Észak-Magyarország, 1995. január (51. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-28 / 24. szám
II ÉM-hétvége ÉM-interjú Január 28., Szombat A Reich agóniája Hamburg (MTI) - Több órán át tartó heves tüzérségi előkészítés után 1945. január 12-én támadásba lendültek a Vörös Hadsereg páncélos hadosztályai - a Visztula felső folyásánál létesített hídfőállásból megindult a Konyev marsall vezette 1. Ukrán Front döntő offenzívája a hitleri Németország ellen. Megkezdődött a Harmadik Birodalom agóniája. A háború sorsát eldönteni hivatott nagyszabású offenzíva annak ellenére meglepte a berlini vezetést, hogy a Gehlen tábornok vezette katonai titkosszolgálat már hetek óta jelezte, hogy a szovjetek jelentős páncélos, tüzérségi és gyalogos erőket vonnak össze a keleti fronton. A német vezérkar tehát sürgősen erősítést kért. Hiába. Hitler ugyanis makacsul elzárkózott attól, hogy hitelt adjon a nagyszabású szovjet előkészületekről szóló jelentéseknek. Az erősítésként szóba jöhető német egységeket továbbra is a nyugati fronton hagyta, jóllehet a Wehrmacht vezetői addigra már kudarcnak könyvelték el a december közepén az Ardennekben indított offenzívát. Azon az emlékezetes januári pénteki napon a Keleti-tengertől a Kárpátokig húzódó frontvonalnak csupán a középső szakaszán, a Visztula mentén 2,2 millió szovjet katona lendült támadásba, 32 000 löveg és kereken 5000 harckocsi támogatásával. A levegőben a szovjet légierő volt az úr. Általában lenyűgöző volt a szovjet katonai túlerő. A szovjet vezérkar hónapok óta gondosan előkészítette az offenzívát. Eredetileg ugyan később akarta a támadást megindítani, de Churchill brit miniszterelnök, túlbecsülve az Ardennekben indított német offenzíva veszélyét, a nyugati szövetségesek nevében a támadás megindítása időpontjának előbbre hozását kérte Sztálintól. A szovjet offenzíva azonban lényegesen többnek bizonyult a nyugati front kért tehermentesítésénél. Egy nappal azután, hogy Konyev marsall hadosztályai megindultak a sziléziai iparvidék felé, a 3. Fehéroroszz Front Königsberg felé kezdett támadást. Január 14-én pedig a Zsukov marsall vezette 1. Fehérorosz Front megindította a támadást Berlin elfoglalására. A középső arcvonalszakaszon január 15-én már nem létezett összefüggő német védelmi vonal — a szovjet hadigépezet éppen olyan gyorsan robogott nyugat felé, mint 1939-ben a német hadosztályok Lengyelországban kelet felé. A Vörös Hadsereg egy hét leforgása alatt 160 kilométer mélyen hatolt be a német vonalak mögé. Január 18-án elfoglalta Varsót, két napra rá pedig már az Oderánál álltak az előőrsei. Néhány nap múlva pedig megindult a harc a német hadiipar számára létfontosságú felsősziléziai iparvidék birtoklásáért. Január végére szovjet becslés szerint a németek veszteségei 295 ezer főt tettek halottakban. 86 000 német katona került szovjet fogságba. Ami az anyagi veszteséget illeti, az hasonlóan súlyos volt: a németek csaknem 3000 harckocsit, 552 repülőgépet, 15 000 löveget és 34 000 katonai járművet veszítettek. Mire január végén a Vörös Hadsereg lélegzetvételnyi szünetet tartott a szakadatlan támadásban, addigra már visszafordíthatatlanná vált a helyzet: egész Lengyelország szovjet kézre került; Kelet-Poroszországot Königsberg környékét kivéve meghódították; Poroszországban, a Visztulától keletre megerősítették pozícióikat, Sziléziában pedig szilárd hídfőállásokat építettek ki. A harmadik birodalom politikai és katonai vezetése agonizált - a haldoklás azonban még három hónapig eltartott. Adolf Hitler január 30-án elhangzott utolsó rádióbeszéde mindenki számára megmutatta a náci diktatúra őrültségét: a „Führer,, a „csodafegyverek” bevetésére hivatkozva megjósolta a „végső győzelmet”. Ahol már a farkastörvények uralkodnak Akik nem vehetnek részt a beruházásban, bizony megsértődnek Mészáros István Hogy mennyire fontos volt ez a beruházás egyes kivitelezőknek, az is mutatja, hogy a pályázatok benyújtási határidejének letelte után minden igazgatótanácsi tag lakására vittek még pályázati módosításokat, holott nyilvánvaló volt a számukra: ekkor már nem lehetett módosítani... - mondja Magda Gábor a Zemplén-Abaúj Rt. elnöke. □ Magda úr, hogyan, mikor és kik kezdtek el foglalkozni a zempléni térség gázfejlesztési kérdésével? o Szerencsen már a hetvenes évek elején fölvetődött, hogy a nagy cégek — csokoládégyár, cukorgyár - idehozzák a gázt. Persze, a többi településen is szó volt a gázvezeték esetleges kiépítéséről - különböző időben. Többen gondolkodtak azon is, hogy a környezetükben található jelentősebb üzemeket bevonják a beruházásba. Ez nem valósulhatott meg az összefogás hiányában. Aztán Szerencs, Patak, Újhely és Encs külön kezdték el a tanulmánytervek elkészíttetését. Minden térség másban és másként gondolkodott, így például az is szóba jött, hogy a gáz Szlovákiából érkezzen. Szóval odáig eljutottak, hogy külön-külön pályázatot nyújtottak be ezek a városok, térségek. Egy évvel ezelőtt úgy döntött a kormány, hogy nem külön-külön, ,hanem együtt kell a gázberuházással kapcsolatos pályázatot elkészíteni, beleértve Encset és az abaúji térséget is. □ Milyen költségekről, pontosabban összegekről volt szó akkoriban? ® Amikor az első tanulmánytervek elkészültek, több- mint 6 milliárd forintról volt szó. Az akkor kiszámított hiteligény alapján 3 milliárdra kapott a térség kormánygaranciát. A mostani számítások szerint a beruházás 4,4 milliárd forintba fog kerülni, mely összegből kétmilliárd a hitel, a többit az önkormányzatok és a lakosság adja majd össze, illetve a területfejlesztési alap is biztosít 1,3 milliárdot. □ Időközben létrejött az előkészítési munkák koordinálására és a későbbi lebonyolításra egy részvénytársaság, melynek ön lett az elnöke. 9 A kormányhatározat rögzíti, hogy a területfejlesztési alap tőkerészesedésként száll be a pénzzel, ugyanakkor azt is meghatározta ez a dokumentum, hogy a beruházásban részt vevő önkormányzatoknak - száz településről van itt szó - gazdasági társaságot kell létrehozni. így jött létre nyolc hónappal ezelőtt a Zemplén-Abaúj Közműfejlesztő és Szolgáltató Részvénytársaság. Ez az rt. végezte el például az egységes tanulmányterv-készítést, a terület hét tenderre történő felosztását... □ ...