Észak-Magyarország, 1995. január (51. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-11 / 9. szám

10 ÉLETMÓD Nyugdíjas 1995. ÍEGYZET Ne csak ünnepeken Nagy Zoltán A megye településein rendszeressé vált, hogy az önkormányzatok vállalatok, szak- szervezeti szervek jobbára az év vége kö­zeledtével köszöntik a nyugdíjasokat. A szervezés motorjai, sőt szereplői is sok he­lyütt maguk a nyugdíjasklubok, egyesüle­tek. Az elmúlt év végén a társadalom ré­széről az eddiginél is több figyelmesség nyilvánult meg a nyugdíjasok iránt. A na­gyobb törődés kifejezi a fiatalabb nemze­dékek felismerését, hogy a nehezedő kö­rülmények, elsősorban a sokszor beteges­kedő, a magukat mind nehezebben ellá­tó idősebb nyugdíjasokat sújtja. Szokás szerint a legfiatalabbak - az unokák, déd­unokák-köszöntik ilyenkora nagymamá­kat, nagyapákat, és az idősebb nemzedék egy vendéglátással egybekötött hangula­tos estével zárhatja az évet, felelevenítve mind a közelebbi, mind a távolabbi múlt megannyi közös epizódját. Még az ide­gennek is élmény hallgatni, mennyi élet­kedv, humor tükröződik ezekben az em­lékezésekben. Ne gondolja senki, hogy amolyan panasznappá alakulnak az ilyen találkozók, pedig sajnos sokaknak, főleg az egyedül maradottaknak jócskán volna rá okuk. Ez az életigenlő jókedély áradt például a hernádnémeti és a tiszaújvárosi találko­zón, ahol a köszöntőkkel együtt maguk az idősebb korosztály tagjai szórakoztatták sorstársaikat. Énekeltek, táncoltak, muzsi­káltak, mókáztak a nagymamák, a nagya­pák szívvidítóan, fiatalosan. Rigmusaik­ban, ahogy ők mondták, maguk szerkesz­tette csasztuskáikban a nyugdíjassors fo­nákságainak megfogalmazásával nevet­tették meg társaikat: Igen, hát így élünk, sokszor szegényesen, de arról nem beszé­lünk és örülünk a gyermekek, az unokák boldogulásának és bizony a saját sorsunk nehézségeinél is jobban fáj, ha munka nél­kül, gyötrődve látjuk őket. Jellemző az érdeklődésre, hogy az emlí­tett két rendezvénynél maradva: Hernád- németiben az utolsó szék is gazdára talált, az iskola nagy aulájában rendezett vacso­rával egybekötött műsoros esten, hason­lóan teltház előtt zajlott az idősebbek be­mutatkozása Tiszaújvárosban, a Művelő­dési Központ nagytermében is. A nyugdí­jasok tiszteletét bizonyította, hogy való­ban képviseltette magát a város apraja, nagyja. Hasonlóképpen említésre méltó az 1994-es családi év országos záróünnep­sége Miskolcon, a Rónai Művelődési Köz­pontban, a Megyei Nyugdíjaskamara szer­vezésében jeles művészek közreműködé­sével, a megye különböző részeiből érke­zett nyugdíjas előtt. Az óévet elbúcsúztattuk és köszöntöttük az újat. Az ünnepek után itt vannak a 95- ben érzékelhetően nehezebbé vált hétköz­napok. Még fontosabb hát, hogy ne csak az ünnepi alkalmakkor gondoljunk a nyugdí­jasokra. Ki-ki a maga lehetőségeivel. ~ A jó szokásokat tovább kell őrizni Mályi (ÉM - GY.G.) - A Mályi Agroker Rt. tu­lajdonformáját ugyan megváltoztatta, hiszen a dolgozói tulajdonrész mellett még egy egész sor szövetkezet is vásárolt benne részvényt, de ez nem osztotta meg az új tulajdonosokat és különösen nem bomlasztotta azt a szellemet, amely ennél a vállalatnál hosszú évek óta uralkodó. Ennek pedig a kiváló munkaerkölcs, a felelős­ségvállalás mellett nagyon rokonszenves vo­nása az, hogy a nyugdíjba vonulók soha sem szakadnak el vállalatuktól. És nemcsak az évente kétszer osztott pénzsegély az, ami a nyugdíjasokat a vállalat vonzáskörében tartja, hanem az a szeretet és gondoskodás is, ami irántuk minden esetben megnyilvánul. Ké­pünk a karácsonyi találkozón készült. Nyugdíjasok együtt, egymásért Beszélgetés Szeghő Istvánnal és Cservák Ferenccel Miskolc (ÉM - N.Z.) - Ezek a he­tek a mérlegelések, számadások ideje. így van ez nyugdíjaskö­rökben is. A mérleg - legalábbis ami a nyugdíjas szerveződések gyarapodását illeti - egyértel­műen pozitív. Elsősorban a me­gye városaiban, a nagyobb tele­püléseken működnek eredmé­nyesen a nyugdíjasok egyesüle­tei, klubjai. Ezúttal két nyugdí­jas vezetővel, Szeghő Istvánnal a Megyei Nyugdíjas Kamara, és Cservák Ferenccel a Nyugdíjas Egyesületek Megyei Szövetsé­gének elnökével beszélgettünk azzal a szándékkal, hogy a nyugdíjasok még szélesebb kör­ben ismerhessék meg a két me­gyei szervezet tevékenységét. Először Szeghő Istvánt kértük, mutassa be a Kamarát, mondja el mióta működik és milyen céllal. Mi a nyugdíjasok gondja? • Három éve kezdtük a szervezést, ’94 közepétől vált tervszerűbbé a munka. így most már mindjobban megfelelünk a várakozásoknak. Ti­zenkilenc szervezetünk van, me­lyek közel ötvenezer nyugdíjast fog­nak össze. Országos alapszabály szerint dolgozunk. Döntést hozó testületünk a küldöttértekezlet, az operatív munkát pedig egy ötfős ügyvivői testület végzi, és öt bizott­ság segíti a munkát. A múlt év má­jusában fogadtunk el egy állásfogla­lást. Ebben megfogalmaztuk a nyugdíjas társadalmat érdeklő problémákat, mint a nyugdíj érték- állósága, a gyógyszerellátás hozzá­férhetősége, a beleszólás a nyugdí­jasokat érintő kérdésekbe. Minden hónap utolsós szerdáján ta­nácskozik az országos testület, me­lyet követ a megyei. Havonta tar­tunk jogsegélyszolgálatot, többek között jogi, társadalombiztosítási és adó ügyekben. E szolgáltatást kiter­jesztettük vidékre is a helyi kama­ranapok keretében. A múlt nyár óta rendszeresen járjuk a vidéket, sze­retnénk, ha minél több nyugdíjas tagja lenne valamelyik szerveze­tünknek. Az Országos Kamara Ta­nács által tárgyaltakról rendszere­sen kapunk emlékeztetőket, ezeket a sajtó révén igyekszünk ismertet­ni. Azon dolgozunk, hogy a tájékoz­tatásban, a szervezeteinkkel való kapcsolattartásban ’95-ben tovább­lépjünk. Megkezdtük az önkor­mányzatok választásának az előké­szítését Miskolcon, Ózdon és Sátor­aljaújhelyen mind a nyugdíjas, mind az egészségügyi vonatkozás­ban. Területfelelőseink lassan min­den városban dolgoznak. Segíti munkánkat az MSZOSZ megyei képviselete is, a székházukban kap­tunk helyet az elmúlt évben. tű Milyen gazdasági háttér biztosítja a folyamatos munkád 0 Az Országos Kamarától kapunk működési támogatást. Mindemel­lett mindannyian társadalmi mun­kában látjuk el feladatainkat jel­szavunk jegyében, amely így hang­zik: Együtt, egymásért! □ Végezetül mégegyszer a leglénye­gesebb feladatról, a nyugdíjas ér­Szeghő István, a Megyei Nyugdíjaskamara elnöke dekvédelemről: e téren milyen a munkamegosztás az országos, a me­gyei és a helyi szervek közötti 0 Az alapvető döntések az Országos Kamarában születnek mivel ez a testület partnere az Országgyűlés­nek és a Kormánynak. Mi a megyé­ben a helyi szervezeteink érdekeit védjük és szolgáljuk, ezen belül az egyes egyén érdekeit is. Az Orszá­gos Kamara képviselteti magát mind a nyugdíjas, mind az egész­ségügyi önkormányzatban. Hasonló lesz a helyzet a megyében, ha meg­alakulnak az itteni önkormányza­tok. Ekkor majd konkrétabb, kézen­fekvőbb módon jelenik meg az egyé­nek érdekvédelme. □ Mikorra várható az említett váro­sokban az önkormányzatok megala­kulása? 0 Nem az én tisztem ennek a pon­tos idejét közölni, de tudomásom szerint az első negyedévben. Erről időben híradással leszünk. Ez évben se legyen rosszabb A másik beszélgető partnerünktől, Cservák Ferenctől is azt kértük mu­tassa be szervezetüket és tevékeny­ségüket. • A Nyugdíjas Egyesületek Megyei Szövetségét másfél évvel ezelőtt kezdtük szervezni azzal a céllal, hogy képviseljük a megye nyugdíja­sainak és a nyugdíj askorúaknak az érdekeit. Szervezetünk nemcsak tagságunk, hanem a szervezeten kí­vül maradottak érdekeit is védi. Megértjük a nehézségeket, de a kormánytól azt várjuk el, hogy a nyugdíjasoknak ez évben se legyen rosszabb, mint'tavaly. Ezt nagyon fontosnak tartjuk. □ A megyei szervezet egy országos hálózat, a Nyugdíjas Egyesület Or­szágos Szövetségének a része. Mennyire központosított és mennyi­re önálló a szerveződés? Cservák Ferenc a Nyugdíjasegyesületek Megyei Szövetségének elnöke ® Az országos szövetségnek minden megyében dolgozik szervezete. A megyei elnökök tagjai a központi testületnek, tehát minden nyugdí­jasokat érintő kérdésről tájékozód­nak. Érdekünk az országos együtt­működés, de ezzel együtt a megyék teljesen önállóan tevékenykednek, hiszen lényeges különbségek van­nak a régiók között. Mi ismerjük legjobban a helyi gondokat, ezeket képviseljük az országos testületben. Együt tműködünk, de ha szükséges, az ütközést is vállaljuk a nyugdíja­saink érdekében. □ A megyében többféle nyugdíjas szervezet van. Milyen köztük az együttműködés? 0 A kép valóban színes. Mert példá­ul több olyan klub és egyesület is van, amelyik nem tartozik az egyik megyei szövetséghez sem, a helyi önkormányzat támogatásával tevé­kenykednek. Ide sorolandók a szoci­ális otthonok is, hisz ott idősek, nyugdíjasok élnek. Mi kötelessé­günknek tartjuk, hogy foglalkoz­zunk velük. Vannak klubok, szerve­zetek, amelyek egyszerre tagjai a Kamarának, a Szövetségnek, avagy az Életet az éveknek, esetleg más civil szerveződésnek. Mi, a megyei szervezetek keressük egymást, igyekszünk együttműködni. Szövet­ségünkben érlelődik az a gondolat, hogy a civil szervezetekkel is töre­kedjünk érdekvédelmi szövetségre. Az önkormányzati képviselőválasz­tásoknak egy fontos tanulsága szá­munkra, hogy az országban ott ju­tottak képviselői mandátumhoz a civilek, a nyugdíjasok jelöltjei, ahol összefogtak. A civil szféra ázsiója növekvőben van, a pártok, az önkor­mányzati tényezők csodálatosan kedvesen beszélnek velünk, de az­tán mintha elfelejtenének bennün­ket. Az mégiscsak furcsa helyzet, hogy egy nagyváros szociális bizott­ságában külső tagként sincs nyug­díjas. Kivételt képeznek azok az idősebbek, akiket párttámogatással választottak képviselőkké. □ Az ismert érdekvédelmi feladato­kon túl milyen időszerű témákkal foglalkoznak még? ® Példaként említem a privatizáci­ót. Ismert: egy vállalat privatizáció­ja során az alkalmazottak, dolgozók is résztulajdonhoz juthatnak. Azon­ban egyik-másik áfész kivételével nem tudok olyanról, hogy azok a nyugdíjasok, akik létrehozták a va­gyont, részesültek volna abból, pe­dig ha a munkásgyűlés úgy foglal állást a nyugdíjas is jogosult arra. □ Mindenesetre a gondok ellenére biztató a nyugdíjasok szervezettsé­gének mára magas színvonala. ® Még többet elérhetünk jobb összefogással, és ahogy mondtam, a nyugdíjas szerveződéseken túl a jö­vőben a többi civil alakulattal is ke­ressük a kapcsolatot. A Nyugdíjasok rovata ez évbén is havonta jelentkezik az Észak-Ma- gyarországban. Összeállításunkhoz szívesen fogadjuk segítségüket. Kérjük mind a megyei, mind a helyi nyugdíjasszervezeteket legyenek híradással tevékenységükről. Vár­juk tudósításaikat, leveleiket. Emelkedik a nők nyugdíj korhatára Budapest (MTI) - Még az előző parlament döntött abban, hogy a nők nyugdíjkorhatára az eddigi 55 évről 60-ra emelkedik. Az erre vo­natkozó törvény szerint az új korha­tár bevezetése fokozatos. Ez a kor­határ 2003-ra lesz általános, mivel addig kétévenként egy esztendőt nő. Már a nyolcvanas évektől lát­szott, hogy ez a lépés elkerülhetet­len, és a megoldással stabilizálható a nyugdíjak értéke, egy olyan szint megőrzése, amely szerény, de tisz­tességes megélhetést garantál a munkában megfáradt embereknek. A fogyó lakossággal párhuzamosan csökken az aktív népesség. Elörege­dő társadalomban élünk, ahol mind több a nyugdíjas. Az alacsony nyug­díjkorhatár nem tartható fenn. A döntés realizálására politikai és fog­lalkoztatási meggondolások miatt csak most kerül sor. Európában - néhány országot kivé­ve - nálunk a legalacsonyabb a nyugdíjkorhatár. Például a finnek­nél 66, a svédeknél 67, a hollandok­nál 65 év mindkét nemnél, Portugá­liában és Svájcban a férfiak 65 év­től, a nők 62 évtől, a szomszédos Ausztriában pedig 65, illetve 60 év­től mehetnek nyugdíjba. Tanuár 11., Szerda Üvegbeváltó hajléktalanoknak Vancouver (MTI) - A nyugat-ka­nadai Vancouver hajléktalanjainak ezután lehetőségük lesz arra, hogy pénzt keressenek. A dpa a kanadai rádióra hivatkozva jelentette ugyanis, hogy visszaváltás-köteles üvegek és bádogdobozok külön át- vevővehelyét bocsátották rendelke­zésükre az illetékes városi hatósá­gok. A hajléktalanok többségének eddig gondot okozott, hogy miként tegyék pénzzé a kukákból kihalá­szott üvegeket és dobozokat az üzle­tekben. Az átvevőhelyen öt hajlék­talan dolgozik állandó jelleggel. A kanadai rádió jelentése szerint az akció nemcsak pénzhez juttatja a hajléktalanokat, hanem bizonyos méltóságot is kölcsönöz nekik. Tejtermékújdonságok lisztérzékenyeknek Vác (MTI) - Új termékekkel igyek­szik az áremelések nyomán várható átmeneti keresletcsökkenést elke­rülni a Naszálytej Kft. Fülöp Árpád, a napi 80 000 liter tejet feldolgozó üzem ügyvezető igazgatója elmond­ta, hogy megjelentek a piacon a hosszan eltartható ultrapasztőrö­zött laktózmentes tejjel, amely a tej­cukor-érzékenyek - hozzávetőleg kétmillió ember - számára is lehe­tővé teszi ezentúl a rendszeres tej- ivást. A Magic Milk elnevezésű do­bozos tejből egyelőre napi 10 ezer li­ternyit; szállítanak a kereskedelem­nek. Újdonság a lisztérzékenyek­nek készült gluténmentes szendvics vajkrém, amely 30 százalékkal ke­vesebb energiát tartalmaz, mint a hagyományos vajkrém: belőle a na­túr mellett a sonkás és a szalámis ízesítésű változata is kapható. Új vodka — gyógyír a májnak Szamara (MTI) - Új itallal rukkolt ki szilveszterre a Szamara városbe­li „Forrás” szeszipari vállalat. A májbetegségek gyógynövényeként ismert máriatövis (Silybum maria- num) kivonatával készült új vodka fogyasztása nemcsak kellemes, ha­nem hasznos is - feltéve, hogy nem adagolja túl a nedűt a páciens... Ugyanez a vállalat 6 új sörfajta gyártását is megkezdi 1995-ben. Eladó bárói cím Olaszorszában Genova (MTI) - Egy genovai báró, akinek örökösei nincsenek, anyagi gondjai ellenben vannak, elhatároz­ta, hogy eladja legértékesebb tulaj­donát - bárói címét.- A kikiáltási ár 61 ezer dollár - mondta Carlo Lagazio di Badolato báró. - Aliik értenek a heraldiká­hoz, tudják, hogy ez nem nagy ár. Végül is erkölcsi áldozatot hozok. Nehéz dolog eladni az ember őseit. A cím használatán kívül a vevő még némi földbirtokot is kap Dél-Ola- szországban. Ezenkívül joga van minden doku­mentumára rányomatni a báró két címerét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom