Észak-Magyarország, 1994. december (50. évfolyam, 284-309. szám)

1994-12-19 / 299. szám

1994- December 19 Felújították a Duna Múzeumot Esztergom (MTI) - Esztergomban felújították a Magyar Vízügyi, azaz újabb nevén a Duna Múzeumot. A város egyik első, a XVIII. század el­ső harmadában épült középületé­nek - amely egy ideig az esztergomi káptalan birtokainak központjául szolgált - külső-belső megszépítése csaknem tízmillió forintba került. A falai között őrzött értékek - gazdag térképgyűjtemény, az adat- és ta­nulmánytár, valamint történelmi dokumentumok és tematikus gyűj­temények - védelmére korszerű biz­tonsági berendezést helyeztek üzembe. A szakemberek munkáját ezentúl számítógépek is segítik. A múzeum jövőre két rangos ese­ménynek ad helyet: megemlékez­nek a 125 éve született Cholnoki Je­nő földrajztudósról és a 200 évvel ezelőtt született Vásárhelyi Pálról, a legjelentősebb magyar mérnökök egyikéről, a Tisza-szabályozás ter­vének kidolgozójáról. 1996-ban, azaz a millecentenárium évében pe­dig a Duna, ami összeköt címmel monumentális kiállítást rendeznek a környező országok Duna Múzeu­maival közösen. Zrínyi-emlékmű Csáktornyán Csáktornya (MTI) - Zrínyi Miklós tragikus végű vadászatának 330. évfordulóján a Csáktornya melletti kursaneci erdő közelében felavat­ták a kiemelkedő költő, hadvezér és politikus új emlékoszlopát. Az emlékműavatáson a Mura-me­gyei főzsupán mellett jelen volt a horvát kulturális miniszter, a Hor- vát Tudományos Akadémia alelnö- ke és a Matica Hrvatska vezetősége. A Magyar Köztársaság képviseleté­ben Bagi Gábor nagykövet koszorú­zott. A magyar tudományos körök koszorúját Jankovics József, a Nemzetközi Magyar Filológiai Tár­saság főtitkára és Bene Sándor, az MTA Irodalomtudományi Intézeté­nek tudományos munkatársa - Zrí­nyi Miidós rejtélyes halálának mo- nográfusa - helyezte el. Az eredeti emlékmű az évszázadok során megrongálódott, marad­ványát a helyi múzeumban he­lyezték el. Emlékkönyv a Szeghalmi iskoláról Szeghalom (MTI) - Az 1942-ben létrehozott s 1950-ben felszámolt szeghalmi Református Szigeti End­re Mezőgazdasági Középiskola ala­pítóira, Szigeti István gazdálkodóra és feleségére, Koós-Patai Margitra emlékezik a békési Sárrét székhe­lyén most megjelent Szigeti Endre- emlékkönyv. Az Udvari-Nagy Ist­ván által írt és szerkesztett kiad­vány ismerteti a város és az iskola történetét, a sárréti községek múlt­ját, bemutatja a nagy szeghalmi ta­náregyéniségeket, s megemlékezik a kilencévesen elhunyt gyermekük emlékére mezőgazdasági középis­kolát alapító Szigeti házaspárról. Az emlékkönyv szól a másik szeg­halmi református középiskoláról, a Péter András parasztnábob által alapított gimnáziumról is, amely ma is működik, s külön értékeli a mindkét sárréti középiskola létre­hozásában kiemelkedő szerepet be­töltő Nagy Miklós iskolaszervező, tanári és igazgatói tevékenységét (Nagy Miklós 1946-ban - kisgazda politikusként - államtitkár volt). A szeghalmi iskolatörténeti emlék­könyv ezer példányban látott napvi­lágot. Kiadásához számos alapít­vány és helyi szervezet járul t hozzá, megjelentetője pedig a Péter And­rás és Szigeti Endre Öregdiákok Baráti Köre. Műemlékvédelmi gondok Budapest (MTI) - Legalább 2,5-3 milliárd forintra lenne szüksége az Országos Műemlékvédelmi Hiva­talnak (OMvH) ahhoz, hogy hazánk mintegy 11 ezer műemlékét megfe­lelően karban tudja tartani. Ezzel szemben az OMvH mindössze 1,1 milliárd forintos éves költségvetési támogatásban részesül. A hivatal ebből finanszírozza működését és intézményeinek fenntartását is. Er­ről Fejérdy Tamás, az OMvH elnö­ke, az Országgyűlés Környzetvédel- mi Bizottsága Építésügyi és Infra­struktúra Albizottságának ülésén számolt be. Hétfő Magyar Múlt ÉSZAK-Magyarország 13 A szabadságharc a nemzet nagy áldozata Benedek Elek 1848. április 11-én szentesítő a ki­rály az utolsó rendi országgyűlés al­kotta törvényeket, s az új kormány már e hónapban Pestre költözik, az ország szívébe, munkának lát seré­nyen, hogy az új törvények mielőbb valósággá váljanak. Az öröm mámo­rában úszik a magyar nemzet, de az első felelős minisztérium előtt, még jóformán munkába sem fog, nyil­vánvalóvá lett, hogy a nemzetnek vérrel kell megpecsételnie törvé­nyes jogait. A gyöngelelkű király háta mögött dolgozni kezd a „titkos kéz”, hogy halomra döntse mindazt, mit annyi elme és igaz magyar szív alkotott. Bujtogat a titkos kéz min­denfelé. Még tegnap együtt örült a magyarral a szabadságnak, az egyenlőségnek a román, a tót, a szász, a szerb, s íme, egyik napról a másikra ütésre emelkednek a teg­nap még ölelő karok. Jellasics Jó­zsefet kinevezték horvát bánná, majd tábornokká. Újvidékről szerb küldöttség járt Pozsonyban, hálál­kodott a szabadságért, de pár nap múlva már külön szerb vajdaságot követelt. Az a „titkos kéz” dolgozta meg. Ugyanaz a titkos kéz rendezte Pozsonyban a zsidóellenes zavar­gást, ezt nyomon követte a nemzeti­ségek felizgatása. A kormány elfojtani próbálja a zavargásokat, de a katonaság a bé­csi udvar titkos rendeletének enge­delmeskedik. Kossuth nagy nehe­zen pénzt teremt, szervezi az első honvédzászlóaljakat: most már csak­ugyan szükség volt a fegyveres erő­re, mert a pártütő Jellasics kibon­totta a forradalom zászlaját. Meg­mozdultak a horvátok, meg a szer- bek s közben bujtogatták Erdélyben a románokat, a szászokat, sőt a szé­kelyeket is! Most már felnyílt a nemzet sze­me. Nyilvánvalóvá lett, hogy csak pünkösdi királyságnak veszik Bécs- ben Magyarország függetlenségét. Nyílt lázadás, nem szűnő bujtoga- tás: ez a helyzet képe, amikor az el­ső, népképviseleti alapon választott országgyűlés 1848. július 5-én meg­nyílt. István nádor nyitotta meg az országgyűlést. A trónbeszédben biz­tosította a nemzetet, hogy úgy a ki­rály, mint családja elítéli a nemzeti­ségek pártütését s ígérte, hogy a ki­rály „az általa szentesített törvé­nyeket mindenkor sértetlenül fenn­tartani kész”. Ám a szép szavakat meghazudtolták az események. A lázadás túzként teijedett az ország­ban, a katonaság pedig csak színleg tett valamit ellene, valójában szítot­ta azt. Nem, nem lehetett tovább tétle­nül nézni, mint döntik halomba azt a hatalmas, szép épületet, melyet legjobbjaink építettek. ,A haza ve­szélyben!” - mennydörögte Kossuth hatalmas szózata július 11-én a képviselóházban. Kétszázezer újon­cot s negyvenmillió forintot szavaz­nak meg Kossuth szózatára, s ez a férfiú, akinek szavai az előbb vihar­ként zúgtak végig a teremben, most meghatottam könnybe borult szem­mel rebegi: „leborulok a nemzet nagysága előtt”. Valóban nagy volt a nemzet e pil­lanatban. A nemzet lelke szólalt meg Kossut felséges beszédében. Senki sincs kétségben afféléi, hogy Magyarország függetlenségét, a nemzet szabadságát vérrel kell megpecsételni s nincs az az áldo­zat, amelytől most a magyar visszariadna. Az országszerte kitört lázongá­sok elbizakodottá teszik a bécsi ud­vart: tartományi állapotba akaija visszasüllyeszteni Magyarországot. A gyenge királlyal elkövettették az első törvényszegést: visszavonta az István nádorra és helytartóra ruhá­zott hatalmat. Jellasicsot az udvar visszahelyezte a báni méltóságba, s pénzt, fegyvert és egyenes utasítást kapott, hogy törjön be Magyaror­szágba. Be is tört negyvenezer főnyi sereggel. Már lángban állott Magyaror­szág déli része. Harmincezer főre volt tehető a hazai szerb lázadók száma s ezeket Karagyorgyevics Sándor, Szerbia fejedelme, hatezer katonával segítette. És terjedett a lázadás tüze Erdélyben. Ott a félre­vezetett románok és szászok fogtak