Észak-Magyarország, 1995. január (51. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-21 / 18. szám

1995« Január 21«, Szombat ~ nz Hírek - Tudósítások ÉSZAK-Magyarország 3 Alpolgármestert választottak Sárospatak (ÉM) - Hosszabb elő­zetes egyeztetés után a sárospataki képviselő-testület tegnapi ülésén megválasztotta a település alpol­gármesterét. A testület tagjaival, il­letve a pártokkal, szervezetekkel folytatott előzetes beszélgetéseket követően létrejött az a konszenzus, melynek eredményeképpen János- deák Gábor polgármester előter­jesztette az alpolgármester-jelölt nevét: Bárány István, SZDSZ-es képviselőét, aki a pataki Ingatlan- kezelő Szervezet vezetője. A titkos szavazáson 18 szavazatból tizenha­tot kapott Bárány István, míg a fennmaradó kettő ellenszavazat volt. Az alpolgármester-választást megelőzte a szervezeti és működési szabályzat módosítása. Az ülés to­vábbi részében megválasztották a bizottságok elnökeit, tagjait. Dön­töttek még — több más mellett - az alpolgármester illetményéről és a képviselők tiszteletdíjáról, költség- térítéséről is. Társadalmi megbízatásban Kazincbarcika (ÉM) - Egész na­pos ülést tartott tegnap a város ön- kormányzatának képviselő-testüle- te. Többek között alpolgármestere­ket is választottak: Nagy Imre (MSZP) és Juhász Imre (Városért Egyesület) társadalmi megbízatás­ban látja majd el feladatát. A képvi­selő-testület munkájának segítésé­re öt bizottságot alakítottak. A pénzügyi bizottság vezetője Földesi Zoltán lett, a gazdasági élére Ollári Istvánt választották. A művelődési, oktatási és sportbizottságot Lu- kácsné Varga Csilla irányítja, az egészségügyi és szociális bizottsá­got Trencsényi Erzsébet. A jogi és igazgatási bizottságot Sallai Árpád vezeti. A testület foglalkozott a táv- hőszolgálatás díjának emelésével is, de erről majd csak a következő ülé­sen, február 3-án döntenek. Még nem döntöttek a villamoskölcsönről Budapest (MTI) - Debrecen 400 millió forintos támogatást nyert el, és 400 millió forintos kamatmentes kölcsönt kap villamosparkja felújí­tásához a Környezetvédelmi Alap­ból. Miskolc és Szeged hasonló ké­relméről még nem döntöttek. Baja Ferenc környezetvédelmi és terület- fejlesztési miniszter pénteken a vil­lamosokat gyártó Ganz-Hunslet bu­dapesti üzemében tartott helyszíni sajtótájékoztatóján annak a véle­ményének adott hangot, hogy az arányosabb teherviselés érdekében más tárcáknak is részt kellene vál­lalniuk e programok finanszírozá­sából. Halálugrás a toronyból Miskolc (ÉM - FJ) - Lassan már csak a halálravágyók zarándokhe­lyeként emlegetik Miskolcon a Szentpétcri kapu 70. szám alatti húszemeletes bérházat. Nem vélet­lenül, évről évre számtalan öngyil­kos-jelölt bolyong fel valamelyik fel­ső szintre, s veti ki magát. Tegnap ismét tragédia színhelye volt a to­ronyház. Égy 65 esztendős asszony a 18. emeletről ugrott a mélybe rö­viddel a déli harangszó előtt. A helyszínen megtudtuk: az elhunyt, H. Lászlóné, évek óta súlyos dep­resszióban szenvedett, s többször is kísérletezett már öngyilkossággal. Tegnap délben azt a rövid időt hasz­nálta ki, míg a félje elment a boltba: kisurrant lakásukból, felment a „pokoli torony” 18. emeletére és... Bukott a bősz betörőbanda Miskolc (ÉM - FJ) - Betörőbandát vettek őrizetbe tegnap hajnalban a miskolci zsaruk. Á három jómadár nem túl ijedős természetű, hiszen tetten érésük alkalmával nem hogy eleget tettek volna a rendőrök sza­bályszerű felszólításainak, de egyi­kük nem átallott fejszét ragadni. Vélhetően olyan célzattal, hogy majd azzal bírja jobb belátásra a járőröket. Azért a később elcsattanó figyelmeztető lövéstől berezeltek némelyest a bősz betörők, s a rend­őröknek sikerült őket bilincsbe ver­ni. Az ügy részleteire hétfői szá­munkban visszatérünk. Gyaloglás, bevagonírozás, kényszermunka Az ötven évvel ezelőtti elhurcolásra emlékeztek Hercegkúton Hercegkút (ÉM - M.I.) - Ötven éve százharminchat férfit és nőt hurcoltak el Hercegkútról. Erre emlékeztek tegnap a települé­sen azok, akik még ma is élnek a „transzportból”. A hercegkúti német ajkúak két hur- colást is átéltek: egyszer (1750-ben) ide, egyszer pedig (1945-ben) elhur­colták őket. Joósz József az elhurco­lást megelőzően már kint volt a Don-kanyarban, ahol meg is sebe­sült. Mikor a csapata Sárospatak mellett vonult el, ó hazaszökött Hercegkútra. Ez 1944 decemberé­ben volt, s ugyancsak kevés időt tar­tózkodhatott otthon; mert ’45 janu­ár elsején az oroszok - miután kör­bevették a falut -, a jelentkezési kényszert követően összegyűjtötték a 16 és 45 év közötti korú férfiembe­reket, nem különben az asszonyo­kat. Irány Sárospatak, majd onnan másnap reggel a százharminchat nőt és férfit Tokajon, Nyíregyházán keresztül végiggyalogoltatták Sza- niszlóig, ahol bevagomrozták őket. A vagonokban fűtés sem volt, így ér­tek el január 25-én a Donyeck-me- dencébe, Csisztakova településre. Ott egy szénbányában dolgoztatták őket, Joósz Gábort például egy hó­nap híján három évig. Azok közül akik akkor ott szen­vedtek, ma már sokan nem élnek. Akik igen, azok tegnap délelőtt ta­lálkoztak Hercegkúton a Művelődé­si Házban Stumpf Lászlóné Nagy Mária és Joósz József szervező munkájának köszönhetően. Az el­hurcolás napján egyébként (január 2-án) már megemlékeztek a temp­lomban egy istentisztelet keretében az ötven évvel ezelőtt történtekről, ám - mint azt Götz Pál kanonok mondotta - a templomi szertartá­son túl fehér asztalnál is érdemes találkozni, és feleleveníteni az ak­kor történteket. Arról már Hoffman János polgármester szólt, hogy évente - s nem csak ilyen kerek év­forduló alkalmával - megemlékez­nek erről a szomorú eseményről. Nem tengődni, vállalkozni akarnak A Miskolci Független Cigány Szervezet elképzelései 1995-re A Miskolci Független Cigány Szervezet már tett lépéseket a lakásproblé­mák megoldására (A felvétel illusztráció) Fotó: Fojtán László Miskolc (ÉM - U.J.) - A miskolci roma szervezetek tegnapi talál­kozóján nem az előre megírt, vagy elképzelt forgatókönyv szerint zajlottak az események, ám a rendezvény elérte célját. A jelenlévők megismerhették egy­más véleményét, a nagy érdek­lődést tanúsító média munka­társai pedig megtudhatták, hogy a cigány kisebbség célja nem az elkülönülés, hanem sok­kal inkább a társadalmi integ­rálódás. Az iskolákban elvetik a csak roma gyerekekből álló osz­tályok indítását és nem igénylik a cigány nyelv intézményes ok­tatását sem. A meghívóban foglaltak szerint a vasgyári 17. Sz. Atalános Iskolá­ban megrendezett találkozón a mis­kolci cigány kisebbségi önkormány­zat tagjai mutatkoztak volna be ter­veik ismertetésével. A kisebbségi önkormányzat öt tagjából azonban csak ketten jelentek meg: Csóka Emil és Burai Aadár. Ez utóbbi egyben a Miskolci Független Ci­gány Szervezet elnöke is. így tehát saját szervezetének beszámolóját tartotta meg. Többek között meg­említette a lakásproblémák megol­dására tett kezdeményezéseiket, emellett szólt a tavalyi és az 1993­as Mindenki karácsonya című ren­dezvényekről. Terveiket illetően pe­dig elmondta: ebben az évben az ér­dekvédelmi tevékenységet megha­ladóan a vállalkozások felé terelik a cigányságot. Alanyi jogon követel­nek maguknak közmunkát, ame­lyet nemcsak az utak tisztításában és takarításában képzelnek el, ha­nem ezenfelül a cigány szakembe­rek révén magasabban kvalifikált munkát is szeretnének kapni. Burai Aadár szavaival a jelenlé­vők többsége egyetértett. Megnyil­vánulásaikból azonban kiérződött, hogy még mindig számkivetett, es hátrányosan megkülönböztetett ré­tegnek tartják a cigányságot, amely előtt még hosszú út áll a történelmi lemaradás leküzdésére. Szükséges a „négyek” együttműködése Budapest (MTI) - A magyar és a lengyel parlament külügyi bizottsá­gainak elnökei egyetértenek abban, hogy a két ország európai integráci­ójának folyamatában elengedhetet­len a visegrádi országok együttmű­ködése. Közös érdek, hogy minden visegrádi ország az euroatlanti in­tézmények teljes jogú tagjává vál­jon - állapítja meg a magyar és a lengyel parlament külügyi bizottsá­gi elnökeinek állásfoglalása, ame­lyet Eörsi Mátyás pénteken, Buda­pesten ismertetett a sajtó képviselő­ivel. A magyar Országgyűlés Kül­ügyi Bizottságának elnöke és len­gyel kollégája, Bronislaw Geremek szerdán tárgyalt egymással Varsó­ban. Egyébként a bizottsági elnö­kök találkozóján szó esett a privati­zációról is. Ezzel kapcsolatban a most közzétett állásfoglalás felszó­lítja a kormányokat, hogy helyezze­nek nagyobb hangsúlyt a privatizá­ció folytatására, illetve mielőbbi be­fejezésére. Eörsi Mátyás szándéka szerint a magyar Országgyűlés Kül­ügyi Bizottsága következő ülésén napirendjére tűzi ezt az állásfogla­lást. Eörsi Mátyás magyarországi látogatásra hívta meg a lengyel el­lenzék legendás alakjaként számon tartott Geremek professzort, és a Szejm külügyi bizottságát. A KKDSZ levele Horn Gyulához Budapest (MTI) - Fodor Gábor művelődési és közoktatási minisz­ter egyetlen döntését sem hozta meg úgy, hogy egyeztette volna az érdekvédelmi szervezetekkel. Ez törvényellenes - jelentette ki Va­dász János, a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszer­vezetének elnöke. Mindez antide­mokratikus eljárás, egyszemélyi hatalomra való törekvésre utal. A szakszervezet ennek ellenére úgy véli, hogy a konfliktusokat tárgya­lások útján lenne célszerű megolda­ni, és ennek érdekében a miniszter- elnökhöz fordultak támogatásért. Az igazi gond a tartós munkanélküliség Válságtérségek: kedvezményekkel ösztönözni a beruházásokat Budapest (MTI) - A munkaadói és munkavállalói oldal egy­aránt a legfontosabb foglalkoz­tatáspolitikai feladatok közé so­rolta a tartós munkanélküliség csökkentését és a válságtérsé­gek helyzetének javítását az Ér­dekegyeztető Tanács Munka­erőpiaci Bizottságának pénteki ülésén. Mindkét oldal a prioritások között foglalkozott a pályakezdő munka- nélküliek ügyével. A munkaválla­lók ezenkívül elsődleges feladat­ként jelölték meg a munkahelyek megtartását, a feketemunka ará­nyának csökkentését. A munkaadó és munkavállalói oldal úgy vélte: a kormányzat a szolidaritási befizeté­sek központi kezelésére törekszik. Ez ellen tiltakoztak. Szerintük nem csökkenthető a szociális partnerek beleszólása a Fogalalkoztatási Aap és a Szolidaritási Alap ügyeibe. A munkaadói oldal nem a Pénz­ügyminisztérium által kidolgozott középtávú gazdaságpolitikai kon­cepcióban 1997-re megjelölt, a je­lenleginél csaknem 3 százalékkal magasabb, 13 százalékos munka­nélküliségi rátát tartotta a legna­gyobb gondnak, hanem a tartós munkanélküliek magas arányát, il­letve egyes válságtérségek problé­máját. Szerintük a válságtérségek­ben adó, vám- és beruházási ked­vezményekkel kellene ösztönözni a beruházásokat, így új munkahelyek létesítését. A munkavállalók az ülé­sen sürgették a csoportos elbocsátá­sok törvényi szabályozását. „Elhibázott az FKGP-kezdeményezés” Budapest (MTI) - Kónya Imre, az MDF-frakció helyettes vezetője el- hibázottnak tartja az FKGP nép- szavazási kezdeményezését, mert - mint mondta - a magyar jogrend szerint a köztársasági elnök megvá­lasztásának módjáról és hatásköré­ről nem lehet népszavazást kiírni. Annyiban egyetértett a kisgazdák­kal, hogy az MSZP és az SZDSZ nyomasztó politikai túlsúlya érvé­nyesül, de ezt megítélése szerint már csak azért sem lehetne népsza­vazással megváltoztatni, mert az a választók, azaz a népakarat meg­kérdőjelezése lenne. Az esetleges népszavazás ellen szól Kónya Imre szerint az is, hogy a köztársasági el­nök, aki egy pártok felett álló intéz­mény politikai kampány közép­pontjába kerülhet. Konya Imre utalt arra is, hogy Torgyán József annak idején a köztársasági elnök közvetlen választásáról szóló nép­szavazás bojkottjára szólította fel pártja tagjait. „Német módszerrel” épülne az M3-as Zalaegerszeg (MTI) - Lotz Károly közlekedési miniszter tegnap úgy nyilatkozott: a kormányértékelésen kedvezően minősítették a KHVM eddigi munkáját. Közútfejlesztési kérdésekre válaszolva Lotz Károly közölte: egy német típusú beruhá­zási mód alkalmazásával az állam által alapított társaságok lennének az M3-as, M5-ös és M7-es autópá­lyák építői, megjelölve a finanszíro­zásba bevonható bankok körét. Egyéves az Északhír Miskolc (ÉM) - Egy évvel ezelőtt, egészen pontosan 1994. január 1-jén kezdte meg tevé­kenységét az Északhír Rt, Az évforduló alkal­mából tegnap születésnapi összejövetelt ren­deztek a lillafüredi Palotaszállóban, ahová je­lenlegi és potenciális üzleti partnereiket hív­ták meg. Az Északhír megyénk és Heves valameny- nyi településén mintegy 1000-1200 árusító­hellyel rendelkezik. Fő tevékenységük, a hír­lapárusítás mellett - a lakossági igényeknek megfelelően - egyéb áruféleségek, így például totó-lottó, közlekedési menetjegy, képeslap, parkolójegy, telefonkártya értékesítésével is foglalkoznak. Terveik között pedig elsősorban a korszerűsítés szerepel, amely a szállítási te­vékenységtől egészen az elszámolásig teljed. De az emberekre is éppúgy figyelnek, mint a technikára: munkatársaik szakmai tovább­képzését és az olvasókkal, vásárlókkal való közvetlen kapcsolat kiépítését is fontos felada­taik közé sorolják. Megyénk kitüntetettjei Budapest (MTI) - A magyar kultúra napja alkalmából kitüntetéseket adtak át teg­nap a Néprajzi Múzeumban, illetve a Par­lamentben. Megyénkből az alábbiak ve­hettek át rangos elismerést. A Magyar Köztársaság művelődési és közokta­tási minisztere az 1995. évi magyar kultúra napja alkalmából, az egész magyar felsőoktatás területéről, az iskolateremtő személyeknek, nemzetközi elismertségű munkát végzőknek Szent-Györgyi Albert-díjat adományozott: dr. Berecz Endrének, a Miskolci Egyetem nyu­galmazott egyetemi tanárának, a kémiai tudo­mány doktorának; dr. Taiján Ivánnak, a Mis­kolci Egyetem intézeti igazgatójának, tan­székvezető egyetemi tanárnak, a műszaki tu­domány doktorának. Kiemelkedő alap-, közép- és felsőfokú okta­tói-nevelői munkáért, valamint a pedagógiai gyakorlatot segítő kiemelkedő tudományos te­vékenységért Apáczai Csere János-díjat adományozott: dr. Cselényi Józsefnek, a Miskolci Egyetem dékán­jának, tanszékvezető egyetemi tanárnak, a műsza­ki tudomány kandidátusának; L. Nagy Ilonának, a Comenius Tanítóképző Főiskola Avay József Gyakorló Általános Iskolája nyugalmazott gyakor­lóiskolai szakvezetőjének, Az alap- és középfokú oktató-nevelő mun­kát végző tanítóknak, a gyermekek harmoni­kus személyiségformálásában huzamosan végzett kiemelkedő munkáért Karácsony Sándor-díjat adományozott: Jarecsny Júliának, a Comenius Tanítóképző Főiskola Arvay József Gyakorló Általános Is­kolája nyugalmazott gyakorlóiskolai szakve­zetőjének. Ä Magyar Köztársaság elnöke - a miniszte­relnök javaslatára - a magyar kultúra napja alkalmából A Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt (polgári tagozata) kitüntetést adományozta több értizedes oktató-nevelő munkássága elis­meréseként Epeijesi Istvánnénak, a múcsony-al- berttelepi Általános Iskola igazgatójának. A Fidesz és az atomerőművek Budapest (MTI) - A Fidesz véleménye sze­rint, Meciar szlovák kormányfő látogatásakor a magyar félnek fel kell vetnie a mohovcei atomerőmű építésének kérdését - jelentette ki Illés Zoltán, a Fidesz alelnöke, környezetvé­delmi szakértő, a párt pénteki sajtótájékozta­tóján. Hangsúlyozta: az építendő erőmű, mely alig 50 kilométerre lenne Esztergomtól, nem felel meg a Nemzetközi Atomenergia Ügynök­ség áltál szabott feltételeknek sem. A Éidesz egyébként támogatja azt a felvetést, hogy az ügyben - Ausztriához hasonlóan - a szlovákok részvételével közmeghallgatást tartsanak Ma­gyarországon. Illés szerint azonban ezt nem a környezetvédelmi minisztériumnak kellene megszerveznie, hanem a külügynek. A Fidesz alelnöke nem ért egyet a Paksi Atomerőmű vezérigazgatójának leváltásával. Illés úgy vélte: a kormányra egyre jellemzőbb, hogy a különböző vezetőcseréket nem szakmai megfontolások alapján hajtja végre. A Fidesz egyébként elutasítja, hogy' Somogy vagy Tolna megyében veszélyes hulladéktározó épüljön. A HTO-forgalmazás nem adóhatósági gond Budapest (ISB) - A háztartási tüzelőolaj for­galmazása körül ismét kialakulni látszó bo­nyodalmakról a hivatalnak az a véleménye, hogy az nem adóhatósági probléma. Az APEH ugyanis az ügyben a ráháruló feladatoknak képes folyamatosan eleget tenni, vagyis a kis­kereskedők által igényelt fogyasztási adóelőle­get rövid időn belül visszautalni. A hivatalhoz eddig 76 kérelem érkezett be, amelyből ötven soron kívül meg is kapta az engedélyt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom