Észak-Magyarország, 1994. december (50. évfolyam, 284-309. szám)

1994-12-23 / 303. szám

1994. December 23♦, Péntek Megyei Körkép ÉSZAK-Magyarország 5 Közvetítenek Miskolc (ÉM) - Technikai jellegű akadályai vannak, hogy a miskolci Városi Televízió élőben közvetítse a megyeszékhely közgyűlésének ülé­seit - nyilatkozta lapunknak Gu­lyás István, a VTV főszerkesztője. A megyeszékhely önkormányzatá­ban ellenzékbe szorult szabadde­mokrata frakció nevében Tóth Ist­ván SZDSZ-es politikus, önkor­mányzati képviselő az Észak-Ma- gyarország kérdésére válaszolva egy összeállításban arról beszélt, hogy ragaszkodni fognak vala­mennyi közgyűlési ülés élő adásos közvetítéséhez. Egy sajtótájékozta­tón Kobold Tamás polgármester úgy nyilatkozott, hogy ez nem lenne ellenére: az új, városi adminisztrá­ció semmiben sem kívánja gátolni munkája közben a sajtót. Gulyás Istvánt, a VTV főszerkesztő­jét arról kérdeztük: tudnák-e élőben közvetíteni az üléseket? Mint kide­rült, ennek jelenleg technikai aka­dályai vannak. Mindenekelőtt egy keveróberendezést kellene állandó használatra a városházára telepíte­niük. Az élő közvetítések további feltétele, hogy az üléseknek helyet adó dísztermet üvegszálas kábellel kössék össze a tévé stúdiójával. Na­gyobb gondot okoz viszont, hogy a VTV csak meghatározott időre ren­delkezik sugárzási engedéllyel. Ezért az ülésnapokra mindig külön sugárzási engedélyt kellene kérni, s tetemes összeget kellene fizetni a su­gárzásért is. Természetesen, ha a közgyűlés úgy döntene, hogy az ezzel kapcsolatos költségeket vállalja, a VTV megszervezné a dolgot - derült ki a főszerkesztő nyilatkozatából. Bizottsági elnökök Miskolc (ÉM) - A következőkben közöljük a miskolci önkormányzati képviselő-testület mellett működő, tegnap megválasztott szakmai bi­zottságok elnökeinek névsorát. Jogi és igazságügyi: Bistei Attila (MSZP), költségvetési: Szűcs Erika (MSZP), pénzügyi: T. Asztalos Ildi­kó (SZDSZ), városfejlesztési: Kele­men István (KDNP), városüzemel­tetési és lakásügyi: Varga Zoltán (MSZP), oktatási és ifjúsági: Hor­váth Ottóné (MSZP), egészségügyi: Csiba Gábor (KDNP), kulturális és sport: Zámbó Tiborné (MSZP), szo­ciális: Kis Péter (MDF), környezet- védelmi: Förster Gyula (ÉMZ), tu­lajdonosi: Juga György (Fidesz). Képviselők lettek Hernádnémeti, Gesztely (ÉM) - Az érintett önkormányzatok kéré­sére közöljük, hogy Gesztelyen, a kislistás választáson a legtöbb sza­vazatot szerezve a következő jelöl­tek szereztek mandátumot: dr. Far­kas János, Vég Ernő, Ruszkai Zol­tán, Dancsy Istvánná, Görcsös Fe­renc, Pásztor Ferenc, Bancsók De­zső, Lipusz Lászlóné, Petróczi Jánosné. Hernádnémeti polgármestere a füg­getlenként indult Szilágyi György lett. A képviselő-testület megvá­lasztott tagjai: Szilva Benő, Répási Lajos, Nagy László (villanyszerelő), Zsóka Istvánná, Nagy László (sport- elnök), Farkas Balázs, Fésűs End­re, Répási János, Fukk Sándor, Nagy László (MSZP), özv. Kerekes Jánosné. A cigány kisebbségi önkor­mányzat képviselői: Balogh Barna­bás, Lakatos Béla, Katona Zoltán, Gagyi József, Zemlényi Tibor. Betlehemes játék Miskolc (ÉM) - Élőképes betlehe­mes játékot mutatnak be a miskolci minorita szerzetesrend szervezésé­ben a város katolikus hittancsoport­jai december 24-én és 25-én délután két órától a Hősök terén. Az elképzelések szerint a téren egy fészerszerű építményben bárányok, szamarak, kecskék lesznek. A görög katolikus ifjúsági csoport tornavidé­ki pásztoijátékot elevenít fel, majd a ldsebbek kántálása után a tér vi­dám forgataggá alakul, ahol zene­szóval, énekkel tánccal örvend együtt gyermek és felnőtt Jézus Krisztus születésének. Drága fényképek Miskolc (ÉM) - Ma délelőtt Miskolcon mér a traffipax, délután 2-től pedig Szerencs és Sátoralja­újhely térségében futhatnak méreg­drága villanásba a gyorshajtók. A dobi nem visz a mennyországba Karácsonyi könnycseppek a kemény sittesek szeme sarkában A kártya a fogvatartottak egyik legnépszerűbb szórakozása Fotók: Farkas Maya A börtön, ahonnan lehetetlen megszökni... Udvardy József Miskolc (ÉM) - Néhány vasajtó már kinyílt és bezárult mögöttünk a miskolci börtönben, a Fazekas utcá­ban. A város egyik forgalmas utcá­járól átléptünk egy másik, egy ke­ményebb, marconább, kíméletle­nebb világba. A „házban” is lesz ka­rácsony. Mondják, hogy ilyenkor a legkeményebb sittes lelke is meglá­gyul, gondolatai hazaszállnak a csa­ládhoz, és néha könnyek jelennek meg a szemek sarkában. Am egy zárkában, nyolc-tíz, kü­lönböző jellemű fogvatartott között nem igazán víkendérzés a kará­csony sem. A szeretet és a béke ün­nepén csakúgy, mint a végtelenül hosszú, szürke hétköznapokon ele­gendő egy rossz szó, egy meggondo­latlan mondat, és szikrázni kezd a cella levegője. Szaloncukorral- Sokan gondolnak ilyenkor a szö­késre ?- Biztos vagyok abban, hogy mostanában több fogvatartottnak megfordul a fejében, milyen jó is lenne lelépni - mondja Szekeres Já­nos, az intézet büntetésvégrehajtási osztályának vezetője. - Aztán elve­tik a gondolatot, mert innen gyakor­latilag lehetetlen megszökni. A be­fogadáskor külön felhívjuk erre a fogvatartottak figyelmét. Azonkívül maguk is látják, mennyire esélyte­lenek az őrszemélyzettel szemben, és csak saját sorsukon rontanának tovább, ha megpróbálkoznának egy-egy őrült ötlet végrehajtásával.- Karácsonykor enyhítenek a börtönrezsim szigorúságán?- Az alapvető szabályokon nem változtathatunk. Viszont lehetővé tesszük cellánként a karácsonyfa felállítását. A hozzátartozók bead­hatnak fenyőt. Nagyon sokat eddig nem hoztak. Az intézet vásárolt tíz fát. Ahol nincs karácsonyfa, bea­dunk egy-egy ágat. Ha szerényen is, de feldíszíthetik a fogva tartottak. A karácsonyi ét­rendet a magyar étkezési szokások­nak megfelelően állították össze, és néhány szem szaloncukrot is tartal­maz. Amennyiben a zárka közössége kiérdemli, a cella televízióhoz juthat, nézhetik a műsort. Karácsonykor az ünnep mindkét napján van beszélő. Akivel nincs probléma, megfelelő vi­selkedést tanúsít, találkozhat a ro­konaival.- Hajói tudom, külön programo­kat is szerveznek az ünnepre.- Igen. Itt a Fazekas utcai objek­Lassan múlik az idő tumban tartunk egy prózamondó versenyt, meghirdettünk papírhaj­togató vetélkedőt. Az intézet rádió­stúdiója karácsonya műsort ad. A „dobi” csak fogyaszt A 306-os zárkában jó hangulatban találtuk a cella lakóit. Legalábbis úgy tűnt, hogy nem tartják tragédi­ának a büntetésüket.- A filmek a legtöbb esetben úgy ábrázolják a börtönök világát, hogy itt még a civil életben tapasztaltak­nál is jobban dühöng az erőszak és a félelem.- Aáá... nálunk nincs olyasmi — felelik kórusban a fiúk. - Ügyel­nünk kell magunkra és egymásra. Balhé esetén elvinnék a televíziót. Ha pedig nincs tévé, sokkal lassab­ban telne a nap.- Vájják a karácsonyt?- Készülünk rá, mégpedig szo- moiúan, mert itt kell lennünk - mondja egyikőjük.( Az előzetesben lévők nevét nem közölhetjük.) - Mi családszerető emberek vagyunk. Mindig csak hazagondolunk, és köz­ben elszórni a szívünk.- Hogyan telik el az ünnepnap?- Nyugodtan - hangzik egy má­sik fiatalember válasza, aki egyéb­ként miskolci lakos. - Kai'ácsonykor kevesebbet „zaklatnak” berniünket, és egész nap tévézhetünk. Ezenkívül beszélgetünk, viccelődünk, ugratjuk egymást, olvasunk. Az intézetben működik könyvtár, a csomagban is kérhetünk olvasnivalót.- Mi a legrosszabb idebent?- A bezái-tság- halljuk a harma­dik cellatárs véleményét. - Ez nem szabad kőidet, itt állandóan záiva van a cellaajtó.- Eláralná, miért csukták le?- Gyújtogatásért. Volt egy rossz pillanatom. Talán nem is egy. Elha­tároztam, aztán megcsináltam.- Engem jármű önkényes elvéte­léért sitteltek le - egy szemüveges, 23 éves előzetesben lévő olyan hanghordozással, mintha a felügye­letnek tenne jelentést .- A többiek elmondták magáról, hogy megszökött a véradásról.- Igen, azéi't, mert félek a vér látványától. Rövidesen az úgynevezett dobi­zásra terelődik a szó. Ebben az zár­kában is főzik a kávénál is feketébb, méregerős teát.- Nincs annak seinmi értelme — halljuk a zárka következő tagjától - Én egyszer három évet kaptam. Elég sok dobit megittam. Egyáltalá­ban nem visz a mennyoi'szágba, mint azt néhányan képzelik. Eset­leg egy kicsit megnyomja a vérnyo­mást. Viszont maija a gyomrot és csak lefogy tőle az ember. Ünnepi eltávozás- Az enyhébb végrehajtási szabá­lyok alá eső elítéltek - tudjuk meg Tímár Iván őrnagytól, az intézet pa­rancsnokától - karácsonykor, vagy szilveszterkor eltávozást kaphat­nak. Ez két-három napos távollétet jelent. A miskolci intézetnek ebből a szempontból nagyon jó mutatói varrnak, mei't a tavaly eltávozott háromszáz emberből csupán öt nem jött vissza. A karácsony jó alkalmat ad rá, hogy elmondjam: szeretném, ha a magyar társadalom megérte­né, amit Svédországban, Hollandiá­ban, vagy Svájcban már elfogadtak az emberek. A börtönben nemcsak büntetésüket töltik el az elítéltek. Nálunk egy folyamatnak kell vég­bemennie. A fogvatailottakat hozzá kell segíteni, hogy ha kimennek, zökkenőmentesen illeszkedjenek vi­ssza a társadalomba. Nálunk dol­gozhatnak, és tanulhatnak az elítél­tek. Van aki nyomtatásban megje­lent könyvet írt itt. Egy másik rab vállalkozói tanfolyamot végzett el büntetésének letöltése idején. Ami­kor levizsgázott, kijelentette: ha az ismereteket civilként megtanulta volna, nem jut ide. _INNEN SZÓIVÁ Élőben Bujdos Attila A miskolci szabaddemokraták ragasz­kodnak hozzá, hogy a helyi televízió élő­ben közvetítse a városi közgyűlés üléseit. Vagyis úgy látják, szükség van az elektro­nikus sajtóra ahhoz, hogy a közgyűlés munkája ellenőrizhetővé váljon. Nem egyedi esetről van szó: Magyaror­szágon ma sokan gondolják - vagy tudják - úgy, hogy a demokrácia intézményei még nem kellően fejlettek. A minap egy közéleti személyiség még azt is megkoc­káztatta: a nyilvánosság ma jobban visszatart bizonyos cselekmények elköve­tésétől, mint mondjuk a jogszabályok. Most talán ne menjünk bele abba, hogy valóban így van-e, s ha igen, akkor az bi­zony elég szomorú. Térjünk vissza talán a miskolci szabaddemokratákhoz és pró­báljunk rájönni: mi mondatja velük, hogy a városnak élő közvetítésben kellene nyo­mon követni valamennyi közgyűlési ülést. Hajioka megközelítésre:a szabaddemok­raták aggódnak. A város irányítására, a polgármester támogatására négyes koalí­ció alakulta megyeszékhelyen. A szövet­ségesek részletes együttműködési megál­lapodást kötöttek, s nem csupán szerve­zeti kérdésekben jutottak dűlőre, de sze­mélyi ügyekben is. A koalícióhoz tartozók a közgyűlési mandátumok túlnyomó több­ségével rendelkeznek, s ha jobban meg­nézzük a dolgot: gyakorlatilag egyedül a nem túl népes szabaddemokrata frakció kényszerül ellenzékből politizálni. Felte­hető, hogy attól tartanak: túlhatalom ala­kul ki a város irányításában. En a helyükben mondjuk nem aggódnék, mert az egy dolog, hogy a koalíció sok mindent, vagy bármit megtehet. Az vi­szont más kérdés, hogy gátlástalanul meg is tesz-e bármit. Ettől visszatarthatják egy­mást az újsütetű szövetségesek, s amíg az ellenkezője be nem bizonyosodik, akár azt is hihetjük, hogy hatalmukat nemcsak a város irányítására akarják felhasználni, hanem saját nyilvánosságuk megteremté­sére is. Vagyis arra, hogy a döntéseiket el­szenvedők értesüljenek az őket érintő ügyekről, arról, hogy mikor miről és miért éppen úgy határoznak, ahogyan határoz­nak, s viszont: a döntéshozók is mindig tudjanak róla, hogy mit gondolnak felő­lük, és intézkedéseikről a polgárok. Hogy kell ilyen nyilvánosság, abban - könnyű belátni - igazuk van a szabadde­mokratáknak. Hogy az így értelmezett nyilvánosság létrehozásában fontos sze­rep hárulhat az elektromos hírközlésre, az is tény. Mint ahogy az is: hiába lesznek élő közvetítések, ha a politikusokban nem érik meg az elhatározás, hogy létrehozzák a közgyűlés nyilvánosságát, nem is lesz a dologból semmi. Leltár a sérülésekről Mester Géza Ózd (ÉM) - Havonta átlagosan 25-40 bete­get kezelnek az ózdi detoxikálóban. Az ide beszállítottak többsége férfi. 1986. január 1-jén alakult Ózdon az Alkohol- gondozó Intézet, közismert nevén a detoxiká- ló. Tóth István igazgató és Székely József fó- ápoló lapunknak nyilatkozva elmondta: átlag 25-40 beteget kezelnek havonta. Az ellátásra szorulók mintegy egyharmada nő, kétharma­da félti, s főleg a fiatalok közül keiül ki a bete­gek többsége. A legidősebb páciensük 88, a leg­fiatalabb pedig 14 éves volt. Hoztak már hoz­zájuk ennél is fiatalabb gyereket, de az ilyen esetben az ápolást a helyi gyerekosztály végzi. Szép számmal vannak betegeik, akiket évente több mint tíz alkalommal visznek be hozzájuk. Korábban 300 forintba keiült az el­látás, ma 3000 forint az ápolási díj, ami egyes esetekben akár 10000 forintig is felmehet, de az érintetteknek csak a 30 százaléka hajlandó fizetni. Ezért nő a pei'es eljárások száma is. A detoxikálóban dolgozók 12 fős személy­zetnek nem egyszerű a helyzete. Gyakori, hogy agresszívak az ápoltjaik. Mindennapos eset, hogy az ide behozottaknál kés van, de nem ritka a lőfegyver sem. Nem veszélytelen szakma tehát az övék, miközben viszont ve­szélyességi pótlékot nem kapnak, és úgy érté­kelik: a fizetésük sincs összhangban a munká­jukkal. Előfordul, hogy több ezer foiintot, vagy ai’anyórát keresnek rajtuk teljesen alaptala­nul. Gyakori vád, hogy az ápolók bántalmaz­zák a betegeket, amit az érintettek szintén képtelenségnek tartanak. Az efféle sérelmek elkerülése végett a beszállítást követően a pá­ciens értékeit és a kórházon kívül szerzett sé­rüléseit leltárba veszik.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom