Észak-Magyarország, 1995. január (51. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-19 / 16. szám

10 SZABADIDŐ HI-FI 1995, Tanuár 19», Csütörtök Sting megsüketíti? Párizs (MTI) - Stinget, a világhírű rockéne­kest a süketség veszélye fenyegeti: a Le Jour­nal du Dimanche című vasárnapi francia lap szerint a 42 éves Stingnek olyan komoly hal­lásproblémái vannak, hogy rendszeresen Pá­rizsba jár egy specialistához konzultációkra. Maga az énekes elmondta: valóban nem hallja a közepes hangtartomány (ide tartozik a mindennapi beszéd) nagy részét, és „nagyon fi­gyelmesen kell hallgatnom partnereimet, vagy meg kell próbálnom az ajkakról leolvasni mondanivalójukat. Igen érdekes beszélgetése­ket folytatok, amikor azt hiszem, hogy az em­berek valamit mondtak nekem, miközben másról beszéltek” - tréfálkozott Sting. Az énekes azzal vigasztalja magát, illetve rajongóit, hogy szakmájában - a munka köz­beni állandó hatalmas zaj miatt - sok ember számít egy kicsit halláskárosultnak, és „maga Caruso is süket volt. Még nem hordok hallás­javító készüléket, de egy nap ez is megtörtén­het” - nyilatkozta. A „Zene Városa” Franciaországban Párizs (MTI) - Mahler 10. szimfóniájának hangjaival a minap hivatalosan is megnyílt Párizs legújabb nevezetessége, a „Zene Váro­sa”: egy 53 ezer négyzetméteres épületegyüt­tes Párizs északkeleti csücskében, amely töb­bek között egy hatalmas, modulrendszerű koncertteremből, egy zenei kávéházból, a csak nyáron átadandó zenei múzeumból és a közeli konzervatórium hallgatói számára épített kol­légiumból áll. A mű pártolói - különösen Mitterrand ál­lamfő, aki személyesen is részt vett a megnyi­tón - azt remélik, hogy „városuk” Párizs zenei életének új központjává válik. A „Zene Városának” ötlete a hetvenes évek végén született meg, ám a gyakorlati kivitele­zés csak 1988-ban kezdődött: a tervet besorol­ták a mitterrandi korszak nagy építkezései kö­zé, egy sorba a Louvre rekonstrukciójával, a nagy Diadalív felépítésével, a Musée d’Orsay kialakításával. A helyszín magát kínálta: Párizs északke­leti részén ugyanis már a nyolcvanas évek kö­zepén létrejött a „Tudományok városa”, a La Viliette, ahol panorámamozi, szimulátor­terem, planetárium, és a fizika eredményeit kézzelfoghatóan bemutató kísérleti épület fogadja az embereket, a mellette lévő sza­bad parkrész pedig megteremtette a lehetősé­get a tudomány illetve a művészetek össze­kapcsolására. Először egyébként - még 1992-ben - a ze­ne- és táncművészetek párizsi konzervatóriu­ma költözött ki erre a területre... A megnyitót követően zsúfolt program vár­ja a muzsika szerelmeseit: a koncertteremben a klasszikus európai zeneművészet remekei mellett ízelítőt kaphatnak az arab, a japán ze­néből, a szakértők segítségével rekonstruálni fognak egy középkori velencei előadást, hall­gathatnak gregorián dallamokat, nyáron pe­dig a kamarazenével, illetve a XX. századi mu­zsikával foglalkozó szabadegyetemeken vehet­nek részt. A szervezők igazán mindent meg­tesznek azért, hogy a „város” a zene keresztút- jává váljék. A „Zene Városa" felülnézetből Fotó: AP Domingo visszatér Bayreuthba Bayreuth (MTI) - Egyéves szünet után Parsi- falként visszatér Bayreuthba Placido Domin­go. A világhírű tenorista 1992. augusztus 17- én énekelte először - óriási sikerrel - a Wag­ner opera címszerepét Bayreuthban, oldalán Waltraud Meierrel Kundry szerepében. Az 1995. július 25. és augusztus 28. között meg­rendezendő 84. Richard Wagner Ünnepi Játé­kok operaelőadásainak szereposztását ugyan csak februárban teszik közzé hivatalosan, de az értésülések szerint Domingo visszaté­rését a rendezőség karácsonyi brosúrája is megerősíti. Placido Domingo az idén az Egyesült Álla­mokban megrendezett labdarúgó-világbajnok­sággal kapcsolatos kötelezettségei miatt nem volt ott a bayreuthi próbákon. Rockarchmim: a Piramis Böbék Zsolt 1974 karácsonyán a külföldi ven­déglátóipari szereplésből hazaérke­ző Som Lajos és Köves Miklós elha­tározta, hogy egy olyan Led Zeppe­lin fazonú hard-rock zenekart alapí­tanak, amelyhez hasonló Magyaror­szágon csak a Taurus volt. Az 1975 elején összeállt Piramis zenekar be­mutatkozó felállása a következő volt: Gallai Péter billentyűs hang­szerek, Závodi János gitárok, Köves Miklós dob, Som Lajos basszusgi­tár, Lévai Tibor billentyűs hangsze­rek. Eleinte - a két orgonából adó­dóan - szimfonikus hatású lírai da­lokkal kísérleteztek. Ennek ered­ménye többek között a Ne bántsd a madarakat című szerzeményük volt. Az első Piramis koncertet az FMM-ben tartották a Skorpió előze- nekaraként. ’75 nyarán lengyelor­szági turnéra indultak a Mini együttessel. Itthon egy balatoni koktélhajón játszottak. Lévai Ti­bort, a zenekar újvidéki származá­sú billentyűsét kiutasították Ma­gyarországról a devizagazdálkodás megsértése miatt. Ősszel a Vár­klubban kaptak helyet. A már régó­ta hívogatott Révész Sándor - a túl­koros teenager-zenekarból, a Gene­rálból — végül igent mondott. Ré­vész Sanyi felső hangregisztereihez át kellett formálni a dalokat. Ezt a feladatot Závodi János érzéki gitár­játéka kitűnően oldotta meg. 1975. október 25-én újra az FMM-ben mutatkozott be a később klasszikus felállású Piramis zene­kar, mely a hetvenes évek második felében a kemény rockzene újrafel­fedezését indította el. A következő lengyelországi turnéra már össze­érett a társulat. Ez alkalommal az angol MŰD együttessel koncertez­tek. Az erről készített profi film­anyag, melyet Végh Miklós szer­kesztett, sorsdöntőnek bizonyult. ’76 januárjában mutatták be a fil­met a televízióban. Egy új image született a fiatalokban. A kama­szoknak a szabadság egy kis szige­tét jelentették a Piramis koncertek. Ez év végén jelent meg az első Pira­mis kislemez, mely telitalálatnak bizonyult. A „Szállj fel magasra” és a „Be-csület” - egy lírai énekkettős és egy feszes rocknóta - indította el azt az őrületet, amely példátlan a magyar rockzenében. Az 1976-os Pop-meccs szavazásakor a „Szállj fel magasra” elnyerte az év legjobb dala címet. Révész Sándor lett az év énekese, Som Lajos pedig a legjobb basszusgitáros. Ez a kislemez-siker még mindig csak előszele volt an­nak a viharnak, amely felkorbácsol­ta a magyar slágeripar állóvizét. A Piramis együttes mindent elsöprő, zajos sikerét a szociológusok kissé túldimenzionálták - végül is ezért tartják őket -, és Piramis-jelenség­ről kezdtek beszélni. Megindult a -- levélözön a Piramis postafiókjába. Azt talán kevesen tudják a ra­jongók közül, hogy a több tízezres levéláradatot a kamaszok problé­máira érzékenyen reagáló Köves Pi- nyó édesapja válaszolta meg. Az örökifjú Béla bácsinak köszönhető­en a Piramis rajongók „öngyújtója” sokáig nem akart kimerülni. Egy őrült sikersztori tombolt azokban az években, amelyet a szociológusok jelenséggé növesztettek. Az már más kérdés, hogy ez a sikertörténet, és vele együtt a fiatalok deformált szeretetigénye tulajdonképpen csak ráirányította a figyelmet egy jelen­ségre, mely a zenekartól függetle­nül is létezett. 1976 végén lemezbemutató kon­cert a Nemzeti Sportcsarnokban, melyről film is készült. ’77 tavaszán adták ki a régóta várt első nagyle­mezüket, mely megjelenésekor már slágerré érett. Ez a lemez indította el a kemény rockzene reneszánszát Magyarországon. 1977 tavaszán újabb lengyelországi turné követke­zett. A ’77-es Metronóm dalfesztivá­lon közönségdíjat kaptak egy gyen­gén sikerült nótáért. Ez év augusz­tusában egy Tűzkerék-Korál-Pi- ramis koncertet szerveztek a Budai Ifjúsági Parkban. A volt Tűzkerék két zenésze, Som Lajos és Balázs Ferenc megkereste a méltatlanul mellőzött zenésztársat, a gitárki­rály Radics Bélát, azzal a nem tit­kolt szándékkal, hogy a koncerttel talán ráirányíthatják a figyelmet. 1977 őszén újabb országos turné, a szolidaritási rockfesztiválra a Pi­ramis meghívta az angol Liar együttest is, ahol a gitáros kijelen­tette, hogy ő képtelen az antiim­A klasszikus felállás perialista jelszavak előtt játszani. Ezek után következett a nyugat-eu­rópai turné az amerikai Steppenwolf együttessel. A Steppenwolf zenészei és a Stem fotósai voltak a legjobban meglepődve a magyar zenekar lát­tán, mert ők bizony orwelli hősöket vártak a vasfüggönyön túlról. ’77 karácsonyán megjelentették a legszebb Piramis dalt - „Kívánj igazi ünnepet” — kislemezen. A fel­vételt annyira nem játszotta a rá­dió, hogy a rajongók egy része csak a második nagylemezre átírt .Ajándék” formájában ismerhette meg. 1977-ben a Piramis az év zene­kara és még számos díj tulajdonosa. Az 1978-as szolidaritási rock­fesztiválon már 38 000 ember előtt játszott a Piramis-P.Mobil-Mini „triumvirátus”. „Kívánj igazi ünne­pet” címmel koncertet szerveztek december 23-án a Budai Ifiparkban. 1979-ben adták ki a Piramis har­madik nagylemezét, amelynek borí­tóját Vető János punkzenész készí­tette. Májusban egy Kisstadionbeli koncert várta őket, amelyen társze­nészként fellépett Radics Béla. Somnak sikerült elintéznie, hogy si­keres koncert esetén Radics nagyle­mezhez juthat. A siker a zenésze­ken kívül álló technikai okok miatt elmaradt. Ebben az évben még egy közös koncertet adnak Radics Bélá­val a Közgázon. Ez alkalommal gi­tárkirályhoz méltó volt a teljesít­mény, de a hanglemezgyár részéről már senki sem törődött Radics Bélával. A hanglemezgyári főokosok azt javasolták, hogy a zenekar hagyja ki a nyolcvanas évet, teremtsem vá­kuumot, a külföldi turnék után pe­dig szervezzék meg a „nagy vissza­térést”, addig is adjanak ki még egy koncertlemezt. Az. ötlet nem volt rossz, viszont a beígért külföldi kon­certek elmaradtak, leszámítva az Interkoncert protokolltuméját Szi­bériába. A koncertlemez legalább jól sikerült, bár eredetileg dupla bo­rítóval tervezték. Som Lajos szerint itt kellett volna végleg abbahagyni­uk. A szibériai „száműzetésük” ide­je alatt jelent meg itthon az angol nyelvű lemezük, amelynek a borító­ját szintén Vető János készítette, de amely ezúttal nem találkozott a ze­nekar elképzeléseivel. Még ebben az évben Németor­szágból három évre szóló produkci­ós szerződést kaptak, amelyet visz- sza kellett utasítaniuk, mert a hanglemezgyár nem volt hajlandó felbontani az exkluzív szerződésü­ket. 1980 őszén nyílt meg a Pira­mis-klub Pécsett, ahol bemutatták - először és utoljára - Árvái Jolán és Gazdag Gyula Piramis-riport- filmjét. Ä Művészek a porondon című te­levíziós cirkuszrevüben Som Lajos fellépett egy műlovarszám erejéig. 1981-ben már nem ilyen vidám hangulatban folytak az Erotika cí­mű nagylemez felvételei. A zeneka­ron belül kiéleződött ellentétek még hitelesebbé tették a lemezen hall­ható drámai párbeszédeket. Hor­váth Attila ezen a lemezen a dalszö­vegírást a költészet rangjára emel­te. Az Erotika című album a Pira­mis legidőtállóbb alkotása. Az együttes ezen az albumon már nem a kamaszkorról énekelt, hanem egy érett férfihangot ütött meg. Mégis a nyár közepén megjelent albumra csak az avatott fülek figyeltek oda. Fotó: EM-repró Az előző év kudarcai nagyon megrendítették őket. Révész Sán­dor elkeseredettségében önmaga rombolta le saját nimbuszát, már egyszerűen énekelni sem volt ked­ve. ’81. június 14-én egy NDK kisvá­rosban angolul bejelentette, hogy ezt a formációt utoljára látták a színpadon. Az ő személyével volt hi­teles a Piramis, mégis egy ideig megpróbálták pótolni. Nagy Feró volt a jelölt, aki először igent mon­dott. Ä diktátori szerepre törekvő Nagy Feró azonban csak kísérőze­nekarnak képzelte el a Piramist. Felvetődött meg egy régi barát neve a Gépfolklór együttesből: Jorgos Ozodzoglu. A mai Barbaro énekese is egy extrém figura volt, és ösztönö­sen jó előadó. A nyári bolgár turné­ra Jorgos indult velük, de még nem volt elég ideje a saját személyiségé­re formáim a dalokat. A portugáliai turnéra a Révészhez hasonló karak­terű Takáts Tamást hívták, de ő sem kívánt a más bőrébe bújni. Gal­lai görcsmentesen oldotta meg ezt a feladatot Lisszabonban, de ő sokkal zárkózottabb ember volt annál, hogy a zenekar frontembere legyen. A négyesfogattal készült még egy hangzásában újszerű lemez, a Pira­mis Plusz. Ismét a külföldi turnék­ban vélték felfedezni a megújulás lehetőségét. A finnországi fesztivált egy szovjetunióbeli turné követte, ahol a Melódia cég lemezszerződést kínált, de itthonról még ezt is meg­hiúsították. Som Lajos odakint tele­fonon értesítették, hogy a techniku­sukat elfogták a csempészett arany értékesítésekor. A csempészügy mi­att Som Lajos 1 év 10 hónap börtön- büntetést kapott, de néhány hónap letöltése utón kegyelemmel szaba­dult, mert egy új rendelet értelmé­ben tette már nem minősült bűncse­lekménynek. A Piramis összeomlása után né­hány mondat a tagok zenei utóéle­téről. Révész Sándor egy óceánjáró fedélzetén énekelt, bejárva az egész világot. Hazatérte után vidékre köl­tözött. 1985-ben készített egy szóló­lemezt, zenészbarátaival turnézott, majd évekre megint visszavonult. Závodi János a Hobo Blues Band tagja volt, jelenleg Török Ádám csa­patában gitározik Köves Miklós mellett. Gallai Péter eleinte zeneszerző­ként dolgozott, később a Bikini együttes billentyűse lett. Som Lajos újra zenekart alapí­tott, de a Senator nevű west-coast csapatot szintén lehetetlenné- tették. Ezzel azonban még nincs vége a Piramis történetének: 1990-ben megjelent a zenekar Aranyalbuma. Dedikálás közben felröppent a hír, hogy újra összeáll a rockzene rene­szánszát elindító ötösfogat. A tv reggeli műsorában még a kőkemény üzletember Som Lajos könnyei is ki­csordultak, amikor a műsorvezető az első koncertek egyikéről játszott be egy részletet. 1992 nyarán együtt látogatott el a csapat a gizehi piramisokhoz „edzőtáborozni”. Ok­tóber 19-én hivatalosan is bejelen­tették, a hír nem kacsa. December végén négy koncertet adtak a Buda­pest Sportcsarnokban. A Piramis szuperkoncertje tanulságos lecke volt a jelenséget” régebben boncol­gató mű-elemzőknek is. A „nagy visszatérések” közül a Piramis kon­certje sikerült a leghitelesebbre. Január 22. — magyar kultúra napja Budapest (MTI) - Kölcsey Fei’enc százhetvenkét esztendővel ezelőtt - a kézirat tanúsága szerint - 1823. január 22-én fejezte be Himnusz cí­mű poémáját. Erre emlékezve ren­dezik meg 1989-től kezdődően min­den év január 22-én a magyar kul­túra napját. Az idén, az ehhez kapcsolódó buda­pesti kulturális-művészeti progra­mok keretében többek között ünne­pi hangversenyt rendez a Magyar Kórusok és Zenekarok Szövetsége, valamint a Magyar Zenei Kamara a Néprajzi Múzeumban, vasárnap. A műsorban fellép a Vass Lajos Ének- Zene Tagozatos Általános Iskola felsős kórusa, a Magyar Kábelmű­vek Férfikara, a Madách Gimnázi­um Kórusa, valamint az Angelica Leánykar. A hangversenyen Liszt, Bárdos, Farkas, Kocsár művek csendülnek fel 11 órai kezdettel a Kossuth téri gyűjteményben. Ma­gyar szerzők műveit játssza a Nem­zeti és kamaraszínháza a Himnusz születésének napján. A János vitézt láthatják a nézők a Hevesi Sándor téri épületben vasárnap. Tamási Áron Tündöklő Jeromos című népi játéka pedig a Várszínházban te­kinthető meg aznap este. Koó Tamás kapta a Ferencsik-dijat Budapest (MTI) - Koó Tamás csel­lóművész kapta az idei Ferencsik János Emlékdíjat. Az elismerést Tóthpál József, a Nemzeti Filhar­mónia igazgatója adta át a művész­nek, aki 1974 óta tagja a Magyar Állami Hangversenyzenekarnak. Az alapító okirat értelmében a díjat páratlan évben a Magyar Állami Hangversenyzenekar egy kiemelke­dő művésze, páros évben az Opera­ház zenekarának valamely arra ér­demes tagja kapja meg. Búcsút intett az operacsillag München (MTI) - Több mint há­rom évtized után befejezte énekesi karrierjét Brigitte Fassbaender, a világ szinte minden operaszínpa­dán ünnepelt csillag. „Hangom tel­jében akartam abbahagyni, és nem akkor, amikor már lassan megko­pik” - indokolta meg visszalépését az 1939-ben Berlinben született művésznő. Brigitte Fassbaender tavaly decem­ber 19-én adta utolsó dalestjét a Bonn melletti Rolandseckben. Az operaszínpadtól már egy évvel eze­lőtt búcsúzott a New York-i Metro- politanban Richard Strauss Elekt­rájában. , A jövőben egész egyszerű­en rendezői munkámra akarok összpontosítani, anélkül, hogy han­gom rabszolgájának kellene len­nem” - mondotta a művésznő, aki lemondta az erre az évre előirány­zott összes koncertfellépéseit is. Sa­játos módon éppen „művészi hazá­jával”, Münchennel kapcsolatban vannak nem minden tekintetben kellemes emlékei. „Nem kaptam meghívást és nem volt búcsú sem. Egyszerűen szó és hang nélkül le­léptem” - mondotta, emlékeztetve, hogy a Bajor Állami Operaházban utoljára 1990-ben lépett fel a Salo­me repertoár előadásában. Egyéb­ként Brigitte Fassbaendemek 1970-ben a „bajor kamaraénekesnő” kitüntető címet adományozták. Német táncfesztivál a Petőfi Csarnokban Budapest (MTI) - Német táncfesz­tivált rendez a budapesti Goethe In­tézet a Petőfi Csarnokkal és a Mű­hely Alapítvánnyal közösen. A füg­getlen kortárs német táncszínházak minifesztiválján négy kiváló koreog­ráfus illetőleg együttese mutatkozik be a magyar közönségnek. Az elő­adások 20 órakor kezdődnek a vá­rosligeti Petőfi Csarnokban. Sasha Waltz és együttesének Twenty to Eight című produkcióját ma láthat­ják az érdeklődők. Az esseni Folk- wang Táncstúdió... és délnek tartott a nyár című előadását hozta el Bu­dapestre. A táncjáték koreográfusa Urs Dietrich. Az esseniek szomba­ton és vasárnap lépnek pódiumra. A rendezvénysorozatot záró - január 26-i - előadáson a Neuer Tanz csa­patának műsorára válthatnak je­gyet a modem balett kedvelői. Az R.C.A./ going to work című előadás alkotópárosa Wanda Golonka tán­cos és VA Wölfl képzőművész. JL

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom