Észak-Magyarország, 1995. január (51. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-04 / 3. szám

1995. Tanuár 4., Szerda Gazdaság ÉSZAIGMagyarország 7 A munkabér a munkaerő ára Üzletfeleik azt mondják ne legyenek drágábbak, különben... A magyar varrónő még mindig drágább, mint az ukrán Fotó: Farkas Maya Egy propagandista emlékére Ismét elveszített a sajtó egy munkatársat. Nedobai József bái- soha nem volt újságíró, de munkatársa volt az Észak-Ma- gyarországnak is. Mint ahogy a televíziónak, a rádiónak, az or­szágos és a helyi lapoknak egy­aránt. Segített nekünk. Nélkü­le az ózdi kohászatban csak bóklásztunk volna. O volt az, aki tájékoztatott, aki a kemen­céhez, a kohóhoz, az acélműhöz kísérte a hírlapírót, barát volt, kolléga. Meghalt. Valamivel több mint hatvan évet élt Nyugdíjasként élte meg a kohá­szat végét, de soha nem szakadt el a kohászattól. Vallotta volt: élete a hiteles tájékoztatás. Csa­ládja mellett mi, újságírók is fáj­dalommal emlékszünk róla. Nyugodj békében Jóska! Egy a tízezerhez változott a zloty Varsó (MTI) - Amint az várható volt, nem telt el némi zűrzavar nél­kül a lengyel pénzreform első napja, január 2-a sem. Az új zloty beveze­tése, amelyből egy ér 10 ezer régit, fokozatosan megy végbe, s az üzle­teket kötelezték arra, hogy január elsejétől minden árucikken tüntes­sék fel az árat mind az új, mind a két évig azzal párhuzamosan együtt létező régi zlotyban. Becslések sze­rint emiatt a boltok mintegy fele nem nyitott ki, mert az átárazást képtelenek voltak időben megolda­ni. A kasszáknál hosszú sorok kép­ződtek, mert a pénztárgépeket már átállították az új zlotyra, bár azok a forgalomban gyakorlatilag még nem léteznek, hiszen egész Lengye­lországban csak mintegy 600 bank­fiók kapott belőlük. Ugyancsak hosszú sorok alakultak ki a postákon. Az ügyfelek döntő többsége ugyanis régi zlotyban tün­tette fel befizetéseit és átutalásait - vagyis éppen tízezerszer annyit ké­szült befizetni, mint amennyit való­jában akart. Az új pénz megjelené­sét ugyanakkor óriási érdeklődés kíséri, s az emberek sorban állnak a bankokban, hogy hozzájussanak, és megcsodálhassák a korábbinál sok­kal szebb kivitelű bankókat, és az évtizedes szünet után megjelent fémpénzeket. Szakértők szerint az új zloty nagyobb mennyiségben csak január második felében kezd forgalomba kerülni. Németek az élen a turizmusban Madrid (MTI) - Tavaly is a néme­tek turistáskodtak a legtöbbet, és Európa volt a legtöbb utazás végcél­ja - áll a Idegenforgalmi Világszer­vezet éves mérlegében. Az ÁP-DJ ismertetése alapján 1993-hoz ké­pest 3 százalékkal nőtt a nemzetkö­zi idegenforgalom, 1 százalékkal gyorsabban, mint 1992 és 1993 összevetésében. Az előzetes adatok szerint összesen 528,4 millió külföldi utazást regiszt­ráltak a világon tavaly, az utasok 321 milliárd dollárt költöttek, s eb­ben az összegben nincs benne a köz­lekedési díj. Az európai országok 315 millió külföldit fogadtak, akik 153 milliárd dollárt költöttek föld­részünkön. Németországból 65,2 millió kiutazást jegyeztek fel, hét­százezerrel többet, mint 1993-batt. Ezzel Németország a „csúcstartó”. A tavalyi összes külföldre utazónak egyébként csaknem a 30 százaléka a hét legfejlettebb állam polgára. Japán és Kína kereskedelme Peking (MTI) - Tavaly majdnem egynegyedével nőtt Kína és Japán kereskedelme, s idén várhatóan elé­ri az 50 milliárd dollárt - jelentette az AP és az AFP a China Daily című pekingi lapra hivatkozva. A két or­szág árucseréje 1994 első 11 hónap­jában 23,9 százalékkal 40,43 milli­árd dollárra emelkedett. A kínai gazdasági reformok és a japán gaz­dasági megélénkülés folytatódásá­nak hatására idén a kereskedelem további jelentős növekedése várha­tó-írta a lap. A múlt évi áruforgalom 4,51 mil­liárd dolláros eredményezett Kí­nának, amelynek 22,47 milliárd dolláros japán importját csak 17,96 milliárd dolláros export el­lentételezte. Szarvas Dezső Miskolc (ÉM) - Két szabász és hat varrónő 1951-ben alapította meg a Miskolci Háziipari Szö­vetkezetei. S mert a szovjet piac korlátlan mennyiségben vásá­rolta a női konfekcióruhát, év­ről évre növekedett a létszám, a bedolgozói rendszerben műkö­dő szövetkezet rövidesen 1200 varrónőnek adott munkát. A csúcsra 1989-ben jutottak, ami­kor is 400 ezer darab kötöttárut és egymillió gyermekruhát szál­lítottak a keleti piacra. A biz­tonság, a stabil üzletmenet 1990-ig tartott, akkor kelet felé lehúzatott a roló, a szövetkezet piac, megrendelő nélkül ma­radt, s az összeomlás fenyeget­te. Váltani kellett, a lehető leg­gyorsabban.- A baljós előjelek már korábban megmutatkoztak - mondja Dukát Ferencné elnök, aki 1989-ben ke­rült a szövetkezet élére. - Nyugaton próbálkoztunk, kerestük a partne­reket, s gyorsan rá kellett jönnünk, hogy a bedolgozórendszerrel nincs semmi esélyünk, nem tudunk meg­felelni az ottani magas minőségi kö­vetelményeknek. Uj, korszerű gé­pek kellettek, telephelyek, ahol vé­gig kísérhető a termék útja a szabá­szattól a készáru csomagolásáig, Sátoraljaújhely (EM) - A hazai termelőüzemek közül ebben az évben a sátoraljaújhelyi Prec- Cast Öntödei Kft. kapta meg az EU-EFTA PHARE Magyar Mi­nőségi Díjat a kisvállalkozói ka­tegóriában. A cég az elmúlt év­ben mintegy kilencmillió már­ka árbevételt ért el. Az öt éve létrehozott százhatvan em­bert foglalkoztató társaság ma már olyan színvonalú minőségbiztosítási rendszerrel működik, amelyet leg­utóbb a Knorr Bremse fékberendezé­seket gyártó cég minősített és 92,5 százalékban kiválónak talált. A kft. fokozatosan fejlesztette minőségbiz­Budapest (MTI) - Januárban még nem változik a Szolidaritá­si Alapba fizetendő munkaadói járulék. Ennek összegét ugyan­is a decemberi munkabérek után számítják ki. Először a ja­nuári munkabérek után, febru­árban kell majd fizetniük a munkaadóknak a korábbi 5 szá­zalék helyett 4,2 százalékos já­rulékot. Mint ismeretes, a munkavállalói já­rulék mértéke nem változik, habár a munkanélküliség számainak ala­kulása lehetővé tenné ezt. Az Érde­kegyeztető Tanács plenáris ülésén a szakszervezetek felajánlották a 0,3 szállításáig. S mert anyagiakban nem dúskálhattunk, egyetlen lehe­tőség kínálkozott: az exportbóvító pályázat. Kettőt is készítettek ebből, végül is pénzhez jutottak, negyvenmillió forintért vásároltak korszerű, a technika élvonalába tartozó német gépeket. Aztán persze kellett még piac is. Nem volt könnyű az út, de a géppark, a bemutatott mintadara­bok meggyőzték a német, a svájci az olasz , a francia kereskedőket.- Most, már ott vagyunk az em­lített piacokon - mondja az elnök asszony - Igaz, csak bérmunkát végzünk a kintről hozott, illetve kapott alapanyagból, kellékekből. Más választásunk, lehetőségünk nincs, hiszen a hazai textilipar tel­jesen leépült, arra nem számítha­tunk.- Üzleti partnereink alkalman­ként tájékoztatót szoktak tartani - folytatja Dukátné. - Ilyenkor aztán elmondják igényeiket, vázolják el­képzeléseiket, s soha nem marad el a figyelmeztetés: legyünk olcsób­bak, csökkentsük költségeinket, különben nincs üzlet. És szépen té­telesen felsorolják: Magyarorszá­gon pillanatnyilag 1 márka 25 pfennig egy varrónő átlag órabére, a lengyelnek 1 márka 10, a szlovák­nak 0,95, a románnak 0,65, az uk­rán varrónő pedig 0,15 márka óra­bérért dolgozik. Választhatunk ­tosítási rendszerét, s átvette a német alapítócég munkamódszerét. Eddigi minősítéseinek eredménye alapján adta be pályázatát az EU-EFTA PHARE Magyai- Minőségi Díjra. Johannes Reissermayer, a cég német tulajdonosa elmondta: a nagy pontossági! alumíniumöntvé­nyeket gyártó társaság számára meghatározó a minőség, a nagyobb európai járműipari cégek ugyanis évente többször ellenőrzik. Éolya- matos a fejlesztés, a közelmúltban készült el üzemcsarnokuk, ahol me­legkamrás présöntógépeket helyez­tek üzembe. Itt alakították ki az új horganyöntödét, az olvasztómú- helyt és az utómegmunkáló részle­százalékos csökkentésnek megfele­lő összeget a közalkalmazotti bér­emelés részbeni finanszírozásához. Többek között az ebből adódó 3 mil­liárd forint is szükséges ahhoz, hogy a közalkalmazotti illetmény- rendszer A1 alapkategóriáját janu­ár 1-jétől 8000 forintról 8500 forint­ra emeljék. A költségvetés ennek köszön­hetően fizethet 12 milliárd forint helyett 9 milliárd forint munka­adói járulékot - a költségvetési in­tézmények után - a Szolidaritási Alapba. Idén a számítások szerint a Szolidaritási Alapba a munka­adók 39, a munkavállalók 18 mil­liárd forintot fizetnek be, és ehhez mondják -, vagy olcsóbbak leszünk, vagy máshová viszik a munkát. És egyáltalán nem érdekli őket, hogy nálunk szinte hónapról hónapra emelkednek a termelés költségei, drágább az áram, a gáz, a víz, ma­gasabb az adó, hogy mind nehezebb talpon maradni annak, aki termelő, aki árut állít elő. Hogy mennyi óra­bérért dolgozik egy német konfekci­óüzemben egy varrónő? Ott 15 és 20 márka közötti órabért kapnak, ezen alul nem lehet fizetni, már csak azért sem, mert hatékonyan műkö­dik az érdekképviselet, de azért sem, mert tizenöt márkán alul nem kapnak varrónőt. Nem véletlen te­hát, hogy egyre-másra záiják be ott a konfekcióüzemeket, s nyílnak az újak keleten, vagy virágzik a bér­munka, hiszen olcsó a munkaerő. Hogy ez rabszolgamunka, illetve szebben kifejezve négermunka? Az. De mint említettem: nincs más le­hetőségünk. Az elnök asszony szerint olyan, hogy magyar piac nem létezik. Il­letve létezik, de annak is ára van. Amit úgy hívnak, hogy adócsalás. Mert jönnek áruért a hazai kereske­dők, a butikosok, nem is kevesen, ám a feltétel az, hogy ne legyen számla, ne legyen nyoma az üzlet­nek. Ilyen feltételekkel pedig, egy immár jó hírű, pillanatnyilag kettő- száz embert foglalkoztató szövetke­zet nem köthet üzletet. get. Újabb CNC-megmunkálóköz- pontokat, öntőgépeket szándékoz­nak üzembe helyezni, s további 500 ezer márka értékű fejlesztési beru­házást terveznek. A cég újabb külföldi vásárlókra számít, többek között az AEG-re és a Siemensre, emiatt bővíteni kell a termelőkapacitásokat; megkezdik egy új üzemcsarnok építését is. A tervek szerint a Sátoraljaújhellyel szomszédos Nagymihályiban a Sie­mens cégnél is megjelenik majd a Prec-Cast beszállítóként. További szállításokat terveznek Kelet-Euró- pa országaiba, sikeres tárgyalások esetén újabb ötven dolgozónak tud­nak munkát adni. járul hozzá a költségvetés előbbiek­ben említett 9 milliárd forintos befi­zetése. Az összességében 66 milli­árd forint bevételhez járul hozzá a múlt évi többletből az idei évre át­vitt 20 milliárd forint. A 86 milliárd forintos keretösszegből egy korábbi elkötelezettség alapján 11 milliárd forintot kell átadni az aktív foglal­koztatáspolitikai célokat szolgáló Foglalkoztatási Alapnak. A fenn­maradó részből kell fedezni a mun­kanélküli járadékot, a pályakezdők segélyét, az előnyugdíjat, a végki­elégítések társadalombiztosítási já­rulékát, az útiköltség térítést, vala­mint az országos munkaügyi szer­vezet fenntartása. Minőségi díj az újhelyi öntödének Szolidaritás a Szolidaritási Alappal ÁLLÁSPONT Olcsóbb a forint Brackó István Az ünnepek színes kavalkádja után, no meg a 13. havi fizetés körüli hercehurca közepette szinte nem is számított hírérté­kűnek az az információ, mely szerint teg­nap ismét leértékelték a forintot. Nem va­gyunk a tízmillió vállalkozó, valutázó és bróker országa, ezért aztán többségünket jobban érdekli az, hogy mennyi lesz a vil­lanyszámla, a kenyér, a tej, a hús, a tö­megközlekedés... Pedig filléres gondjaink összefüggenek a nagy konstellációkkal, amelyek éppúgy tartalmazzák a gazdasá­gi egyensúlyra való igyekvést, mint a ha­tásosabb monetáris politikára való törek­vést, vagy a forint ésszerű leértékelését. Nemzeti valutánk kényszerű hígítása csak következmény. Következménye a tényle­ges állapotok reális számbevételének, s némi remény arra, hogy ez a roppant nyi­tott gazdaságú ország igazodjon a világ­folyamatokhoz. Mert nekünk diktálnak. Úgy kell manipulálnunk, hogy minél ke­vesebbet veszítsünk. Pillanatnyilag ugyanis az is erénynek számít, ha adóssá­gaink nem nőnek, ha generális helyzetünk nem rosszabbodik. Kontár kártyás módjá­ra mondhatjuk: null-szaldónál nyerők va­gyunk, mert pénz az ablakban... Kerekítve számolva az elmúlt egy év alatt a dollár tíz, a márka 12 forinttal lett drá­gább. Illetve ennyivel lett olcsóbb a forint. Pontosabban fogalmazva: millió dolog motiválja a jegybankot, illetve a kormányt, ha fizetőeszközét devalválja. Tavaly hét, az idén is legalább ennyi alkalommal ke­rül sor erre az akcióra. A mostani prognó­zis fikció, hiszen még csak január első nap­jait írjuk. Bejöhet valami jó kölcsön. Hozhatja jó eredményét a mezőgazdaság, s a remélt privatizáció. Az sem elképzelhetetlen, hogy meglódul a világgazdaság, s^ a re­cesszió morzsáiból nekünk is jut. így ta­lán mérsékelhető lesz a „zöldhasú" és a forint közötti paritás-arány... Addig is szol­gáljon vigaszul, hogy néhány szomszédos országban a híguló forint még mindig egyetemes fizetőeszközként szolgál. ^ÁRFOLYAMOK A tőzsdén 1995. január 3-án, és 4-én keres­kedési szünnap van. Hivatalos árfolyamok Érvényben: 1995. január 3. Valuta Deviza Pénznem Vétel Eladás Középárf. Angol font 173.90 177,38 175,69 AüszíriU dollar 8S.Ä9 86,19 66.7* Belga es lux. frank "348,46 355,38 351,33 Dán. karóim 1.6,22 16.58 18,39 Finn marka 23,37 23,83 23.61 Francia frank 20,76 21 18 2095 Holland forint 63,94 65.20 64,46 í> íom 171,34 174,60 1.73.6) Japan ven 111,37 113,57 112.31 Kanada) dollárt 7 79.62 81,40 SO.ßD Kuvaiti dinár 372.06 .579,30 375,48 Német marka 71.68 7 ' 78,05 72,20 Norvég korona 16.11 16,73 16.55 'cJTk; 68,56 69.96 69,31 Osztrák seliill. 10.18 10.38 10.26 portugál escudo* 69,65 7! .or> ... 70,35 Spanvol peseta* 84.25 85,97 85.19 8V1 84,85 86,SS 85,43 Svéd korona 14.88 15.18 15.09 PSA'-dölMrV?-;,' 111,52 113.66 412,53 ECU (KP) 136,11 138,83 137,51 A megadott számok 1 egységre értendők, forint­ban *: 100 egység, **: 1000 egység Kárpótlási jegyekről Budapest (ÉM) - A kárpótlási jegyek forgal­ma december 27. és 30. között alig negyedére esett vissza a megelőző héthez képest a Buda­pesti Értéktőzsdén. Árfolyamértéken számítva mindössze 25,45 millió forintot forgalmaztak a kárpótlá­sijegyekből a tőzsdén. Az üzletkötések száma a megelőző héten elért 140-nel szemben csak 73 volt. • Mit, hol mennyiért? - című rovatunk ma, sajnálatos módon elmarad. Az élelmiszert és vegyiárut árusító boltok túlnyomó többsége ugyanis az esztendő első napjait leltározással, no meg árazással töltötte. Természetesen a jö­vő héten közöljük: mi, hol, mennyibe kerül?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom