Észak-Magyarország, 1995. január (51. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-19 / 16. szám
1995, Tanuár 19», Csütörtök Gazdaság ÉSZAIGMagyarország 7 Gyáriparosok a régióért Miskolc (ÉM) - Az átalakulás előtt álló EMGK egyre növekvő taglétszámú Gyáriparos Tagozata - amelynek kizárólag termeléssel foglalkozó vállalkozók a tagjai - részt kíván venni a régió gazdasági életének fejlesztésében. Legutóbbi tanácskozásukon Kobold Tamást Miskolc város polgármesterét, tájékoztatták arról, hogy a kamara gyáriparos tagozatának tagjai milyen szerepet vállalnak az északmagyarországi munkahelyek számának növelésében. A nehézipar átalakulásával ugyanis még mindig jelentős létszámleépítés várható, s a munkaerő foglalkoztatására, a térségben működő termelő vállalkozásoknak lenne lehetőségük az elkövetkezendő években. Mint azt Bar- kóczi István a kamara gyáriparos tagozatának vezetője elmondta, 14 magáncég, összesen 650 dolgozót alkalmazna. Többek között létrehoznának egy új könnyűipari feldolgozó üzemet, a tagozat egyik építőipari vállalkozása is jelentős létszám- bővítést tervez, több mezőgazdasági és élelmiszerfeldolgozó üzemet alakítanának ki, valamint fafeldolgozással, nyílászárók gyártásával is foglalkoznának. Mindehhez azonban szükségük lenne munkahelyenként, mintegy 500 ezer forintos vissza nem térítendő támogatásra. A kamara gyáriparos tagozata szakmai csoportot hoz létre, hogy bekapcsolódjanak a régió területfejlesztési munkájába. Körzetesítés a jobb tájékoztatásért Miskolc (ÉM) - Új munkamódszer bevezetését tervezi az FM megyei hivatala - tájékoztatta lapunkat Zsiga Gábor hivatalvezető. A cél, a termelők korábbinál is jobb informálása. Ennek érdekében - felmérve a hivatal dolgozói létszámát - a korábbi feladatok megtartása mellett kinek-kinek önálló körzete is lesz. A megyét ilyenformán hét körzetre osztották fel, s a körzetfe- lelósök minden hónapban úgynevezett nyílt napot tartanak majd szűkebb térségükben. Ezeken a fórumokon szélesebb és alaposabb lehetőség nyílik a gazdálkodók tájékoztatására, a másik oldalom pedig a hivatal is nagyobb áttekintést kap a termelők legégetőbb gondjairól, amelyeket a minisztérium felé továbbíthatnak. Kamatemelés február elsejétől Budapest (MTI) - Február 1-től emelik betéti és hitelkamataikat a takarékszövetkezetek - közölte az MTI-vel szerdán az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség. A betéti kamatok emelésének mértéke a betéti formától függően 1-3 százalék között mozog. A hitelkamatok átlagosan 1-2 százalékkal lesznek nagyobbak február 1-tól. A kamatemelés az egyes takarékszövetkezeteknél eltérő mértékű lesz. A részleteket a helyi takarékszövetkezetek közlik az ügyfelekkel. Viták az élelmiszeriparban Budapest (MTI) - Az élelmiszeriparban egyelőre nincs sztrájkveszély, de a privatizáció kapcsán, illetve azért, mert az új tulajdonosokból hiányzik a szakszervezetekkel való együttműködés szándéka, egyre erőteljesebb elégedetlenség tapasztalható - mondta szerdán Budapesten tartott sajtótájékoztatóján Menczer Tibor, az ÉDOSZ megbízott főtitkára. ^-Röviden Január 27-ig kell a gazdálkodóknak az FM megyei hivatala felé jelezni, kívánnak-e állami támogatás iránti pályázatot benyújtani meliorációs, illetve öntözési beruházásokhoz. Folyamatosan növekszik a Juh Terméktanács taglétszáma, s remélhetően az idén már tagja lesz mindenki, aki az ágazatban valamilyen módon érdekelt és közös munkával javíthatja a juhtenyésztés helyzetét. Az országos hatáskörű terméktanács székhelye Szikszón található, a Kálvin tér 25. szám alatt. Egy elnökválasztás utóélete Faragó Péter az esélyegyenlőség hiányát kifogásolja Miskolc (ÉM - ME) - .Az elmúlt héten megtartott MOSZ-kong- resszus második napján az egyik napilap jóvoltából kiderült - a mezőgazdasági érdekvédők fórumán ugyanis erről nem esett szó Nagy Tamás és Mihalik László mellett volt egy harmadik jelölt is az elnöki posztra. Nevezetesen Faragó Péter, a borsodsziráki Bartók Béla Vagyonkezelő és Tanácsadó Szövetkezet elnöke, aki egyébként országgyűlési képviselő. A hír nagy vihart kavart, hiszen bizonyos értelemben megkérdőjelezte a MOSZ tisztségviselők megválasztásának tisztaságát. □ Hogyan kezdődött ez az egész történet? - kérdeztük Faragó Pétert. • Az elmúlt év októberében, vagy november elején megkeresett a parlamentben Varga János, a jelölőbizottság vezetője, és megkérdezte vállalom-e a jelöltséget a MOSZ elnöki posztjára. Úgy döntöttem, vállalom. Ezek után feltételeztem, hogy a három jelöltet, Nagy Tamást, Mihalik Lászlót és engem azonos „rajtvonalra” állítanak, vagyis azonos feltételeket kapunk alihoz, hogy megismeijük az ország szövetkezeteit, illetve személy szerint minket is megismerjenek. □ Ez nem történt meg? • Közel sem voltak egyenlők az esélyeink. Amíg Nagy Tamás végigjárta a megyei küldöttgyűléseket, én magam sem a helyszínekről, sem az időpontokról nem tudtam. Meg aztán hogy néz az ki, hogy az ember meghívás nélkül bekopog a megyei küldöttgyűlés ajtaján és azt mondja, Faragó Péter vagyok, indulok az elnöki posztért és most jöttem bemutatkozni. Nevetséges. □ De ön a napilap hasábjain nem Nem akartam bomlasztani... Fotó: Nagy Cábor (ISB) csak esélyegyenlőtlenségről, trük- kökről is nyilatkozott. • Mert véleményem szerint voltak. Ugyanis azon a bizonyos decemberi jelölőbizottsági ülésen, amikor eldőlt, kik kerülnek ajelöltek közé, az elnökre nyíltan kellett szavazni, alelnököket viszont már titkosan választottak. Azt sem értem, miért kellett a hetvenszázalékos arány a jelöltséghez, miért nem volt elegendő az 50 százalék plusz egy szavazat. És még valami, jellemző az egész választásra, hogy a jelölőbizottság elnöke egyben alelnök jelölt is volt. Ezt etikátlannak tartom. □ Miért nem hozta mindezeket korábban nyilvánosságra? • Az elmúlt négy évben sok negatív hatás, támadás érte a szövetkezeteket, ezért úgy gondoltam az ágazatnak nyugalomra van szüksége. Tehát nem akartam ügyet csinálni az egészből, nem akartam bomlasztani. Egyetértek ugyanis azzal, hogy egységre van szükség, magam is szövetkezeti elnök vagyok, tudom mit jelent ez. Mondom, nem is hozakodtam volna elő a dologgal, ha január 12-én nem jelenik meg a Nép- szabadságban, hogy - idézem szó szerint - „információink szerint bővült az elnökjelöltek köre, Nagy Tamás, valamint Mihalik László mellett Éaragó Péter MSZP-s képviselő is ringbe száll.” Erre már lépnem kellett. * Faragó Péter nyilatkozata kapcsán megkerestük Csákány Bélát, a hernádkércsi szövetkezet elnökét, aki az országos jelölőbizottság tagja volt. Csákány Béla elmondta, a jelölő- bizottság az ügyrendjét a második ülésén alkotta meg, ebben az szerepel, hogy a bizottság nyílt szavazással hozza meg döntéseit, de adott esetben ha egy tag kéri a titkosságot, azt a bizottságnak el kell fogadnia, és e szerint kell bonyolítani a továbbiakban a szavazást. Ez az ügyrend tartalmazza a 70 százalékos szavazati arány szükségességét is, vagyis — 21 tagról lévén szó - minimum 14 szavazat kell ahhoz, hogy valaki jelöltté váljon. Azon a december 14-i ülésen, amelyen döntöttek a jelöltek személyéről 19-en vettek részt a 21 tagból. Az arányok a következők voltak: Nagy Tamás: 17+2, Mihalik László: 15+4, Faragó Péter: 11+8 . Az elnökjelöltek megválasztását követően az egyik jelölő- bizottsági tag - tekintettel az alel- nök-jelöltek nagy számára - kérte a titkos szavazást. Ezt követően tehát titkosan történt a választás. Csákány Béla lapunknak elmondta, meggyőződése, hogy a bizottság szabályosan döntött. Az vi-szont kétségtelen - tette hozzá -, hogy Nagy Tamás tisztségéből következően előnnyel indult. Nyolcmüliárd a költségvetésnek, Miskolcról Január elsejétől egységes lett a vámáru-nyilatkozat Miskolc (ÉM) - Elmozdult holtpontjáról a megye gazdasága - legalábbis ezt állítják a vámosok. Nekik pedig hihetünk, hiszen a fináncok az ország gazdasági vérkeringésén tartják kezüket, sem az export, sem az import nem bonyolódhat le közreműködésük nélkül, a jövedéki ellenőrzések révén pedig jószerivel ott vannak a gazdaság majd’ minden területén. Bár egészen pontos számok még nem ismertek, de az biztos, hogy csupán a miskolci vámhivatal az elmúlt évben mintegy nyolcmilliárd forintot - vám, állami köztartozások, áfa, fogyasztási adó - fizetett be a központi büdzsébe. Ez lényegesen több mint a megelőző esztendőben, ezért is vélik úgy a megyei vám- és pénzügyőri parancsnokságon, hogy biztató jelek mutatkoznak a gazdaságban. Bodrogi Tibor főhadnagy, a megyei vámparancsnokság vám és adóosztályának vezetője szerint az utóbbi években megsokszorozódott ügyfeleik száma: - Az állami nagy- és kisvállalatok privatizációja, a szerkezet- és profilváltások együtt jártak új vállalkozások megjelenésével a külkereskedelemben is - mondja. - Úgyszólván nincs olyan társaság, legyen az kft., rt. vagy bt., amely ne rendelkezne külkereskedelmi tevékenységet lehetővé tevő jogosítvánnyal. Számukra is fontos, hogy tisztában legyenek a vámszabályokkal, előírásokkal, s ez persze számunkra is lényeges. És most, január elsejétől változások voltak... A pénzügyminiszter és az ipari és kereskedelmi miniszter ugyanis az elmúlt év végén együttes rendeletben szabályozta a vámjogot, a vámeljárást. Ami új, ami más: egységes lett a vámáru-nyilatkozat, az áruk azonosításához pedig az Európai Unió kódrendszere a használatos. Az új jogszabály az árucsoportokhoz hét oszlopban rendel vámtételeket, ezek közül az első a preferenciális elbánásban részesülő országokkal szemben alkalmazandó százalékokat tartalmazza. A második oszlopban található a legnagyobb kedvezmény elvének megfelelő vámtétel, a harmadikban az Európai Unió országaiból érkező termékek szerepelnek, a negyedik pedig az EFTA-or- szágok termékeinek vámtételét tartalmazza. Közös oszlopban szerepelnek az úgynevezett visegrádi országokra - Csehország, Szlovákia, Lengyelország és most már Szlovénia - vonatkozó vámtételek. Január elsejétől megszűnt az egyszázalékos engedélyezési illeték, továbbá egy százalékkal csökkent a statisztikai illeték, amely jelenleg az áru értékének három százaléka. (A rendeletet részletesen a Magyar Közlöny elmúlt évi 124. száma ismerteti.) Visszatérve régiónk gazdaságára. Bodnár Tibor szerint tavaly mind az export, mind pedig az import nőtt, ez utóbbi jelentősebben; 20-30 százalékkal. Egyébként jellemző: készterméket alig exportál a megye, az alapanyag és félkésztermék, mezőgazdasági cikkek kivitele dominál. Persze ebben az is közrejátszik, hogy térségünkben jelentős késztermék forgalmat lebonyolító gazdálkodók alig üzemelnek. Ami a behozatalt illeti: a fogyasztási cikkek állnak az első helyen, de jelentős mennyiségű kohászati alapanyag is érkezett az elmúlt évben. Változik a kormány iparpolitikai koncepciója Budapest (ISB - D.Zs.) - Új kormány - új iparpolitikai koncepció. így is jellemezhetnénk azt a tényt, hogy az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumban megkezdődött az előző kormányzat által kialakított koncepció újragondolása. A Gépipari Tudományos Egyesület az új törekvések megismerésére tanácskozást rendezett, amelyre meghívta az ipari tárca képviselőjén kívül a Pénzügyminisztériumét is. Soós Károly Attila, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium államtitkára az új iparpolitika célját a következőkben jelölte meg: ösztönözze az exportot, a minél jobb minőséget, a műszaki fejlesztést, valamint a kis- és középvállalkozások működését, s ezenkívül kezelje az országban kialakult válságokat, különösen regionális szinten, vagyis azokban a térségekben, ahol a foglalkoztatási gondok a legnagyobb mértékben jelentkeznek. Mindezt szektorsemlegesen tegye, de csak azokon a területeken, ahol a fejlődés lehetősége fennáll. Ebbe a gondolatkörbe illik az adóskonszolidáció megszigorítása is. Az elképzelések szerint a jövőben a támogatások odaítélésénél az eddigieknél keményebb feltételeket szab a kormányzat a vállalatoknak, s végső soron a bankok hatáskörébe utalja annak eldöntését, ki kaphat támogatást a költségvetéstől. Mivel az iparnak továbbra is tőkére van szüksége, az államtitkár elengedhetetlennek tartja a privatizáció gyorsítását. Az egyes, ma még részben vagy egészben állami tulajdonban levő vállalatok ugyanis csak külföldi befektetők révén juthatnak a működésükhöz és fejlesztésükhöz szükséges pénzhez. Hegedűs Éva, a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára elmondta, hogy - bár pontos adatok nem állnak rendelkezésre - a nemzeti jövedelemnek legalább 30-50 százalékát a magánvállalatok adják. Ehhez képest az állam nem tudja őket súlyuknak megfelelően támogatni, sót a fizetési mérleg hiányának pótlása érdekében a magánszférától von el forrásokat. Amit ugyanis támogatásra kellene fordítania, abból a külföldi hiteleket és kamatokat fizeti vissza. Cserébe látványos lépéseket nem tud tenni, de 1995-re valamelyest csökkentette a vállalkozások adóterheit, s az exportot és importot támogató Eximbank alaptőkéjét 4,2 milliárd forinttal megnövelte. Kijelentette, amennyiben a parlamentnek sikerül megalkotnia a közbeszerzésekről szóló törvényt további „támogatáshoz” juthatnak a vállalkozók. „ÁLLÁSPONT Agrár inga Brackó István Min api sajtótájékoztatóján a tárca minisztere kijelentette, hogy a magyar mezőgazdaság túljutott a mélyponton, s ez az év már az érzékelhető javulás esztendeje lesz. Rendeződni látszanak a tulajdonosi, gazdálkodási, felvásárlási viszonyok, a kivitelt nagyobb támogatás serkenti, a behozatalt védővámok nehezítik... Szóval, az agráringa jó irányba mozdul. Ne tűnjön ünneprontónak egy apró ész- révétel a hasonlat kapcsán. A nem álló inga, már csak tehetetlenségi nyomatéka kapcsán is kileng. Erre, arra. Gorombán fogalmazva: a korábbinál rosszabb már nem lehet. Szelídebben szólva: csak jobb jöhet ezután. Ennyi aszályos nyarat végre követhet egy arányosan esőt és napfényt adó, sáskajárás-mentes időszak. Benépesülhetnek a disznóólak, eladni való zöldséget is teremhet a kert, s talán a bőség zavara nem hozza majd zavarba a búza-, a szőlő- és az almatermelőt, sem pedig azt, aki felvásárolja, s hazai, külhoni piacon értékesíti. Nem ádana egy kis szerencse sem ebben a szétzilált ágazatban, hiszen a termelő éppúgy panaszkodik, minta fogyasztó. Az előbbi a nyomott-, az utóbbi a gerjesztetten magas árak miatt. Az érdekellentétet az adásvételi viszonyok pőre farkastörvényei nem oldhatják fel. Szűz bőrrel a leégés veszélye nélkül nem lehet a tűző napra menni. Bölcs arányérzékkel pátyolgatni kell azt, aki palántával bíbelődik, tehenet fej, hajnali fuvart vállal a primőrért. De ha mindennek ára a háziasszony nyakába zúdul, akkor - vásárló híján-az agráringa ismét lelassul, vagy megáll. Hiba lenne ezt hagyni, s nem hallani a működő mezőgazdasági óra tiktakját. Múlik az idő, ne vágjuk le a kakast! Hadd maradjon meg az illúzió, hogy kukorékolása ébreszti a reggelt. ÁRFOLYAMOK Budapest-A kis tételben folyó kereskedéstől eltekintve 297 üzletben összesen 619,619927 millió forint forgalmat bonyolított le a Budapesti Értékpapírtőzsde a tegnapi napon árfolyamértéken. A részvények forgalma (250 kötés) névértékben 26,7340 millió forintot, árfolyam- értéken számolva pedig 96,895035 millió forintot tett ki. Összesen 57 396 darab részvény cserélt gazdát. A kárpótlási jegy árfolyamértékű forgalma 10,066410 millió forint, a befektetési jegyeké 7,433650 millió forint, az államkötvényeké 197,365400 millió forint, a kincstárjegyeké pedig 310,74420 millió forint volt. Kárpótlási jegy i Tőzsde Index: jan. 18. 1307,24-23,43 Hivatalos árfolyamok i Érvényben: 1995. január 18. Pénznem Angol font ::v : -y : Valuta Deviza Vétel Eladás Középárf. 173.41 176.80 175.44 Belga és lux. trt ' sSo’sG 357AS 354,15 ßfmköttHto Ml 18,34 18,70 im | Finn márka 23,41 23,87 23,62 ~~WM ............... ...........—.....‘ 2 1,30 11 Holland forint 64,32 65,58 65.12 ír font 17132 174.78 173,93 Japan yen* 111,60 113,80 112,46 Kuvaiti dinar 369.18 376,42 372?37'' Német márka ú 72.27 73.69 78,0! Norvég korona 16,52 16,S4 16,68 ■■WM 09,13 69,01 11 ............ 10,27 10,47 10,38 6 9,75 tÉ7lj§l "70,69-7 Spanyol peseta* 82.92 81.64 83,86 Svéd korona 14,75 15.05 14,99 ECU(KP) 136,74 139.46 138,08 A megadott számok 1 egységre értendők, forintban *: 100 egység, **: 1000 egység
