Észak-Magyarország, 1995. január (51. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-07 / 6. szám
II ÉM-hétvége ÉM-interjú Január 7., Szombat A bölcsőkészítő Hajdú Imre Január 3-án a princetoni kórházban kilencvenkét éves korában meghalt a világ legszelídebb embere. Amerikai állampolgár volt, a neve meg német eredetű, és azt jelentette bölcsőkészítő. Am ennek az embernek a bölcsője a megszületésekor magyar földön ringott, s így ő, „a világ legszelídebb embere” igazából magyar volt. Nem is tagadta soha. Wigner Jenőnek hívták, és csak a környezete, családja, barátai, ismerősei, munkatársai tudták róla, hogy ő a legszelídebb homo sapiens e föld kerekén. Mások, a többség, a világ, mint e földgolyó egyik legnagyobb atomfizikusát ismerték. Azt a tudóst, aki 1963-ban „az atommagok és az elemi részek elméletének fejlesztéséért, kivált az alapvető szimmetriaelvek felfedezéséért és alkalmazásáért” megkapta a fizikai No- bel-díjat. Wigner Jenő Budapesten született 1902. november 17-én. Pesten nőtt fel, s az akkori Magyarország talán legjobb iskolájában, a fasori evangélikus gimnáziumban érettségizett. Amikor 1963-ban Stockholmban átvette a Nobel-díjat ünnepi beszédében utalt a hajdani alma materre, kedves tanáraira. „Néhány szót szeretnék mondani egy olyan témáról, amire keveset gondolunk, amíg fiatalok vagyunk, de amit egyre inkább méltányolunk, ha visszatekintünk intellektuális fejlődésünkre. A tanáraink iránti hálára gondolok.” Ott, a fasori gimnáziumba Rácz László volt a matematika- tanára. Fényképe Amerikában is ott függött Wigner Jenő dolgozószobája falán. Wigner nemcsak szelíd ember volt, hálás is. Az egyetemet Berlinben végezte. Apja vegyészmérnöknek szánta, de őt vonzotta a modem fizika is. Einstein, Planck óráira járt, s doktori értekezése a kvantumkémia úttörő munkájának számított. Az egyetem után előbb idehaza, konkrétan Újpesten, a bőrgyárban dolgozott, mint vegyészmérnök. De figyelte, olvasta a modem fizika minden rezdülését! Amikor Bohr és Heisenberg „megcsinálták” a kvantummechanikát, nem volt maradása, visszament Berlinbe. Mint azt Marx György kiváló fizikusunk írja: „Meg akarta érteni a kvantumtechnikát, amelyben az elektron egy szám- táblázat (vagy szétfolyó függvény): mi köze lehet mindennek ahhoz, hogy mi emberek háromdimenziós térben és időben tájékozódunk? Wigner Jenő a tér-idő szimmetriák (tükrözés) szerepének elemzésével a kvantummechanika számára olyan mély értelmet adott, amit - e sorok írójának személyes véleménye szerint - senki nem múlt felül. Ez vezetett a Nobel-díj- hoz. Erről szóló könyvet nyári szabadideje alatt, az alsógödi Duna-parton írta.” A harmincas évek németországi politikai légköre a tudósok derékhadát Amerikába „üldözte”. Lánczos Kornél, Teller Ede, Neumann János, Wigner Jenő is valójában ekkor választott új hazát. Még a harmincas évek közepén történt, hogy Szilárd Leó az atomenergia felszabadításának abszurd ötletével kereste fel Wignert, mivel Angliában senki nem vette őt komolyan. Wigner felismerte: egy természettörvénynek nem mond ellent a neutron-láncreakció. Később ugyanők - Szilárd és Wigner - felkeresték Einsteint, és rábeszélték, újon levelet Roosevelt elnöknek, s ebben hívja fel figyelmét az atombomba lehetőségére. Ez 1939. július 16-án történt, s nem sokkal utána Németország megtámadta Lengyelországot. Roosevelt elnök nyilván ennek hatására kiadta az utasítást az atomenergia-programra. Az első atomreaktor — bemutatóként — 1942 végén el is kezdett működni. Ennek örültek, ám az atombomba bevetése ellen mindkét magyar származású tudós felemelte szavát. Sajnos, eredménytelenül. A háború után Amerikának szüksége volt nagy teljesítményű atomreaktorok tervezésére, így a plutónium (a másik atombomba-hasadótöltet) előállítására is. A feladatot Wigner Jenő oldotta meg. 0 tervezte meg az első nagy teljesítményű vízhűtéses atomreaktort. Wigner kedvenc költője Vörösmarty volt, és talán ezért is Wigner volt az aki azt nyilatkozta egyszer: „az Egyesül Államokban eltöltött hatvan esztendő után még mindig inkább magyar vagyok, mint amerikai.” S búcsúként, szép emlékként még egy történet róla. És a szelídségéről. Teller Ede mesélte el egyszer az esetet. Még akkortájt történt, amikor Gottingenben volt tanár. Napozott a strandon az egyik barátjával Wigner, s ez a barát észrevette, hogy nagy csomó hangya mászkál Wigner lábán. Megkérdezte: - Te Jenő, nem csípnek? - Dehogynem! - válaszolta. A barát elcsodálkozott: - Ha csípnek, akkor miért nem taposod el őket? Eire a kérdésre Wigner Jenő szelíden csak ennyit válaszolt: - Mert nem tudom, hogy közülük melyik hangya csípett meg. Hát ilyen ember volt Wigner Jenő! Megszüntethető az egyoldalú függőség Egy alapítvány tervei: Erőművet építeni két és fél milliárd tonna hazai lignitre &23&É1 A bükkábrányi külfejtés Szarvas Dezső Gyöngyös (ÉM) - Három esztendővel ezelőtt tizenöt, az energiaiparban működő vállalat és intézmény egy alapítványt hozott létre azzal a szándékkal, hogy az alapítvány segítse az ország energiapolitikai koncepciójának kialakítását. Az alapítók abból a gazdaságföldrajzi tényből indultak ki, hogy Eszak-Mlagyarország térségében, Bor- sod-Abaúj-Zemplén, valamint Heves és Nógrád megyében található a hazai bázison működő energiatermelő ipar döntő hányada. Az alapítványt Bükki Energetikai Kombinát névvel jegyezték be és vált ismertté a szakmában. Főmérnökével, a jeles szakemberrel, Juhász Imrével beszélgettünk. □ Meglehetősen eltérő szakmai vélemények ismertek a hazai energiaipar fejlesztését, illetve jövőjét tekintve. Különféle csoportok lobbyznak, működnek a szőkébb körű szakmai érdekek. Önök szerint a lignité a jövő. Miért? • Meggyőződésünk, hogy az országnak, a jövő nemzedékének alapvető érdeke a lehetséges importhoz viszonyított olcsóbb, gazdaságosan működő környezetbarát villamos- energia-termelés megvalósítása az ezredfordulón túl oly módon, hogy a kapacitások létesítésében és működtetésében a hazai nyersanyagbázis, szakmai kultúra és a munkaerő maximális igénybevételére legyen lehetőség. Ennek egyik útja a hazai szén- és lignitvagyonra alapozott erőmű- rendszer kiépítése és fejlesztése lehet. Meg kell tehát vizsgáim és el kell dönteni, szükség van-e a még meglévő bányákra és a még működő szénbázisú erőművekre, s ha igen, gondoskodni kell a meglévő kapacitások összehangolt fejlesztéséről és kihasználásáról. S ha már szénről illetve lignitről van szó, versenyképes ajánlatokat kell előkészíteni és kidolgozni a bükkábrányi lignitvagyonra alapozott, az ezredforduló tájékán felépülő új villamos erőmű, valamint az azt kiszolgáló bánya, összefoglaló nevén, a Bükki Energetikai Kombinát megépítésére. Fontos ez azért is, mert az építés munkahelyeket teremt; az elkészült kapacitások működtetése új lehetőséget kínál más vállalkozások kiépítésére; a nemzetgazdaság energetikai önállóságának megteremtése mellett megalapozza a térség gazdaságának új, magasabb fejlődési pályáját. Az iméntiekkel tulajdonképpen egyetért a szakma, hiszen az alapítványt 1991-ben szinte az akkori összes szénbányavállalat és számos, a villa- mosenergia-termelésben, valamint a hazai iparfejlesztésben érdekelt intézmény és vállalat alapította. Azzal a szándékkal, hogy a hazai külfejtéses bányászat által termelt lignitet széntüzelésű, új erőművekben hasznosítsuk. Egyetlen számottevő energiaforrás □ Melyek azok a szakmai szempontok, amelyek indokolják a lignitbázisú energiatermelést? • Elsődlegesen az, hogy megteremtsük az ország biztonságos, a környezetvédelmi szempontokat figyelembe vevő, a hazai munkaerő foglalkoztatását minél nagyobb mértékben biztosító gazdaságos villamos- energia-termelését. Ehhez viszont a jövő évezred elején egyetlen számottevő energia- forrásunk a viszonylag alacsony fűtőértékű, de a külfejtéses bányászattal versenyképesen kitermelhető lignitvagyon. Az is köztudott, hogy az elmúlt évtizedek egyoldalú keleti orientációja függő helyzetbe hozta a magyar villamosenergia-termelést, illetve -fel- használást, hiszen mind a szénhidrogén bázisú erőműveink, mind pedig az atomerőmű szinte kizárólag a Szovjetunióból származó alapanyagot használt fel. Ezenkívül jelentős mennyiségű villamosenergiát is importálunk, ugyancsak Keletről. Ez a helyzet napjainkban is, bár a villamosenergia-im- port valamelyest csökkent. A jövőben feltétlenül meg kell szüntetnünk a villamosener- gia-ellátásban az egyoldalú függőséget, illetve nem szabad ismét abba a hibába esni, hogy a nemzetgazdaság biztonságát figyelmen kívül hagyva, egy másik égtáj irányában vállaljunk elkötelezettséget. A szénbázisú erőművek építéséhez tartozik az a tény, hogy például az Egyesült Nemzetek Szakértői és más nyugati kutatószervezetek a világ energiafelhasználásában egyértelműen a szénfelhasználás arányának növekedését prognosztizálják az ezredfordulót követő évtizedekben. Érdekességként megemlíthető, hogy a szénbányászaton belül a gazdaságos és sokkal kevesebb veszélyforrást jelentő külfejtéses szénbányászat aránya az elmúlt nyolc-tíz év alatt 40 százalékról 50 százalékra növekedett. Európai mércével mérve is nagy vagyon □ Hol található hazánkban nagy mennyiségű lignit, amelynek hasznosítására érdemes erőművet építeni? • Hazánkban a Mátra, Bükk előterében, valamint az Alföld északi peremén mintegy 2 milliárd tonna, Nyugat-Magyarországon Szombathely mellett további 0,5 milliárd tonna megkutatott lignitvagyon van, amely európai mércével mérve is, jelentős mennyiség. Annak ellenére, hogy a lignit fűtőértéke viszonylag alacsony, a sok szempont szerinti mérlegelés azt mutatja, hogy a mi lehetőségeink nem rosszabbak, mint Éu- rópa más országaié. Az is egyértelmű, hogy a környező országok a múltbéli és a jelenlegi társadalmi rendszerektől többé-kevésbé függetlenül, sokkal inkább kihasználták a külfejtéses szén-, illetve lignitbányászat előnyeit, mint mi. Az ok egyértelmű: minden nemzetgazdaság igyekszik előtérbe helyezni saját energiaforrásait, már csak az ellátás biztonsága miatt is, de fontos, hogy a bányászat és az erőmű munkahelyeket teremt. Egy korábbi felmérés azt bizonyította, hogy lignitvagyonunk harminc éven keresztül lenne képes 10 000 megawatt összteljesítménnyel ellátni az ország teljes villamos energia igényét. Csak összehasonlításként: az ország jelenlegi villamos energia rendszere 7300 megawatt kapacitással rendelkezik, beleértve a Paksi Atomerőművet is. Ez a megállapítás (10 000 megawatt lignitbázison) természetesen csak fikció, hiszen a beruházást tekintve képtelenség, de stratégiai okokból is az, hiszen értelmetlen, egyoldalú elkötelezettséget jelentene. A meglévő lignitvagyon 15-20 százalékos értéke viszont reális alternatíva. Ezt bizonyította egyébként éppen az alapítvány megbízása alapján az 1993 februáijában elkészült „Közhasznú elemzés a magyarországi lignitvagyon hasznosítására” című tanulmány is. A tanulmány végkövetkeztetése ugyanis az, hogy a közeljövőben a hazai lignitvagyon kiaknázása 1500-1850 megawatt összes erőmű kapacitásig lenne célszerű és gazdaságos. A bükkábrányi lignit előfordulás területén végzett földtani kutatások alapján már a ’60-as évek közepe óta készültek különböző vizsgálatok és tanulmányok a lignit kitermelésére és felhasználására. Az 1969- ben elfogadott kutatás - amely több mint ezer fúrásra alapozódott - alapján 1975-ben egy 2000 megawattos bányaerőműre, 1976- ban egy 1000 megawattos külfejtés-erőmű komplexumra készült beruházási javaslat, amelynek tárcaszintű egyeztetése is a befejezés stádiumában volt. Ekkor jött az Eocén-programmal való csere. Az okokról, az okozatokról nem szólnék részletesen, csak annyit: a program a magyar bányászat talán legnagyobb beruházáspolitikai baklövése volt. A ’80-as évek közepén megnyitották Bükkábrányiján a jelenlegi 3 millió tonna Fotó: Fojtán László évi kapacitású kis külfejtést, amely a Mátrai Erőmű jelenlegi szénigónyének a felét szolgáltatja. Most, miután a beruházáselőkészítés folyamatában vagyunk, még nem állapítható meg, hogy a nagy számú változat közül talpon maradt két változat, a kétszer 450 megawattos erőmű Bükkábrányiján, vagy a kétszer 600 megawattos, szintén bükkábrányi telepítésű változat közül melyik valósul majd meg. A bánya, az erőmű és a környezetvédelem □ Mind a külfejtés, mind pedig a hőerőmű felépítése beavatkozás a természetes, valamint az épített környezetbe, mert megszűnik például a mezőgazdasági művelés lehetősége, illetve csak rekultivációval állítható vissza. A működő erőmű pedig szennyezi a környezetet. • A külföldi adottságokkal összevetve, a mi viszonyaink e tekintetben általában kedvezőnek mondható. Ezzel nem azt állítom, hogy nem kell a felszíni építmények károsodásával számolnunk, hiszen ilyenek mindig is voltak és ezután is lesznek, csak azt lehet ígérni, hogy ezután megkülönböztetett figyelemmel kísérjük e jelenségeket, és minden indokot méltányolni kell. Idetartozik, hogy Németországban például a modern erőműveket a lakótelepülések közvetlen közelében, vagy akár a lakótelepek közepében is felépítik abból a felfogásból kiindulva, hogy az erőművek környezetvédelmét az erőmű kerítésén belül kell megoldani. A bükkábrányi lignitre tervezett erőmű a legszigorúbb német környezetvédelmi előírásokat kielégítő, igen jó hatásfokú, a jövő évezred műszála szintjét képviselő létesítmény lenne. A külfejtés határainak kijelölése alkalmával fontos törekvésünk volt, hogy lehetőleg minél kisebb kárt okozzunk a természetes, illetve az épített környezetben. A mezőgazdasági kártevés csak átmeneti jellegű, hiszen a kisajátított terület nagy részét rekultiválni lehet erdőtelepítéssel, de újra elkezdhető lesz a mezőgazdasági tevékenység is. Ellentételezésként egyébként a következőkkel lehet számolni: tisztes kártérítésre, vagy csereingatlanra az elvett földe-, kért; vezetékes vízellátásra, vagy vízdíj- elengedésre; felújítják a sérült házat, vagy újabbat és jobbat kap a kárt szenvedett. Fokozatosan javul a térség infrastruktúrája, jobb lesz a közlekedés, a telefonhálózat, javul az orvosi ellátás, megindul a település- fejlesztés, a városiasodás. S végül a legfontosabb: sok ezer új, magasabb képzettséget igénylő munkahely keletkezik a következő harminc-negyven évben. A beruházás időszakában öt-hat évre tízezer mérnök és munkás foglalkoztatására lenne lehetőség az építőiparban és a gépgyártásban. Ezek a munkahelyek mind Bükkábrány körzetében, illetve az északi régióban keletkeznének Hazai pénzből, vagy külföldi társakkal □ Lesz-e pénz egy ilyen nagyméretű és nagy költséggel járó beruházás megvalósítására? • A magyar nemzetgazdaság az elkövetkező években nem lesz olyan helyzetben, hogy egy ilyen beruházást finanszírozni tudjon, tehát tőkés társakat kell keresni. Az viszont egyértelmű, hogy a beruházás gazdaságos, amit az eddig végzett hazai és külföldi vizsgálatok és számítások igazolnak. Ha a beruházás közös vállalkozásként valósul meg, az az ország számára a termelt nyereség egy részéről való lemondással jár, de nem kizárt, hogy a külföldi partner a profitot újabb, hasznot hozó magyar beruházásokba fekteti. Az ország számára a legfőbb előny, hogy az energiabázis hazai kincs, és - ellentétben minden más energiaforrással - nem okoz folyamatos tőkekiáramlást, és sok ezer új magyar munkahelyet teremt.
