Észak-Magyarország, 1995. január (51. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-14 / 12. szám

6 ÉSZAK-Magyarország Kultúra 1995- Ianuár 14., Szombat _TÉKA Századunk krónikája Brackó István A szó eredeti és átvitt értelmében is súlyos könyv a nemrég megjelent Officina Nova kiad­vány; A XX. század krónikája. Legalább öt ki­lót nyom, de nem ez az érdekes. A pontos ada­tok szerint az 1464 oldalon 4500 szócikk, 3000 kép, 20 ezer kronologikus információ és 10 ezer név szerepel. Külföldiek írták, eddig két tucatnyi országban jelent meg, de ez speciális változat, hiszen a hazai szerzők a magyar ese­ményeket is beleszőtték a monumentális alko­tásba. Talán nem véletlen az első bejegyzés: 1900. január 1-jén megindul Budapesten a Huszadik Század című folyóirat. S az utolsó: 1994. május 29-én a magyar parlamenti vá­lasztások második fordulója. A vázlatos elem­zés közli a referendum eredményét, s Horn Gyula fényképét, amint - balesete után a „ko­ronás fejdíszével” - kilép a szavazófülkéből. S hogy mi minden történt a két esemény között? Tudjuk is, nem is, megéltük és nem is. Két háború, forradalmak és ellenforradalmak, vezérek, birodalmak tündöklése és bukása, gazdasági, társadalmi, demográfiai átrendező­dések egész sora, és rengeteg borzalom. A be­vezetőben olvasható: „Árnyék és fény, jó és rossz egyaránt jellemezte ezt a vége felé járó évszázadot. A történelem azonban nem ér vé­get. Rajtunk, a múltból tanulókon múlik: mi­lyen lesz a következő század... Arról kíván ta­núságot tenni, hogy az emberek élni akarása és alkotó ereje mindenkor erősebbnek bizo­nyul bármiféle háborúnál és válságnál, eltéve­lyedésnél és elaljasodásnál.” Persze, a nagy egészet az apró részletek te­szik teljessé. 1900. február 9-én Dwight F. Da­vis vándorserleget alapít a világ legjobb teni­szezőinek. 1906. június 26-án az első grand prix autóversenyt Franciaországban Szász Fe­renc nyerte 1,3 literes, 90 lóerős Renault gép­kocsijával. 1911. október 14-én kezd működni az első magyar filmgyár. 1925. szeptember 10.: megjelenik az első számjegytárcsás tele­fonkészülék Budapesten. 1941. december 7- én elkészült Budapesten a Nemzeti Sportcsar­nok. 1947. szeptember 16.: John Cobb abszo­lút autós gyorsasági rekordot állít fel 634, 386 kilométer/óra sebességgel az Utah állambeli Sós-tónál. 1949. november 20-án átadják az újjáépített Lánchidat. 1951. április 15-én Ti­rolban megnyílik az első S. O. S.-gyermekfa- lu... És így tovább, egészen napjainkig. Tény az, hogy ez az értékes-érdekes doku­mentumgyűjtemény még nem teljes. Öt hagy- mázas év van még hátra a századból, s a máso­dik évezredből. Vajon a majdani pótkötetbe mi kerül, ha elkészül, és elkészül-e egyáltalán. Lesz-e papír, toll és írásra alkalmas kéz? Alfától az Omegáig Miskolc, Kazincbarcika, Sárospatak (ÉM) - A Nemzeti Filharmónia szervezésében Alfá­tól az Omegáig címmel rendhagyó koncerteket tart megyénkben Benkő László, az Omega együttes billentyűse. Különböző korok zene- irodalmának alkotásait mutatja a XX. század hangszerén, a szintetizátoron. De Bach-, Gou­nod-, Beethoven-, Bartók-, Gerschwin- művei mellett Benkő László megszólaltatja saját szerzeményeit is. Megmutatja azt az utat, hogy jutott el a könnyűzenétől a komolyzené­ig. Január 16-án, hétfőn Miskolcon a Rónai Sándor Művelődési Házban három középisko­la diákjai hallhatják