kezet a magyar ellen. Északon a tótok mozdultak meg Hurbán vezetésével. És jött Jella­sics, nyomult előre. Pestnek tartott egyenesen. Maga István nádor ál­lott a magyar hadak élére, de az ud­varból utasították, hogy ne bántsa a bánt. Erre István nádor leköszönt a nádorságról. Amikor az udvar Jellasicsot tel­jes hatalommal felruházott királyi biztosnak nevezte ki, akkor ő már futott az országból Bécs felé. Pá- kozd és Szukoró közt verték meg a betörőt. Ugyanakkor azt a horvát csapatot, mely egyesülni akart vele Pákozdnál, Perczel Móric és Görgei Arthur nemzetőrei körülfogták, le­fegyverezték. A magyar sereg új fővezért kap: a fiatal pakozdi hős, Görgei Arthur ez. Kossuth nevezi ki tábornokká a 30 éves Görgeit s bízza meg a feldu­nainak nevezett magyar sereg fóve- zérletével. Császári katona volt Görgei is egy időben. A szabadságharc előtt három év­vel lépett ki a hadseregből mint fő­hadnagy s most egyszerre mint a magyar sereg fővezére jelenik meg a magyar történelem színpadán. Pannónia Regia középkori kincsei Budapest (MTI) - A Pannónia Re­gia című nagyszabású tárlat első íz­ben tesz kísérletet egy magyaror­szági történelmi és földrajzi régió, a Dunántúl művészeti emlékeinek bemutatására egyetlen intézmény falai között. A Magyar Nemzeti Ga­léria témaválasztásának egyik fő indoka az a tény, hogy a középkori Magyarországnak ez az egyetlen „könnyen” kutatható és „elérhető emlékanyagú” geográfiai egysége, amely rendkívül gazdag középkori művészeti értéket hagyott az „utókorra”. A Pannónia Regia - Mű­vészet a Dunántúlon 1000-1541 cí­mű tárlaton mintegy hatszáz tárgy látható. Közöttük számos olyan, amelyet először tekinthetnek meg az érdeklődők. A rendezők kifejtették: a váloga­tás elsőrendű szempontjai között szerepelt, hogy a kiállított tárgyak a nemzetközi összevetésben is fi­gyelmet érdemlő építészeti, képző- művészeti alkotások. A bemutató lehetőséget, ad arra is, hogy kiállítsák az utóbbi évek ré­gészeti leleteit, mégpedig látványos megjelenítésben. A tematikus tárlat áttekintést nyújt mindhárom kiemelkedő kö­zépkori stíluskorszak - a romanti­ka, a gótika és a reneszánsz - legje­lesebb tárgyi emlékeiből. Láthatók a területen lévő egykori királyi székhelyek emlékei. Az esztergomi, a székesfehérvári, az óbudai és a vi­segrádi ásatásoknál felszínre került leletek: a rendkívül gazdagon díszí­tett oszlopok, fa- és kőszobrok. Helyet kaptak a veszprémi, a pé­csi, a győri püspökség egyházi kegy­tárgyai, írásos dokumentumai, a templomokat egykoron díszítő táb­laképek. A késő középkor előkelő birtokos családjainak - a Garaiak- nak és a Kanizsaiaknak - tárgyai is megtekinthetők. A reprezentatív tárlat 1995. február végéig tekint­hető meg. Kilencvenéves a Szabó Ervin Könyvtár Budapest (MTI) - A fővárosnak kötelessége, hogy Budapest század- fordulóhoz hasonló újbóli felemelke­dése érdekében biztosítsa a tanulás és az alkalmazkodás esélyét pol­gárai számára. Ehhez a folya­mathoz jelentősen hozzájárulhat­nak a könyvtárosok - hangoztatta Demszky Gábor főpolgármester a 90 éves fennállását köszöntő Szabó Ervin Könyvtár nyílt napján mon­dott ünnepi beszédében. Mint mondotta: a kibontakozó információs társadalom kíméletlen versenyében a társadalom kettésza­kadásához vezethet, ha nem sikerül a szerény anyagi körülmények kö­zött élő polgárok esélyegyenlőségét biztosítani. 1904-ben az öt szobában működő könyvtár 53 ezer kötettel várta 308 olvasóját. Jelenleg a 75 fiókkönyv­tárnak évente 3 millió látogatója van: 6,5 millió könyvet, folyóiratot, hang- és videokazettákat és CD-le- mezeket kölcsönöznek. A jubileum alkalmából kiállítás nyílt a könyvtár XV-XVIII. századi gótikus, reneszánsz és barokk mű­vészi könyvkötéseiből. Bemutatták többek között Petrus Lombardus párizsi skolasztikus szentenciáinak nürnbergi ősnyomtatvány-kiadását 1500-ból, és az antwerpeni Plantin- nyomda 1567-es biblia kiadását. Az ümiepi eseményen az alábbi kiadványokért nyújtották át az ol­vasók elismerését kifejező „Év könyve” oklevelet: Karinthy Ferenc: Napló I-III. (Littoria Kiadó), H. Wo­uk: Remény 1-2. (Új Esély Kiadó), Montgomery: Váratlan utazás (Fa­bula Kiadó), Walt Disney: A Szép­ség és a Szörnyeteg (Egmont-Pan- nonia Kiadó), Benton: Ä dinoszau­ruszok nagy képeskönyve (Egyete­mi Kiadó), Milland: Scarlett öröké­ben (Valhalla Páholy Kiadó). A könyvtár éves összeállítást készít a legkeresettebb könyvek havi siker­listájából. Külön elismerésben részesült az Európa Kiadó, amely tizenkét mun­kát jelentetett meg az idei 46 köte­tet tartalmazó listából. Kiváló munkájuk elismerése­ként díjakat adtak át a könyvtár dolgozóinak. Pro Bibliotheca Civica elismerésben részesült Kovács Éva és Faragó Éva könyvtáros. Múzeumi tanácskozás Székesfehérvárott Székesfehérvár (MTI) - Várható­an fél év múlva a kormány elé ke­rülhet a múzeumi törvény - jelen­tette be Török András, a Művelődé­si és Közoktatási Minisztérium he­lyettes államtitkára Székesfehérvá­rott, a múzeumigazgatók és az in­tézményeket fenntartó megyei ön- kormányzatok képviselőinek közel­múltban megtartott tanácskozásán. A törvényjavaslatot - mondta - szakmai konszenzus alapján akar­ják megalkotni. Az előkészítés egye­lőre két irányban folyik: vagy klasszikus múzeumi törvényt alkot­nak, vagy pedig - s a szakmai köz­vélemény mindinkább ezt támogat­ja - a kulturális ingóörökség védel­mét biztosító, sorsát megnyugtató­an szabályozó javaslatot dolgoznak ki. Ez utóbbinál különösen nagy hangsúlyt kapna a műtárgykivitel szabályozása. A székesfehérvári eszmecsere egyik célja éppen az, hogy segítséget adjon a törvényter­vezetet kidolgozó szakembereknek. Egyebek között indítványokat vár­nak arra, hogy miként oldják meg az átalakulóban levő múzeumi szer­vezet szakfelügyeletének a felada­tát. Hogy társadalmi testületként működő, a legkiválóbb szakembe­rekre, polgárokra támaszkodó ta­nács, kollégium segítse-e az intéz­mények munkáját, vagy más mó­don oldják meg ezt a kérdést. A háromnapos székesfehérvári tanácskozás nyítórendezvényén Paál Huba, a Fejér Megyei Önkor­mányzat elnöke szólt a térség mú­zeumaival kapcsolatos gondokról. Elmondta, hogy a rendelkezésre ál­ló pénz - amelyhez normatív támo­gatás révén jutnak a megyei önkor­mányzatok - éppen csak a működ­tetésre elég, abból kutatásokat, fej­lesztéseket nem tudnak finanszí­rozni. A gondokat súlyosbítja, hogy egyes múzeumok olyan épületben vannak, amely korábban egyházi tulajdon volt, s az eredeti tulajdonos ismét igényt tart rá. Példa erre a székesfehérvári Szent István király Múzeum is, amelynek a költözteté­se, az értékes gyűjtemények méltó helyen való elhelyezése legalább 600 millió forintba kerülne. A tanácskozás résztvevői előtt Fitz Jenő, az intézmény korábbi igazgatója, Gorsium kutatója, a ne­ves muzeológus ismertette meg a 121 éve alapított Szent István ki­rály Múzeum történetet. Huszonöt éves a Kriterion kiadó Bukarest (MTI) - A bukaresti Goethe-inté- zetben kiállítás nyílt a nemzetiségi irodalmat bemutató romániai Kriterion könyvkiadó ala­pításának 25. évfordulója alkalmából. A kiadó igazgatója, mint ismeretes, húsz éven át Do­mokos Géza volt. A rendezvényen a romániai magyar és német, valamint más kisebbségek­hez tartozó írók, kulturális személyiségek, a Kriterion egykori és mai szerzői hallgatták meg H. Szabó Gyula, a kiadó mai igazgatója, Demény Lajos történész és Horst Schuller An­ger professzor méltatását a Kriterion által végzett munkáról. A negyedszázad alatt, nem egyszer a lehetőségek végső határáig elmenve, a súlyosbodó politikai körülmények közepette, majd az elmúlt öt évben az újkeletű anyagi ne­hézségekkel birkózva, a Kriterion 2130 mun­kát jelentett meg magyarul összesen 27 miihó 743 ezer példányban, 659 munkát németül 24 millió 745 ezer példányban, 169 nemzetiségi nyelvű szerző munkáját publikálta románul 1 millió 118 ezer példányban, és számos ukrán, jiddis, szlovák, török és tatár nyelvű munkát adott ki, sót orosz, albán, örmény nyelvű köny­vet is megjelentetett. H. Szabó Gyula az MTI tudósítójának kér­désére elmondta, hogy jelenleg a Kriterion igen lecsökkent létszámmal, mindössze öt iro­dalmi szerkesztővel működik, közszolgálati intézményként. A kiadott művek száma 1990- ben és 1991-ben még évi hetven körül járt, azonban az utóbbi egy-két évben 35-re csök­kent, s emiek több mint fele magyar nyelvű. Szó van a kiadó szervezeti átalakulásáról, pri­vatizálásáról. Már jelenleg is él a Kriterion az állami és magánjellegű szponzori támogatás különböző új formáival, számos magyar nyel­vű munkát magyarországi kiadókkal együtt­működve jelentetett meg. Jelenleg évente mintegy 20 magyar nyelvű könyvet ad ki. Mi­vel Romániában számos új magánkiadó jött létre, a magyar nyelvű könyvkiadás több mű­helyben folyik. Megjelent Ratkó Antigonéja Nagykálló (MTI) - Könyv alakban jelentette meg Ratkó József költő egykor hallgatólago­san betiltott Antigoné-fordítását a Nagykállói Városi Könyvtár. A kötetben - melynek kiadá­sához Nagykálló Barátainak Köre és a Nagy­kallóért Alapítvány adott támogatást - olvas­ható a költő Kreón című tragédiája is, amit Szophoklész remekművének mintegy folytatá­saként alkotott. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Nagykállóban öt évvel ezelőtt bekövet­kezett haláláig élt és alkotott Ratkó József évekig dolgozott az Antigoné fordításán, hogy maradéktalanul megőrizhesse a szophoklészi szavak közvetlen jelentését. A fordítást végül 1986-ban fejezte be, s addigra már a nyíregy­házi és a debreceni színház szerződésével is rendelkezett, a két teátrum felajánlotta a tra­gédia bemutatását. A mű színpadra mégsem kerülhetett, mert a döntéshozókat az 1956-os forradalomra és szabadságharcra emlékeztet­te. Ezért, ha nyíltan nem is, de valójában in­dexre került Ratkó Antigonéja. Magyarország története — románul Bukarest (MTI) - Székelyudvarhelyen lefor­dították és román nyelven megjelentették Gergely András budapesti egyetemi tanár „Magyarország története” című művét. Ger­gely András összefoglalója eredetileg a ma- gyarságtudomány-kézikönyvek sorozatban je­lent meg és a magyarság előtörténetétől egé­szen az 1989-es rendszerváltásig teijedó idő­szakot mindössze 174 oldalon tárgyalja. Az Infopress kiadó és a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Művelődési Társaság vállalkozása régi hiányt pótol. Az „Istoria Ungariei” függe­lékben közli az államfők, kormányfők tábláza­tát, a magyar történelem további tanulmányo­zását elősegítő részletes bibliográfiát és a szemléltető térképeket. Helyén marad a képtár Bukarest (MTI) - A Romániai Magyar Szó je­lentése szerint lezárult a sepsiszentgyörgyi képtárral kapcsolatos több hónapos huzavona. Mint az MTI is jelentette, a városközpont egyik patinás épületében elhelyezkedő értékes gyűjteménynek helyt adó képtárt az újonnan létesített állami számvevőszék szemelte ki magának, és igényét támogatta a prefektus, a kormányt képviselő megyefónök is. A helyi kulturális személyiségek, választott testüle­tek, az RMDSZ tiltakozására a hatóságok vé­gül is elálltak ettől a tervtől. A képtárnak nem kell költöznie, Mattis Teutsch, Nagy' Imre és más híres erdélyi festők művei továbbra is a jelenlegi, központi fekvésű és a célnak megfe­lelő múzeumépületben tekinthetők meg.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom