Észak-Magyarország, 1994. december (50. évfolyam, 284-309. szám)

1994-12-13 / 294. szám

8 B ItT'Hon 1994. December 13., Kedd _ BORSODI PORTRÉ Egy sokoldalú népművelő Fotó: Oszlánczi Tímea Mezőkövesd (ÉM - OT) - Tomsics Jó­zsef egy Szatmár megyei kis faluban született. Később Nyíregyházára ke­rült a Krúdy Gyula Gimnázium tanu­lójaként. Tanulmányait a Bessenyei György Tanárképző Főiskolán folytat­ta, ahol 1980-ban szerzett diplomát. Külső munkatársként a Nyíregyházi Rádiónál kapott állást, emellett a vá­ros színházában is játszott „fél- profiként”, és tagja volt a Bessenyei- színkörnek is. Nagykállóra került, mint gyakorló népművelő. A város mű­velődési központjában kapott állást. Itt ismerkedett meg feleségével. 1981- ben Baktalórántházára költöztek, ahol a helyi művelődési ház igazgatója lett. De mivel felesége mezőkövesdi szár­mazású, 1989-ben a matyó fővárosba költöztek. Kezdetben a Művelődési Központban helyezkedett el, jelenleg pedig a Családsegítő Központ mentál­higiénés csoportjának a vezetője. Mun­kája során nap mint nap szembesül a lakosság problémáival. Hivatásában a kisember érdekeit próbálja szem előtt tartam. Mivel az anyagi támoga­tás mértéke korlátokba ütközik, se­gítséget gyakran csak szép szavak for­májában tudnak nyújtani. Tapasztala­ta szerint nagyon sok olyan ember van, aki annak örül a legjobban, ha van aki­vel beszélgethet, aki meghalhatja, megpróbálja vigasztalni. Véleménye szerint az emberek egyre türelmetle­nebbek, és jogos igényként vetődik fel az, hogy mindenből többet, jobbat, szebbet szeretnének. Tomsics József bízik nemcsak a me­zőkövesdiek, de a magyarok türelmé­ben, és abban, hogy a türelem elóbb- utóbb meghozza gyümölcsét. Szabad­idejének legnagyobb részét két gyer­mekének - a tizennégy éves fiának és kétéves kislányának - szenteli. Közel áll hozzá a színház, az irodalom, és a szociológia. A Matyófóld költőinek ver­seit is ő tolmácsolja. Jelenleg végzős hallgató a KLTE Bölcsészkarán. Be­fejezésként mondja: „Szeretném a két gyermekemet tisztességgel, becsülettel felnevelni, szép arcú tiszta magyar- em­berekké, akik büszkén vállalják Ma­gyarságukat.” Már szemlézik a karácsonyfákat (ÉM - KL) - Noha a karácsony még távolabb van, de az Észak­erdő Rt. területén már „szem­lézik” azokat a fenyőket, ame­lyekből a hagyományos kará­csonyfákat állítják az otthonok­ban. Mint airól tájékozódtunk, a kereslet növekedését, a piac élénkülését jelzi, hogy egyre több magánkereskedő érdeklő­dik a nagybani vásárlás lehe­tősége iránt. Akik azonban megkésve gondolkodtak, hop­pon maradtak. Mert a kiterme­lésre és eladásra szánt kará­csonyfák nagy részét, elsősor­ban a zempléni részekről, már nagy tételekben lekötötték. Az erdőgazdaság, mint a korábbi években is, úgy az idén is mint­egy 60 ezer folyóméternyi ka­rácsonyfát hoz forgalomba. Ez megközelítőleg 40 ezer darab­nak felel meg, zömmel egy és két méter közötti fák kerülnek eladásra. Legtöbb ebből a luc­fenyő, amely az egésznek mint­egy 80 százalékát teszi ki. Ezenkívül kisebb mennyiség­ben árusítanak majd a borsodi erdőségekben kitermelt doug- las valamint feketefenyőt is. A borsodi településeken kívül szállítanak megyéinkből kará­csonyfát a szomszédos Nyírség­be valamint a Hajdúság­ba is. Ezeken a helyeken már többéves üzleti kap­csolata van az erdőgaz­daságnak. Viszonylag kisebb mennyiségű ka­rácsonyfát termelnek ki a Bükkben, a lillafüredi illetve a répáshutai er­dőgazdaság területén. Az itt kivágásra kerülő örökzöldek egy részét a korábban telepített úgy­nevezett karácsonyfate­lepekről vágják ki. Úgy tervezik, hogy a lakos­ság részére az erdőgaz­daság közvetlenül is árusít. Mégpedig a Maj- láthon, valamint az új­diósgyőri főtéren, a Va­sas Művelődési Központ­nál. Előreláthatóan mint­egy 6-7 ezer folyóméter fenyő­fa eladására kerül sor, ezen a két helyen. Ha a bükki fenyő kevésnek bizonyulna, akkor a társigazgatóságokból szállíta­nak a hiány pótlására. Mérik, gyűjtik Fotó: Fojtán László Több mint százan az idősek napján Bánréve (ÉM) - A hagyomá­nyokat folytatva az idén is megrendezték Bánréve közsé­gében az idősek napját, a Tom­pa Mihály Körzeti Általános Is­kola nagytermében. A több mint száz fő 65 éven felüli idős embert Trecskó Imre polgár- mester és Virág Imréné tanár, önkormányzati képviselő kö­szöntötte meleg szavakkal. Majd az iskola diákjai dallal, tánccal kedveskedtek a nagy­mamáknak, nagypapáknak. A műsor után közösen elköl­tötték az estebédet, miközben egy miskolci trió szolgáltatott kellemes zenét. Új helyen, bővített szolgáltatással Kazincbarcika (ÉM) - De­cember 1-jétől új helyre, a Fő­tér 35. sz. alá költözött a váro­si IBUSZ Utazási Iroda. Az át­költözéssel egyidőben bővítet­ték a szolgáltatások körét. Az ed­digi hagyományos tevékenység: a bel- és külföldi egyéni és tár­sasutazások szervezésén túl szo­bafoglalással, menetjegy kiadás­sal, valutaeladással és- vétellel bővült az iroda tevékenysége. A hét vicce Két munkanélküli cigányze­nész sétál az utcán. - Te Jani, el kell menjünk dógozni vala­hová. - Jó, menjünk a bányába. A bányában a munkafelügyelő behívja az egyiket és kérdezi: Dolgozott már bányában? - Persze a mecseki bányában. - És ott mivel világítottak? - Petró­leummal. - Na maga sem dol­gozott még bányában - és kikül­di. Kint mondja a barátjának: vi­gyázz a világítással, mert ra­fináltak. A másiktól is kérdezik: dolgozott már bányában? - Per­sze a mecseki bányában. - Ott mivel világítottak? - Honnan tudjam, állandó délelőttös voltam. Gyerekek honi rajzasztala /v) /v> ____ A z ősz Urbárt Krisztina 8 éves, Mályi Minden év december első vasárnapján tartanak búcsút Vattán. Erre a huszonnégy órára nem­csak a település külső arculata változik, hanem az itt élők hangulata is. A község egyik hosszú utcáját már hajnalban megszállják a vásárosok, és hangos szavakkal kínálják tucatos portékái­kat, bóvli műanyag játékokat, virágcsokrokat, édességet. Erre a napra hazalátogatnak az elszár­mazottak, a rokonok, ismerősök, hogy az együtt töltött órákon felidézzék kedves emlékeiket, egy­kori élményeiket. Fotó: Fekete Béla Erdei tornapálya, iskolabővítés Az összefogás nyomán megújult a település arculata Alacska (ÉM)-Jómódja miatt egykor „Kis Miskolcnak” is ne­vezték Alacskát, a Sajószentpé- ter és Kazincbarcika között fek­vő községet. Simon László pol­gármester szerint a település vezetőinek elsődleges célja volt a faluközösség kialakítása, a szolgáltatások fejlesztése. A kulturális- és sporthagyomá­nyok felújítását fontos feladat­nak tekintették. A fejlesztések­hez pályázatok útján igyekez­tek pénzt szerezni. Ilyen ala­pon valósították meg a az erdei tomapályát. A hagyományokat felelevenítve megalakult a csaknem 20 tagú népi tánckör, s megszervezték a hat szakosz­tállyal működő sportkört. A meglévő iskola hat tanterem­mel bővült - saját erőből. Gon­dot fordítottak az oktatás- és technikai fejlesztésekre. Ennek keretében színes tévét vettek, s beindították a számítógépes oktatást. A község lakóinak komfort érzését javította a gáz bevezetése. Ehhez a munkához több mint 2 millió forintot pá­lyázaton nyertek, amihez a la­kosság majd 10 millió forinttal járult. A hiányzó több mint 9 miihót az önkormányzat bizto­sította. A község lakosságának kényelmét szolgálja a Kossuth utca aszfaltozása, a Temetői út szilárd burkolatú ellátása, nemkülönben a községből a ha­tárba vezető utak salakozása. Mindezek véghezvitelére egy ütőképes, ügybuzgó csapat állt össze, s támogatta az elképze­lések valóra váltását - állapí­totta meg a polgármester. Az ő aktivitásukra a jövőben is szükség lesz, ha a település to­vábbfejlesztését szem előtt tart­ják. Mert a jövő feladatainak összességére is meg vannak az elképzeléseink. Elkészült ugyanis a község fejlesztési ter­ve. A fő feladat a munkahely- teremtés, a vállalkozások fej­lesztése. Az első lakásépítőket — pénz hiányában — úgy kíván­ják támogatni, hogy segítik őket házhelyjuttatással. Arra ösztönzve úgy építkezzenek, hogy a falusi turizmus igénye­it is kielégítsék. Mert Alaeskán erre is lehetőség van, illetve megteremthető a lakosság összefogásával, a körülmények megfelelő alakításával. A polgármester szerint: csak a kezdeti lépések történ­tek meg Alacska további fejlő­déséhez. Tudósítás hazai tájakról A kőművesmester vegyesboltot nyitott (3. oldal) _A TARTALOMBÓL Pisztrángok násza Mintegy 120 sebespisztráng-anyaha- lat, s eddig 120 ezer megtermékenyí­tett ikrát helyeztek el a Garadna-völ- gyi keltetőházak keltetőedényeiben, s várhatóan még további 30-50 ezer ik­rát termékenyítenek meg. A telepen a mesterséges termékenyítés mellett fel­készültek a hagyományos karácsonyi halvásárra is. (2. oldal) A Matyóföld története A három évszázadot átölelő visszate­kintés második részében az 1450-ben megkötött mezőkövesdi béke körülmé­nyeit, az ezt követő véres háborúzás hatásait, és körülményeit, Hunyadi Mátyás szabadalomlevelének hivata­los tartalmát idézi a szerző, korabeli országló nagyságok tetteivel fűszerezve. (5. oldal) Egészségnevelési hét Nem csak kiváló sportteljesítményei­vel szerzett országos hírnevet a tisza- újvárosi Hunyadi Mátyás Általános Is­kola. Legutóbb az általuk szervezett egészségnevelési hét hasznos tapasz­talatokkal és osztatlan sikerrel zárult. (7. oldal) A helyi versenyzők diadalmaskodtak A mezőcsáti körzeti Diáksport Bizott­ság Sajószögeden rendezte a DSK asz­talitenisz egyéni- és csapatdöntőjét, amelyen részt vettek: Ároktő, Igrici, Mezőcsát, és Sajószöged csapatai. A jól előkészített sportnapon a házigazda versenyzői diadalmaskodtak (7. oldal) A sokoldalú népművelő Tomsics József családjával 1989-ben a matyó fővárosba költözött. Kezdet­ben a városi Művelődési Központban, majd a Családsegítő Központ mentál­higiénés csoportjának lett a vezetője. Munkája során nap mint nap szem­besül a lakosság problémáival. (8. oldal)

Next

/
Oldalképek
Tartalom