vásári komédiából, a megcsúfolt férjtől is tanulhatnak, hogy min­denki maradjon meg annál, ami, ne vágyjon fölfelé, mert az orrára kop- pintanak. És ne csak azt válassza, ami neki jó. □ Ön rendezte az előadást, s a cím­szerepet is ön játssza. Miért válasz­totta ezt a művet? • Nekem nagyon tetszik, évtizedek óta szerettem volna megcsinálni. Most volt rá alkalmas a hely és az idő. Nemrég egyébként volt a tv- ben, éppen Pécsi Sándor főszereplé­sével. Mondják, hogy Pécsi után biz­tosan nehéz ezt játszani, de hát az film, ez meg színház... Sok ötlettel segítettek a gyerekek, végül is a produkció közös. Azért osztottam magamra a címszerepet, mert úgy érzem, nehéz lett volna a gyerekek­nek elmagyarázni, nem tudták vol­na olyan hitelesen alakítani, én azért már többet láttam a világból. □ Például ismeri a játék mögötti dolgokat, gondolok itt az anyagi gondokra. Ha nincs bevételük, önök sem nagyon tudnak fizetni... • Itt a házban nagyon jó helyre ta­láltunk. Nem kérnek tőlünk sok pénzt a bérleti díjra. Vagyis nekik nevetségesen kevés, amit fizetünk, nekünk viszont az is rengeteg. Pá­lyázati pénzekhez próbálunk jutni, de sajnos ezek nagy része kiköti, hogy bérleti díjra, fűtésre nem hasz­nálhatjuk fel a megnyert összeget. Évente megírunk 10-15 pályázatot, örülünk, ha ötöt megnyerünk. A régi rendszerben mégis csak egyszerűbb volt, mögöttünk állt egy LKM vagy a BAEV. Szeretnénk, ha a város magá­énak érezne minket, többet segítene. Ha azt mondják, Pécsi Sándor Guru­ló Színház, a tájszínház jut minden­kinek eszébe. Holott a dolog nem csak erről szól, a darabot valahol el kell készíteni, és itt is van előadásso­rozat. Vidékre hívnak is bennünket, jó a kapcsolatunk a kistelepülések­kel. Miskolcon sokkal nehezebb. □ Van elég színjátszó fiatal? • Igen. A gond csak az, hogy többsé­gükben lányok. A fiúknak ebben a korban más az érdeklődésük, ők zárkózottabbak. A kisebbségi oktatás fejlesztése Budapest (MTI) - A hosszú távú közoktatásfejlesztési stratégia újabb lényeges elemeként elké­szült a kisebbségi oktatásfejlesz­tési program - jelentette be Fo­dor Gábor művelődési és közok­tatási miniszter kedden a buda­pesti Merlin Színház épületében tartott sajtótájékoztatóján. A miniszter beszámolt továbbá a Párbeszéd elnevezésű multikultu­rális program indításáról, amely párhuzamosan zajlik majd le ezzel az Európa Tanács által rendezett rasszizmus, idegengyűlölet, intole­rancia és antiszemitizmus elleni if­júsági kampánnyal, amely a tole­rancia évének nyilvánított 1995 egyik fontos eseménye lesz. Radó Péter, az MKM kisebbségi főosztályának vezetője a kisebbségi iskolák modernizációjának fontos­ságáról beszélt. Kifejtette: a külön­böző autonómiák (kisebbségek kép­viselői, szülők, iskolák, helyi önkor­mányzatok) alkuja határozza majd meg, hogy az egyes iskolákban mi­lyen oktatás folyjon, a minisztérium feladata csak a döntés gyakorlatban való átültetéséhez szükséges felté­telek biztosítása lesz. ígérete szerint márciusban a ki­sebbségi oktatásfejlesztési program részletes változata is elkészül, s ezt április végén már mint széles kon­szenzust élvező dokumentumot sze­retnének felmutatni. Kiemelte: a ki­sebbségi oktatásfejlesztési koncepció része egy önálló cigártyoktatási prog­ram, amelynek legfontosabb eleme az, hogy nagyságrendileg emeljék az alsó- és felső-középfokú oktatásban (12-18 éves korosztály) sikerrel részt vevő roma tanulók arányát. Kilencvenezer nyelwizsgázó Miskolc (ÉM - N.Z.) - Az Állami Nyelvvizsga Bizottság szakem­berei minden vizsgaidőszak előtt meglátogatják a vidéki tagozato­kat, továbbképzést tartanak a vizsgáztató tanároknak, és ta­pasztalatokat gyűjtenek a szóbe­likről, véleményt cserélnek a kol­légákkal. A vizsgaszezon meg­kezdése előtt a miskolci deeent- rum vendége volt: Horváth Iván, az Eötvös Lóránd Tudomány- egyetem Idegennyelvi Tovább­képző Intézetének igazgatója, az Állami Nyelvbizottság elnöke és helyettese Gáborján Lászlóné. Velük beszélgettünk Deák Lász­ló helyi tagozatvezető társaságá­ban arról: hogyan igazodott (iga­zodik) az országos struktúra az idegen nyelvek iránt megnöve­kedett érdeklődéshez. Horváth Iván: - Az ELTE mellett működik az Idegennyelvi Tovább­képző Központ mint jogi személy. Ez kapta a művelődési kormányzat­tól azt a kettős feladatot, hogy egy­részt esti oktatás formájában kur­zusokat tartson a nagy nyelvekből, másrészt szervezze és bonyolítsa le az országban az állami nyelvvizsgá­kat. Kezdetben ez csak Budapestre korlátozódott, de aztán maga az élet, az igény nyomán alakultak ki a vidéki tagozatok. Köztük első volt 1980-ban a miskolci decentrum Gárdus János tanár úr bábáskodá­sával. Jelenleg a budapesti központ mellett hat tagozat segíti a zökke­nőmentes munkát.- Várható-e további decenrali- zálás?- Véleményünk szerint a jelenle­gi struktúra megfelel az ország igé­nyeinek. Annál inkább, mert a me­gyei városok szövetségével szerző­dést Kötöttünk, miszerint egyetérté­sükkel új vizsgaszervező helyek ala­kultak. Ä miskolci tagozat vonzás- körzetében például a jövőben Eger­ben és Nyíregyházán helyben vizs­gázhatnak majd a jelentkezők.- Immár- másfél évtizede működik a miskolci tagozat, hogyan ítéli meg tevékenységét a bizottság elnöke?- Csak felsőfokon nyilatkozha­tok a munkáról. Miskolcon egy lel­kes, hozzáértő csapat teremtette meg a mintát arra: miként lehet de­centralizálni a nyelvvizsgákat. Ez a fejlődés azóta is töretlen. Még tisz­tességesebbé, áttekinthetőbbé vált az együttműködés a központ és a ta­gozatok között, amióta kétoldalú szerződésekkel szabályoztuk azt.- A nyelvek iránti fokozódó ér­deklődést tudják-e követni pedagó- gai erővel? Gábroján Lászlóné: - Minden­képpen követjük. Sokat dolgozunk, amikor újabb kollégákat kapcso­lunk be a vizsgabizottság munkájá­ba, minden segítséget megadunk to­vábbképzésükhöz. Ennek megvan a kidolgozott menetrendje. Kapcsola­tokat ápolunk a külföldi nyelvvizs­gaközpontokkal is, kölcsönösen hasznosítjuk a tapasztalatokat.- Várható-e változás a közeljövő­ben? Horváth Iván: - A művelődési kormányzatban aktívan foglalkoz­nak a rendszer további korszerűsí­tésével, de a végeredményről még nem tudunk nyilatkozni. Az azon­ban valószínűsíthető, hogy a vizsga- rendszer és az igényszint közelebb keiül a nyugat-európai gyakorlat­hoz és követelményekhez. Deák Lászlótól a miskolci tagozat­ban folyó munkáról érdeklődtünk.- Mi jellemzi a „forgalmukat”?- Én ’92 elejétől vagyok a tagozat vezetője. Előtte 1980-től Gárdus Já­nos volt. Szerencsémre azóta egy­folytában növekedett a vizsgázók száma. A csúcs tavaly volt, ’94-ben hétezerre tehető a vizsgázók száma Miskolcon.- Ez hol helyezkedik el a többi decentrumhoz képest? Horváth Iván: - Az elmúlt évben kilencvenezren vizsgáztak az or­szágban idegen nyelvekből. A növe­kedés bizonyítására álljon itt né­hány adat: a hatvanas évek dere­kán még csak 8-9 ezren jelentkez­tek vizsgára, hét évvel ezelőtt ez a szám huszonkétezer körül alakult, tavaly pedig, mint mondottam ki- lencvenezerre tehető. Ez óriási szám. Változatlanul adottak a moti­váló tényezők: a nyelvpótlék, a pluszpontszám az egyetemi felvé­telnél, felmentés az idegennyelvi érettségi és óralátogatás alól a kö­zépiskolákban, meg persze lényeges tényező a nyelvtudás az egziszten­ciateremtésnél is.- Befejezésül Deák László, a miskolci tagozat vezetője mire hívja fel a nyelvvizsgára jelenleg aktívan készülők figyelmét?- Nem érdemes a felkészülés korai szakaszában kísérletezni a vizsgával, mert sokakat kell ismétlésre utasítani. Nem is olcsó a nyelvvizsga - most egy középfokú 4200 forint -, de még rosszabb, hogy a sikertelenség kedvét szegi a vizsgázónak, inkább később jöj­jenek, de nagyobb tudással. Európa filmklub Miskolc (ÉM) - A miskolci Kossuth moziban - pontosabban a Hevesy-t®" remben - működő Európa filmklub következő sorozata február 15-én in- dúl. A vetítések szerdán esténként 1 órakor kezdődnek. Az előadásokra - 60 forintos egységáron - jegyet váltó érdeklődők tizenegy ritkán vetített, különlegességnek számító filmet lát­hatnak. Kuroszava: A vihar kapuja' ban, Keaton: Isten hozta; Navigátor; Kuroszava: A véres trón, Menzel: Ve­ge a régi időknek; Tarkovszkij: Tü­kör; Tarkovszkij: Nosztalgia; Men czel: Pacsirták cérnaszálon; Kies lowski: Rövidfilm a szerelemről; Cor- név: Minden reggel; Wenders: Oly távol és mégis közel. Oktatásügyi fórum Miskolc (ÉM) - A Pedagógusok De- mokratikus Szakszervezete okta­tásügyi fórumot szervez Miskolcon a pártok országos oktatásügyi szak­embereinek és Miskolc város okta­tásügyi szakértőinek bevonásával- Az első összejövetel február 9-en’ csütörtökön délután 4 órától a Var rosház tér 2. szám alatt, az SZDS" tanácstermében lesz. A fórum meg" hívott vendége Horn Gábor oktatás­politikus. ICC-nyelwizsgák Miskolc (ÉM) - A TIT megyei szer­vezete újra indítja angol és néniét nyelvből a középfokú ICC nyelvvizs­ga előkészítő tanfolyamait. A vizs­gák német nyelvből április 29-én, an goi nyelvből május 6-án lesznek.«e lentkezni február 20-ig lehet a TIP szervezetnél. Bővebb felvilágosítás a 354-011 vagy a 354-881-es telefon- számon kapnak az érdeklődők. DÖME Miskolc (ÉM) - Nyílt gyűlést tart a Diákönkormányzatok Misko,CI Egyesülete (DÓMÉ) február 9-ep> csütörtökön délután 3 órakor a Bet' zeviczy Gergely Szakközépiskolá­ban, amelyre minden diákönkor­mányzati tagot, segítő tanárt és ér­deklődő diákot várnak. A DÖME leg" főbb célja, hogy minél szélesebb körű és színesebb kapcsolatrendszert építsen ki a város középiskolásaival- A gyűlésen ezért ismertetik az egye­sülét céljait, felépítését, kapcsolataik programjait, a Diákjószolgálat mű­ködését. Emellett szó lesz a diákön­kormányzatok és a tanárok együtt­működésének lehetőségeiről is. Képversek Kazincbarcika (ÉM) - Hegedűs Mária képkölteményeiből nyílik le­állítás február 9-én, csütörtökön délután 4 órakor a kazincbarcikai Városi Kiállítóteremben. A megnyi­tón közreműködik Szkárosi Endre hangköltő. Filmes várakozások Budapest (MTI) - A legfőbb fel­adat a Balázs Béla Stúdió életben tartása - hangzott el a közismert filmesműhely újonnan megválasz­tott vezetőségének hétfőn késő este Budapesten tartott bemutatkozó sajtótájékoztatóján. A Balázs Béla Stúdió Alapítvány el­nöke Szirtes András rendező, a ku­ratórium tagjai: Bollók Csaba, For­gács Péter, Gózon Francisco, Sze­derkényi Juli. A gazdasági és szer­vezési feladatok ellátásával az ala­pítvány Bódis Gábort - aZ MTV/Öpál Produceri Iroda gyártás- vezetőjét - bízta meg. Az előző irányítók kétéves megbíza­tásának lejárta után az új vezetés 7,5 millió forintos tartozással vette át a stúdiót. Reményeik szerint idén 12 millió forintot kapnak a Ma­gyar Mozgókép Alapítvány négy szakkuratóriumától, és hozzájut­hatnak további 10 millióhoz abból a pénzből, amellyel a Magyar Televí­zió tartozik a filmgyártásnak. A Balázs Béla Stúdió vezetősége sze­rint a kulturális kormányzat köte­lessége lenne nagyobb mértékben támogatni azt a stúdiót, amely több mint harminc éve az egyetlen fo­rum, ahol a kezdő filmeseknek, a kí­sérletezőknek és a fílmnyelv meg­újítóinak munkalehetőséget terem­tenek. A stúdió saját munkáinak archiválására, rendszerezésére nemzetközi pályázatokon igyekszik pénzt szerezni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom