Észak-Magyarország, 1994. december (50. évfolyam, 284-309. szám)
1994-12-02 / 285. szám
Egy férfi és egy nő hátsó összeállításunk mottója. A 227 című amerikai sorozatot hétfőtől péntekig 5.50 órakor mutatja be és 11.20 órakor ismétli az RTL-2. Ugyancsak sorozatból van a következő kép is. A Simlis és a szende című sorozat darabjai éjfél körül láthatók hétfőtől csütörtökig az RTL-2-n Kedden 20.15 órakor (ismétlés 1.50 órakor) amerikai film látható az RTL-2-n, amelyben egy igazságszerető hölgy kerül összetűzésbe a fajvédőkkel Családi titkot láthatunk az RTL-2-n 22.10 órakor (ismétlés 3.30 órakor). A francia film női főszereplője Bibi Anderson, aki megismerkedik egy rémes pszichológussal TV PLUSZ Az Észak-Magyarország Lapkiadó Kft., a Kelet-Magyarország Lapkiadó Kft. és a Napló Lapkiadó Kft. közös melléklete. Felelős szerkesztő: Gulyás Imre. Szerkesztő: Gőz József. A szerkesztőség postacíme: Debrecen, Posta-fiók 72. 4001 Telefon: (52) 412-144 Telefax: (52) 412-326 Önnek mi a kedvenc műsora? Beliczainé Rádai Zsuzsa volt debreceni, jelenleg budapesti lakos Rádiót egyáltalán nem hallgatok, mert a munkabeosztásom ezt nem teszi lehetővé. A televízióban a sorozatok közül a Dallast mindig megnézem, a Szomszédokat ritkábban, annál inkább viszont a Mindent vagy semmit! és a Szerencsekerék adásait, bár ez utóbbi nem a legjobb időpontban - este fél hétkor - van. Szeretem a történelmi tárgyú dokumentumfilmeket, ilyen volt nemrégiben a Magyar félmúlt című sorozat. Hiányolom viszont a vígjátékokat, s a színvonalas játékfilmeket. Úgy tapasztalom, hogy az utóbbi időben nem készülnek mai témájú, gondolatokat ébresztő tévéfilmek. Talán a Családi kör az, ami időnként felvillant valamennyit e témából, de az mégis más jellegű. Az akciófilmeket meg nem nézném, bár néni is nagyon lenne rá alkalmam, mivel a házunkba sem a műholdas adások, sem a mozicsatorna nincs bevezetve. Kedvelem az operákat, s a koncerteket, és igen nagy örömömre szolgálna, ha mondjuk a Milánói Scalából vagy a New York-i Metropo- litanből adnának operaközvetítéseket. Persze ez sajnos csak utópia, hiszen még a Magyar Állami Operaházbói sem láthatunk ilyet. K. I. A hét filmje Eurosport: Straubinger (Oxigén-Jovid) Nappali sötétség A hasonlatok szokásos sántaságát leszámítva most már úgy tekinthető a debrecenieknek Straubinger Györgyi (Oxigén- Jovid), mint a miskolciaknak Kropkó Péter. Igaz, hogy nem felnőtt, hanem utánpótláskorú, nem egyéniben érmes, hanem csapatban, s nem a Világkupán szerzett dicsőséget, hanem a világbajnokságon, de sporttörténeti tény: társaival együtt a magyar triatlonsport első világbajnoki érmeit szerezték be, s mindjárt ezüstöket. Mindez a földteke másik oldalán, Új-Zélandban, közelebbről Wellingtonban történt a sportág idei olimpiai távú világbajnokságán. Pedig a felkészülés nem volt egyszerű, mint ahogy az már lenni szokott, amikor az ellentétes évszakot élő környezetben rendezik a versenyt. Új- Zélandban most nyárelő van, s Straubinger Györgyi, nemkülönben a társai, a téli alapozás időszakában lettek volna, ha nincs a vb. Külön szót érdemel, milyen nehéz a formában tartás például kerékpáron, amikor már nulla fokot közelíti a hőmérő. Nehézség tehát volt bőven. Straubinger Györgyiék legyőzték ezeket. Ő maga volt már dobogóközeiben Európa- bajnokságon, de felállni még nem állhatott reá. Az 1994-es év egyébként is új színt hozott Györgyi életébe. Először indult a mountain bike versenysorozatán s mindjárt nagy sikerrel. Hirtelen a magyar mezőny fölé nőtt, noha az Európa-baj- nokság nyaktörő pályáján hátrébb szorult, de csak a külföldiek mögé. A szakemberek feladata lesz elemezni, hogy milyen hatása volt az izmokat fokozottabban igénybe vevő hegyi biciklizésnek triatlon-ver- senyformájára. Az új-zélandi világbajnokságot egyébként a magyar nézők is láthatják a Eurosporton december 8-án - csütörtökön - 17.30-kor (ismétlés pénteken 9.00-kor), amikor felvételről bemutatják a versenyt. Nádai Gábor író hiába próbál a második világháború embert próbáló viharai elől a művészet elefántcsonttornyába menekülni, a történelem alkotói magányában is utoléri. Utoléri, méghozzá egy mindent elsöprő szerelem formájában. Amikor szerelméről, Ágnesről kiderül, hogy hamis papírokkal bujkáló zsidó lány, Nádai mindent elkövet, hogy megmentse az életét. Arra kéri Ágnessel egykorú lányát, hogy adja át iratait az üldözött lánynak, ám Pötyi hallani sem akar erről. Az író - öntudatlanságból? politikai rövidlátásból? rosszul értelmezett függetlenségből? - nem gondol bele a visszautasítás lehetséges okaiba és ezzel halálos veszedelembe sodorja szeretteit... A Nappali sötétség nyugtalanító film, a felvetett erkölcsi kérdésekre nem ajánl kész válaszokat. A keretes történet főhőse tizennyolc év után sem tudja eldönteni, hogy gyilkos-e, avagy gyáva. „Gyűlölöm az olyan korokat, amikor az embernek mártírnak, szentnek vagy hősnek kell lennie, hogy megőrizhesse emberségét” - hangzik el a filmben az a gondolat, amely Fábri Zoltán egész életművének is egyik kulcsmondata. A kisember és a történelem... a menekülés hiábavalósága... a morális döntések életre szóló hatásai... gyávaság és hősiesség... Fábri Zoltán bármilyen irodalmi alapanyaghoz is nyúl, megtalálja benne az őt kitartóan foglalkoztató problematikát. A film Palotai Boris A madarak elhallgattak című regénye alapján készült 1963-ban. (Vajon ismerte-e az írónő Koestler: Sötétség délben című regényét?) A főbb szerepekben Básti Lajos, Szegedi Erika és Béres Ilona láthatók; az operatőr a fiatal Tóth János. B. K. Gőz József
