Észak-Magyarország, 1995. január (51. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-24 / 20. szám

10 A SZELLEM VILÁGA Katedra 1995. Tanuár 24«, Kedd JEGYZET Tanítóm Fecske Csaba / Életünk teli váratlan fordulatokkal, rejtett összefüggések irányítják sorsunkat. Ilonka néni gyerekkoromtól hatással volt rám anélkül, hogy személyesen találkoz­tunk volna. Két éve a Fókusz hasábjain ol­vastam özv. Mató Jánosné, Stépán Ilona nyugdíjas tanítónő emlékező cikkét pályá­járól. Ebben az írásban megemlítette a Já­nos vitéz egykori előadását a perkupái kul- túrházban. A színdarabot Ilonka néni ren­dezte, egykori tanítványai adták elő. So­rait olvasva nagyot dobbant a szívem: de hiszen azt a színdarabot én láttam! Simon tanító bácsi vittel minket megnézni, talán harmadikosok lehettünk. Tanító bácsi per­kupái volt, maga is bábáskodott az elő­adásszületésével, s Ilonka néni tanítványa volt valamikor. Ködszitálós, morcos téli estén fakarusszal mentünk át Szögligetről Perkupára. A kultúrházzsúfolásig megtelt, még a rozoga szekrény tetején is gyerekek csüngtek. A vaskályhában pattogva égett a tűz. A várakozás izgalmában kipirultak az arcok, csillogtak a szemek. Vártuk a csodát. Ami azon az estén ott a recsegő deszká- jú kis színpadon meg is történt. Életre szó­ló élményt kaptam a kérges kezű, sokol­dalú falusi legényektől, leányoktól. A cikk elolvasása után sebtiben levelet ír­tam Ilonka néninek. Pár nap múlva tele­fonált, aztán mikor legközelebb Miskolc­ra jött a fiáékhoz, személyesen is találkoz­tunk. Egy parkban beszélgettünk. Ilonka néni szavaiból hivatása szeretete áradt. A művészet szeretete, az emberek szerete­te. Az élet feltétel nélküli szeretete. Őszin­te csodálattal hallgattam. A hetvenegy éves nyugdíjas tanítónő kislányos rajon­gással beszélt nekem a pályájáról, egyko­ri tanítványairól, akiket figyelemmel kísért az iskola befejezése után is, név szerint sorolta őket. Kiderült, verseket ír, jelent is meg belőlük itt-ott. Önéletrajzával, fény­képekkel eßyütt néhányuk itt van a fió­komban. Őrzik Ilonka néni emlékét. Mert tavaly óta sajnos, már csak emléke él. Bennünk, akik ismertük őt. A tankerület hírei- A nemzetiségi, etnikai óvodai ellátáshoz, illetve kéttannyelvű oktatáshoz kiegészítő ál­lami hozzájárulás igényelhető az 1995. évi költségvetésről szóló 1994. évi CIV. törvény 3. számú mellékletének 15., valamint 23. pontja alapján. A kiegészítő hozzájárulás igénybe vé­telének feltételeit a jogszabály tartalmazza. Ezen feltételek meglétét a foglalkozási napló­val kell igazolni. Az ellátottak, illetve az okta- tottak számának meghatározásánál a statisz­tikában szereplő létszámadatokat veszik fi­gyelembe. A statisztika tanügyigazgatási alapokmánya: az óvodai felvételi és mulasztá­si napló, a beírási napló, a törzskönyv, a törzs­lap, a tanuló-nyilvántartó könyv, a foglalkozá­si napló. Az érdekelt intézmények az óvodai és áz általános iskolai programokat terjesszék fel jóváhagyásra a Művelődési és Közoktatási Mi­nisztérium Nemzetiségi és Etnikai Kisebbségi Főosztályára jóváhagyás végett. Ugyancsak a Művelődési Közlönyben lesz olvasható a 23. pontban tévesen közölt adatok módosítása is. Felhívjuk a figyelmet a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tör­vényt módosító 1994. évi LXIII. törvény X/A fejezetére, mely a kisebbségi önkormányzatok működéséről, feladat- és hatásköréről rendel­kezik. A Művelődési és Közoktatási Miniszté­rium, illetve a Nemzetiségi és Etnikai Kisebb­ségi Hivatal a kisebbségi önkormányzatok közoktatással összefüggő feladatairól a közel­jövőben tájékoztatót fog megjelentetni.- A gimnáziumok és a szakközépisko­lák igazgatóinak figyelmét felhívjuk arra, hogy az érettségi, érettségi-képesítő vizsgára való jelentkezés határideje - a gimnáziumi érettségi vizsgaszabályzat 6. paragrafus (2) bekezdé'se szerint - február 15. A Művelődési és Közoktatási Minisztéri­umtól kapott információ szerint a közeljövő­ben - várhatóan még február hónap elején - körlevélben fogják tájékoztatni a középiskolá­kat a vizsgák megszervezésével és lebonyolítá­sával kapcsolatos tennivalókról. Ezt különö­sen indokolttá teszik azok a változások, ame­lyeket az utóbbi időben megjelent jogszabá­lyok írnak elő. Elkészült a gimnáziumi érett­ségi vizsgaszabályzat és a szakközépiskolai érettségi-képesítő vizsgaszabályzat új, módo­sított változata, ennek mielőbbi megjelenteté­sét tervezi a Művelődési és Közoktatási Mi­nisztérium. A vizsgaszabályzatokat - megjele­nésük után - igyekeznek mielőbb eljuttatni valamennyi középiskolához. Észak-magyarországi Tankerületi Oktatásügyi Központ „Katedrán állni csodálatos dolog” Beszélgetés Kovács János Arany Katedra-díjas pedagógussal Kovács János Arany Katedra-díjas pedagógus Fotó: Fojtán László Miskolc (ÉM - M.L.) - A magyar kultúra napja alkalmából a mis­kolci városházán ez évben két városunkban élő pedagógusnak adták át eddigi munkájuk elis­meréseként az Arany Katedra­díjat. Egyikük Kovács János, aki pályáját villamosenergia­ipari technikusként kezdte, ere­deti szakmáját azonban hamar a katedrára cserélte. Harminc­öt éve, 1960-tól ugyanabban az iskolában - korábban a 101-es számú, mai nevén Szemere Ber­talan Gimnázium, Szakközépis­kola és Szakmunkásképző Inté­zetben - tanít. □ Furcsának tűnik, ha egy szakem­ber a termelőiparhói egyszer csak a „nemterpielő” szférába, az oktatásba kerül. Ön miért váltott, és egyálta­lán hogyan jegyezte el magát az is­kolával? - kérdeztük Kovács János Arany Katedra-díjas műszaki tanárt. • Ennek külön története van. Miu­tán a Bláthyban villamosipari tech­nikus képesítést szereztem, a Lenin Kohászati Műveknél helyezkedtem el. Történt egyszer, hogy egy úgyne­vezett primer-villamosgépet vizs­gáltunk be. Az egyébként igen ve­szélyes mérési folyamat a kívülálló szemében rendkívül szép látvány. Akkor járt. ott Kalas József, a 101-es szakiskola műszaki igazgatója, aki fölajánlotta, legyek iskolájuk szak­oktatója. Miután belekóstoltam a tanárkodásba, rájöttem, milyen cso­dálatos dolog a katedrán állni, így műszaki tanár képesítést szerez­tem a Budapesti Műszaki Egyetem villamosmérnöki karán. □ Az elmúlt évek alatt soha nem gon­dok arra, hogy visszatérjen az iparba? • Nem. Igaz, a ’80-as években rövid ideig nem tanítottam, mert elvállal­tam három megye szakfelügyelői megbízatását, de ez nem tartott so­káig. Irigyeltem azokat a kollégá­kat, akik nap mint nap kiállhatnak a gyerekek elé. Szakfelügyelóség ide, szakfelügyelőség oda, magam kértem, hogy hadd mehessek újra tanítani. Nem könnyű tantárgy a miénk. Az, aki még soha nem pró­bált gyerekekkel elvont fogalmakat megértetni, talán meg sem érti azt az örömöt, hogy megértik, amit az ember magyaráz nekik □ Egy szakma ismeretanyaga gyak­ran változik, és ezt a tananyagba is be kell építeni. Hogyan tudott lépést tartani a technika állandó fejlő­désével? • A folyamatos önképzés a kezde­tekben rendkívül sok időt vett el a szabadidőből. A tanítási óra ugyan a tanáré, de a gyerekek észreveszik, ha valaki nem naprakész. A tanítás kölcsönös követelményekre épül, azaz egy tanárnak nemcsak a diá­kokkal, hanem saját magával szem­ben is igényesnek kell lennie. A biz­tos tárgyi tudás mellett fontos az is, hogy képesek legyünk megteremte­ni azt, hogy diákjaink egyszerre lé­legezzenek velünk. Mindennek, amit mondunk, súlya van. Hatvan­éves leszek jövőre, és úgy érzem, mára kissé elfáradtam. Évtizede­kig műszaki könyvekkel keltem és feküdtem, most szeretném félreten­ni ezeket, hogy az irodalomra is több időm jusson. És persze az uno­kákkal is többet szeretnék focizni, kirándulni. □ Mely időkre emlékszik vissza leg­szívesebben? • Talán annak a régi tanári szobá­nak bensőséges hangulatára, amely az iskola egykori épületében, a Sza­bó Lajos utcában volt. Általános jó­kedvvel teltek a napok, viccelőd­tünk, ékelődtünk egymással, a sakktábla pedig mindig ott állt az asztalon. Á mai Szemerében már túl sokan vagyunk, így ez a hangu­lat ma már csak a gyakran emlege­tett múlthoz tartozik. Kissé eltávo­lodtunk egymástól. Amikor a ’80-as években átköltöztünk az avasi új is­kolába, talán szerénytelenség nél­kül állíthatom, hogy oroszlánré­szem volt a mérőlaborok kialakítá­sában, azok műszaki berendezésé­ben. Ez ahhoz az akkori új tan­tárgyhoz - a villamos műszerek és mérésekhez - kapcsolódik, amelyet azóta, tizenöt éve tanítok. Annak idején részt vettem a tárgy tanter­vének elkészítésében, a tananyag felosztásában is. Szakfelügyelőként tapasztalataimmal más iskoláknál is segédkeztem a színvonalasabb oktatómunka megszervezésében. Az új számítástechnikai laborok ki­alakításába azonban már nemigen kapcsolódtam be. Jól megcsinálták azt a fiatalabb kollégák. □ Jövőre nyugdíjba megy... • Ha lenne még időm, ami nincs, akkor még újabb, még modernebb mérőlaborokat hoznék létre. Persze, ehhez sok pénzre lenne szükség. A valóságban azonban mégsem a pénz a legfontosabb, hanem egy kö­zösség buzgalma, amely a szent cél érdekében előbbre viszi a dolgokat. Ebben rejlik számomra a bölcses­ség. Egy tantárgy szeretete segíti annak továbbfejlődését. Vannak fi­atal kollégák, akik a még igénye­sebb oktatás érdekében lelkesedés­sel, újabb és újabb ötletekkel ezt bi­zonyára az elkövetkezendő években el is fogják érni. „Az én iskolám nagyon szép” Ahogy Csiger Viktória miskolci lll/E osztályos tanuló látja Fecske Csaba □ Viki, mesélj nekem kicsit a sulid­ról, milyen ott? • Az én iskolám nagyon szép, tisz­ták a termek, szép képek vannak a falon, aranyosak a tanár nénik és a tanár bácsik. Az osztályfőnököm Oláh Ferencné, Zsóka néni. Szere­tem őt, mert olyan aranyos, akár­mit kérdezünk tőle, mindig meg­mondja nekünk. Én vagyok az osz­tálybizalmi. Az én szavam annyit ér, mint a tanár nénié. Mindenkitől megkérdezem, miért nem csinálta meg a házit, miért hangoskodik, mi­ért szemetel. Aki nem hallgat rám, azt felírom vagy megmondom. □ Volt már ilyen? • Egyszer igen, egy fiút megmond­tam, mert hiába szóltam rá, csak szemetelt tovább. Nagyon rossz fiú, olyan nagynak hiszi magát, pedig nem is az, csak rossz. Visszabeszél a tanár néninek is, nem érdekli, ha egyest kap, vagy beírnak neki az üzenőbe. A többi fiú is elég rossz, szeretnek verekedni, meghúzzák a lányok haját. A lányokkal jobban ki lehet jönni. □ Szeretsz iskolába, járni? • Néha igen, néha nem. Amikor azt mondja tanár néni, hogy kirándulni megyünk, az jó, de ha mégse me­gyünk, az nem jó. □ Van barátnőd az osztályban? • Igen, az Ádám Orsi, vele szoktam a legtöbbet játszani, vele sohasem veszekszem, ő sose mondja miért adtál neki, vagy ha nem adok, jaj, miért nem adtál, ő nem mond ilye­neket. □ És hogy állsz a fiákkal? • Néha olyan undokok tudnak lenni, lökdösnek, bogánccsal dobálnak, olyan­kor nem szeretem őket Még Ádi a leg­rendesebb, de ő se egy angyal. □ A kedvenc tantárgyad? • A magyar. Szeretek olvasni, Weö­res Sándort főleg. Nagyon sok ver­sét ismerem, ő írta a legszebbeket. □ Mesék? Grimm, Andersen, Bene­dek Elek, Móra? • Andersentől olvastam már a Walt Disney-s könyvben. Rajzfilmen is láttam. Az a legjobb, a rajzfilm. A százegy kiskutya például. □ Testvéreid vannak? • Angéla tizennyolc éves, negyedi­kes, Hajni másodikos szakközépis­kolás. Töpinek csúfolnak, ezért ha­ragszom, én nem csúfolom őket, pe­dig én is megtehetném. Ki nem áll­hatom, amikor azt mondják, Töpi, hozd ide ezt, Töpi, csináld meg azt, de ha azt mondják, Töpi, légy szíves hozd ide az újságot, vagy légy szíves kapcsold be a tévét, szívesen megte­szem, amire kémek. Ha kedvesek, akkor nem haragszom, akkor se, ha csúfolnak. □ Ha sok pénzed lenne, mit vennél rajta? • Először is szép ruhát, hogyha el­megyünk valahová, szép legyek. Az­tán vennék könyveket, magnót. Vennék egy szép kertes házat, ott Axel, a Hajni kutyája is velünk lak­hatna. Mert most nagyiéknál van Szirmán. Mi bérházban lakunk. Apa azt mondja, bérházba nem való kutya. □ Szeretnél gazdag lenni? • Igen. □ Szerinted ki a gazdag? • Aki nyer a lottón és sok pénze van, mindent megvehet, amit akar. □ Mi leszel, ha nagy leszel? • Cukrász vagy állatorvos. Ha ker­tes házban fogok majd lakni, lesz sok állatom, és ha megbetegszik va­lamelyik, nem kell orvost hívni, mert én meggyógyítom. A barátaim állatait is meggyógyítom. í} Mi a kedvenc állatod? • A kutya és a ló. A kutya hasznos állat. Ha betörő .jön, megakadályoz­za, hogy bejöjjön. A ló is hasznos ál­lat, lehet lovagolni rajta. Ha kertes házban laknék, lenne fű az udvaron és a kertben a lovamnak. Amikor szülinapom van, az Angéla kereszt­mamája elvisz minket Görömbölyre a Lovasiskolába, ott lovagolni is szoktunk. Grétyn már sokszor lova­goltam, először egy kicsit féltem, de aztán már nem féltem, megismert. De Grétyt már elvitték másik Lo­vasiskolába. Amikor megtudtam, sírtam, el se búcsúzhattam tőle. Mostanában a Matyin lovagolok, őt is szeretem, de Grétyt azért sajná­lom. Érdekes, senki se tudja hová vitték, ha megmondanák, elmen­nék meglátogatni. De nem mond­ják, mert nem tudják. □ Viki, milyen emberek a szüleid? • Kedvesek, mindent megtesznek, hogy nekem jó legyen. U És te is mindent megteszel, hogy a kedvükben járj? • Azt hiszem, igen, mert jó tanuló vagyok. Elsőben és másodikban is kitűnő voltam. Megpróbálok most, harmadikban is az lenni, mert ók annak nagyon örülnek. A megyei Pedagógiai és Közművelődési Intézet információi A pályázati kiírásnak megfele­lően február 1-től lépnek életbe az új szaktanácsadói megbízások. A beérkezett programokat 1994. de­cember 14-i ülésén bírálta el a Bor- sod-Abaúj-Zemplén Megyei Pedagó­giai és Közművelődési Intézet mel­lett működő kuratórium. A kurató­rium tagjai: Bujdos Jánosné óvoda­vezető; Csáki Imre megyei művelő­dési osztályvezető; Hanis Béláné a MPKI igazgatója; Környey László Miskolc város művelődési osztály- vezetője; Kulcsár Albert általános iskolai igazgató; Lénárt Béla az ön- kormányzatok művelődési bizottsá­gainak képviselője; Takács Márta igazgató. A szaktanácsadói listát az intézet a Művelődési Közlönyben is közzéteszi, illetve megjelentette a Hírlánc januári számában. A Megyei Pedagógiai és Közmű­velődési Intézet továbbra is vál­lalja önkormányzatok felkérésére vezetői pályázatok, intézményi be­számolók, intézményi pedagógiai programok véleményezését. A Nemzeti alaptanterv terveze­tét valamennyi iskolához eljuttatta a Megyei Pedagógiai és Közművelő­dési Intézet. A dokumentumról ké­szült véleményt minden intézmény­től március 15-ig várják, hogy összesítés után eljuttathassuk az MKM-hez. Az összegzést a Megyei Pedagógiai és Közművelődési Inté­zet részéről Bállá Árpád igazgató- helyettes koordinálja, aki esetleges kérdésekre telefonon, írásban vagy személyesen is válaszol. A kiadott versenynaptár szerint megkezdődtek az általános és kö­zépiskolai versenyek. A korábbi évekhez hasonlóan az idén is több ezer fiatal méri össze tudását a kü­lönböző fórumokon. A versenyek ál­lásáról a Hírlánc, a Megyei Pedagó­giai és Közművelődési Intézet infor­mációs lapja folyamatosan értesíti az iskolákat. Az OKTV H. fordulóját ebben a tanévben a miskolci Kossuth Lajos Gimnázium és Pedagógiai Szakkö­zépiskolában (3525 Miskolc, Dayka Gábor u. 4.) rendezik. Kérik, hogy az érdekelt tanulók a Művelődési Közlönyben megadott kezdési idő­pont előtt fél árával jelentkezzenek az intézményben. A magyar kultúra napja alkal­mából pályázatot hirdet a Kölcsey Ferenc Olvasókör és az Országos Közoktatási Szolgáltató Iroda - a Bőd Péter Társaság támogatásával - 12-18 éves tanulók részére. Pályázati címek 12 évesek részére: Ki az a magyar regényhős, akivel szívesen találkoznék?; 14 évesek ré­szére: Melyik magyar író drámájá­ban szerepelnék szívesen?; 16 éve­sek részére: Kölcseyt olvasok (Egy Kölcsey-mű elemzése) vagy Melyik verset választanám himnuszunk szövegének, ha Kölcsey nem írta volna meg művét?; Bármelyik kor­osztály részére: Himnusz minden időben (Hogyan készítettük elő, ho­gyan ünnepeltük meg a magyar kultúra napját osztályommal, isko­lámmal vagy más közösséggel?) A pályázat terjedelme: 5-8 oldal. Beküldési határidő: 1995. február 10. Postacím: Országos Közoktatási Szolgáltató Iroda (Magyar kultúra napja) 1399 Budapest, Pfi: 701/432. Eredményhirdetés: március 15. Iskolabál Miskolc (ÉM) - Az Andrássy Gyula Műszaki Középiskola - a Diákön­kormányzat szervezésében - febru­ár 24-én iskolabált rendez a Diós­győri Vasas Bartók Béla Művelődé­si Házban. A Diákönkormányzat szűkös anyagi lehetőségei azonban nem teszik lehetővé a bál sikeres megrendezését, ezért szponzorok segítségét kérik. Mind anyagi, mind tárgyi (technikai eszközök, beren­dezések biztosítása, különböző ter­mékek jutalmazásra történő fela­jánlása) segítséget örömmel fogad­nak. Vátják a régi gépiparisták se­gítségét is! További felvilágosítást Szabó Dezső pedagógus tud adni a segítő szándékú személyeknek, cé­geknek. ll, If I», (Pj If. If If If If If I« I',I k !’; I'j I’, P, I'j l{(

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom