Észak-Magyarország, 1995. január (51. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-03 / 2. szám
■ 4 ÉSZAK-Magyarország Megyei Körkép 1995« Tanuár 3., Kedd _NOTESZ Türelem Bujdos Attila Az Egyesült Nemzetek Szervezete a tolerancia évének nyilvánította az idei esztendőt. Ettől a hírtől persze-gondolom - nem gyarapodott egy csapásra lényegesen a más emberek iránt türelemmel viseltetők tábora. Mindazonáltal túlzás lenne intoleranciának tartani, ha valaki kételyeinek ad hangot az ilyen kezdeményezések eredményességével kapcsolatban. Sokan állítják ugyanis, hogy semmire se jó egy-egy ilyen kampány. Például a hírek szerint tavaly, a család évében nem csökkent lényegesen a válások száma, a világ kormányai közül csak igen kevés próbált meg a recesszió ellenére is kedvezni az országa határai között élő famíliáknak és így tovább, és így tovább. Vannak persze, akik vitatják az ilyesfajta okfejtés jogosságát. Hiszen szerintük máraz is sokat segíthet, ha legalább beszélünk a társadalmak testét bántó betegségekről. Ha képesek vagyunk megfogalmazni, mi a baj, köny- nyebben találhatunk rá gyógymódot is. Ha így közelítjük meg a dolgot, nem tekinthető alaptalannak az UNESCO azon kezdeményezése, hogy legyen a tolerancia éve 1995. Az ENSZ kulturális világ- szervezete nem a levegőbe beszélt, amikor úgy látta: a kedvezőtlen jelenségek között első helyen említhető az etnikai konfliktusok kiéleződése, a kisebbségek megkülönböztetése, az idegengyűlölet számos megnyilvánulása. A fajgyűlölő ideológiát képviselő szervezetek sok országban egyre erőteljesebben hallatják a hangjukat, híveik erőszakcselekményeket követnek el - mint ahogy arra az UNESCO is felhívta a figyelmet. A másság elutasítása, a kisebbségekkel szembeni intolerancia Magyarországon sem ismeretlen. A hazai polgárjogi aktivisták, kisebbségi jogvédők szerint például 1994-ben a cigánysággal szemben elkövetett bűncselekmények, az ezek során alkalmazott módszerek egyre durvábbak lettek. Most talán ne menjünk bele a részletekbe, hiszen nem kevesen tagadják, hogy az ilyesmihez bármi köze is lenne az intoleranciának, a fajgyűlöletnek. Ezzel szemben azt állítják: egyszerűen csak személyes sérelmet torolnak meg a bőrfejű kinézetű fiatalok, amikor Molotov-kok- télt hajítanak romák lakta házakra. S az is közönséges garázdaság, ha a lángban álló épületekből bozótvágó késekkel indulnak elégtételt venni. Nyilván sokféleképpen gondolkodunk az ilyesmiről. Az is nyilvánvaló, hogy egy fajgyűlölőnek hiába rágják a szájába álló esztendőn át: mennyire csúnya dolog bántani mondjuk a cigány embereket, nem sokat használ majd. De akiket „csak" abban kell segítni, hogy megértsék: ahol nyitott társadalom építésében látják a jövőt, sehová se jutnak az intoleranciával, azoknál talán még eredményre vezethetnek az okos érvek. Csak legyen türelmü(n)k kivárni. Ózdi pályázat Ózd (ÉM) - A város korábbi önkormányzata határozott róla, hogy a település szeméttelepén keletkező szennyvíziszapot gépi víztelenítéssel ártalmatlanítja. A beruházás megvalósításához az önkormányzat a Környezetvédelmi Alapból 10,5 millió forintos támogatást pályázott meg. A kölcsönt két év türelmi idővel és 5 év visszafizetéssel kérik. A kivitelezéshez a város 7 millió forintot saját költségvetéséből utal majd át. Átlagolva számláznak többet Vízmű. Egyelőre csak az áfa-kulcsok változása miatt kell többet fizetni a víz- és csatornadíjért. A vízdíj emelése is elkerülhetetlen. Fotó: Laczó József