Észak-Magyarország, 1995. január (51. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-20 / 17. szám
így néz ki egy leendő kis sztár a hintán Marijke Amado műsorában, amely az RTL-en szombatonként 19.10 órakor kerül a néző elé. Képünkön Aline-Florence Düsseldorfból Hart nyomozó visszatér az RTL-en kedden 20.15 órakor, de nem a Kemény, de szívélyes című filmsorozatban, hanem egy önálló filmben. Ebben Hartot azzal vádolják, hogy megölt egy hivatalnokot Sanyarú gyermekkorra derül fény az RTL-en szerdán 20.15 órakor bemutatan- Henry és felesége, Charlene Odell túszejtők karmaiba kerül. A börtönből meg- dó amerikai filmben. A főhősnő, Joanna (képünkön) huszonöt évig hallgat bor- szökött gengszterek a hatóságok zsarolására használják fel őket (péntek, RTL, zalmas gyermekkoráról 22.00) TV PLUSZ Az Észak-Magyarország Lapkiadó Kft., a Kelet-Magyarország Lapkiadó Kft. és a Napló Lapkiadó Kft. közös melléklete. Felelős szerkesztő: Gulyás Imre. Szerkesztő: Gőz József. A szerkesztőség postacíme: Debrecen, Posta-fiók 72. 4001 Telefon: (52) 412-144 Telefax: (52) 412-326 Önnek mi a kedvenc műsora? Szabó Alajosné debreceni lakos- Mindenekelőtt a Híradó és a sportműsorok, amiket mindig megnézek, ezenkívül sokak kedvencét, a Szerencsekereket én is nagyon szeretem, s ugyanígy kedvelem a Mindent vagy semmit vetélkedőt. Mészöly Dezső Lyukasóra című műsora igen érdekes, a Szomszédok sorozat szintúgy, mivel mindennapjainkkal foglalkozik könnyed, érthető stílusban. Az Ablak adásai igen elgondolkodtatok, s igyekszenek választ is adni a problémákra. Lehetne viszont több könnyűzenei műsor a televízió programjában, az operetteket is mellőzik sajnos mostanában, s verseket sem hallhatunk újabban, csak időnként a Duna Televízióban. Van viszont rengeteg - szerintem felesleges - reklám, melyek közül több semmire sem való. Ugyancsak nem tetszenek a Friderikusz Sándor nevével fémjelzett műsorok sem, elsősorban a műsorvezető stílusa miatt. Nagyon hiányolom több nőtársammal együtt a tévétornát. Hasznosnak tartottam, hogy legalább napi öt percet szentelhettünk a mozgásnak, nem értem, miért szüntették meg. A rengeteg politikai vitaműsor helyett - amelyekben csak egymást sértegetik a pártok képviselői, s mindezt az ország nyilvánossága előtt teszik - igazán beiktathatnának egy pár perc tornát is. K. I. Fábián Bálint találkozása Istennel „... akár egyetlen ember is lehet a történelem főszereplője, még akkor is, ha nem ismeri az ábécét” - nyilatkozta Fábri Zoltán rendező a Fábián Bálint találkozása Istennel című filmjével kapcsolatban, amely a Magyarok után már a második alkotása, amely alapanyagául Balázs József műveit használta fel. A két mű amúgy is szervesen összefügg, hiszen Fábián Bálint az apja annak a Fábián Andrásnak, aki a Magyarok középpontjában áll; s a két film így kiegészíti, értelmezi egymást. Az első világháború utolsó napjaiban Fábián Bálint, a tanulatlan szabolcsi szegényparaszt kézitusában szembekerül egy olasz katonával. Ha életben akar maradni, meg kell ölnie ezt az ismeretlent, aki soha nem ártott neki. A haldokló olasz katona arca élete végéig kínozza lelkiismeretét. S hiába tér haza egészségesen az isonzói csatából, otthon még keményebb megpróbáltatások várnak rá... „A Fábián Bálint találkozása Istennel - akárcsak a Koportos - pontosan azért érdekelt attól a pillanattól fogva, hogy elolvastam őket, mert különösen a magyar film eddigi történetében, de a harmincas-negyvenes évek szociográfiai műveitől eltekintve a művészi, a szellemi élet más területein úgyszintén nagyon kevés kísérlet volt, amely ennek a lét alatti szinten élő paraszti rétegnek az életét megfelelően tudta volna feltárni, és olyan képet tudott volna rajzolni róla, amely megrendítő és együttérző gondolatokat ébreszthet. Kevés tehát az olyan kísérlet, amely a nemzeti önmegismerés folyamatában, az önmegismerés programjában méltó feladatot vállalt volna magára. Ezt a feladatvállalást éreztem én Balázs József kisregényeiben...” - nyilatkozta a rendező. A főbb szerepeket Koncz Gábor, Venczel Vera, Iványi József, Usztics Mátyás, Apor Noémi alakítják. A hét filmje Találkozás egy gyilkossal Az emberek általában félnek a fogorvostól. Igaz, a modern fogászati műszerek ma már a lehető legkisebbre csökkentették a különböző fogkezelések fájdalmát. (Legjobb íróink visszaemlékezéseiben is előfordulnak rémtörténetek e tárgyban. Karinthy például gyermekkorában rendszeresen az invalidusok kórházában húzatta ki rossz fogát, mert ott igaz, hogy fájdalomcsillapítás nélkül, de ingyen végezték.) Ezt a félelmet felhasználják a filmesek is. Nemrég vetítették többedik alkalommal a Maraton életre-halálra című filmet, amelyben a nácik hírhedt orvosa (Lawrence Olivier játszotta a szerepet) úgy próbálta vallomásra kényszeríteni a Dustin Hoffmann alakította főhőst, hogy ép fogában fúrt fel az idegekig... A hét filmjének a főhőse most egy sikeres szájsebész, húsz éve éli titkos kettős életét. A felszínen egy foglalkozásában és életében is sikereket elérő férfinek mutatkozik, azonban titokban bestiális gyilkosságokat követ ei. A jól menő fogászati klinika vezetője feleségének odaadó férje és nyolcéves fiának szerető édesapja - legalábbis így látják a külső szemlélők. A felesége csak húsz év után jön rá, hogy gyilkossal él egy fedél alatt. Az asszony, aki férje zsarnokságától és félrelépéseitől szenved, most hatékony tervet eszel ki férje lebuktatására. A terv azonban élet- veszélyes, hiszen tudjuk, kiről van szó. A film igaz történeten alapszik, Amerikában valóban megtörtént, s a tettesét háromszoros életfogytiglan börtönbüntetésre ítélték. A gyerek és a feleség ismeretlen helyen él, rendőri védelem alatt. (RTL, péntek, 20.15) G. J.
