Észak-Magyarország, 1995. január (51. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-06 / 5. szám

Az Álomesküvő című romantikus show-műsor szombaton 20.15-kor ke­rül a nézők elé az RTL-en. Képünkön a bájos műsorvezetőt láthatjuk Hétfőn 21.15-kor az RTL-en nézhetjük meg a Sonntag és partnere cí­mű német detektívsorozatot, amelynek a címe Bizalmas ügy A szerdai krimivel már képaláírásban foglalkoztunk, de főhősnője olyan szép, hogy hátsó összeállításunkban is szerepeltetjük (RTL, 20.15) Mi a helyzet akkor, amikor a szerelem öl? Erre a kérdésre kapunk vá­laszt az RTL-en pénteken 20.15-kor bemutatandó filmben, amelynek két főszereplője itt látható TV PLUSZ Az Észak-Magyarország Lapkiadó Kft., a Kelet-Magyarország Lapkiadó Kft. és a Napló Lapkiadó Kft. közös melléklete. Felelős szerkesztő: Gulyás Imre. Szerkesztő: Gőz József. A szerkesztőség postacíme: Debrecen, Posta-fiók 72. 4001 Telefon: (52) 412-144 Telefax: (52) 412-326 Önnek mi a kedvenc műsora? Kengyeli Dezsőné debreceni lakos Nagyon kedvelem Kepes András Apropó című soro­zatát. Érdekes emberekkel, különleges, sokszor elvont témákról beszélget, ame­lyek sok embert foglalkoz­tatnak. Engem is érdekel többek között a parapszi­chológia, a reinkarnáció, az energiaátvitel, s ebből kö-* vetkezően mindazok a mű­sorok, amelyek a Földön kívüli, illetve az élet utáni életről szólnak. Az ünne­peken adták a televízióban Kis herceget, amely szin­tén nagyon tetszett, de a Tamás bátya kunyhója is igen kedves emlékem ma­rad. Sajnos, kevés adó jön be nálunk, így a műholdas adások, a HBO és a Duna TV műsorából kimaradunk, pedig amint a rádióújság­ban olvasom, sok érdekes műsort sugároznak. A vi­dám, szórakoztató műsoro­kat, filmeket nagyon szere­tem, a krimiket és a hor­rorfilmeket viszont nem bí­rom végignézni. Nagyon szomorú, hogy mostaná­ban éppen ezekből van a legtöbb a televízióban. A kábítószer-csempészekről is sok filmet sugároznak, ezek negatív irányba tere­lik az emberek gondolko­dását, éppúgy, mint a kri­mik. Újabban rádiózásra nincs időm, pedig szívesen hallgatnék könnyűzenei vagy szépirodalmi műsoro­kat. K. I. Fábri Zoltán: Plusz-mínusz egy nap A történet - a legtöbb Fáb- ri-filmhez hasonlóan - az erőszakról, a fasizmusról és annak rejtett formában való továbbéléséről szól. Középpontjába negatív fi­gurát állított, Baradla Géza háborús bűnöst, aki 25 év után torzult lélekkel, összezavarodott elmével szabadul a börtönből. A külvilághoz csupán két vé­kony szál köti, egykori cin­kostársa és a tett helyszí­ne, az a falu, amelyet hat katonája meggyilkolásáért a második világháború ide­jén felgyújtatott. Visszatér hát volt katonatársával, Ob- rád Simonnal, hogy végső számadást készítsen, ami­re 25 év nem volt elegen­dő. Ki akar békülni volt ál­dozataival vagy áldozatai hozzátartozóival, úgy érzi, a közös múlt összeköti őket. Bomlott tudatán egy­re jobban eluralkodik az a rögeszme, hogy nekik sze­retniük kell egymást... A film ennek a találkozás­nak a történetét meséli el. Elévülhetnek-e emberelle­nes bűnök? Hogyan emlé­keznek az emberek - em­lékeznek-e egyáltalán - a múltra? Ezekre a kérdé­sekre keresi a választ a Bodor Ádám két novellája alapján készült mű, amely gondolatilag és formailag egyenes folytatása a ren­dező morális kérdéseket taglaló groteszk filmjeinek. Egyúttal kiolvasható belőle az az üzenet is, hogy a fa­sizmus évtizedek után sem múlt el nyomtalanul, és a kollektív amnézia csak még jobban elősegíti an­nak fennmaradását. A film egyik erőssége a fő­szereplők markáns, feszült­ségteremtő alakítása. A fel­bomlott személyiségű Ba- radlát lenyűgöző drámai erővel kelti életre Anatol Constantin román színész, míg az állandóan beillesz­kedésre kész, csúszómá­szó Obrádot Bencze Fe­renc alakítja hibátlanul, ak­it a rendező Kolozsvárról szerződtetett filmjéhez. (Duna Televízió, január 11., szerda, 18.15 ) B. K. A hét sorozata A bujdosó bethlen Bethlen István az a XX. századi magyar politikus, akinek a neve talán a legmélyebben ivódott bele a köztudatba. Közismert, hogy hosszú időn át volt mi­niszterelnök, hogy egyike volt azoknak a kevesek­nek, akik tegező viszonyban voltak Horthy Miklós­sal, hogy befolyása akkor is meghatározó maradt, amikor nemhogy a kormánynak, de még a kormány­pártnak sem volt már tagja. Jobboldali volt vagy ép­pen baloldali? Konzervatív volt. Aki ragaszkodott a parlamentarizmushoz, a több pártot és ellenzéket is felvonultató országgyűléshez, de azzal a bizonyos­sággal, hogy az ellenzék semmiképpen, soha ne jut­hasson a hatalomnak még csak a közelébe sem. Mi­közben Bethlen szilárdan kitartott a maga konzer­vativizmusa mellett - Európa a 30-as, 40-es évek­ben egyre inkább a jobboldaliság, sőt a szélső-job- boldalíság felé sodródott. Ehhez képest Bethlen szin­te már a mérsékelt baloldaliság egyik központi alak­ja lett, pontosabban: legbefolyásosabb képviselője a Hitler-ellenes, nácizmusellenes, nyilasellenes politi­zálásnak. Nem csoda, hogy Magyarország német megszállásakor egyike volt a legelsőknek, akikért Gestapo-különítmény indult. Sikerült megszöknie előlük. Ettől fogva Bethlen: bujdosó a saját hazájá­ban. Szombathelytől Kolozsvárig egész sor kastély, kúria, polgári otthon nyújt számára rejtekhelyét. Buj- dosását a kormányzói testőrség szervezi, azon fe­lül pedig a szerelem. Van egy asszony Bethlen éle­tében, akinek mindent vállaló odaadása ezekben,a súlyos időkben mutatkozik meg a legszebben. És van egy-két család (mindenekelőtt a Bolza család), amelynek tagjai következetes hűséggel állnak mel­lette. Bethlen István életének ezt az egyetlen évét követi nyomon A bujdosó című filmtrilógia. (Duna Te­levízió, január 7., 14., 21. 15.00)

Next

/
Oldalképek
Tartalom