a koncertet, 18-án, szer­dán délelőtt 11-től és délután 1 órától a kazinc­barcikai Egressy Béni Művelődési Központ­ban, majd január 23-án este fél 8-tól a sárospa­taki Művelődés Házában vendégszerepei a népszerű művész. Colo-pajzsos filmek Hajdúböszörmény (ÉM) - Ezen a hét végén tartják Hajdúböszörményben az észak-keleti régió független, nonprofesszionális filmkészí­tőinek film- és videoszemléjét. Ez alkalommal a rendezők olyan, nem megrendelésre, nem kereskedelmi céllal készült alkotásaikat mu­tatják be, amelyek eddig még nem szerepeltek országos vagy területi szemlén. A miskolci Colo-pajzs Video Egyesület - a rövidfilm kategóriában - három filmjével in­dul a hajdúböszörményi fesztiválon. Az egyik az Álomutazás címet kapta. Elkészültéhez rö­vid történet fűződik: az egyesület még tavaly „Bízd a fantáziádra!” címmel pályázatot írt ki az általános iskolásoknak, akik egy adott, bár képzeletbeli helyszínre - várral, erdővel, tóval — mesét vagy történetet írhattak. Csóka Tí­mea Álomutazás című meséjét találták a leg­ötletesebbnek, így ennek nyomán kezdődhe­tett meg nyáron a most elkészült tizenöt per­ces film forgatása Boldogkőváralján. Másik videójuk A Werk, avagy film egy film gyártogatásáról az Álomutazás felvételeihez, boldogkőváraljai táborozásukhoz kapcsolódik. A harmadik videofilm alkotói - Csákiné Mikulás Mária, Dobrik István, Selmeczi György és Zsámba László - nem kötődnek konkrétan az egyesülethez. Filmjük Pető Já­nosról, a megyénkben élő festőművészről ad sajátos szemléletű portrét. Működőképes lap képtelen működése Beszélgetés Viga Gyulával, a Dimenziók főszerkesztőjével Filip Gabriella Miskolc (ÉM) - A Felsőmagyar- ország Irodalmi Alapítvány 1994 májusa után kuratórium nélkül működik, sőt lemondott tisztségéről az ügyvezetői fela­datokkal megbízott Mile Lajos is. Az alapítók, a Holnap Irodal­mi Társaság tagjai kezdemé­nyezték ugyan az új kuratóri­um felállítását, de még mindig nem alakult meg a testület. Nagy késéssel, december köze­pén jelent meg az alapítvány ál­tal kiadott Holnap című irodal­mi folyóirat összevont nyári száma. De ez a bizonytalan helyzet kihat az alapítvány má­sik lapjának, a Dimenziók című társadalmi, gazdasági folyóirat­nak a jövőjére is. Erről beszél­gettünk Viga Gyulával, a Her­man Ottó Múzeum tanácsosá­val, a Dimenziók főszerkesztő­jével. • Két évvel ezelőtt, amikor felkér­tek a lap szerkesztésére, azt az ígé­retet kaptam, hogy a folyóirat meg­jelentetésén kívül más feladatom nem lesz. Azt gondoltam, hogy a múzeumi és az egyetemi munkám mellett - minimális háttérrel — nyu­godtan meg tudom csinálni. Én ezt ma is így gondolom. De az alapít­vány nehézkedése - a gazdasági problémák és az ettől nem teljesen független belső torzsalkodás - kihat a Dimenziók jövőjére is. A ’93-as új- raalakuláskor az alapítvány - Mile Lajos vezényletével - úgy próbálta átszervezni önmagát, hogy a benn- lévő emberek érdekei ne sérüljenek, a sorsuk rendezett legyen. Utána azonban kiderült, hogy a megsze­rezhető támogatás nagyon szűkös a hármas feladathoz - tehát a két fo­lyóirat megjelentetéséhez és a könyvkiadáshoz, illetve az egész rendszer fenntartásához. Alapvető ellenmondásnak tartom, hogy nincs eldöntve, hogy ennek a térségnek, ennek a megyének, városnak mire van szüksége, mit tud felvállalni. Azt is látni kell, hogy ebben a me­gyében vállalkozási alapon nem le­het ezt megcsinálni. Ez az alapít­vány nagyon kevés megyei és városi támogatással, és szinte sikertelen pályázatokkal eltart három főállású embert. A megyétől és a várostól ka­pott pénz jelentős része a bérekre, a tb-járulákokra megy el. Vélemé­nyem szerint, ez tarthatatlan hely­zet. Vagy ki kell mondani valaki­nek, hogy van itt két-három tehet­séges ember, akikről gondoskodni kívánunk. De akkor ennek a kon­zekvenciáit is végig kell gondolni. □ Ezt kinek kellene kimondania? • A mai helyzetben ennek az alapít­ványnak és a kuratórium elnöké­nek - ha lenne ilyen. Mert hiszen áz önkormányzatok részéről érezhető, hogy ők a támogatással a maguk ré­széről letudták a folyóiratokkal való foglalkozást. Ehhez hozzá kell ten­ni, hogy az önkormányzatnak van­nak bizonyos kötelező és vannak vállalt feladati. Kultúrának ez a Wilhelm Jezek, a vizuális pszichológus ke néven, a Rocksaláta és a Time zenekarok alapító tagja. 1966-ban a párizsi ABC iskolában rajz-festé- szet szakon végzett festőakadémiát. 1967—91-ig teológiatanár-hitoktató, majd főiskolai tanár, de mindvégig zeneszerző, dalszövegíró, sőt, képe­sített ifjúsági labdarúgóedző. Sőt, ő az ezoterikus, kedélykezelő miszti­kus jódli feltalálója is. Wilheml Je­zek nem művésznek, sokkal inkább „vizuális pszichológusnak” tartja magát. Művészete meglehetősen szokatlan. „Elér és alkot mindent és semmit - írták róla az egyik bécsi lapban - művei nem tartoznak sem­milyen művészeti irányzathoz. A befogadónak elegendő lehetősége marad az egyéni értelmezésre. Je­zek a szemlélőt nem akarja elérni, hanem meg akarja döbbenteni, mi­szerint az anyagi világ üres burkát át kell törni, a munkáknak provo­katívnak kell lenniük, el kell gon­dolkodtatniuk, nem pedig valami megoldás receptet, ideológiát vagy dogmát kell a szemlélőre ráerősza­kolniuk. Ez a filozófia a gondolkodá­sunk primitívvé válása ellen, a köz­helyek ellen, és egy kommersz ’hü­lyítőipar’ felé tendáló középszerű­ség ellen irányul.” Miskolc (ÉM) - Wilhelm Jezek Ausztriában élő, cseh származású festő alkotásaiból nyílik kiállítás ja­nuár 16-án, hétfőn délután 5 órakor a diósgyőri Ady Endre Művelődési Házban. A tárlatot Bárdos István, a Komárom-Esztergom Megyei Ön- kormányzati Hivatal közművelődé­si munkatársa ajánlja a közönség fi­gyelmébe. A megnyitón itt lesz a ki­állító művész is. Wilhelm Jezek - a sokak által csodabogárnak tartott ötvenedik évében járó festő - négyévesen kez­dett rajzolni. A képzőművészet mel­lett foglalkoztatja a zene is. Énekes­gitáros volt a Conny Tex Hat-ben, az Atlantis Folk Clubban jódlis Du­kiállítás ianuár 16-tól 30-ig látható az Ady Endre Művelődési Házban Viga Gyula főszerkesztő: „Az alapítvány rendezetlensége elsodorhatja a Dimenziókat is" Fotó: Farkas Maya szférája nem tartozik a kötelező fel­adatok közé. □ De nem csak a várostól és a me­gyétől kérhetnek támogatást? • Ebben a térségben nincs egy nagymúltú folyóirat, hiányoznak a sok évtizedes múltra visszatekintő jelentős intézmények, és nincs meg az a lobby sem, ami ennek a térség­nek a kulturális életéért dolgozna. A József Attila Irodalma Álapit- ványnál, de a többi nagy kulturális alapítványnál is erősen érzékelhe­tő, kitapintható kapcsolatrendszer működik. Azt kell mondanom, hogy ennek a térségnek valamiféle beget- tózása folyik. Persze, én sem gondo­lom, hogy a gyengébb teljesítményt feltétlenül erősebben kell támogat­ni. Nyilván működtetni kell bizo­nyos mérőrendszert. De azért az még sincs rendjén, hogy ezek a nagy alapítványok gyakorlatilag maguk­ra hagyják ezt a térséget is. Nagyon fájdalmas, de mi tavaly a Nemzeti Kulturális Alap folyóirat-pályáza­tán összesen 400 ezer forintot nyer­tünk. Ezt a Holnap támogatására adták, persze úgy is vehetem, hogy ez a megye összesen ennyit kapott. A Helikon-napokon találkoztam a kuratórium egyik tagjával, aki azt kérdezte tőlem: miért kellene Bor­sod megyének vagy Szabolcsnak többet kapnia?! Miért lenne szük­ség több folyóiratra ott, ahol - sze­rintük - nincs meg az a szellemi ka­pacitás, amit a lapokban feltétlenül meg kellene szólaltatni?! □ Egyébként miért lenne szükség több lapra? • A két lap, a Holnap és a Dimenzi­ók teljesen különböző jellegű. De itt egyébként sem lett több folyóirat, hiszen a Holnap megjelenése előtt a Napjaink című irodalmi lap mellett is ott volt a Borsodi Szemle, sőt a Borsodi Művelődés is. Számomra nem lehet kétséges, hogy ennek a térségnek vannák olyan sajátos tár­sadalmi, gazdasági kérdései, ame­lyeket itt kell megszólaltatni. Per­sze, el tudom képzelni az ellenkező­jét is. Mert mondhatják azt is, hogy az állampolgár pénzén itt ne tartsa­nak el lapokat. De ezt a köztes álla­potot, amikor szépeket mondunk, hogy kell és szükség van rá, és köz­ben meg hagyjuk meghalni az egé­szet, ezt én tarthatatlannak mi­nősítem. □ Erről a holtpontról el kellene moz­dulni. Valakiknek szorgalmazniuk kellene a döntést. Nem a belső embe­rek dolga lenne ez? • Ezt én is szívesen szorgalmaz­nám, de ehhez tisztázni kellene a belső viszonyokat is, mert nem egy­formák a bennlévő emberek érde­kei. Egészen másképpen viszonyul ehhez a kérdéshez az, aki innen kapja a fizetését, ez jelenti a megél­hetését, mint például én, aki a mú­zeumi munkám mellett, szerződé­ses megbízással végzem ezt a tevé­kenységet. De ha csak a két lapot nézzük, akkor is egészen más a megítéltetés. Egy tanulmányról, egy szociográfiáról nagyon egysze­rűen el lehet dönteni, hogy megfe- lel-e a szakmai követelményeknek, viszont egészen más egy vers meg­ítélése. Itt tehát az anyagi gondon, a belső torzsalkodásokon kívül szá­molni kell az egymástól eltérő iro­dalmi felfogások harcával is. □ De a Dimenziókat nem érintik ezek a viták. Mindig pontosan meg­jelent. Viszonylag sok előfizetőt gyűjtött... • Á Dimenzióknak megvan a tudo­mányos háttere. Amit a város és a megye ad a két folyóirat támogatásá­ra, abból - véleményem szerint - meg is jelenhetne a Holnap és a Di­menziók. Viszont, mi itt egy kasszá­ból gazdálkodunk, nincsenek külön fiókok. Tulajdonképpen egymás elől visszük el a pénzt. Ráadásul az ala­pítvány rendezetlensége elsodorhat­ja a Dimenziókat is. Hasonló helyze­tekben már régen feladtam a harcot. Hogy ezt most nem teszem, ennek két oka van. Úgy érzem, nincs miért feladnom, amit csinálok, az műkö­dik, működőképes. Másrészt - lehet, hogy ezek nagy szavak -, ha ezt most én feladom, akkor ennek vége. A Di­menziók is besorakozik a megszűnt lapok sorába. Számítástechnikusok Miskolc (ÉM) - A Nemes Tihamár Országos Számítástechnikai Ver­seny megyei fordulóját január 14- én, szombaton rendezik meg Mis­kolcon. Dusza Árpádtól, a miskolci Földes Ferenc Gimnázium tanárá­tól, a verseny egyik szervezőjétől megtudtuk, hogy a megyéből közel 400 tanuló indult a versenyen, kö­zülük 32 általános és 46 középisko­lás diák jutott be a megyei forduló­ba. Az általános iskolások szomba­ton délelőtt 11-től a Földes Ferenc Gimnáziumban, illetve a szirmabe- senyői általános iskolában oldják meg a központilag összeállított fel­adatsort. A középiskolások egyik csoportja a Herman Ottó Gimnázi­umban, a másik pedig a Kandó Kál­mán Híradástechnikai és Műszer­ipari Szakközépiskolában kapott helyet. Az országos összevetés után a legjobb eredményt elért diákok vehetnek részt a tavasszal megren­dezendő országos döntőben. Pályaválasztóknak Miskolc (ÉM) - Az Eötvös József Szakmunkásképző- és Szakközépis­kola (Miskolc, Gagarin út 54.) janu­ár 17-én és 18-án délután 3 órától várja azokat a nyolcadik osztályos tanulókat és szüleiket tájékoztató értekezletre, akik az iskolában ok­tatott húsz építőipari szakma vala­melyikére jelentkeznek, illetve gáz­ipari, építőanyag-ipari vagy fameg­munkáló technikusi szakon szeret­nék tanulmányaikat folytatni, vala­mint a művészeti szak keramikus, textilrajzoló, bútorműves- és intar­ziakészítő, tárgyrestaurátor ágaza­tot kívánják választani. * Sárospatak (ÉM) - A Sárospataki Református Kollégium Gimnáziu­ma felvételt hirdet az 1995/96-os tanévre a következő osztályokba: speciális angol tagozatú; emelt szin­tű német nyelvi, számítástechnika orientált, általános tantervű. Felvé­teli vizsgát magyarból és matemati­kából kell tenni. Jelentkezni febru­ár 15-ig lehet. * Miskolc (ÉM) - A miskolci Zrínyi Ilona Gimnázium igazgatónője ja­nuár 16-tól február 10-ig minden hétfőn és szerdán délután 2-től 4 óráig fogadóórát tart azon végzős ál­talános iskolás diákok szüleinek, akik a gimnáziumban szeretnének továbbtanulni. A fogadóórákon a felvételivel, a továbbtanulással kapcsolatban felmerülő kérdésekre kaphatnak választ az érdekeltek. Szikszói tv-műsor Szikszó (ÉM) - A szikszói Városi Televízió január 15-i, vasárnapi adása este 7 órakor telefonos játék­kal kezdődik. (A műsor és a játék te­lefonszáma 46/396-193). A műsor vendége lesz Mező István or­szággyűlési képviselő, karikaturis­ta. Ezt követően megismerhetik a nézők Szatmári Istvánt, Alsóvadász polgármesterét, majd beszámolót láthatnak a Miskolc környéki csa­patok részére szervezett játékos sporttalálkozóról. A műsorban be­mutatják Hegedűs Pétert is, aki a Varga Tamás országos matemati­kai verseny megyei fordulóján ka­tegóriájának győztese lett. A szik­szói Városi Televízió vasárnapi programja a hírekkel zárul. Rövtdfn A János vitéz című bábjátékot lát­hatják az érdeklődők január 15-én, vasárnap délelőtt 10 órától a Miskol­ci Bábszínházban (Kossuth u. 11.). A Légi Team együttes ad koncer­tet január 14-én, szombaton este 9 órától a miskolci Vian-klubban (To­kaj Vendéglátóház). Az üvöltő szelek című, 1939-ben készült amerikai filmet mutatják be január 16-án, hétfőn este 6 órától a kazincbarcikai Béke mozi filmmú­zeumi sorozatának keretében. A Miskolci Bölcsész Egyesület ja­nuár 18-án, szerdán délután 4 órától tartja rendes évi közgyűlését (Mis­kolc, Mindszent tér 1. 517. szoba). A könnyező Szűz Mária képekről, ezek tiszteletéről tart előadást Bar­na Gábor január 15-én, vasárnap délután 4 órától a Búza téri Görög Katolikus Plébánia hittantermében (Miskolc, Szeles u. 43.).

Next

/
Oldalképek
Tartalom