Észak-Magyarország, 1995. január (51. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-11 / 9. szám
4 ÉSZAK^Magyarország Megyei Körkép 1995, Tanuár ll.. Szerda _NOTESZ Jeten Gyarmati Béla Az új esztendő első heteiben - mint várható volt-semmi sem változott. A kutyák tovább ugatnak, s a kutyaugatás nem hallatszik az égbe. De felszállhatnak-e az imák, a jajok, a fohászok? Egy biztos: 1995-ben is itt maradtunk - életre ítélve - magyarok és nem magyarok. Össze kellene hát fogni, egymásba kellene kapaszkodni, hogy ne sodorjon el bennünket az a szennyes ár, amelyben ott kavarog korunk minden nyavalyája, nyomorúsága: bűn, betegség, gyűlölet, szegénység, lelki restség. Együtt - de csak együtt - talán le tudnánk csapolni a zavaros áradatot, s a levonult hullámok után termővé válhatna a talaj - a mi terrénumunk. De nem! Mi pártoskodunk, mi egymásra mutogatunk. (Egyik szerencsétlen a másikra.) S tüntetünk. Mivel? A magyarságunkkal, a zsidóságunkkal, a másságunkkal (mondjuk a homoszexulitással), azzal, hogy üldözöttek voltunk, hogy mi nem voltunk besúgók, de igenis ott voltunk mikor az ég zengett... Nos, akárkik és mik vagyunk, iszonyúak (iszonyúak lehetnek) a sérelmeink. De föl kéneszabadulni már mindenféle lelki nyomás terhe alól. Istenem, mennyi alkotóenergia vész el az érzelmi és pszichés konfliktusok közepette. Természetesen őrizze meg mindenki identitását, anyanyelvét. Őrizzük hagyományainkat, tartsuk meg szokásainkat, szertartásainkat (na nem éppen a vitézavatásra gondolok), de kócsagtollas fövegünkkel, se sábeszdeklinkkel ne büszkélkedjünk. Ne azt számolgassuk, ki hány kiló magyart (vagy milyen létszámú parlamenti frakciót) képvisel, vagy hány százezer szlovák, német, román, cigány stb. áll mögötte. Inkább azzal vessünk számot, hogy sehol, senki nem készül megváltani bennünket. De még megvásárolni sem. Úgyhogy fölösleges kiállni Európa utcasarkára. Vannak ott jobb kurvák, meg aztán nem is megy nekünk ez a mesterség. (Szerelemből szeretjük csinálni - más kérdés, hogy mindig beleválasztunk.) Na most mit csináljunk, ha - mint ez kiderült az elmúlt ezer évben - gyengék vagyunk mindenféle üzletelésben? Hát „ne vádoljunksenkita múltért"-mikénta költő mondja. De valljuk be a jelent! Magyarán: ne hazudozzunk egymásnak... Nem többet kellene sejtetni, annál ami van - inkább kevesebbet. A kivagyiság korszerűtlen. S mert üres lelkeket takar: nevetséges. Még valamit: változásokat ne az új évektől, s ne is az újabb választásoktól várjunk. Valahol bennünk - belül - kellene valaminek megmozdulnia, ha még életképesek vagyunk... Holnap- A Magyar Szocialista Párt encsi szervezete ingyenes jogtanácsadást szervez a helyi polgármesteri hivatalban (földszint 2-es szoba), délután 4-től. Az érdeklődők rendelkezésére egyszerre két jogi szakember áll: id. Szolyák Ferenc és ifj. Szolyák Ferenc.- Vadász István országgyűlési képviselő délután 5-től tart fogadóórát az encsi polgármesteri hivatal földszint 2-es termében. Mai állatmese az áremelésekről Úgy felment a villany ára, Hogy a lámpalepke végül Elvette a világító Jánosbogárt feleségül. Rajz: Fülöp György Nem nagyon dobálják a köz pénzét A képviselők tiszteletdíját a szerény mértékletesség jellemzi Bükkszentkereszt, ahol szintén nem volt szokás tiszteletdíjat adni a képviselőknek Fotó: Laczó József Miskolc (ÉM - MSZ) - A nagyobb városokban általában élnek a törvényben előírt lehetőséggel és működésükért tiszteletdíjat szabnak meg az önkormányzati képviselőknek, a falvakban ez az összeg nagyon szerény, vagy nincs. Az új testületek többnyire még nem állapították meg az új szabályozás szerint adható tiszteletdíját - derül ki körkérdésünkből. Ha Miskolcon tartanák azt a maximumot, amit a törvény előír, hogy tudniillik a polgármester illetményének negyede lehet a képviselői alapilletmény, akkor 30 ezer forint lenne ez az összeg. Csak emlékeztetőül: plusz 50 százalék járna bizottsági tagságért és plusz 100 százalék bizottsági elnökségért. Mint Juhász Géza, a miskolci polgármesteri hivatal pénzügyi osztályának megbízott vezetője elmondta, még nem állapították meg a juttatások alapjául szolgáló képviselő alapilletményt, erre január végén kerül sor. Az azonban már most látszik, hogy kevesebb bizottság (13 helyett 11) működik a közgyűlés mellett, kevesebb taggal, ráadásul az 59 képviselő helyett is csak 48 van, tehát nem változik a díjazásokra fordított összeg tömege. A tavalyi, 13 milliárd forintos miskolci költségvetésen belül 50 millió forintot fordítottak a választott tisztség- viselők javadalmazására, ez az ösz- szeg a fél százalékot sem érte el. Változatlan nagyságra, de megváltozott tartalomra lehet rá számítani az idén - ezen azt kell érteni, hogy a keret marad, de várható, hogy személyenként több jut, mint tavaly. Cigánd polgármestere, Németh Károly szerint az idén sem várható, hogy jelentős pénzeket kérjenek a képviselők. Egyébként kérhetnének, mert a törvény szerint a cigándiak kategóriájában (3900 lakos) a mindenkori miniszteri alapilletmény (134 ezer forint) 40-80 százalékának negyede adható a testületi tagoknak. Ez adott esetben akár 23 450 forintot is kitenne (ennyi a negyede a polgár- mesteri fizetésnek). De, mint az esedékes egyeztető megbeszéléseken elhangzott, csak 5-6 ezer forintos összegekben gondolkodnak a képviselők, szám szerint 11-en. Korábban sem pénzért csinálták, amit tettek: tavaly havonta ezer forintot vettek fel tiszteletdíjként a cigándi képviselők. Nem véletlenül, hiszen a község költségvetése mindössze 105 millió forintra rúgott, amit így is igyekeztek megóvni a köz számára. Jánosdeák Gábor, Sárospatak polgármestere arról tájékoztatott, hogy az előző testület náluk is nagyon takarékos volt: tagjai egy fillért nem kértek képviselőségükért. Az idén változhat a helyzet, mert a járandóságokat megszabó törvényt a testület sem hagyhatja figyelmen kívül. Mindenesetre a polgármester példát mutatott, mert annak ellenére, hogy újraválasztották, ugyanazért a fizetésért dolgozik, mint tavaly. Nem álszerénységből, tette hozzá, hanem azért, mert még nincs meg a város költségvetése, ha az elkészül, akkor újragondolhatják a dolgot. A hónap vége felé döntenek a sárospataki szenátorok tiszteletdíjukról: legyen-e, s ha igen, akkor mennyi. Hegyközi Béla, Bükkszentkereszt jegyzője elmondta, hogy náluk sem a képviselői javadalmazás meghatározása volt a legfontosabb. A község költségvetése (kiadása és bevétele egyaránt) tavaly 50 millió forint volt, s ez olyan kevés, hogy ha a főállású polgármester mellett a képviselőket is megfizetnék, annak a közös pénz látná a kárát. Az előző választási ciklusban Bükkszentke- reszten sem volt szokás tiszteletdíjat adni a képviselőknek. Természetesen elképzelhető, hogy most változik a helyzet, hiszen az a törvény, amely megszabja a képviselőknek adható összegeket, a most kezdődött választási ciklustól hatályos. „Az biztos, hogy kisebb falvakban nagyon megterhelheti a költségvetést a tiszteletdíj” - mondta Bükkszentkereszt jegyzője. A közösség számukra létfontosságú Akik nagyon szeretnének, de nem tudnak iskolába járni... Tanulni, fejlődni csak a közösségben tudnak, de szállításuk megoldatlan (Felvételünk illusztráció) Fotó: Farkas Maya Kovács Judit Miskolc (ÉM) - Kilenc súlyosan és halmozottan fogyatékos gyermek nem tud Miskolcon iskolába járni, mert „szállításuk” megoldatlan. Pedig a közösségi nevelés, foglalkoztatás fejlődésük szempontjából létfontosságú lenne. A miskolci Gagarin utcai Foglalkoztató Iskola az egyetlen a megyénkben, ahol halmozottan sérült tanulókkal foglalkoznak tizenhat éves korukig. Súlyos mozgás- és értelmi fogyatékos gyermekek járnak ide, hogy közösségben, a speciális feladatra felkészített pedagógusok segítségével fejlődhessenek lehetőségeikhez mérten. Ebben a tanévben azonban kilenc gyermek nem tud eljárni az iskolába, mert szüleik nincsenek abban a helyzetben, hogy naponta el-, illetve hazajuttassák őket. Ezek a gyerekek ugyanis tömegközlekedési eszközzel nem szállíthatók, csak autóval, amellyel nem mindegyik család rendelkezik, de ha van is birtokukban ilyen jármű, a tetemes benzinköltségre már nem futja, lévén többjük munkanélküli, rokkantnyugdíjas... Sorsukat, már-már kilátástalannak látszó helyzetüket két anyuka panaszolta el szerkesztőségünkben:- Tizenhárom éves Tamás fiam mozgáskorlátozott, és értelmi fogyatékos is egyben - mondja Tulák Józsefné, az édesanya. - Szinte egyáltalán nincs veszélyérzete, állandóan a nyomában kell lenni, nehogy valami baj történjen vele. Az életünk állandó rettegés, bajt szimatolunk már akkor is, ha csöndben van. A tanárok rimánkodnak, hogy vigyük az iskolába, kell neki a közösség, mert itthon még tovább rosszabbodhat az állapota. A lakásban tényleg nem tud mit kezdeni magával, dühkitörései vannak, ha nem tetszik neki valami. Üti-veri magát, már tiszta „duncs”, véralá- futás a feje. A sajóládi Gorgyán Zsolt tizennégy esztendős:- Down-kóros, szív- és tüdőbeteg - sorolja könnyezve édesanyja. - Beszélni nem tud, csak én értem meg, hogy mit mond. Nem mozgás- korlátozott, de mégsem tudom busszal behordani, mert rögtön megfázik. Egy ideig próbáltam, reggel a fél hatos járattal vittem, délután, vagy este hoztam, de nem ment. A legkisebb szél, hideg is megárt neki, köhög, fullad, majd jön a kórház. Itthon - ha egy kicsit nem figyelünk oda — elkóborol, pedig már az ajtóra, ablakra rácsot szereltünk, a kapun is lakat van, de átmászik a kerítésen. Ollót, kést, vágószerszámot nem hagyhatunk elől, mert kárt tesz magában. Kilenc hasonló sorsú gyermek iskolába járási lehetősége megoldatlan - tudtuk meg a Foglalkoztató Iskola igazgatónőjétől, Tóthné Csere Ágnestől:- Van közöttük epilepsziás, 80-95 százalékos vak is. Á közösség számukra létfontosságú. Eddig a Máltai Szeretetszolgálat miskolci csoportja segített a szállításukban, sajnos azonban ebben a tanévben már nem tudták vállalni ezt a feladatot, lévén ők is anyagi nehézségekkel küszködnek. ígéretet kaptunk azonban tőlük arra, hogy minden lehetőséget megragadnak, minden fórumon megpróbálnak fellépni annak érdekében, hogy ezek a gyerekek továbbra is részesei lehessenek a - számukra létfontosságú - közösségi nevelésnek, foglalkozásoknak. * (Mind az érintett sorsú gyermekek szülei, mind az iskola nagyon hálás lenne azért, ha valaki, vagy valakik - amíg az átmeneti helyzet tart - segíteni tudna. Az iskola telefonszáma: 373-200.) Több bizottság az encsi városházán Encs (ÉM - MSZ) - Hétfőn délután ülésezett Encs város önkormányzati képviselő-testülete. A polgármesterrel együtt 14 tagú grémium ez alkalommal választotta meg a város alpolgármesterét. Az új választott tisztségviselő Menyhért Béla. A helyhatósági választáson ugyan az MSZP színeiben indult, de ennek már nincs jelentősége, tudtuk meg Gulyás Zoltán polgármestertől. Az encsi pártok ugyanis a választás befejeződése után úgy határoztak: a közöttük fennálló bármilyen viszonyt mun- kajellegű kapcsolattá változtatják, így is történt. Annyit azonban érdemes elmondani az új alpolgármesterről, hogy eredetileg tanárember, a rendszerváltást megelőzően Encs tanácselnöke volt. Közigazgatásból is diplomát, doktori címet szerzett. Délutánonként kollégiumi nevelőtanárként dolgozik főállásban, délelőttönként ezentúl alpolgármesterként tevékenykedik. A hétfői testületi ülésen megválasztották a képviselők munkáját segítő szakmai bizottságokat - egy szigorú szempontok alapján működő előkészítő bizottság javaslatára. Az előző választási ciklussal szemben eggyel nőtt a bizottságok száma, amely így már öt. A bizottságok elnökei; jogi, igazgatási és ügyrendi bizottság: Szolyák Ferenc; közgazdasági, vállalkozási és városfejlesztési bizottság: Kormos Ottó; közoktatási, köz- művelődési, egészségügyi, ifjúsági és sport bizottság: Kormány Pál; pénzügyi ellenőrző bizottság: Tímár László; szociális és foglalkoztatáspolitikai bizottság: Molnárné Juhász Éva. Több fontos kérdésről - telekeladás, a szociális otthon ügye - is határoztak a képviselők, arról azonban még nem, mekkora lesz a munkájukat honoráló alapilletmény. A polgár- mester szerint azért nem, mert még nem készült el a város idei terve, nem zárták le a múlt évi gazdálkodást. A képviselői járandóság meghatározása pedig nem történhet anélkül, hogy ne látnák tisztán a város pénzügyi helyzetét, lehetőségeit. Nekirugaszkodott képviselők Ózdon Ózd (ÉM - U.J.) - A város újonnan megválasztott képviselő-testülete tegnap megtartotta első ülését, amelyen már a település sorsát is érintő kérdésekben döntöttek. Egyebek között módosították az ön- kormányzat szervezeti és működési szabályzatát, létrehozták a testület munkáját segítő bizottságokat. Ózdon a következő négy esztendőben 25 fős képviselő-testület irányítja a város ügyeit. A tegnapi ülésen Strohmayer László polgármester és Csiszár Miklós jegyző, valamint az osztályvezetők tartottak tájékoztatót az önkormányzat feladatairól, működéséről és a polgármesteri hivatal tevékenységéről. Ezt követően határoztak az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról szóló, még 1993-ban megalkotott rendelet módosításáról. Ennek értelmében a képviselő- testület 8 bizottságot hoz létre. Csiszár Miklós jegyző érdeklődésünkre elmondotta, hogy a bizottságok létszámát „feltöltötték”. Néhány külső tag helye bizonytalan csupán ebben a pillanatban. Talán nem felesleges megemlíteni, hogy Ózdon az ügyrendi és igazgatási, a városrendezési, a gazdasági, a művelődési és sportbizottság mellett felállítanak pénzügyi ellenőrző, egészségügyi és szociális bizottságot. Az ülésen ezután döntöttek az Ózd Közbiztonságáért Alapítvány, valamint az ózdi Erdővédelmi Alapítvány alapító okiratának módosításáról. E témában arról volt szó, hogy az említett két alapítvány megszűnése esetén mi legyen a sorsa a megmaradt vagyonnak. A döntés értelmében az Erdővédelmi Alapítvány esetlegesen megmaradó vagyonát egy más célú alapítvány támogatására fordítják, bírósági határozat szerint. A közbiztonsági alapítvány megmaradó vagyona pedig a helyi rendőr- hatóságot illeti. Az immár határozattá emelkedett javaslat mindkét alapítvány tekintetében a legteljesebb mértékben egyezik az alapító okiratokban megfogalmazott és a bíróság által nyilvántartásba vett céljaival. Mindkettő nyitott, ahhoz bármelyik természetes vagy jogi személy, szervezet csatlakozhat.
