Észak-Magyarország, 1995. január (51. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-14 / 12. szám
BORSOD - ABAÜJ - ZEMPLÉN FÜGGETLEN NAPILAPJA Ára: 17,90 Ft / Működőképes lap, képtelen működés A Felsőmagyarország Irodalmi Alapítvány bizonytalan helyzete kihat az alapítvány második lapjának, a Dimenziók című folyóiratnak a jövőjére is. (6. oldal) LI. évfolyam, 12. szám 1995. január 14., szombat ÉM-hétvége Heti mellékletünkben riport, interjú, tudósítás, irodalmi melléklet, rejtvények és heti eseményösszefoglaló olvasható. (9-16. oldal) i 1 n HÉTVÉGE ■mt' A mezőgazdaság túljutott a válságon Fábián Gyula és Pataki László beszámolt lapunknak a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének kongresszusán tapasztaltakról. (5. oldal) A Körösökön nincs már szennyeződés Szeghalom (MTI) - A körösladányi duzzasztónál - a péntek reggeli szemle tapasztalatai szerint - már nem visz magával olajszennyeződést a duzzasztón folyamatosan átbukó víz, az alsóbb folyószakaszokon pedig csökken a szennyeződés. A Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság, miután a Berettyó Békés megyei szakaszán a jég beáll, megkezdi valamennyi merülőfal eltávolítását a folyóból, a három szalaghíd azonban helyén marad és sikerrel akadályozza a jégtáblákba fagyott olaj lejutását a Körösök rendszerébe. A KÖVIZIG Romániában dolgozó egységei megkezdték az előkészületeket a hazautazásra, miután a bihari szakemberek kiépítik a magyarországi fölszerelést helyettesítő merülőfalakat. A gyulai székhelyű igazgatóság értesülései szerint a szennyezőanyag utánpótlása erősen csökkent. Rendőrkézen a papgyilkosok Budapest (MTI) - A Budapesti Rendőr-főkapitányság emberölés alapos gyanúja miatt őrizetbe vétel mellett eljárást indított B. Sándor és B. Mátyás ellen, akik alaposan gyanúsíthatok, hogy január 2-a és 9-e között óbudai házának telkén megölték Elzer Ferenc 64 éves nyugdíjas plébánost. A két gyanúsított egyébként ikerpár, 40 évesek és Hajdúnánáson születtek. A gyilkosság után eltulajdonították a pap Trabant gépkocsiját, amelyet szintén megtaláltak. Ezenkívül elvitték a plébános iratait és néhány használati tárgyát is. A bűncselekményt január 9-én fedezték fel, és lakossági bejelentés segítségével állapították meg a gyanúsítottak kilétét. Az eljárást a BRFK vizsgálati főosztálya folytatja. A harmincezredik magyar Suzuki Esztergom (MTI) - Egy esztergomi márkakereskedő kft.-nél pénteken kereskedelmi forgalomba került a Magyar Suzuki Rt. esztergomi gyárában készített harmincezredik autó. A gyárban két éve és két hónapja kezdődött meg a termelés, és fokozatosan nőtt a gyártószalagról lekerülő gépkocsik száma. A tendencia folytatódik: a nyolcszáz dolgozó ebben a hónapban 2200, februárban pedig 2600 autót szerel össze. A gépkocsik felét exportálják: az rt. két legnagyobb partnere német, illetve angol. A Suzukik alkatrészeinek fele Magyarországon készül. Tóra-tekercsek tűntek el Debrecen (MTI) - Tűz nyomait fedezték fel pénteken délután a debreceni zsinagógában. A vizsgálat eddigi adatai szerint kéthete senki nem járt a templomban, és a helyi rabbi fedezte fel a kiégett frigy-fülkét. A tűzoltók teljesen kihűlt területet találtak a helyszínen, így feltételezhető, hogy a tűz több napja keletkezett. Szerencsére a vasajtóval lezárt frigy-fülkéből a tűz nem terjedt tovább, hanem magától elaludt. Zoltai Gusztáv, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének ' ügyvezető igazgatója elmondta: a tűzben megsemmisült két tóra-tekercs, 15 pedig eltűnt. Egy-egy tekercs értéke több ezer dollár, de az erkölcsi kár még nagyobb. Kevés a krumpli az országban Egyelőre a borsodi kereskedők sem ígérnek semmi jót A „szegények eledelének" ára a narancséval vetekszik Miskolc (ÉM - ME) - Régen úgy tartották, a krumpli a szegények eledele, ma az ára a narancséval vetekszik. Lapértesülések szerint az ipari és a földművelésügyi tárca rövidesen 17 ezer tonna krumpli importjára hirdet pályázatot. Mi a helyzet Borsodban - kérdeztük a termelőket, kereskedőket? Miskolcon, a Búza téri piacon csak elvétve látni igazán szép, jó minőségű burgonyát. - Máskor az ilyen ap- íót nem is engedtük árulni - mutat az egyik halomra kísérőnk, a piacfelügyelőség munkatársa - ez ugyanis takarmányminőség. Amíg a nagybanira érünk elmondja, hajnalban és kora reggel akkora sorok állnak a kereskedők teherautói mellett, mint néhány éve a cement vásárlásnál. - Ősszel még 20-25 forintért adtuk kilóját, ki gondolta volna, hogy januárban már 70-ért, sőt 75- ért is elmegy, ráadásul ez még nem a felső hatál' - mondja Bojtár Ilona termelő. - Az ország más területein sem jobb a helyzet - csatlakozik a beszélgetéshez az egyik kereskedő. - Hetente háromszor megyek áruért, megfordulok tanyákon, nagyüzemeknél, de csak a hiányt tapasztalom. Szegeden például ezen a héten 2400 forintért adtak egy zsákkal, amiben 30 kiló van. Számolja ki! Nyolcvan forint kilójáért. A mai szállítmányt a Hajdúságból hozFotó: Fojtán László tam, a termelők 55-60 forintot kértek érte. Csoda, ha mire a piacra ér már 70 lesz belőle? Néposz Péter, az Agrotermék Kft. ügyvezető igazgatója egyenesen tragikusnak minősíti a burgonyaügyet. - Ha van is tartalék, az sajnos már nem számottevő. A hét végén - rövid időn belül - harmadszor utazom Lengyelországba, hogy megpróbáljak üzletet kötni nagyobb mennyiség behozatalára, de tartok tőle, most sem járok sikerrel. Egyébként, már tavaly októberben lehetett tudni, hogy krumpli-mizéria lesz az országban. A burgonya terméktanács jelezte is, de nem figyeltek oda az illetékesek. Pedig akkor még fel lehetett volna készülni. Romlott az ország fizetési mérlege Budapest (ISB - D.Zs.) - 1989-től kezdődően 52 kötvényt bocsátott ki külföldön a Magyar Nemzeti Bank. Az utolsóról pénteken kötött szerződést osztrák bankokkal az MNB. Hárshegyi Frigyes, az MNB alelnöke az aláírást követően általános tájékoztatást adott az ország jelenlegi pénzügyi helyzetéről. A Raiffeisen Zentralbank Österreich AG-vel és a Creditanstalt-Bankve- reinnel most megkötött szerződés értelmében 750 millió schilling értékben bocsát ki kötvényt az MNB az osztrák pénzpiacon, 7 éves futamidővel. A kibocsátó magyar, illetve osztrák bankok magánbefektetőknek szánják ezt az értékpapírt. Hárshegyi Frigyes, az MNB alelnöke az aláírást követően általános tájékoztatást adott az ország jelenlegi pénzügyi helyzetéről. A rendelkezésre álló - október végi - adatok szerint a külső adósságunk 28,1 milliárd dollár. Ebből 20,3 milliárd a jegybankot, 2,1 milliárd az államot terheli, a fennmaradó több mint 5 milliárd pedig a vállalati szférát. Ez azt jelenti, hogy a magángazdaság egyre nagyobb szerepet vállal a hitelfelvételekből, csökkentve a központi adósság arányát az összadósságon belül. A folyó fizetési mérleg hiánya október végén 3,1 milliárd dollár volt, év végére tehát meghaladta az 1993. évit. Hárshegyi szerint ez azért alakult így, mert a külföldi működőtöké távol tartotta magát hazánktól. 1995-re viszont legalább 2 milliárd dollár tőkebevonásra számít a gazdaság, ami pontosan fedezné a fizetési mérleg hiányát. Kiadásként akkor már „csak” a 3 milliárd dolláros hiteltörlesztési kötelezettségjelentkezik, aminek újabb hitelekkel lehet eleget tenni. Az alelnök szerint ebből 1 milliárdot - csakúgy, mint tavaly - a vállalatok vesznek fel, félmilliárdot a bankok, és a még hiányzó másfél milliárdot az MNB. A jegybank a tervezett másfél milliárd dollár egy részét kötvény kibocsátásokból kívánja előteremteni. Másik részét pedig a különböző pénzintézetekkel megkötött hitelkeret-szerződésekből is lehívhatja az MNB. Nem aratott sikert a PM terve Az ÉT megvitatta az 1997-ig szóló gazdaságpolitikai programot Budapest (MTI) - A Pénzügyminisztérium által összeállított, 1997-ig szóló gazdaságpolitikai programot tárgyalta pénteken Budapesten az Érdekegyeztető Tanács gazdasági bizottsága. A testület szerint a dokumentum alapvető átdolgozásra szorul. A vita során a munkavállalók hangsúlyozták: még a reálbéreknél is fontosabb számukra a munkanélküliség kérdése. Hibásnak tartják, hogy a reálbér csökkenésével párhuzamosan a program a lakosságra hárítja a különféle társadalombiztosítási, egészségügyi és oktatási tei’- heket. A munkaadói oldal szintén bírálta a koncepciót: miközben egyik oldalról csökkentik a vállalkozások adóterheit, más oldalról - különféle járulékemelések révén - még többet fizettetnek velük. A kormányzati oldal képviselője rámutatott: aki az ország jelenlegi gazdasági helyzetét figyelmen kívül hagyja, felelőtlen. A 4 milliárd dollárt megközelítő fizetési mérleghiány olyan tétel, amely komoly gondot jelenthet. Ezért egy felelős program nem tekinthet el a reálbér, a fogyasztás csökkentésétől. Egyes szakmai körök szerint egy év alatt 1995-ben 12-15 százalékos reálbércsökkentéssel kellene egyensúlyba hozni a magyar gazdaságot. A program azonban fokozatosan kívánja végrehajtani a stabilizációt. A program csak előzetes terv, és a gazdasági kabinet ülésén felvetett pontosítások átvezetését követően keiül januárban a kormányzat elé. KOMMENTÁR Gránátok Görömbölyi László Nézem a hírügynökségi fotót, olvasom a hozzá tartozó szöveget, s erőt vesz rajtam a döbbenet. A csecsen pokol legmélyén, Groznijban készült a kép - rajta egy nő, kezében gránáttal. Nem akármilyen gránát ez, derül ki a magyarázatból, ez „az utolsó golyó". Az, amelyet a fogság szörnyűségeit és megaláztatásait elkerülni akaró háborús hősök, az ügyért életüket is áldozni képesek, a bukást élve elviselni nem tudók vagy nem akarók tartanak meg a pisztoly tárában - a maguk számára. Végsőkig várnak, harcolnak, remélik a hirtelen fordulatot; de közben már felkészülnek a végre - önmaguk életének elveszej- tésére. Az a nő, ott, a képen, vagyis a porrá zúzott Groznij romhalmazában éppen erre készül. Még vár, még reméli a csodát, hogy népe független lehet, azokkal a jogokkal, azokkal a lehetőségekkel, amelyek minden nép minden tagját megilletnek, s amelyeket nemzetközi szerződések foglalnak jól hangzó mondatokba. Csak éppen az ő népének nincsenek jogai, s érzi, ezúttal nincs is már sok esély e jogok kivívására. Kezében pedig ott a gránát, a végső megoldás e jogtalan világtól való szabadulásra. Nézem a hírügynökségi fotót, s túljutva már a döbbenetén, kérdés fogalmazódik bennem: vajon csak ennek a nőnek a kezében van gránát?' Vajon nincsenek hasonló gránátok ezer és ezerszám szerte a világban, s persze éppen itt, Kelet-Közép- Európában is? A jogfosztottság, az örökös megalázás, a kisebbségi lét kegyetlen éreztetése által élesített gránátok, amelyek még nincsenek előkészítve a végső megoldásra, de amelyek repeszei szinte nap nap után épülnek a robbanótöltet köré. Egy különös nyelvtörvény, egy kegyetlen jogszabály az oktatási rendről, egy deklaráció a hivatalos nyelv fogalmáról - amelyek mind magukban foglalják az orwelli tanítást: ebben a kelet-európai demokráciában mindenki egyenlő, de ne feledd, vannak egyenlőbbek. Te pedig, aki emberi jogaid birtokában szeretnéd élni életed, hát csak légy tudatában, hogy kisebbség vagy csupán, örülj, hogy itt lehetsz, hogy megtűrnek, örülj annak, hogy azért az élethez neked is van jogod. Nézem a képet, s közben arra gondolok: hogyan varázsolhatnám azt a demokráciát mondó, de hatalmat csak a fegyverektől, az erőszaktól remélő jelcinek dolgozószobáinak falára ? Örök fohászként, a kisebbségben jogokat remélők nevében. A duma ratifikálta az alapszerződést Moszkva (MTI) - Az orosz parlament alsóháza, a duma pénteken, aláírása után több mint három évvel, ratifikálta az orosz-magyar alapszerződést. A duma délutáni ülésén hagyta jóvá az 1991. december 6-án aláírt oroszmagyar barátsági és együttműködési szerződést, amelynek bevezetőjében szerepel az 1956-os szovjet beavatkozást elítélő rész. Az ülésteremben jelenlévő 280 képviselő közül 230-an szavazták meg az 1991. december fián, Antall József néhai magyar kormányfő moszkvai látogatása során aláírt szerződést. A ratifikáláshoz 226 szavazatra volt szükség. Korábban a Legfelsőbb Tanács kétszer is elhalasztotta a jóváhagyást, az 1956-os szovjet katonai beavatkozást elítélő kitétel miatt. Kovács László külügyminiszter „örvendetes és pozitív” fejleménynek ítélte az eseményt, és fontosnak tartaná, hogy a magyar törvényhozás is mielőbb ratifikálja a szerződést.