És írta ki a kivitelezésre a pályázatokat, melyek körül - legalábbis több helyen lehetett ilyesféle vélekedéssel találkozni - bonyodalmak adódtak. • Mindenekelőtt szeretnék leszögezni valamit: az rt. a közgyűlésén kialakított egy fontos elvet, amit sokan hajlandóak hamar elfelejteni. így néhány újságban is adódtak emiatt nézeteltérések. Ez az elv pedig az, hogy a hét tendert meg kell versenyeztetni, és a hét tenderhez tartozó települések polgármesterei döntenek, illetve adnak javaslatot arról, hogy ők mely céget szeretnék Magda Gábor Fotó: Laczó József látni térségükben vagy városukban mint kivitelezőt. Kétszáznál több pályázat érkezett be, melyeket egy erre a célra felkért informatikai társaság számítógépes értékelés alá vetett, hozzá kell tegyem, teljesen objektiven, mindenkitől függetlenül. Az ehhez szükséges értékelési szempontokat pedig az igazgatótanács hagyta jóvá. □ így aztán kialakult egy sorrend. Ezután döntöttek a polgármesterek arról, hogy ki, azaz mely cég legyen térségükben a kivitelező? 9 Igen, a kialakult sorrend alapján az első tíz pályázó nevét, címét kapták meg az érintett települések vezetői. Ezek a cégek az értékelés alapján pénzügyi, szakmai szempontból, valamint a referenciákat tekintve egyaránt alkalmasnak minősíttettek a munkák elvégzésére. Nos, e lista alapján választottak és döntöttek a polgármesterek, szerintem - az egész folyamatot tekintve - demokratikusan, talán kissé túl demokratikusan is. □ Önök az előkészítés egy korábbi szakaszában független szakértőket kértek fel, akik közül többen néhány későbbi, kivitelező cégnél érdekeltséggekkel rendelkeznek. Nem találja ezt furcsának ? 9 Nézze! A városokban annak idején különféle tanulmánytervek készültek, ezeket ösz- sze kellett hangolni ezeknek a független szakértőknek. De ők csak addig szakértettek, amíg a tendereket meg nem hirdettük! Egységes szempontokat adtunk ki a vállalkozóknak, ezek alapján kellett pályamunkáikat benyújtaniuk. Ezek ugyanúgy rendelkezésére álltak mind a külső pályázóknak, mind pedig a korábbi szakértőket érintő cégeknek. Tehát ilyen alapon mindenki egyenlő eséllyel tudott pályázni, senkinek semmiféle előnye nem volt és nem lehetett abból, hogy ő esetleg szakértőként is dolgozott. Hangsúlyoznám még azt, hogy a szakértők akkor íettek volna előnyben, ha az adott térségben csupán két-három polgár- mester döntötte volna el, hogy ki nyerjen. Ezzel szemben volt - mint példának okáért Encs - ahol negyven település vezetője döntött a kivitelezőt illetően. □ Akárhogyan is van, ilyen nagy pénzeknél, továbbá a jelenlegi gazdasági helyzetben, amikor olyan kevés a nagyberuházás, még a kisebbekhez is nagy harcok árán lehet hozzájutni, szóval ilyen gazdasági környezetben már a farkastörvények uralkodnak... Erős lobbyzás tapasztalható egyes üzleti körök részéről, ami ennél a beruházásnál is érzékelhető volt. Elég, ha csak azt említjük meg, hogy a zempléni gázfejlesztés ügye a parlamentbe is eljutott. 9 Torgyán József képviselő úr interpellálá- sát megelőzően újságcikkek is foglalkoztak — több alkalommal is — ezzel a beruházással. Egy-két újság nagyon sok alkalommal vetette fel, hogy nem rendjén mennek a beruházás körüli dolgok. Én erre azt tudom mondani, hogy valóban: ahol ilyen nagy összegű beruházásról van szó, ahol a több mint kétszáz pályázat közül csak hét lehet nyertes, elképzelhető, hogy azok, akik nem vehetnek részt a beruházás kivitelezésében, bizony megsértődnek. Ezután már csak vérmérséklet és adottságok kérdése, hogy erre ki hogyan reagál: vannak, akik enyhébben fejezik ki nemtetszésüket, s vannak, akik mögött esetleg politikai erők állnak, s eljutnak egészen a parlamentig. A parlamenti interpellációra egyébként Baja miniszter úr válaszolt, ugyanakkor - teljesen tisztázandó a helyzetet - elindított egy vizsgálatot a minisztériumon belül, illetve az Ipari Minisztériumon keresztül a Mól Rt. segítségével. Ezek még nem zárultak le. Mindenesetre megjegyezni kívánom, hogy adott esetben, ha valaki ezt a tenderkiírást vagy azok elbírálását nehezményezi, lehetősége lett volna a Versenyhivatalhoz fordulni. De ez egyetlen egyszer sem történt meg. Azt viszont, hogy mennyire fontos volt ez a beruházás egyes kivitelezőknek, az is mutatja, hogy a pályázatok benyújtási határidejének letelte után minden igazgatótanácsi tag lakására vittek még pályázati módosításokat, holott nyilvánvaló volt a számukra: ekkor már nem lehetett módosítani. □ Említette, hogy a vizsgálatok még nem zárultak le. Milyen eredményt vári 9 Már maga az interpellációra adott válasz megerősített bennünket abban, hogy itt nem történtek szabálysértések. A Mól esetében pedig azt kell mondanom, ha ez a cég érzékelne valamiféle szabálytalanságot, ha a beruházás körül nem találna mindent rendben, úgy bizonyára ő sem fog részt venni a beruházásban úgy, hogy kiépítse a gerincvezetéket Sárospatakig illetve Abaújkérig. □ A pénzeket már gyűjtik az önkormányzatok a lakosoktól, jóllehet a szükséges szerződéseket még nem írták alá. • Az Állami Fejlesztési Intézet támogatja a területfejlesztési alapból a beruházást, az erről szóló hivatalos levelet már hónapokkal ezelőtt megkaptuk. Addig viszont nem lehetett konkrét szerződést kötni, amíg nem láttuk, hogy mennyibe kerül az egyes térségek kivitelezése, továbbá, miként fog alakulni az anyagbeszállítási pályázatok végeredménye. Ezt mind összeadva jött ki az összköltség. Ez az összeg - a 4,4 milliárd forint - végül is egy alkudozás eredménye, melyben részt vettek az ÁFI, a Pénzügyminisztérium és a tárcaközi bizottság szakemberei is. Megszületett egy kompromisszum, ami alapján elkészült a szindikátusi szerződés, melyet a napokban fognak aláírni az illetékesek. U S ezután elkezdődhet a kivitelezés. 9 Április elsején kezdődik, amit persze, korántsem áprilisi tréfának szánunk... Ötven esztendeje tűnt el Raoul Wallenberg Stockholm (MTI) - Svédországban megemlékeztek arról, hogy ötven esztendeje, 1945. január 17-én nyomtalanul eltűnt Magyarországon Raoul Wallenberg, a budapesti svéd követség 32 éves diplomatája, aki zsidók tízezreit mentette meg az elhurcolástól és a biztos haláltól. Jóllehet Wallenberg sorsát fél évszázad elteltével is homály fedi, annyi mindenesetre feltételezhető, hogy a svéd diplomata budapesti működése és jó kapcsolatai az amerikaiakkal gyanússá tették őt a Budapestet elfoglaló szovjetek szemében. Ezt látszik alátámasztani, hogy a debreceni szovjet főparancsnokságra rendelték, Budapestről történt január 17-i elindulását követően azonban nyoma veszett. Az AFP visszaemlékezése szerint állítólag ezek voltak az utolsó szavai, amelyeket elindulása előtt barátaihoz intézett: „Nem tudom, hogy milyen minőségben megyek Debrecenbe, vendégként vagy fogolyként”. A francia hírügynökség a továbbiakban emlékeztet rá, hogy Wallenberget a szovjetek kémkedéssel vádolták és Nyikolaj Bulganyin védelmi miniszterhelyettes utasítására bebörtönözték. Ezzel végleg nyoma veszett. A szovjet hatóságok hivatalos verziója szerint a svéd diplomata két évre rá, 1947. július 17-én szívroham következtében elhunyt a moszkvai Lubjanka börtönben. A svéd kormány és a család ismételt érdeklődésére - miután a szovjet hatóságok egy évtizeden át makacsul azt állították, hogy semmit nem tudnak Wallenberg sorsáról - 1957-ben Andrej Gromiko akkori szovjet külügyminiszter azt állította, hogy Wallenberget Moszkvába szállították és ott 1947-ben elhunyt. Egyetlen bizonyítékul szovjet részről egy börtönorvos feljegyzését hozták fel, amelynek valódiságát azonban kezdettől fogva kétségbe vonták. Ennek ellenére - mutat rá a dpa német hírügynökség - a hetvenes és a nyolcvanas években egyre több, a Szovjetuniót megjárt egykori hadifogoly állította, hogy 1947 után találkozott Wallenberggel. 1989-ben Mihail Gorbacsov meghívta a svéd diplomata családtagjait Moszkvába és ott átadták nekik Wallenberg néhány, szovjet levéltárakban fellelt személyes tárgyát, köztük diplomata útlevelét. Úgyanakkor szovjet börtönök levéltáraiban végzett kutatások nyomán megállapították, hogy - a hivatalos szovjet állításokkal ellentétben - ezekben a börtönlevéltárakban soha nem végeztek alapos vizsgálatot. Azok közé, akik mind a mai napig kételkednek a Wallenberg sorsáról elhangzott szovjet kijelentésekben, tartozik a ma 81 esztendős Per Anger nyugalmazott svéd diplomata, a budapesti svéd követség egykori titkára, aki közvetlenül eltűnése előtt találkozott Wallenberggel. „Egyetlen pillanatra sem hiszem el a szovjet verziót. Raoult én fizikailag és erkölcsileg erősnek ismertem” - nyilatkozta az AFP-nek. Per Anger, aki gyermekkorától jóbarátságban volt Wallenberggel és együtt járt vele iskolába, megfogadta, hogy életét a Wallenberg-rejtély felderítésének szenteli. „Utoljára 1945. január 10-én láttam őt. Kettesben kerestünk fel egy SS tábornokot. Raoul - mint mindig - szürke öltönyét viselte. Azt mondtam neki, jobban tennénk, ha nem hívnánk fel ennyire a figyelmet magunkra. Ö azonban elutasította ezt. — Folytatnom kell - mondotta nekem Raoul” - emlékezett vissza Per Anger az AFP-nek adott nyilatkozatában. Legúj abban az Egyesült Államokban napvilágra került okmányok arra engednek következtetni, hogy kapcsolat állt fenn annak idején a svéd titkosszolgálat és magyar ellenálló csoportok között. Ezzel kapcsolatban a dpa washingtoni jelentése arra mutat rá, hogy a Wal- lenberg-kutatás a kortársak felkutatása mellett most azokra a pszichiátriai klinikákra összpontosít, amelyek az egykori Szovjetunióban börtönfeladatokat láttak el. Erre a célra komputer segítségével fényképet szerkesztettek, amelyeken Wallenberg olyannak látszik, mint amilyen ma lenne, ha élne. Amíg ugyanis nincs bizonyíték Wallenberg halálára, addig abból kell kiindulni, hogy még él - vélekednek e kutatás folytatói. Raoul Wallenberg holtteste ugyanis mindmáig nem került elő. A hajdani szovjet hatóságok állítása szerint elhamvasztották. A tragikus sorsú svéd diplomata életével eddig mintegy 40 könyv foglalkozott. Játék- és dokumentumfilmek és televíziós sorozatok nagy számát szentelték neki, anélkül, hogy eddig bárki is képes lett volna lezárni a Wallenberg-dossziét. Az 1912. augusztus 4-én született Raoul Wallenberg 82 éves lenne, ha élne. Anya gyermekével Bozsik István rajza