Miskolc (ÉM) - Vasárnap óta többet kell fizetni a vízért Miskolcon. Az emelt díjat egyelőre a napi átlagfogyasztás alapján érvényesíti a megyeszékhely vízmű vállalata. Az általános forgalmiadó-kulcsok változása miatt keiül többe a víz vasárnap óta. Miskolcon az ivóvíz és a csatornadíj együttes összege köbméterenként 72 forint és 20 fillér. A Miskolci Vízművek, Fürdők és Csatornázási Vállalat Felsőzsolcán a víz és csatornadíj fejében köbméterenként 104 forint 20 fillért kér a fogyasztóktól. Hogyan érvényesítik az új árakat ott, ahol a fogyasztók maguk is vízórával mérik az általuk felhasznált víz mennyiségét? - kérdeztük Vojtilla Lászlót, a cég igazgatóját. Mint megtudtuk, egy 1975-ös minisztertanácsi rendelet alapján kiszámolják a díjváltozás előtti utolsó, illetve a díjváltozást követő első óraleolvasás közötti napi átlag- fogyasztást, és ezt szorozzák vissza arra az időszakra, amikor már érvényben volt az új tarifa. E módszertől eltérő szabályozásról nincs tudomásuk a vízművek illetékeseinek. Vojtilla László érdeklődésünkre azt is elmondta, hogy bár most az áfa-kulcsok változása miatt nőtt a vízdíjért fizetendő összeg, de szerinte indokolt lenne magának a vízdíjnak a megemelése is. A tavalyi, nagyjából tízszázalékos vízdíjemelés sem fedezte a cég - az infláció és az árváltozások következtében növekvő - költségeit. A vízművek nem lett ettől nyereséges. (Mint ismeretes, az áfa-bevételek nem a cég bevételeit gyarapítják, a forgalmi adót az államkasszába fizetik be. Méghozzá úgy, hogy megelőlegezik azt, és csak utólag kasszírozzák be a fogyasztóiktól.)Arra, hogy mikortól és milyen mértékben lenne indokolt a vízdíj-emelés, az igazgató kitérő választ adott. Mint fogalmazott: veszélyesnek tartja, ha a díjak nem tükrözik a költségeket. A betegek bíznak a megye kórházaiban Jobban alkalmazkodtak a teljesítményfinanszírozáshoz Buzafalvi Győző Budapest, Szekszárd (ÉM) - Borsod-Abaúj-Zemplén kórházai kedvezően reagáltak az új finanszírozási rendszer közvetítette teljesítménynövelési kényszerre. A betegek bizalmát is méri a Népjóléti Minisztérium Szekszárdon működő Gyógyító Ellátás Információs Központja (Gyógyinfók) által az ország 176 kórházáról készített „rangsor”, amely elsősorban azt hivatott vizsgálni, miként sikerült alkalmazkodniuk az új finanszírozási rendszerhez. A statisztikai adatok, mutatók természetesen jelzik az adott egészségügyi intézmények ki- használtsági fokát is. Ez mindenképpen visszacsatolása a betegek véleményének is. Bordás Istvántól, a Gyógyinfók igazgatójától azt tudakoltuk: megyénk kórházai milyen helyet foglalnak el a „toplistájukon”.- Az új finanszírozási rendszerhez hogyan tudtak alkalmazkodni a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kórházak? Mutatóik alapján a 176 intézmény közül milyen hely illeti meg megyénk kórházait?- Az új finanszírozási rendszer gazdasági érdekeltséget támasztott a jobb és több munkavégzésre. A teljesítménynövelés rövid távon is mérhető hatása mellett a munka minőségi javítása inkább hosszabb távon észrevehető. A teljesítmény változása a kórházakban az első teljesítményfinanszírozási évben a megelőző esztendőhöz viszonyítva a következő. Az aktív ágyon végzett szolgáltatás teljesítménynövekedése (homogén betegségcsoport súlyszámban mérve) két részből tevődik össze: az ellátott esetek számának változása, valamint az ellátott esetek átlagos súlyossági mutatószámának változása. A krónikus osztályokon végzett munkát az ápolási napok számának változása jelzi. A mutatók alapján a Borsod-Abaúj- Zemplén megyei kórházak adatai az alábbiak (százalékban megadva előbb az összes aktív teljesítmény, aztán a súlyossági mutatószám, majd a krónikus teljesítmény növekedése): a miskolci Semmelweis Kórház (100,6; 102; 113,3), a miskolci megyei kórház (114,4; 112,4; 91,5), a vasgyári kórház (110,7; 102,9: -), a sátoraljaújhelyi Városi Kórház (110,5; 102,2 -), a kazincbarcikai Városi Kórház (106,9; 101,3 -), az ózdi Almási B. P. Kórház (114,5: 87,5; 44,4), a szikszói Megyei Szakkórház (113,9; 103,2; 143,5), az ede- lényi Városi Kórház (105,5; 101,6; 100,7), a mezőkövesdi Városi Kórház (112,4; 102 -), a miskolci Szent Ferenc Kórház (91,0; 110,9; 116,3), az izsófalvi Megyei Szakkórház (104,3; 106,2; 185,1) és a mezőkövesdi Reumakórház (135,2; 103,3; 123,0), az országos átlag (107,4; 104,6,102,8). Az adatokat az országos átlaggal összevetve lehet véleményt kialakítani. Az országos adatokat ismerve megállapíthatjuk, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megye kórházai - természetesen az egyedi eltéréseket figyelembe véve — az országos átlag által tükrözött képnek megfelelő formában és mértékben reagáltak a finanszírozási rendszer közvetítette teljesítménynövelési kényszerre. A miskolci Szent Ferenc Kórház a rekonstrukció miatt 25 százalékkal csökkentette az ágyszámot. Ha erre nem kényszerültek volna, abban az esetben a korrigált számítás szerint mutatójuk 113,7 százalék lenne! (A Borsod-Abaúj- Zemplén megyei kórházakban az aktív ellátás ápolási eseteinél az átlagos ápolási napok száma kevesebb volt az országos átlagnál (a különböző diagnóziscsoportok átlagos ápolási idejéhez viszonyítva). Ez a mutató egyébként kórházanként a következőképpen alakult: (a tényleges ápolási napok aránya a normatív napokhoz viszonyítva, százalékban) Semmelweis Kórház (95,58), miskolci megyei kórház (89,51), vasgyári kórház (79,79), sátoraljaújhelyi Városi Kórház (80,27), kazincbarcikai Városi Kórház (94,45), ózdi Almási B. P. Kórház (94,52), szikszói , Megyei Szakkórház (94,63), edelényi Városi Kórház (107,79), mezőkövesdi Városi Kórház (93,44), miskolci Szent Ferenc Kórház (91,22), izsófalvi Megyei Szakkórház (113,96), mezőkövesdi Reumakórház (105,89), az országos átlag a tárgyévben (86,34), országos átlag a bázisévben (100,00). Minden az adott intézményi struktúrától függ, de mindenki igyekezett minél több beteget ellátni. — A teljesítményarányos finanszírozás bevezetése óta észlelt elmozdulásokból levonható-e valamilyen szakmai következtetés az egyes kórházak munkájára, vezetésére vonatkozóan?- Az új rendszerhez való alkalmazkodás egyik - az intézetünkben közvetlenül érzékelhető - jellemzője az adatszolgáltatás minősége, valamint pontossága. Ezen a területen is elfogadható, az országos tapasztalatokhoz mérve, az átlagosnál kicsit jobb képet mutatnak a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kórházak. Ez az intézetekben dolgozók hozzáértését és felelősségérzetét jelzi. A kórházak korrekt együttműködését mutatja az is, hogy konstruktívan közreműködnek a finanszírozási rendszer továbbfejlesztésében, az észrevett hibák korrigálásában. A minőségi munkavégzésre való törekvésnek nincsenek egyértelmű mutatószámai. Következtetéseket talán a következő adatokból lehet levonni. Borsod-Abaúj-Zemplén lakosságát a megyei kórházakban látták el, a máshol (elsősorban Budapesten) kezelt megyei lakosok aránya nem éri el az országos átlagban a progresszív ellátás miatti területen kívüli ellátási arányt. Ez a lakosságnak azt a véleményét tükrözi, hogy elfogadja a nyújtott ellátás minőségét. A konkrét adatok: a megfigyelt egy évben összesen 156 014 fekvőbeteg-ellátási eset volt az országban, amelyet a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei lakosnak nyújtottak. Ebből 142 256 esetet a megyében láttak el, máshol 10 758 esetet. Emellett elláttak még Borsodban 5742 más megyéből származó esetet. Kisebbségek önkormányzatai IVIiskolc (ÉM — B.A.) — A megválasztott helyi kisebbségi önkormányzatok egyelőre nem kezdeményezték a feladat- és hatáskörök megosztását — tájékoztatta szerkesztőségünket Szádeczki Zoltán miskolci jegyző. A borsodi megyeszékhelyen holnap tartják alakuló ülésüket a megválasztott kisebbségi önkormányzatok. Délután 2-kor a cigány, fél 4-kor a szlovák, fél 5-kor pedig a görög kisebbségi önkormányzat alakul meg a városházán. Ezek a rendezvények ugyanolyan forgató- könyv szerint zajlanak le: a választás eredményének ismertetése után a kisebbségi önkormányzati képviselők átveszik a mandátumukat és esküt tesznek. A grémiumok ezt követően megválasztják - társadalmi megbízatású - elnöküket és elnök- helyettesüket. Határidőn belül Minderről a helyi önkormányzatokról szóló törvény rendelkezik, akárcsak arról, hogy mikor kell megalakulniuk a kisebbségi önkormányzatoknak: erre a helyi önkormányzat alakuló ülését követő tizenöt napon belül sort kell keríteni. (A miskolci közgyűlés december 22-én tartotta alakuló ülését, vagyis a kisebbségi önkormányzatok a törvényben foglalt határidőn belül alakulnak meg.) Áttestálható hatáskörök A törvény arról is rendelkezik, hogy a települési önkormányzat - a hatósági és a közüzemi szolgáltatásokkal összefüggő feladat- és hatáskörök kivételével - rátestálhatja a helyi kisebbségi önkormányzatra feladat- és hatáskörét. Szádeczki Zoltán jegyzőt arról kérdeztük: kezde- ményezte-e már bál-melyik - önkormányzatot állító - helyi kisebbség a feladat- és hatáskörök ilyenfajta megosztását. Ez eddig nem történt meg - derült ki a válaszból. Csak alakuló ülésük után határoznak majd erről a kisebbségi önkormányzatok. A megyeszékhely települési önkormányzata sem döntött egyelőre arról, átruházná-e bizonyos hatásköreit a kisebbségi képviselő testületekre, mivel ezt a törvény szerint a kisebbségi önkormányzatoknak kell kezdeményezniük. Megosztják a vagyont A közgyűlésnek várhatóan a költségvetés tárgyalása során - hiszen a büdzsét érintő tételekről van szó - arról is határoznia kell, hogy mekkora vagyonnal látja el a kisebbségi önkormányzatokat, milyen feltételeket teremtenek e grémiumok munkájához. A kisebbségi önkormányzatok részére elkülönített vagyon felhasználásáról az érintett kisebbségi testületek döntenek, saját szervezeti és működési rendjüket szabályozó határozatukban. A paragrafusok azt is rögzítik, hogy a helyi kisebbségi önkormányzat testületének tagjai a kisebbségi ügyekben az adott helyi kisebbség érdekeit képviselik. Létrehozhatnak bizottságokat, és - ha hatékonyabban szeretnék ellátni feladataikat - szabadon társulhatnak más önkormányzatokkal. Ajándékot oszt a Miskolci Független Cigány Szervezet. Az önkormányzatot állítok kérhetik a kisebbségüket érintő ügyekben a feladat és hatásköröket a települési önkormányzattól. Fotó: Fojlán László x Luxusadó- Attól tartok, ha ez így megy tovább idén kivetik a gyerekek után is a luxusadót... Rajz: Szmodis Imre
