Észak-Magyarország, 1995. január (51. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-24 / 20. szám

Máté nem akar miniszter lenni Budapest (MTI) - Sem most, sem a jövőben nem kívánok kormányzati szerepet vállalni - közölte Máté László, a Magyar Szocialista Párt alelnöke azután, hogy több napilap­ban is találgatások jelentek meg esetleges privatizációs minisztersé­gével kapcsolatosan. Máté László elmondta, hogy jelenlegi politikai tisztségét, az alelnökséget is társa­dalmi munkában látja el. Fő állás­ban vállalkozó, ezen pedig nem áll szándékában változtatni. 1995- Tanuár 24-, „Módos Márton eljárása etikátlan” Budapest (MTI) - Az SZDSZ Kül­ügyi Titkársága etikátlannak és a diplomáciai gyakorlatban szokat­lannak tartja a Fidesz külügyi ta­nácsadója, Módos Márton eljárását, hogy a Liberális Internacionálé bel­fasti tanácskozásának egy zártkörű programján angol nyelven elhang­zottakat a saját értelmezésében tár­ta a nyilvánosság elé - derül ki ab­ból a közleményből, amelyet a tit­kárság hétfőn hozott nyilvánosság­ra. A fiataldemokraták tanácsadó­jának eljárását azért is furcsállja az SZDSZ, mert - mint a közlemény­ben áll - Módos Márton a megbe­szélés adott szakaszában jelen sem volt, az elmondottakat csak a Fi­desz ott jelenlévő elnökétől, Orbán Viktortól hallhatta. A szállodaszövetség és a HungarHotels Budapest (MTI) - A Magyar Szál­lodaszövetség egyelőre még nem ka­pott hivatalos felkérést, hogy ve­gyen részt a HungarHotels szállo­dalánc privatizációjának előkészíté­sében - nyilatkozott Kovács István, a szövetség elnöke hétfőn. Termé­szetesen tudnak arról, hogy az ÁVÜ-vel közösen a szövetség is részt vesz a program kidolgozásá­ban. Egyelőre azonban még nem döntöttek arról, hogy javaslatukat, koncepciójukat milyen formában készítik cl. Annyi bizonyos, hogy az elképzelések kidolgozásához időre van szükség, és így várhatóan kö­rülbelül egy hónap múlva tudnak konstruktív javaslattal előállni. Lopni próbált a postán Miskolc (ÉM) - Tegnap este Mis­kolcon, a Kiss tábornok utcai 10. sz. postán egy férfi benyúlt a pénztár­ablakon, és ki akarta kapni a postai alkalmazott kezéből a pénzköteget. Miután ez nem sikerült neki, elme­nekült. A rendőrség perceken belül lezárta a környéket, a lopási kísér­let elkövetőjének keresése lapzárta­kor még tartott. Mozaik Kuncze Gábor belügyminiszter 1995. január 23-i hatállyal Nyíri Sándort, a minisztérium főtanácso­sát kinevezte a tárca rendészeti he­lyettes államtitkárává. Ötvenegy éves korában, január 22-én, vasárnap váratlanul elhunyt Barta Gábor történész, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem tanszékvezető docense - hozta nyil­vánosságra hétfőn az MTA Törté­nettudományi Intézete. A világkiállítás elmaradásából származó kárának megtérítésére keresetet nyújtott be a Fővárosi Bí­rósághoz az Expo 96 Kft. ellen a sze­gedi KÉSZ Kft. A kft. kárigénye 2,4 milliárd forint. A határon túli magyar katoliku­sok lelki gondozásának segítése és magyarságtudatuk megőrzésének támogatása a célja a szombaton alakult Szent László Társulatnak. Magyarország történetében még nemigen volt példa ilyen szer­vezet létrejöttére - jelentette ki Horn Gyula miniszterelnök a Gyer­mek- és Ifjúsági Érdekegyeztető Ta­nács hétfői, budapesti alakuló ülé­sén megtartott beszédében. Megnyitotta első magyarországi kereskedelmi képviseletét a legna­gyobb német rehabilitációseszköz- gyár, a Meyra. A cég egyedülálló vá­lasztékban kínál a testi higiénét és i az életvitelt könnyítő eszközöket. Kedd Hírek - Tudósítások ÉSZAK'Magyarország 3 Az RMDSZ a tárgyalások fókuszában Aggodalom a szlovákiai és romániai magyar kisebbség miatt Duray Miklós fontosnak tartotta, hogy együtt hívták meg a pártokat Budapest (MTI) - Tegnap Tabaj- di Csaba, a Miniszterelnöki Hi­vatal politikai államtitkára fo­gadta a Viorel Hrebenciuc ro­mán kormányfőtitkár által ve­zetett delegációt. Gál Zoltánnál, az Országgyűlés elnökénél, va­lamint az FKGP és a Fidesz ve­zetőinél szlovákiai magyarok küldöttsége járt. A magyar-román alapszerződés ki­sebbségvédelmi vonatkozásainak áttekintése mellett megkerülhetet­len, hogy az RMDSZ körül kialakult fenyegetettségi állapot legyen a tár­gyalások központi témája - mondta Tabajdi Csaba, á Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára a Viorel Hrebenciuc román kormány- főtitkár vezetette delegációval foly­tatott megbeszélését megelőzően hétfőn a Parlamentben. Az elmúlt napok fejleményei után különösebb előzetes optimiz­musra nem lát okot, és nagyon ne­héz, bonyolult tárgyalásokra szá­mít. Hangsúlyozta: a találkozó célja az, hogy a magas rangú román poli­tikus megvilágítsa, mi az, ami a magyar kisebbségekkel kapcsolatos román kormány- és egyéb nyilatko­zatok mögött van, és mit is takar­nak e nyilatkozatok. Tabajdi véle­ménye szerint ahhoz, hogy az alap- szerződés ügyében előreléphes­sünk, elengedhetetlenül szükséges, hogy a magyar kormány tisztán lás­son ezekben a kérdésekben. * A magyar kormánynak szuverén módon kell meghatároznia politiká­ját, de ennek során ki kell kérnie a határon túli magyarság legitim szervezeteinek véleményét is - je­lentette ki Gál Zoltán, az Or­szággyűlés elnöke hétfőn azután a több mint kétórás megbeszélés után, amelyet 17 szlovákiai magyar parlamenti képviselővel folytatott. István József FKGP-alelnök hét­fő délután felajánlotta pártja és frakciója segítségét a szlovákiai ma­gyar pártok vezetőinek, Duray Mik­lósnak, a szlovákiai Együttélés Mozgalom elnökének, Bugár Bélá­nak, a Magyar Kereszténydemokra­ta Mozgalom elnökének és A. Nagy Lászlónak, a Magyar Polgári Párt elnökének. A kisgazda politikusnak az volt a benyomása, hogy a szlová­kai magyarság a megmaradásáért küzd, és a napokban jóváhagyott pozsonyi kormányprogram az egy­séges nemzetállam megteremtését szolgálja. A szlovákiai magyar pártok ve­zetői ezt követően megbeszélést folytattak Szájer Józseffel, a Fidesz frakcióvezetőjével, valamint a fia­taldemokrata képviselőcsoport né­hány tagjával. A tárgyaláson mind­két fél aggodalmának adott hangot amiatt, hogy a szlovák kormány- program elfogadása nyomán romla­ni fog a szlovákiai magyarok helyze­te. Mint Szájer József fogalmazott: ez a most sorra kerülő magyar- szlovák kormányfői találkozó miatt sem jó fejlemény. Februárban újra indul a durvahengermű Mintegy 1 60 embert foglalkoztat az Ózdi Hengermű Kft. Ózd (EM - I.S.) - Volt egyszer egy Peko Acélipari Művek. Lesz be­lőle Ózdi Hengermű Kft. Csak­nem pontosan két hónappal ezelőtt - 1994. november 22-én - munkásgyűlésen jelentették be Ózdon a Peko Acélipari Művek megszűnését. Petrenkó János gyártulajdonos ott és akkor több alkalommal is hang­súlyozta: hiába fordult segítségért a kormányfőhöz, az illetékes minisz­tériumokhoz, segélykiáltásai rend­re süket fülekre találtak, nem ma­radt más választása. Cége azonban - természetesen már más tulajdo­nos alatt - februárban újjá éled. A Peko név azonban felejtódik. A miskolci drótgyár megvásárlá­sával reflektorfénybe került Metal- trade Hungária Kft. - a részvények meghatározó százaléka szlovák tu­lajdonban van - Ózdon is előtérbe került. Igaz, nem jó szándékából, muszájból. Petrenkó János tudniil­lik több hitelezőnek tartozott, közü­lük az egyik legnagyobb volt a Me- taltrade Hungária. A társaság a ne­ki járó - mintegy 170 millió forint­nyi - Peko féle adósság fejében ju­tott az Ózdi Kohászati Üzemek egy­kori durvahengermúvéhez, a Peko Acélipari Művek termelőeszközei­hez. A céget Ózdi Hengermű (OHM) Kft.-re keresztelték. Egyébként a termelés a novem­beri munkásgyűlés óta szünetel a hengersorokon, ám mint Luterán László, a Metaltrade ügyvezetője új­ságíróknak nyilatkozva elmondot­ta: már nem sokáig. Február elején mintegy százhatvan emberrel - a Peko üzem ennek kétszeresét fog­lalkoztatta - újra indítja a hen­gersort. Tervei szerint havonta 3200-4500 tonna termék hagyhatná el az üzemet, a hengerelt áru két­harmada külföldön találna piacra. Az alapanyagot Diósgyőrből szerzik be, de ha szükséges, importálnak is. KDNP: nevető harmadik lehet a befutó Budapest (MTI) - Az ideiglenesen és titkosan működő jelölőbizottság hétfőn összegezte a KDNP új elnök­ségére tett személyi javaslatokat. Mint ismeretes, január 28-29-én tartja a Kereszténydemokrata Nép­párt tisztújító országos választmá­nyi ülését, amelyen az új alapsza­bály elfogadása után a küldöttek új elnökséget is választanak. A jelölő­bizottság elnöke nem erősítette meg, de nem is cáfolta az előzetes információkat, miszerint az elnölü posztért ketten indulnak: Súiján László, a jelenlegi elnök és Giczy György alelnök. Értesülések szerint Csenger-Zalán Attila jelenlegi el­nökhelyettes is esélyes lehet az el­nöki posztra. Az országos választ­mány küldöttei közül többen ugyan­is úgy vélik: Surján László és Giczy György közötti mély személyes el­lentétet csak egy harmadik jelölt tudja ellensúlyozni.- Az elnökjelölést a választmány is befolyásolhatja, hiszen joga van jelölni. Az új alapszabály-tervezet egyébként a jelenlegi 20 százalék­nál magasabban állapítja majd meg a szükséges támogatás mértékét - tette hozzá Kovács K. Zoltán, aki azt is elmondta: a jelölőbizottságot a választmánynak is meg kell erősí­tenie, és csak ezután, az elfogadott alapszabály ismeretében állíthatja össze a végleges listát. Az alapszabály-tervezet egyik leglényegesebb módosítása: ketté­válik az elnöki funkció, egy, a párt politikáját reprezentáló elnökre és a napi ügyeket vivő ügyvezető-elnök­re, vagy elnökhelyettesre. Ez utóbbi funkcióra is ketten „pályáznak”: La­torcai János, jelenlegi alelnök és Füzessy Tibor, a párt parlamenti frakciójának vezetője. A szombaton tíz órakor a MOM Művelődési Házában kezdődő két­napos ülésen csak a pártelnöki be­számoló lesz nyilvános, ezt követő­en a választmány zárt ülésen foly­tatja munkáját. Az új elnökség elő­reláthatólag vasárnap délután tart saj tótáj ékoz tatót. Fidesz-intelem, hét végén értékelés Budapest (MTI) - A Fidesz óva in­ti a kormányt, hogy Bős-Nagyma­ros ügyében a dunakiliti tározó fel­töltése, illetve a fenékküszöb meg­építése mellett kötelezze el magát a Meciar látogatás alkalmával - hangsúlyozta Illés Zoltán a Fidesz alelnöke, a párt hétfői elnökségi ülésének szünetében. Ugyanis a kormányhoz közel álló körökből, il­letve külföldi információkból arról értesült a Fidesz, hogy a kabinet az említett megoldást fogja választani. Ha ez megtörténik, akkor a fiatal­demokraták a környezetvédelmi mozgalmakkal összefogva komo­lyabb lépésre szánják el magukat. Bős-Nagymaros kérdéséről a Fi­desz egyébként tárgyalni kíván az MDF-fel a január 26-án esedékes pártelnöki találkozó keretében. Elhangzott: január 28-án és 29-én frakcióhétvégét rendez a Fidesz. Az eseményen elemzik a jelenlegi poli­tikai helyzetet és a kormányzat pri­vatizációs elképzeléseit. Új törvények csak EU-normák szerint Budapest (ISB - HM) - Az Euró­pába vezető út hosszú, a megér­kezésig még sok követelmény­nek kell megfelelni. Talán így foglalható össze a hétfői, Nyi­tott tárcák elnevezésű parla­menti sajtótájékoztató. Ezúttal a fő téma Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozását előkészítő jogharmonizációs prog­ram volt. Az Európai Közösséghez való csatlakozás egyik igen jelentős, elsődleges feltétele a nemzeti jog­rendszer hozzáigazítása a közössé­gihez. Kecskés László, az Igazság­ügyi Minisztérium helyettes állam­titkára példaként a spanyolokat említette, akiknek a csatlakozás fel­tételeként 30 ezer oldalnyi joganya­got kellett átdolgozni. A magyar jog­harmonizációs feladat ennél sokkal bővebb lesz - jelezte, és elmondta azt is, hogy tulajdonképpen a ma­gyar jogrendszer 1968 óta moderni­zálódik, igaz nagyon lassan. A kormány január 12-i határoza­tának lényege, hogy az összekap­csolta a jogalkotás, és a jogharmoni­záció programját, melynek végre­hajtásáért az igazságügy-minisz­tert tette felelőssé. Ez azt jelenti, hogy ezentúl az új törvények, és mó­dosítások meghozatalakor kötelező figyelembe venni az európai nor­mákat. Pataki István, a Külügyminisz­térium helyettes államtitkára töb­bek között jelezte azt is, a csatlakoz­ni kívánó államok számára össze­állítandó, a jogharmonizációhoz ajánlásokat tartalmazó úgyneve­zett „fehér könyv” megalkotásában a magyar fél szeretne részt venni. Az Ipari és Kereskedelmi Mi­nisztérium jelezte, az EU-tagságot az évezred fordulójára képzeli el, egy olyan, mintegy 10 éves átmene­ti időszak biztosításával, mely alatt hazánk felmentést kapna több kö­vetelmény teljesítése alól. ÉT-ülés: vita volt, megyegyezés nem Budapest (MTI) - Nem sikerült megállapod­ni kora délutánig az Érdekegyeztető Tanács hétfői plenáris ülésén a Munka törvénykönyv túlmunkára vonatkozó módosításairól. A tervezett változtatás a munkaadóknak lenne fontos. A vitára bocsátott elképzelés sze­rint a jelenleg érvényes nyolc hét helyett há­rom hónap átlagában kellene biztosítani az egyenlőtlen munkaidő-beosztásnál a napi nyolcórás munkaidőt. A Munka törvényköny­ve ilyen irányú módosítását, illetve az átlag számításának idejét a kormány elfogadta, a munkaadói oldal kevésnek találta, a munka- vállalói oldal pedig soknak. A munkaadói oldal a Munka törvénykönyvének vonatkozásában minimálisan négy hónapos, a kollektív szerző­déseket illetően pedig hat hónapos átlagot ja­vasolt. A munkavállalók a négy hónapos átlag törvényi rögzítését még tárgyalási alapnak sem fogadták el. Az évente elrendelhető túlmunka mennyi­ségénél szintén távol álltak egymástól az ál­láspontok. A kormány szerint a Munka tör­vénykönyvében ugyan fent kellene tartam az évente felhasználható 144 órás túlmunka ma­ximumot, de a kollektív szerződésekben a fe­lek a jelenlegi 200 óránál több, maximum 300 óra túlmunkában is megegyezhetnének. A munkaadók szerint ez kevés, és a törvényben legalább 200 órás elrendelhető túlmunkát kí­vántak elérni, fenntartva igényüket a kollek­tív szerződésben elérhető 300 órára. A munka- vállalók a jelenlegi szabályozáson nem hajlan­dók változtatni. Hatpárti nyilatkozat az RMDSZ támadása miatt Budapest (MTI) - A magyar törvényhozás hat pártja hétfőn közös nyilatkozatban fejezte ki megdöbbenését és aggodalmát az RMDSZ politikáját és státusát illető romániai nyilat ko­zatok miatt. A hat párt képviselői sajtótájé­koztatójukon elmondták, hogy az RMDSZ po­litikai és jogvédelmi céljait megalapozottnak és támogatandónak fogadták el, és annak te­kintik jelenleg is. E célokat áttekinthető, egyértelmű programok és törvényjavaslatok rögzítik, amelyek összhangban állnak a jogál­lamiság követelményeivel, a vonatkozó nem­zetközi normákkal, beleértve az Európa Ta­nács Önkormányzati Chartáját, amelynek aláírásával Romáma kötelezettségeket vállalt. Egyes szélsőséges romániai sajtóorgánumok és politikusok részéről azonban gyanakvás és gyanúsítgatás, minősíthetetlen vádaskodás volt a válasz. A hat párt sajnálattal vette tudo­másul, hogy e kampányhoz most csatlakoztak felelős román állami és kormánytényezők is. Felfüggesztett kisgazdák Hajdú-Biharban Debrecen (MTI) - A Független Kisgazdapárt országos elnöksége felfüggesztette hivatalából a párt hajdú-bihari vezetőit. A pártalkotmány szerint az országos elnökség tisztújítását kö­vető 60 napon belül valamennyi megyei szer­vezetben meg kellett volna választani az új ve­zetőséget. Hajdú-Biharban ez két alkalommal is eredménytelen volt, és mivel a határidő le­járt, következett a felfüggesztés. Kapronczi Mihály országgyűlési képviselő továbbra is a szervezet elnökének tekinti ma­gát. Szerinte megismétlődött az 1993-as eset, amikor az országos pártvezetés megpróbálta őt eltávolítani a megyei elnöki posztról, de a tagság nyomására meghagyták pozíciójában. _A NAP KÉRDÉSE Mire költik az útalapot? Budapest (ÉM - B.A.) - Az idei 38 milliárd forintos útalapból várhatóan 7,8 milliár- dot költenek a közúthálózat fejlesztésé­re. Mennyi jut ebből az összegből borsod- abaúj-zempléni beruházásokra? - kér­deztük Holnapy Lászlót, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium osz­tályvezetőjét. A KHVM szakértője lapunk kérdésére vála­szolva elmondta: a 7,8 milliárdos keretből a már megkezdett beruházásokat, illetve ezek folytatását finanszírozzák. Borsod-Abaúj- Zemplénből egyedül a cigándi híd építésével kapcsolatos 6 millió forint kifizetése szerepel a tárca listáján. Holnapy László arról is beszá­molt, hogy az 1995-ös útalapból 1,3 milliárd fo­rintot az önkormányzati fejlesztések támoga­tására különítenek el. Az összeg egy része kö­tött, azaz már elfogadott pályázatokra kiuta­landó summáról van szó, részben azonban csak ezután dől el, hogy ki és milyen feltételek mellett pályázhat majd. Legközelebb március­ban jelenik meg a KHVM pályázati kiírása. Az viszont már most is tudható, hogy a 1,3 milli­árd forintból - a tárca tervei szerint - idén 86 kilométer összekötő-, 125 kilométer kerékpár-, 67 kilométer egyéb önkormányzati út, 41 kilo­méter járda, 12 kisebb híd és 14 csomópont épülhet meg.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom