Észak-Magyarország, 1994. december (50. évfolyam, 284-309. szám)

1994-12-22 / 302. szám

1994. December 22-, Csütörtök Hírek - Tudósítások ÉSZAK-Magyarország 3 Matesz László előzetesben Miskolc (ÉM) - Több órán át tartó meghallgatás után a Miskolc Városi Bíróság tegnap elrendelte a csak­nem ötszázmillió forintos csalással gyanúsított miskolci vállalkozó elő­zetes letartóztatásba vételét. Ma­tesz Lászlónak tehát - a rendőrségi őrizetben eltöltött néhány napon kí­vül — minimum harmincszor hu­szonnégy órát kell zárt (cella)ajtó mögött töltenie. Mahír-ÁV Rt. tárgyalások Budapest (MTI) - Tegnap folyta­tódtak a megbeszélések a Mahír Rt., a Hírlapkiadó Rt. és az Állami Vagyonkezelő Rt. képviselői között. A téma: miként kerüljön vissza a Mahír Rt.-től a Hírlapkiadóhoz a Magyar Nemzet, az Express és az Esti Hírlap kiadási joga. Mint isme­retes a kiadói jogokat a Mahír a Hírlapkiadótól júniusban szerezte meg 200 millió forintért. A megálla­podást az ÁV Rt. jogszerűtlennek minősítette. A tegnapi megbeszélé­seken áttekintették a résztvevők a szerződésből fakadó elvi és gyakor­lati problémákat. Megállapodtak abban, hogy a tárgyalást a karácso­nyi ünnepek utáni első munkana­pon folytatják. Ám addig is több egyeztetést tartanak. December 27- ig azonban a megbeszélésekről sem­miféle lényegi információt nem adnak. Műholdas adatközvetítés Budapest (MTI) - Országos mű­holdas VSAT adatközvetítési rend­szer telepítéséről írt alá szerződést tegnap az OTP a Hungaro DigiTel Kft. és a portugál Marconi Global Communications. A szerződés sze­rint a csaknem 500 millió forint alaptőkéjű Hungaro DigiTel, az An­tenna Hungária és a Marconi leány- vállalata 1995-ben 300, a legújabb generációhoz tartozó VSAT-egysé- get telepít az OTP fiókjaiba. Az Or­szágos Takarékpénztár és Kereske­delmi Bank, amely 400 egységével az ország legnagyobb pénzintézete, két évvel ezelőtt kezdte meg számí­tógépes rendszere korszerűsítését. Ebbe a folyamatba illeszkedik a műholdas adatátvitel bevezetése, amely megbízhatóbbá és gyorsabbá teszi a fiókok és a központ közti kapcsolatokat. Az OMFB vezetőinek kinevezése Budapest (MTI) - Bihari István lett az Országos Műszaki Fejleszté­si Bizottság (OMFB) Tanácsa elnö­ke, és Nyíri Lajos - a volt elnökhe­lyettes - irányítja ügyvezető elnök­ként a szervezet Hivatalát. A kine­vezési okmányokat Pál László ipari és kereskedelmi miniszter tegnap adta át. Az OMFB-t Pungor Ernő október 1-jén hatályba lépett le­mondása után ideiglenesen Geleji Frigyes vezette általános elnökhe­lyettesként. Az új vezetőket Horn Gyula miniszterelnök december 21- i hatállyal nevezte ki. Ugyancsak ettől a naptól lép életbe az OMFB Tanácsa tagjainak kinevezése. A testület feladata, hogy stratégiai ja­vaslatokat, véleményeket dolgozzon ki a kormány számára és ellássa az OMFB Hivatala feletti társadalmi kontrollt. A kormány november 10-i rendelete szerint az OMFB felügye­letét a kormány kijelölt tagja, jelen­leg Pál László ipari és kereskedelmi miniszter látja el. Az OMFB a kor­mány innováció- és műszaki fejlesz­tési politikáját dolgozza ki és hajtat­ja végre, ösztönzi és támogatja a ku­tatás-fejlesztést. A halál oka: vízbe fulladás Miskolc (ÉM) - Ismerősei nemegy­szer kihúzták már a Héjéból a ré­szegen hazafelé botorkáló T. Lajost, akinek a tegnapelőtt estéje is olyan volt, mint máskor: kocsmába be, kocsmából ki. Miután az utolsó helyről is kitették a szűrét, gondol­hatni, nem józanul indult hazafelé. Ivócimborái nem voltak mellette, így nem segíthettek rajta, amikor ismét belepottyant a patakba. Utol­jára. Tegnap reggel mór csak kihűlt tetemét találta meg valaki. A rend­őrség elvetette a bűncselekmény le­hetőségét. A halál elsődleges oka: vízbe íülladás. „Elviselhető” a koalíciós viszony Horn Gyula és Kuncze Gábor televíziós polémiája a Nap-keltében Budapest (MTI) - A Nap-kelte cí­mű tv-műsor tegnapi adásának Horn Gyula miniszterelnök és Kuncze Gábor koalíciós minisz­terelnök-helyettes volt a vendé­ge. A vitából kitetsző nézetkü­lönbségek ellenére mindkét po­litikus úgy vélekedett, hogy a koalíciós pártok jelenlegi viszo­nya „elviselhető”. A koalíciós partnerek közötti fe­szültségpontokat firtató kérdések egyikével kapcsolatban Kuncze Gá­bor kijelentette: nem ért egyet a HungarHotels privatizációjának a vizsgálatával, mert az elriaszthatja a Magyarországon befektetni szán­dékozókat. . Az SZDSZ szerint ugyanis, amíg a kormány bízik azokban, akik a privatizációért fe­lelnek, addig csak nagyon komoly gyanú esetén szabad döntéseiket megkérdőjelezni. A miniszterelnök erre úgy reagált, hogy az olyan ese­tekben, amikor felmerül a rossz döntés gyanúja, kötelessége fellép­ni. Ez így lesz a jövőben is, ha meg­kérdőjelezhető határozatok szület­nek - szögezte le. Horn Gyula hoz­zátette: a vizsgálat tényének az Egyesült Államokon kívül semmi­lyen nemzetközi visszhangja nem volt, és nem ingott meg a külföldi befektetők Magyarország iránti bi­zalma sem. (Amire Kuncze megje­gyezte: ez nyilvánvaló, hiszen USA- beli cég volt az érintett.) A miniszter- elnök elmondta: Bartha Ferencnek, a hazai privatizáció irányítójának - mint ahogy azt Bartha előre jelezte - szíve joga, hogy benyújtsa lemon­dását, ha a vizsgálat rossznak talál­ja a HungarHotels ügyében hozott döntést. A13. havi ügye Kuncze mintegy a vizsgálat kap­csán kibontakozott vita tanulsága­ként jelezte: jobb együttműködésre van szükség a két koalíciós partner között. Szerinte ugyanis nem sze­rencsés, ha az SZDSZ az újságokból tudja meg Horn Gyula határozatait. Helyesebb volna, ha a koalíciós pár­tok először egyeztetnének és csak utána kerülnének nyilvánosságra az ügyek. Horn Gyula rámutatott, hogy sok vitás témakört - többek között a A nézetkülönbségek fennmaradtak média és az ifjúsági koordinációs ta­nács kérdését - a szabaddemokra­ták vitték a nyilvánosság elé. Mire Kuncze válasza: az előzetes egyez­tetések nélküli bejelentések nyo­mán az SZDSZ kényszerhelyzetben van - neki is a nyilvánosság előtt kell reagálnia. Azt is elmondta: nem szerencsés, ha a kormány a minisz­terelnök döntései után kényszer- helyzetbe kerül. Egy hasonlattal élt: ahol valaki fut elöl, a többi meg rohan utána, azt olimpiának hívják, nem kormányzásnak. A miniszterelnök leszögezte: nem szeretné, ha a jövőben megis­métlődne a közelmúlt eseménye, amikor a belügyi dolgozók 13. havi fizetése kapcsán Kuncze Gábor a nyilvánosság előtt nevezte hibás­nak a kormányfő döntését. Horn szavai szerint ilyen eset kétszer for­dulhatott elő: először és utoljára. Az ugyanis, hogy egy miniszter a nyil­vánosság előtt bú'álja a kormányfő bizonyos lépéseit, nem felel meg az európai gyakorlatnak, és igen ne­hézzé teszi a kabinet első embere és az adott miniszter közötti együtt­működést. Kuncze Gábor elismerte, hogy a belügyi dolgozók 13. havi fi­zetésével kapcsolatban „túl erősen” fogalmazta meg véleményét, de a lényeget illetően (hogy tudniillik nem volt megfelelő az egyeztetés) változatlanul fenntartotta állás­pontját. Fotók: Nagy Gábor (ISB) Vegyes vagy nem vegyes? A beszélgetés során szóba került, hogy az MSZP szeretné, ha a Bel­ügyminisztérium is vegyes tárca lenne, vagyis az SZDSZ-es minisz­ter mellett egy szocialista államtit­kár tevékenykedne. Kuncze Gábor emlékeztetett arra, hogy a tárcák elosztásáról a koalíciós tárgyalások idején döntöttek, és az SZDSZ nem látja szükségét a BM-röl kötött megállapodás megváltoztatásának. Horn Gyula a kérdés kapcsán leszö­gezte, hogy januárban sort kell kerí­teni a kormány és az egyes tárcák eddigi tevékenységének a vizsgála­tára. Ennek során kell majd átte­kinteni a belügyi tárca helyzetét is. A műsorvezető utalt Nagy Sán­dornak, az MSZOSZ elnökének, MSZP-s képviselőnek arra a véle­ményére, miszerint a szabadde­mokraták túlsúlyra törekszenek a koalícióban. A miniszterelnök en­nek kapcsán úgy vélekedett, hogy az SZDSZ egyes vezetői több kér­désben ki akaiják kényszeríteni akaratuk érvényesülését, és nem állnak ki a népszerűtlen döntések mellett. A kormányfő utalt arra is, hogy a különböző egyeztetések túl­ságosan hosszadalmasak. Kuncze Gábor cáfolta a miniszterelnök állí­tásait, és rámutatott: a társadalmi béke és a koalíció érdekében ki kell bírni az időigényes egyeztetéseket. Kölcsönös biztosítópénztárak Budapest (MTI) - December elejé­ig hetven önkéntes kölcsönös bizto­sítópénztár jött létre az országban. Ezek csaknem kivétel nélkül nyug­díjpénztárak voltak. A pénztárak több mint fele területi alapon szer­veződött, és közülük december ele­jéig 16 kapta meg a felügyeleti en­gedélyt, amely a befektetői és szol­gáltatói tevékenység megkezdésé­hez szükséges. A hetven pénztárból hatvanöt a nyugdíj-, négy az egészség- és egy az önsegélyező pénztár. Harminc­hat jött létre a területi elv alapján. Ezek többsége nem csupán egy ré­gió, megye vagy egy helység, hanem az egész ország területén kíván mű­ködni. Munkahelyi alapon 21 pénz­tárt alakítottak, tízet valamely ága­zat, hármat pedig egy-egy szakma igényeinek kielégítésére hoztak lét­re. Á pénztárak taglétszáma az év végéig várhatóan 60 ezer főre nő. A személyi jövedelemadó 1995-re ér­vényes, nemrégiben megalkotott szabályai szerint a nyugdíjpénztári tagdíjak 50 százaléka, az egészség-, illetve önsegélyező pénztári tagdíj­nak pedig 25-25 százaléka levonha­tó az adóból, együttesen legfeljebb évi 100 ezer forintig. Önkéntes kölcsönös biztosító- pénztárakat 1994-től alakítanak Magyarországon. Bevételeik a'ta­gok díjaiból, a munkáltatók hozzá­járulásából és rendszeres, vagy ese­ti támogatásokból származnak. A pénztárak kiadásai az alapítási költségek miatt 1994 első félévében meghaladták a bevételeket. A har­madik negyedévtől kezdve azonban már a bevételek voltak magasab­bak. A pénztárak szeptember végé­ig 70 millió forintot fektettek be, jó részét állampapírokba. Változik az intervenciós sáv Budapest (MTI) - A Magyar Nem­zeti Bank jelentősen - plusz-mínusz 1.25 százalékról - plusz-mínusz 2.25 százalékra bővíti ki csütörtök­től az intervenciós sávot. Az intéz­kedésre valószínűleg azért kénysze­rült az MNB, mert az elmúlt hetek­ben a bankközi devizapiacon jelen­tős leértékelési várakozások alakul­tak ki, és az árfolyamok megközelí­tették, elértek a felső intervenciós sávot. A felső intervenciós sáv az az árfolyam, amelyen az MNB köteles forint ellenében külföldi fizetőesz­közt eladni a kereskedelmi bankok­nak, míg az alsó intervenciós sávon vásárol az MNB. Az intervenciós sáv kibővítése azt jelenti, hogy a magyar nemzeti banki vételi és eladási árfolyam között 4,5 száza­lékos különbség jött létre, és ez va­lószínűleg csökkentóleg hat a spe­kulációs célú valutavásárlásokra. Jövőre teljes tisztújítás az MDF-ben A vállalkozások beindítása az egyetlen kitörési pont számukra Budapest (MTI) - Kovács Sán­dor, az MDF új gazdasági igaz­gatója egy tegnapi sajtótájé­koztatón elképzeléseit ismer­tetve közölte: az MDF-ben mai napig kihasználatlan szürkeál­lományt szellemi apportként a párt vállalkozásokban kívánja kamatoztatni, azaz részt vesz vállalkozásokban, de maga is alapít ilyeneket. Herényi Károly szóvivő hozzátette: a vállalkozások beindítása az egyet­len kitörési pont az MDF számára parlamenti kiszolgáltatottsága ki­küszöbölésére. Az új gazdasági igaz­gató azt is hangsúlyozta: az MDF tavaszi választási kampányában rendkívüli erőfeszítéseket tett, érté­kesítette ingatlanvagyonát, hitelt vett fel és jelzáloggal annyira meg­terhelte vagyonát, hogy hasonló ak­ciókra a jövőben nem kerülhet sor. Tegnap a sajtónak bemutatott gaz­dasági igazgató elmondta azt is: az Állami Számvevőszék már majd­nem befejezte szokásos éves vizsgá­latát az MDF-nél, és a párt pénz­ügyi életét, bizonylati rendjét na­gyon jól szervezettnek találta. Csefó Zsolt, az MDF főszervezője kijelentette: idén majdnem megkét­szereződött a pártba belépők szá­ma; tavaly 3450-en kérték felvéte­lüket, idén pedig ez a szám már elérte az ötezret. Ismertette az ön- kormányzati választások eredmé­nyét abból a szempontból, hogy hány újonnan megválasztott pol­gármester áll közel az MDF-hez. Mint mondta: 300 a párttal szimpa­tizáló polgármester, 87 a demokra­ta fórum által támogatott, és 86 tag- könyvvel rendelkező MDF-es. Egy kérdésre válaszolva Csefó Zsolt kö­zölte: az MDF eddig 49 ezer tag­könyvet adott ki, ebből 28 369-en fi­zetnek tagdíjat, a többiek nagy ré­sze pedig kora, illetve anyagi hely­zete miatt felmentést kapott a tag- díjfizetési kötelezettség alól. Csefó Zsolt a VIII. Országos Gyűlés határozatát ismertetve el­mondta: 1995 januárja és márciusa között teljes tisztújításra kerül sor az MDF-ben, és ennek során az új alapszabálynak megfelelően változ­hat a minősített taglétszám. Ez utóbbi bizonyos - a sajtótájékozta­tón nem részletezett — szigorításo­kat jelent a tagsági viszony tekinte­tében. Herényi Károly kifejtette: örven­detes tendencia, hogy egyre több 38-42 év közötti új tag lép be az MDF-be, és a felmérések szerint a felsőfokú végzettségűek között a legnagyobb az MDF elfogadottsága. Hivatásos határőrök tiltakozása Budapest (MTI) - A Hivatásos Határőrök Szakszervezetének elnöksége tegnap levélben kérte Horn Gyula miniszterelnöktől, hogy a kormány pénteki ülésén ne hagyja jóvá a határ­őrség átszervezését. Horváth István, a szak- szervezet alelnöke elmondta: az átszervezésre vonatkozó indítványt továbbra is megalapo­zatlannak, elhamarkodottnak, a valós helyzet­től elrugaszkodónak tartják. Nehezményezik, hogy a Parlament honvédelmi bizottsága a kérdés érdemi megvitatása nélkül, egy előre elkészített határozati javaslat alapján támo­gatta az átszervezést. A szakszervezet szerint az általuk egyébként nem vitatott, csupán idő­szerűtlen átszervezés csak a határőrizeti tör­vény elfogadása után, a határőrség átvilágítá­sát követően aktuális. Az érdekképviselet úgy véli, hogy az átszervezés tervezett időpontjá­nak közelsége miatt már arra sincs lehetőség, hogy - a munkanélküliek ellátásáról szóló tör­vény előírásának megfelelően — az illetékes munkaügyi központokat három hónappal ko­rábban értesítsék a létszámleépítésről. Törvénymódosítás a gyermekjogokért Budapest (MTI) - A gyermek jogairól szóló New York-i egyezményben foglalt követelmé­nyek maradéktalan megvalósítása érdekében a kormány módosítani kívánja a fiatalkorúa­kat érintő büntetőjogszabályokat. Az erről szó­ló elóteijesztést a kabmet a múlt hét végi ülé­sén vitatta meg, és az rövidesen a parlament elé kerül - tájékoztatta tegnap az újságírókat Bárd Károly igazságügyi helyettes államtitkár. A kormány által elfogadott törvényjavaslat a Büntető törvénykönyvnek (Btk.), a büntető­eljárási törvénynek és a büntetés-végrehajtás­ról szóló jogszabálynak a fiatalkorúakat érintő rendelkezéseit szeretné módosítani. A Btk. módosítása tekintetében folytatódik az a ten­dencia, amely a fiatalkorúak sérelmére elkö­vetett bűncselekményeket - így például a gyermekkereskedelmet és a kiskorú kényszer- munkára, üzletszerű kéjelgésre vagy züllött életmódra történő rábírását - szigorúbban bünteti. A változtatás azt kívánja lehetővé tenni, hogy a fiatalkorúakra csak akkor róhas­sanak ki szabadságvesztést, ha a büntetés cél­ja más módon nem érhető el. Ennek érdekében a javaslat felemeli a próbára bocsátás időtar­tamát és határozott idejűvé alakítja át a javí­tóintézeti nevelés tartamát, lehetővé téve az előzetes fogvatartás idejének beszámítását is. Elismerés az EBEÉ lebonyolítóinak Budapest (MTI) - A Belügyminisztérium rendészeti szervei és a főváros közüzemi válla­latai kiváló együttműködésének, valamint a lakosság megértő támogatásának eredménye­ként nemzetközi mércével is kiemelkedően jól sikerült a budapesti EBEÉ-konferencia előké­szítése és lebonyolítása - állapította meg Kuncze Gábor belügyminiszter tegnap a Bel­ügyminisztériumban tartott ünnepségen. A kormány és a tárca köszönetét tolmácsolva a miniszter 4500 rendező közül a különösen ki­emelkedő munkát végzők számára különböző elismeréseket, jutalmakat adott át. _A NAP KÉRDÉSE Mikor fizetnek a munkanélkülieknek? Miskolc (ÉM - ME) - A munkaügyi köz­pont kirendeltségeinél hagyományos esetben három csoportra bontva kapják az állásnélküliek a munkanélküli járadé­kot. Hegedűs Csabánál, a megyei munka­ügyi központ munkatársánál afelől ér­deklődtünk, az ünnepek miatt változik-e a kifizetések időpontja?- A kifizetésnél most is megmaradt a három csoport, csak a dátumban következett be némi változás. Az első csoporthoz tartozók, akiknek a hónap elején - tehát elseje és tizediké között- kell jelentkezniük a kirendeltségeinknél, a szokásos időpontban kapták meg a járadékot. A másodikhoz tartozóknak (a tizediké és hú­szadika között jelentkezők) viszont, tekintet­tel az ünnepekre, korábban kézbesíti a postás a munkanélküli járadékot. A központhoz tar­tozó tizenhét kirendeltség munkatársai ugyanis úgy hívták be ezt a csaknem tízezer főt, hog}' a számfejtést előbbre hozhassuk. A kirendeltségektől december 17-én megkaptuk a zárás adatait, 19-én számfejtettük az össze­geket, és információink szerint mar ma is kéz­besítette a posta ezeket a pénzeket. A harmadik csoporthoz tartozóknak nem tudok jó hírrel szolgálni, ők nem kapják meg a két ünnep között a járadékot, számukra janu­ár másodikán kezdjük a számfejtést, és csak ezt követően várhatják a postást.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom