Észak-Magyarország, 1995. január (51. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-04 / 3. szám

1995- Ianuár 4-, Szerda Hírek - Tudósítások ESZAK-Magyarország 3 Csökken a forintba vetett bizalom Munkáspárti bírálat Budapest (MTI) - A kormány rossz úton halad, tekintélye csök­ken - többek között ezt állapította meg a Munkáspárt elnöksége az új esztendő első munkanapján meg­tartott ülésén. A testület kedden is­mertette álláspontját. Közlemé­nyük szerint a Munkáspárt elnök­sége hibásnak tartja a kormánykoa­líció gazdaságpolitikáját, mert az továbbra is a fogyasztás visszafogá­sára helyezi a hangsúlyt. Úgy véli, a kabinet szociális érzéketlenségét bi­zonyítja, hogy az átlagosnál na­gyobb terhet ró a nyugdíjasokra, a bérből és fizetésből élökre. Ugyan­csak az MSZP-SZDSZ koalíció számlájára írják, hogy nincs elfo­gadható koncepció a termelés bőví­tésére, az adósságállomány kezelé­sére. Hibának tartják azt is, hogy a kormány nem fordít kellő energiát a keleti piacok visszaszerzésére sem. Tb-költségvetés Budapest (MTI) - Az Egészségbiz­tosítási Önkormányzat elnöke bízik abban, hogy március elsején hatály­ba léphet a társadalombiztosítási alapok idei költségvetése. Sándor László keddi nyilatkozatában annak lehetőségét sem zárta ki, hogy a kor­mány és a két biztosítási ág végül egyetlen közös törvényjavaslat-vál­tozatot teijeszt a parlament elé. Az e célt szolgáló egyeztetés folyamatban van, és a január 12-i kormányülés előtt két nappal az Egészségbiztosí­tási Önkormányzat még egyszer át­tekinti az idei pénzügyi tervet. A tőkebeáramlásért Budapest (MTI) - Jó lehetőséget biztosít majd a magyar és amerikai cégek közvetlen üzleti kapcsolatfel­vételére is a január 12-13-án Cleve- landben megrendezendő befektetési és kereskedelemfejlesztési konfe­rencia, amelynek célja a közép-ke- let-európai országok gazdasági áta­lakulásának és az amerikai befek­tetői tőke beáramlásának elősegíté­se. A magyar delegációt Pál László ipari és kereskedelmi miniszter ve­zeti. A kormány képviseletében je­len lesz Kis Zoltán mezőgazdasági, Major István ipari és kereskedelmi, valamint Draskovics Tibor pénz­ügyi államtitkár. A delegációban több magyar nagyvállalaton kívül — Videoton, Rába, Transelektro, Ma­táv, Mól Rt. - képviselteti magát az AV Rt. és az Állami Vagyonügynök­ség is. Amerikai részről mintegy 350 cég jelezte részvételét és a ter­vek szerint Bili Clinton is beszédet tart a konferencián. Csatlakozási bizottság Budapest (MTI) - Jó ötletnek tar­tom, hogy a kormány külön intéz­ményt állítson fel az Európai Unió­hoz való csatlakozás összefogása, ko­ordinálása érdekében - jelentette ki kedden Orbán Viktor, a Parlament Európai Integrációs Bizottságának fideszes elnöke. Orbán, Gál Zoltán egy korábbi interjújára reagálva nyi­latkozta ezt, melyben a ház elnöke egy ilyen intézmény felállításának lehetőségéről beszélt. Orbán Viktor megfelelő megoldásként ítélte meg azt is, ha a kormányon belül esetleg egy tárcaközi bizottság foglalkozna a jövőben Magyarország EU-csatlako­zásával. A szlovákiai magyar pártok tömörü­lésének meghívására utazik Po­zsonyba január 12-13-án a KDNP, az MDF és a Fidesz elnöke - erősítet­te meg a hírt Orbán Viktor. A vizit során a magyar ellenzéki politikusok megbeszéléseket folytatnak a szlová­kiai magyar pártok vezetőivel. Katonai attasék Budapest (MTI) - Keleti György honvédelmi miniszter kedden a Ma­gyar Honvédség Művelődési Házá­ban az új év alkalmából köszöntötte a Budapestre akkreditált katonai és légügyi attasékat. A honvédelmi tárca vezetője emlékeztetett arra, hogy tavaly a békepartnerségi prog­ram beindulásával jelentős mérték­ben felgyorsult a csatlakozási folya­mat, és reményét fejezte ki, hogy az 1995-ös esztendő is hasonló ered­ményeket hoz a NATO-hoz való kö­zeledésben. Keleti György kifejezte azt a meggyőződését, hogy a kato­nai attasék a katonadiplomácia összes fegyverével a békét és a biz­tonságot szolgálják. Budapest (ISB - D.Zs.) - A lakos­ság pénztartalékolási szándé­ka nőtt az elmúlt évben - mu­tatják az első három negyedév statisztikai adatai. Ez a tény pedig már magában is azt jelzi, hogy az emberek - a kormány­zati törekvésektől függetlenül is - szűkítik kiadásaikat, és in­kább bankbetétekbe, devizába vagy értékpapírokba fektetik pénzüket. A lakossági megtakarítások 1994. január és szeptember között meg­haladták az 1 milliárd 620 millió fo­rintot. Ez mintegy 20 százalékkal múlta felül az 1993-as év hasonló időszakát. Ebből az összegből a fo­rintbetétek 821 milliót, a devizabe­tétek pedig 271 millió forintot tet­tek ki. A devizabetétek állománya 34 százalékkal nőtt. Ez pedig nem jelent mást, mint azt, hogy a lakos­ság kezdi elveszíteni bizalmát a nemzeti valuta, a forint iránt, bizto­sabbnak látja, ha a stabilabb pén­zek felé fordul. Szerencsére erre már minden lehetősége megvan, hi­szen az évi 800 dolláros valutakeret a lakosság többségének igényeit ki­elégíti. De a devizaszámlákon elhe­lyezett összegek eredetét amúgy sem firtatják a hatóságok... Értékpapírokba a harmadik ne­Tatabánya (MTI) - A Tatabányai Városi Bíróságon kedden ítéle­tet hirdettek egy nagy visszhan­got keltő ügyben, a két ember halálát okozó gerincfestés miatt indított perben. Vörös László tanácsa kártérítésre kötelezte a Komárom-Esztergom Megyei Szent Borbála Kórházat. A végzetes orvosi beavatkozás még 1992 márciusában történt, amikor a tatabányai székhelyű megyei kór­ház idegosztályán 5 személyen vé­gezték el a gerincfestéses eljárást. A vizsgálatot követően rövidesen min­degyikük rosszul lett, valamennyi­üknél görcsös rohamok jelentkez­tek, a 35 éves Búzái Ernő pedig még aznap, a 45 éves Horváthy Gézáné 15 nap múlva meghalt. A többiek maradandó egészségügyi károso­dást szenvedtek. Miután az egy évig tartó állam­Kazár (MTI) - Mind jobban el­mérgesedik a politikai viszály­kodás Kazáron - a Nógrád me­gyei bányászfaluban a jelek sze­rint távolodik a megbékélés esélye. Mint korábban hírül adtuk, a hely- hatósági választásokon alulmaradt Munkáspárt kazári szervezete vá­lasztási csalásra hivatkozva óvást nyújtott be. A helyi és a területi vá­lasztási bizottság után a panasz a Nógrád Megyei Bírósághoz került, amely megsemmisítette a választás eredményét, és új szavazást rendelt el. Az ügy újabb fejleményeiről ked­den az MSZP Nógrád megyei szer­vezete tartott sajtótájékoztatót Sal­Budapest (MTI) - Szentiványi Gá­bor külügyi szóvivő tegnapi sajtótá­jékoztatóján hangsúlyozta: Magyar- ország elismeri, hogy Csecsenföld Oroszország szubjektumainak egyi­ke. Ezzel együtt a magyar külügyi vezetést aggodalommal töltik el azok a hírek, amelyek a több száz halálos áldozatot követelő csecsen- fóldi harcokról érkeznek. A magyar megítélés szerint a föderációs szer­ződés kapcsán Moszkva és Groznij között kirobbant vitát tárgyalások útján kell rendezni. A harcok elhú­zódása ugyanis a kaukázusi térség geopolitikai helyzete miatt veszé­lyezteti a nemzetközi bekét és biz­tonságot. A kérdéskör a magyar diplomácia érdeklődésének foku­gyedév végéig nem kevesebb, mint 378 millió forintot helyeztek el ál­lampolgáraink. Ez több mint 31 százalékkal múlta felül az 1993-as év hasonló időszakát. A kiskereskedelem az első kilenc hónapban 1 milliárd 414 millió fo­rintos forgalmat bonyolított le. Bár ez az összeg folyó áron 9,5 százalé­kos növekedést mutat, a folyamatos áremelkedéseknek „köszönhetően” változatlan áron 6,6 százalékos csökkenést jelent. A mérhető adatok viszont aligha igazgatási eljárás orvosi részről bűncselekménynek számító mu­lasztást nem tudott bizonyítani, az elhunytak hozzátartozói kártérítési keresetet nyújtottak be a kórház el­len a tatabányai bírósághoz. A per során a bíróság a győri igaz­ságügyi orvosszakértők és az Egész­ségügyi Tudományos Tanács szakér­tőinek véleményére alapozva egyér­telműen megállapította, hogy a mű­téti beavatkozásnak minősülő ge­rincfestésnél - az előírásokat figyel­men kívül hagyva - dupla adag kont­rasztanyagot fecskendeztek be a be­tegek gerinccsatornáiba a tatabányai kórház orvosai abból a megfontolás­ból, hogy ezáltal jobban kiértékelhető röntgenfelvételekhez juthatnak. A szokásosnál több kontrasztanyag és a bekövetkezett halál közötti okozati összefüggés ugyan egyértelműen nem bizonyítható, de nem is zárható ki - mondta ki a bú'óság. gótarjánban. Mint Rozgonyi József, a szocialisták városi elnöke, or­szággyűlési képviselő elmondta: kezdeményezik az MSZP parlamen­ti frakciójánál, hogy - okulva a Ka­záron történtekből - az Országgyű­lés sürgősen tűzze napirendre a vá­lasztójogi törvény jogorvoslati ré­szét. A jogszabály ugyanis ez idő szerint nem teszi lehetővé, hogy a választások során jogsérelmet szen­vedett véleményét érvényesíthesse: a bírósági végzés ellen jogorvoslat nincs, noha az ítéletet az eleve ala­posabb szabályozást igénylő peren kívüli eljárásban hozzák. Úgy tűnik azonban, magánvá- das eljárásokra is sor keiül a kazári ügyben. A Munkáspárt kazári szer­vezete aláírással ugyanis december szában áll - az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet soros elnöki tisztéből fakadóan is. Horn Gyula kormányfő az esz­tendő első felében Moszkvába láto­gat. A vizit programját még egyez­tetik, de magyar részről fel kíván­ják vetni az orosz adósságok ügyét, illetve a NATO-csatlakozás kérdé­sét, de változatlanul nincs szó arról, hogy Oroszország bármifajta előze­tes beleegyezései kérnénk ki. Ausztria január 1-jével az Euró­pai Unió tagjainak sorába lépett. Emiatt a határon az egyik legfonto­sabb változást az okozza, hogy Ausztriában is érvénybe lépett az Európai Unió vámkódexe. Ez érinti a niagyai- exportot is. Ami az egyéni adhatnak teljes képet a valóságos kereskedelmi forgalomról. Nem tudni ugyanis, hogy az egyre szerte­ágazóbb feketekereskedelem mek­kora szeletét fedi le jelenleg a piac­nak. Elképzelhető, hogy a fogyasz­tók a hivatalos üzletek helyett egy­re nagyobb mértékben az illegális kereskedőktől szerzik be a szüksé­ges árukat. Ott ugyanis az adók nem terhelik a cikkeket, és a „feketekereskedők” az áremelése­ket is mérsékelten hárítják át a vá­sárlókra. A magyar egészségügyi törvé­nyek szerint az orvosi beavatkozás­hoz a beteg írásbeli hozzájárulását kell kérni. A gerincfestésnél ezt el­mulasztották a tatabányai kórház­ban, és ezzel teljesen elzárták a vá­lasztás lehetőségétől a betegeket, akik a megfelelő felvilágosítás ese­tén nem biztos, hogy vállalták volna a kétszeres kontrasztanyag alkal­mazásával járó kockázatot. Ezért az orvosok magatartását jogellenes­nek minősítette a bíróság, és köte­lezte, hogy munkaadójuk, a kórház fizessen kártérítést az elhunytak hozzátartozóinak. Az ítélet nem jogerős. A kártérítés összegét egy újabb tárgyaláson határozza meg a bíró­ság. Búzái Ernő özvegye a maga és két gyermeke részére 3 millió 750 ezer forintot, Horváthy Gézáné öz­vegyen maradt félje félmillió forin­tot követel a kórháztól. 30-tól szórólapokat teijesztenek Kazáron, amelyekben többek között azt állítják a december 11-ei polgár­mester-választáson győztes Molnár Katalinról, valamint a képviselő- testület legtöbb szavazatot kapott öt tagjáról, hogy „a hatalom min­denáron való megszerzése érdeké­ben illegálisan, nyomdai úton előál­lított, hamis szavazólapokat hasz­náltak fel”. Mint a sajtótájékoztatón elhang­zott: mára nyilvánvalóvá vált, hogy a politikai pártok mentén korábban is megosztott Kazár választási eredményéből presztízskérdést csi­nál a Munkáspárt, miután a telepü­lést kimondva-kimondatlanul afféle mintafalunak, legfontosabb hazai bástyájának tekinti. utasforgalmat illeti, Ausztria vár­hatóan tavasszal csatlakozik az úgynevezett shengeni egyezmény­hez. Hazánk számára ez azt jelenti, hogy a határellenőrzések némileg alaposabbak lesznek. Magyaror­szág is igyekszik majd az EÚ-nor- máknak megfelelő határ-ellenőrzési rendet meghonosítani. Ezt szolgálja egyebek mellett az osztrák és a ma­gyar vámszervek folyamatos egyez­tetése. A Külügyminisztérium egyébként azt szorgalmazza, hogy a kormány a tennivalók kezelésére hozzon létre tárcaközi bizottságot. Emellett az úgynevezett PHARE- segély egy részét is igyekeznek az Eurokonform határátlépési rend­szer kialakítására átcsoportosítani. Végzetes gerincfestések pere Vesztett a tatabányai kórház az özvegyekkel szemben Tovább mérgesedik a kazári botrány Magánvádas eljárás is lehet a vádaskodó szórólapok miatt Középpontban a csecsen helyzet Horn Gyula Moszkvában felveti az orosz adósság kérdését is Határőrségi változások Budapest (MTI) - Az idén teljessé válik a hiva­tásos határőrizet, és az eddigi 19-ről 25-re nö­vekszik a határvadász-századok száma. Krisán Attila ezredes elmondta, hogy 1995-ben az egész ukrán és a román határszakaszon is hiva­tásos határőrök veszik át a sorkatonáktól a ha­tár őrizetét. Emlékeztetett arra, hogy a dél­szláv, az osztrák és a szlovák határszakaszon már az elmúlt időszakban áttértek a hivatásos határőrizetre. Az idén Könnenden, Sopronban és Debrecenben új tiszthelyettes-képző iskolát hoznak létre annak érdekében, hogy biztosítva legyen a Határőrség utánpótlása. Egyúttal - még az első negyedévben - a kormány döntése értelmében megszűnik a soproni és a zalaeger­szegi igazgatóság, szerepüket a már meglévő szombathelyi és győri központ veszi át. Buda­pesten is összevonják az erőket és felszámolják a siklósi kiképzőbázist. Ugyancsak 1995. évi feladat, hogy a jelenle­gi 19 határvadász-század mellett újabb hatot hozzanak létre. Ezek a szükség esetén gyorsan bevethető egységek fontos részei az országvé­delemnek egy esetleges helyi konfliktus elhá­rítására. Krisán Attila azt is elmondta, hogy míg a korábbi években 17 ezer sorkatona telje­sített szolgálatot a Határőrségnél, addig az idén már csak tízezret hívnak be, és nagy több­ségüket határvadásznak képezik ki. Az „átvilágító” bizottság listát kér Budapest (MTI) - Az egyes fontos tisztsége­ket betöltő személyek ellenőrzését végző bi­zottság ez évi első ülésén, kedden úgy döntött: levélben kéri fel a Miniszterelnöki Hivatalt, hogy küldje meg a testületnek az ellenőrizen­dő személyek adataival rendelkező hatóságok teljes körű listáját. Az Alkotmánybíróság múlt év december 22-ei, az ügynöktörvénnyel kap­csolatos határozata szerint ugyanis az „átvilágító” bizottság az érintett személyek te­kintetében minden korlátozástól mentesen vizsgálhatja az ügynöki tevékenységgel kap­csolatos iratokat és nyilvántartásokat. A nyil­vántartásokból adatokat kérhet, és ezek ellen­őrzése érdekében bármilyen törvényes bizo­nyítási eszközt felhasználhat. Tarr György, a testület ez évi soros elnöke elmondta azt is, hogy a bizottság - az Alkotmánybíróság hatá­rozatának megfelelően — az államigazgatási eljárások szabályaihoz kívánja igazítani ko­rábbi eljárási szabályzatát. Az elkészített ügy­rendet a Magyar Közlönyben szeretnék közzé­tenni. Amíg nem kapják kézhez az említett lis­tát, nem folytatják a képviselők ellenőrzését. A testület várhatóan január végén tartja kö­vetkező ülését. Teljes az elnökség Budapest (MTI) - Teljes a Magyar Agrárka­mara elnöksége. Keddi ülésen az Országos Ta­nácsadó Testület Agrár Munkacsoportja meg­választotta a mezőgazdasági érdekképvisele­tek megbízottjait a köztestületi kamara elnök­ségébe. A 36 tagú elnökség 12 új tagja 23 agrár érdekképviselet jelöltjeiből került ki. A NAP KÉRDÉSE Kiből lesz akadémikus? Miskolc (ÉM - DK) - A Magyar Tudomány című folyóirat legutóbbi számában közöl­te az akadémikusi felterjesztéseket. A Miskolci Egyetem jelenlegi és leendő akadémikusairól kérdeztük Patkó Gyula tudományos rektorhelyettest.- Jelenleg az egyetemünkön hat akadémikus oktat. Négy rendes tag: Kovács Ferenc tanszék- vezető egyetemi tanál', a Bányamémöld Kar dé­kánja, Czibere Tibor egyetemi tanár, Zambó Já­nos és Taiján Gusztáv nyugdíjas egyetemi taná­rok és két levelező tag: Páczelt István tanszék- vezető egyetemi tanar és Terplán Zénó nyugdí­jas egyetemi tanár. Mindkét levelező tagot most rendes tagságra teijesztették fel az akadémikus ajánlók, a levelező tagok közé pedig két pro­fesszor kerülhet: Kozák Imre egyetemi tanár és Nyíri András tanszékvezető egyetemi tanár. Oktatói létszámunk hétszáz körül van, ha ehhez viszonyítjuk, kevésnek tűnhet a hat akadémi­kus. De megvan ennek is a magyarázata. Az Akadémiát annak idején elsősorban a magyar nyelv ápolására hozták létre, ennek megfelelően a humán értekek domináltak. A Műszaki Tudo­mányok Osztálya a II. világháború után alakult meg. Ehhez képest én a műszaki akadémikusa­ink számát megfelelőnek tartom... A kiemelkedő szakmai tevékenységet nyújtó iskolateremtő tu­dós egyéniségek válhatnak az Akadémia tagjá­vá. A mi egyetemünkön a társadalomtudomá­nyi és human vonal még fiatal, s mondják, ah­hoz, hogy akadémikus legyen valaki, előbb ho­sszabb időt kell eredményesen eltöltenie a tudo­mányos pályán. Nagyon jó szakemberek van­nak az Állam- és Jogtudománya Karon, a Gazda­ságtudományi Karon és a Bölcsészettudományi Intézetben is, úgyhogy reméljük, előbb-utóbb itt is lesznek akadémikusaink.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom