Észak-Magyarország, 1995. január (51. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-19 / 16. szám

1995, Január 19., Csütörtök Megyei Kórkép ÉSZAK-Magyarország 5 Nagyobb a leépítések veszélye Szendrő (ÉM) - Bódva-völgyi tele­pülések polgármesterei, illetve az ő képviselőik tartottak megbeszélést tegnap Szendrőben a Vasutas Dol­gozók Szabad Szakszervezetének tisztségviselőivel a Bódva-völgyi, tervezett vasútvonal megszünteté­sekről. A résztvevők szerint most úgy tűnik, nagyobb a leépítések ve­szélye, mint korábban azt gondol­ták, ezért erőteljesebben tiltakoz­nak a vasútvonalak megszüntetése ellen. A tárgyalásokat az érintett települések lakói érdekében tovább folytatják a MÁV-val. Konzultáció a társasházakról Miskolc (ÉM) - Társasházak közös képviselőinek konzultációval egybe­kötött, adózási és társadalombizto­sítási tanácsadást tart a Miskolci Társasházak Egyesülete holnap 16 órától Miskolcon, a Vologda utca 4. I. emeleti tárgyalójában. A részvé­tel az egyesületi tagoknak ingyenes. Érdeklődni a 320-542-es telefonon lehet. Ingyenes jogi tanácsadás Edelény (ÉM) - A Magyar Szocia­lista Párt Edelény Városi Szerveze­te szervezésében ingyenes jogtaná­csadást tart Czifra János Édelény- ben január 23-án, hétfőn öt órától a párt városi irodájában. Barcikán fogad Rádóné Kazincbarcika (ÉM) - Rádóné Gyárfás Ildikó országgyűlési képvi­selő ma 15-17 óra között tart foga­dóórát Kazincbarcikán, a Rákóczi tér 4.1/8. alatt. A tiszteletdíjakról is döntenek Kazincbarcika (ÉM) - Megvá­lasztása utáni második ülését tart­ja pénteken nyolc órától Kazinc­barcika önkormányzatának képvi- selő-testülete a városháza földszin­ti tanácskozótermében. A napiren­di javaslat szerint módosítják az önkormányzat szervezeti és műkö­dési szabályzatáról szóló rendele- tüket és határoznak a képviselők, valamint a bizottsági elnökök és tagok tiszteletdíjáról és természet­beni juttatásáról. Javaslatot hall­gatnak meg a távhőszolgáltatás helyzetéről, de vélhetően most nem, hanem majd csak a következő ülésen döntenek a díjak emelésé­ről. Megvitatják az önkormányzat első félévi munkatervét. Öt bizott­ság és egy felügyelő bizottság létre­hozását tervezik. A javaslat szerint pénzügyi, gazda­sági, művelődési, oktatási és sport, egészségügyi és szociális, valamint jogi és igazgatási bizottság segíti majd a testület munkáját. Végül a testület az indítványok között iskolaigazgatói megbízatások meg­hosszabbításáról, fellebbezésről, az aljegyzői pályázat kiírásáról is dönt. Beszámol a miskolci cigány szervezet Miskolc (ÉM) - A Miskolci Függet­len Cigány Szervezet holnap dél­után fél 4-kor lakossági fórumot tart a 17. sz. általános iskolában (a Vasgyárban található) a miskolci ci­gány kisebbségi önkormányzat tag­jainak részvételével. A pénteki fóru­mon a Miskolci Független Cigány Szervezet beszámolót tart egyéves munkájáról. A településszövetség a fejlesztésekről Sárospatak (ÉM) - A Zempléni Te­lepülésszövetség egész napos konfe­renciát tartott kedden Sárospata­kon, Kupa Mihály elnök vezetésé­vel. A rendezvényen a megye szinte minden tájegységéből érkeztek ön- kormányzati dolgozók, majd’ másfél százan. A konferencián tájékozta­tók hangzottak el az 1995-ös önkor­mányzati költségvetések tervezésé­ről, az idén kérhető címzett- és cél- támogatásokról, a pályázatok sza­bályrendszerérői, a megyei fejlesz­tési ügynökségről. A négypárti szövetség tagjai elégedettek Az ellenzékben maradt megyei erők bírálják a megállapodást Miskolc (ÉM - B.A., F.L.) - A me­gyei közgyűlésben mandátumot szerzett politikusok eltérően ér­tékelik a héten tető alá hozott négypárti megállapodást. A tes­tületben ellenzékben maradt MDF képviselője szerint nem volt indokolt, hogy a KDNP és a Fidesz csatlakozzon az MSZP-SZDSZ szövetséghez. A szocialisták megyei elnöke pe­dig kijelentette: az adhat csak okot elégedettségre, ha a négy­párti többség a májusra létre­hozandó közös programról is megállapodik. Mint arról mái- beszámoltunk, ked­den délután az MSZP, az SZDSZ, a KDNP és a Fidesz képviselői aláír­ták azt a politikai együttműködési megállapodást, amelyben rögzítet­ték, hogy ebben a választási ciklus­ban közös felelősséggel végzik a me­gyei közgyűlés hatáskörébe tartozó feladatokat. Döntöttek arról, hogy a főállású közgyűlési elnök, Szabó György (MSZP) és a két alelnök Rá­dóné Gyárfás Ildikó (MSZP) és Hat­vani Zoltán (SZDSZ) mellé két tár­sadalmi megbízatású elnököt is ajánlanak, Sója Szabolcs (KDNP) és Fónagy János (Fidesz) személyé­ben. Ézt természetesen a megyei közgyűlésnek is meg kell szavaznia - ami várhatóan január- 26-án meg­történik majd -, akárcsak az együttműködési megállapodásban rögzített több, szervezeti jellegű in­tézkedést. Ecsetet osztottak Lapmik kérdésére az MSZP megyei elnöke, Fedor Vilmos komoly és fele­lősségteljes politikai üzenetnek mi­nősítette, hogy sikerült egymással megállapodnia a szocialista, a liberá­lis és a konzervatív irányzatok kép­viselőinek. „Igazán elégedettek azon­ban csak altkor lehetünk, ha ezen pártok abban a szakmai program­ban is egyetértenek majd, amelyet májusban szeretnének elfogadni, s amelyik kijelöli majd azt az irányt, hogy merre menjen a megye” - tette hozzá. Szerinte a négy szövetséges közötti tárgyalás eddig arról szólt, hogy ki mekkora ecsetet kap és mi­lyen festékkel dolgozhat majd, a to­vábbi tárgyalásokon dől el, hogy mi­lyen képet akarnak festeni. Hatvani Zoltán (SZDSZ) a me­gyei közgyűlés főállású alelnöke, or­szággyűlési képviselő álláspontja szerint a megállapodás - bár nem teljes egészében az SZDSZ akaratát tükrözi, de - a kisebbség - vagyis a négypárti együttműködésben részt nem vevő pártok - számára is olyan garanciákat biztosít, amelyek lehe­tővé teszik a széles körű konszenzu­son alapuló döntéseket. Meggyőző­dése - fogalmazott -, hogy az új szervezeti, működési konstrukció megfelelően szolgálja a megye ügye­inek intézését. Sója Szabolcs (54), háziorvos és általános szakorvos, a megyei köz­gyűlés leendő társadalmi megbíza­tású alelnöke azt hangsúlyozta: amit aláírtak nem koalíciós, hanem politikai együttműködési megálla­Sója Szabolcs az egészségügy hely­zetét tartja a legfontosabbnak podás. S ez a tárgyalások során a KDNP alapvető feltétele volt. A KDNP eszmei és ideológiai téren megtartotta önállóságát. Két lehe­tőség volt a párt előtt: vagy részt vesz az együttműködésben és ebben a megye és a saját érdekeit szolgál­ja, vagy ellenzékben marad és ál­landó ellenszavazataival bú-álja a vezetést. „Jó példával szolgált szá­munkra a nűskolci önkormányzati együttműködési megállapodás, amelyben a KDNP és a többi pártok már együtt is dolgoznak a város ér­dekében” - fűzte hozzá a keresz­ténydemokrata politikus, aki a köz­gyűlés alelnökeként a legfontosabb feladatának az egészségügy helyze­tének rendezését tartja a megyé­ben, továbbá az egészségügyi dolgo­zók bérének rendezését és a kórhá­zak működőképességének biztosítá­sát. Valamennyi egyházzal, feleke­zetiéi a legjobb kapcsolatra törek­szik és különleges jelentőséget tulaj- dóm t a civil szervezetekkel való együttműködésnek is. Ügy véli: a há­ziorvosi munkája mellett is el tudja látni ezt a feladatot. A praxisát azért sem adja fel, mert vidékről így még jobban áttekintheti az egészségügyi és a szociális helyzetet. Nyalábban a vessző A másik leendő társadalmi megbí­zatású alelnök, Fónagy János (53), jogász, ügyvéd-jogtanácsos - aki he­tedik éve térségfejlesztéssel, válság- kezeléssel, .munkahelyteremtéssel foglalkozik - legfontosabb feladatá­nak nevezte a térségi-kistérségi ko­ordinációt. Eddig is sok pénzt ka­pott ez a régió az egyes tárcáktól, s a Fideszes politikus azt szeretné elér­ni, hogy az ilyen összegek felhasz­nálásáról az önkormányzatok leg­alább középtávon egyeztessék el­képzeléseiket. ,A vesszők külön-kü- lön törékenyek, de ha egy nyalábba fogjuk össze ezeket, azt nem lehet összetörni”- mutatott rá Fónagy Já­nos, aki jónak tartja a négypárti megállapodást. Bár a Fidesznek csak négytagú a közgyűlési frakció­ja, de a pártok között létrejött együttműködésben jelentős szerep­hez jutottak. A Fidesz képviselői a szakmai részvételt tartják fontos­nak, ezt képviselték a tárgyaláso­kon és ennek megfelelően kaptak feladatokat - emelte ki. Az együttműködésbe be nem vont pártok képviselői közül Miklós Fónagy János jónak tartja a négy­párti megállapodást Fotó:ÉM-archív Árpád (FKGP-MIÉP képviselőcso­port) számára ez a megállapodás azt mutatja: a KDNP-nek és Fidesz­nek megyei szinten az a legfonto­sabb, hogy a hatalom közelébe ke­rüljön. A jelenlegi helyzet nem a megye érdekét szolgálja - állította -, de ha valaki meggyőzi ennek az ellenkezőjéről, akkor ellenzékből is kész támogatni. Nehezményezi, hogy a főállású megyei elnök és a két főállású alelnök egyben parla­menti képviselő is. ,,Nem indokolt a koalíció” Mile Lajos (MDF) kijelentette: akárminek nevezzék is ezt a megál­lapodást, itt koalíció köttetett. Ha az MSZP és az SZDSZ a munkás­párti képviselőkkel társul, akkor is elegendő többségük lett volna, így semmi sem indokolja, hogy a KDNP és a Fidesz is együttműködik a szo­cialista-szabaddemokrata szövet­séggel. A KDNP részvétele azzal is magyarázható, hogy a párt régóta kacérkodik a gondolattal: a nagypo­litikai szintjén együttműködik az MSZP-vel, s most megyei szinten kipróbálják, milyen is együtt kor­mányozni. Másrészt lehet, hogy az MSZP olyan ajánlatot tett, ami eloszlatta a KDNP jogi és morális aggályait, miközben jelentős pozíci­ókat szerzett a közgyűlésben. A KDNP eddig világnézeti pártként határozta meg magát. Lehet, hogy az MSZP nézetei közeledtek annyi­ra a KDNP-jéhez - vagy fordítva -, hogy mái' nem látták akadályát az együttműködésnek. Az is lehet, hogy a KDNP világnézeti jellegét feladva pragmatikus politizálásba kezdett. Azt viszont Mile Lajos nem tudná elfogadni - s Moliére Tartuf- fe-jét ajánlaná az így érvelők figyel­mébe -, ha a KDNP arra hivatkoz­na, hogy a megye állapotára való te­kintettel ment bele az együttműkö­désbe. Ami a Fidesz csatlakozását illeti, a párt megyei elnökének, Wachsler Tamásnak a Fiatal De­mokraták Szövetségén belüli küz­delmével hozza összefüggésbe Mile Lajos. Wachsler ugyanis balra akarja tolni saját pártját, ezért vitte be a Fideszt a megyei együttműkö­désbe. „Hogy mennyire lesz stabil ez a szövetség, az majd kiderül a gyakorlatban, de én Szabó György helyében nem lennék túlságosan nyugodt” - jelentette ki a többi kö­zött Mile Lajos. _ HÍRHÁTTÉR: Eladták a Déli Hírlapot? Miskolc (ÉM - MSZ) - A Nép- szabadság 18. oldalán huza­mosabb ideje olvasható a rek­lám, amely az országos napi­lap megyei napilapjaként je­löli - másik három újság mel­lett - a miskolci Déli Hírlapot. A DH impresszumában ugyanakkor az áll, hogy „Ki­adja a Déli Hírlap Kft.”. Vajon melyik állítás az igaz? - ennek jártunk utána. A Népszabadság című országos napilap hirdetési oldalainak egyi­kén hónapok óta egy négyhasá­bos reklám áll. „Hogyan hirdet­het a Népszabadság megyei napi­lapjaiban?” - szól a kérdés, majd alatta a válaszban még egyszer megismétlik, hogy „... a Népsza­badság megyei napilapjaiban.” A felsorolt újságok: Békés Megyei Nap, Jászkun Krónika, Heves Megyei Nap és Déli Hírlap (Mis­kolc). Mindez azt feltételezi, hogy a miskolci DH tulajdonost váltott, korábbi tulajdonosai eladták ér­dekeltségüket a Népszabadság­nak. Vajon mi igaz ebből? A Déli Hírlap Kft. ügyvezető igazgatója, Szántó István kicsit értetlenül fogadja a kérdést, sze­rinte ugyanis nincs az említett hirdetésben semmi meglepő. Üz­leti kapcsolatban állnak a Nép- szabadsággal, amely nem más, mint tipikus érdekházasság. Az országos napilap előfizetői ingyen megkapják a Déli Hírlapot, cseré­be a DH hirdetésekhez jut és így tovább. Kapcsolatuk szerteágazó, és gyümölcsöző. Á Déli Hírlap Kft. tulajdonjo­ga egyébként a következőképpen oszlik: meg: 53 százalék a miskol­ci önkormányzaté, 41 százalék Csornai Zoltáné, aki az IC(P) Hol­ding Rt. vezérigazgató-tulajdono­sa, 6 százalék pedig egyéb tulaj­donosoké (dolgozóké). Tehát szó sincs arról, hogy eladták a lapot - jelentette ki Szántó István, üdét az egész, mégpedig jó, tette hoz­zá. 1993 őszén 11 ezer példány­ban jelentek meg, mióta a Nép- szabadság előfizetőinek is kivi­szik, példányszámuk nőtt, bővült hirdetőik köre is. Kobold Tamás, a többségi tu­lajdonos önkormányzat vezetője, Miskolc polgármestere először meglepetésének, majd neheztelé­sének adott hangot. Nem tudott az egészről, szó sincs arról, hogy eladták volna a lapot. „Valami blikkfang lehet ez a hirdetés, nem más.” Arról persze a polgármes­ter is tud, hogy hirdetési, terjesz­tési együttműködés van a főváro­si és a vidéki lap között, de kap­csolatuk nem több ennél. Amiért a neheztelést érezni lehetett a polgármester hangjából: „Egysze­rűen nem felel meg a valóságnak az, amit írnak, hogy a Déli Hírlap a Népszabadság megyei lapja!” Lengyel L. László, a Népsza­badság Rt. ügyvezető igazgatója, felelős kiadó az egyszerűségre hivatkozott. A négy említett új­ságból három valóban a tulajdo­nuk, a Déli Hírlap nem. „Ön is tudja, hogy a rövid reklám a ha­tásos, az egyszerűség kedvéért vettük be a másik három mellé negyediknek a miskolci újságot.” Nincs ebben semmi kivetni való, tette hozzá. Az együttműködést a DH-val egyébként Lengyel L. László is korrektnek nevezte, a megyében több ezer előfizetőjük­nek viszik ingyen a miskolci új­ságot, hirdetési kapcsolataik jók, az üzlet az üzlet, az pedig jól megy. _INNEN SZÓLVA Ciliit módm Priska Tibor A miskolci Hunyadi utcán szilveszterkor megszűnt az áram, a szolgáltató hamaro­san megkezdte a hiba kijavítását, most már az utcában mély árkok húzódnak, a jár­dán földhányások, közlekedni ugyanúgy nem lehet, miként nem lehetett néhány éve, amikor is azzal biztatták a népeket, hogy csak legyenek türelemmel, megéri, hiszen az összes régi vezetéket kicserélik. A mostani csere is nyilván szükséges, ez a munka, felfordulás nem hiányzott sem az ott lakóknak, sem a vállalatnak. Szükség lett volna viszont valamiféle köz­lésre, tájékoztatásra is, melyben a vállalat elmondja: emberek, ez és ez a baj, bon­tanunk kell, kábé ekkorra meg akkorra el­készülünk. Megjelent aztán ilyesmi, de az újságnak, mint civil fórumnak az érdeklő­désére. A munka jelenlegi állapotában úgy tűnik, ismét valamiféle lépésnek kellene következnie, főként egyenruhás szerv ré­széről. A Dayka Gábor utcán-ahova szin­tén bekanyarodik a munkaárok - általá­nos iskola, középiskola is van, ezekhez il­lő sok gyerekkel. Aki ka már eléggé hosszú árok miatt leginkább az utcára kénysze­rülnek, az utcán viszont kocsik sokadal­ma igyekszik. Normális körülmények kö­zött is nehéz itt gyalogosnak lenni, most pedig kifejezetten veszélyes. Az építkezés befejezéséig megérné lezárni a kocsik elől a Dayka utcát. Bizony! Ez persze megint csak amolyan civil kérés. Ellenérvként az sem jó, hogy addig a népek közelítsék meg az iskolákat a Kis-Hunyadról, a régi Sza­bó Lajos utcáról, mert annak egyik olda­lán a járdát majdnem teljes hosszában par­koló kocsik foglalják le. Nálunk ugyanis a járdán szabad ingyen parkolni, hát a ko­csisok a borsos parkoló díjak elől oda te­lepszenek. A civil kérések persze vagy hallhatók, vagy nem. Hátha! Hátha mégis! Nem alakítják átalánnyá Miskolc (ÉM) - Ahol a lakásban van víz­óra, ott csak az első leolvasás után kérik a fogyasztótól az amúgy január 1-től meg­növekedett általános forgalmi adót. Diósgyőri olvasónk társasházi lakásában van vízóra, ám eddig nem olvasták le, holott de­cember végén kellett volna, hogy megjelenjen lakásán a vízóra-leolvasó. Azért aggódik, mert tart tőle, hogy a késés miatt majd a becsült fo­gyasztásra számítják rá a januártól érvényes 12 százalékos áfát. Természetesen úgy, hogy ismét ő, a fogyasztó jáijon rosszul. Kérdésünkre válaszolva Vojtilla László, a Miskolci Vízművek igazgatója leszögezte: ol­vasónk megnyugodhat, szóba sem került az ál­talános forgalmi adó átalánnyá alakítása Az adó január 1-jén emelkedett 10 százalékról 12 százalékra. A számlák elkészítésekor ezt két­féleképpen érvényesítik Ahol a vízdíj mindig a két leolvasott mérő­állás különbsége, ott a fordulónap a január 1- jét követő leolvasás napja, ezt követően alkal­mazzák a 12 százalékos áfát. Tehát tulajdon­képpen az jár jól, alánéi viszonylag későn ol­vassák el a fogyasztást, mert addig azt csak 10 százalék áfával terhelik. Igaz, jegyezte meg az igazgató, mindössze pár forintról van szó. Minden más esetben a fordulónap január 1- je marad. (Többlakásos ingatlanok mellékmé­rőinél, a havi részszámláknál és zárószámlák­nál, a sikertelen leolvasásoknál, átlagszámí­tással készített vízdijszámláknál, az utcai ki­folyók után fizetőiméi.) A víz- és csatornadíj jelenleg Miskolcon 64,50 Ft köbméterenként, vagyis, az áfa 6,40 forintról nőtt 7,70 forintra. Lépcsőházi roham Sajólászlófalva (ÉM - FJ) - Rablókat vettek őrizetbe a Miskolci Rendőrkapitányság mun­katársai - értesültünk Óvári András őrnagy­tól. M. József és V. Mihály még január 11-én támadtak meg egy nőt a Győri kapuban: a lép­csőházba belépő áldozatukat nyakánál fogva a kövezetre lökték, majd kitépték kezéből reti- küljét és elmenekültek. Lakatfeszítés módszerével hatoltak be is­meretlen gazok az egyik sajóbábonyi ABC-be kedden éjjel. Ha mái' benn voltak, nem sze­rénykedtek: távozás előtt 600 ezer forint ér­tékben pakoltak zsákjaikba édességet, kávét és dohányárut. Sajólászlófalván ugyancsak az élelmiszer- boltot törték fel január 17-re virradóan. Ciga­rettát és kávét innen is loptak, kiegészítve né­mi hentesáruval. A kár 140 ezer forint.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom