Észak-Magyarország, 1994. december (50. évfolyam, 284-309. szám)
1994-12-20 / 300. szám
8 Z Itt-Hon 1994. December 20., Kedd ZEMPLÉNI PORTRÉ Földy István Tállya (ÉM - K.S.) - Lehet valakinek bármilyen szakmája: kereskedő, vasboltos, mérnök, ügyvéd vagy tanár, de ha a Hegyalján született, akkor valahogy, valamilyen formában mindig visszatalál a szülőföldhöz, no meg a bolder meléshez. így van ez Földy Istvánnal is. Az indulás, és a fiatalkori élmények meghatározóak lettek élete során. Tállyán született, majd — gyerekkorában - Mádra került a család. így aztán mindig is a szőlő közelében élt. Tállyai indulása során Encsy Györgyné volt a tanítója, s így gyerekként kerülhetett közel Encsy György gyűjteményéhez. Házassága révén olyan családba került, ahol kedvező körülmények adódtak a szőlővel való foglalkozásra. Ma már eljutott oda, hogy a hagyományos borászati eszközökből gyűjtemény kialakítását kezdte meg. Hiszen úgy van az, hogy először hobbiként megismeri a szakmát, majd elmélyül abban, aztán rokon szakmákban tájékozódik és végül elkezd foglalkozni annak a történelmével. Valahol itt tart most Földy István- Ismertem a szőlőt, mint minden hegyaljai gyerek, hiszen a tőke nyakán nőttem fel, de sokat tanultam az apósomtól és az anyósomtól, meg Takács Miklós bácsitól, aki a régi hagyományos dolgokra tanított meg, s amit ő is a szüleitől tanult. Földy István kereskedelmi iskolát végzett, iparcikk előadói szakon. A szerencsi Keravillnál töltötte gyakorlati idejét, majd a vállalat átalakulása után a Borsodi Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalatnál volt eladó. Közben elvégezte a kereskedelmi szakközépiskolát. Aztán hazahívták Mádra, itt volt boltvezető mindaddig, amíg a szerencsi áfész alegységvezetője nem lett. így munkahelye Szerencs volt. De akkor ismét visszahívta Mád. Azóta a Ga- mesznál dolgozik. Közben megnősült, felesége Késmárki Ilona vezető óvónő. Két gyermekük van, István és Fruzsina. Hivatali munkája mellett szőlő- és almatermeléssel foglalkozik. Gyümölcsösében a legújabb almafajták is megtalálhatók, így az Idared, Jonagold és Gloster. Tamás-napi disznóvágások (ÉM - K.L.) - Bár változnak az idők, s vele együtt változnak a szokások is, maradnak hagyományok, amelyek túllépik a divatokat, átvészelik azokat. Ilyen többek között a disznóölés hagyománya, amely napjainkig megmaradt, s valóságos családi esemény. Most is sor kerül rá, mert akik nem a szokásos András-napján vágták le a hízót, azok most az év végi ünnepeken tartják a Tamás-napi disznótorokat. A Tamás-napi disznóvágásnak különös jelentősége volt a népi gyógyászatban. A falusi háztartásokban ugyanis eltették a disznó háját. Ezt az úgynevezett „tamásháját” használták fel aztán például az égési sebekre, kelések gyógyítására. Ez adta a Tamás napján vágott sertések különös becsét. A disznóölés napjainkban is szinte hozzátartozik a falusi élethez. A portákon az idén is igyekeztek a család szükségletére sertést vágni, de a városi háztartások is megkeresték a módját ennek. Lehetőség is sok helyen adott, mert a sertést eladók lehetővé tették a helyben történő feldolgozást. A húsárak változásával, a megemelkedett élősertés árak ellenére, aki csak teheti, sertést vásárol, és feldolgozva tartósítja azt. Ez sem okoz különösebb gondot, mert a legtöbb helyen a fagyasztóládákban akár nyersen, akár pedig felfüstölve tudják tárolni a már feldolgozott, konyhakész húst. A sertésvágás szertartása a korábbiakhoz képest alig változott. Legfeljebb annyiban korszerűsödött, hogy nem szalmával, hanem propánbután gázlánggal perzselik meg, ami persze sok veszéllyel jár. A feldolgozást - a család asszisztálásával és közreműködésével - tapasztalt böllér végzi. A faluban jól ismert mestereket már jó előre megfogadják, s mert évek során átjár azonos családokhoz, jól ismeri az ízlést, s készíti a tájjellegnek, az egyéni fűszerezésnek megfelelően a hurkát, kolbászt, porciózza a húst, készíti el a páclevet. Ha a munka befejeződik, nem marad el a hagyományos disznótoros, már a friss húsból készül az ünnepi pecsenye, szilveszteri kocsonya. Az idén kiváló a bükkmakktcrmés Parasznya (ÉM - KL) - A nagy nyári aszály ellenére is „kitett magáért” a Bükk hegység őshonos fafajtája, a bükk, amely az idén igen jó termést hozott. Az Északerdő Rt. lillafüredi, répáshutai és parasz- nyai igazgatóságának erdőségében mintegy 22 mázsányit gyűjtöttek össze a „bükk- makkból” értékesítésre. Nyolc mázsányi jutott az erdőgazdaság saját csemetekertjeiben későbbi telepítésekhez szükséges csemete nevelésére. A bükk- makk összegyűjtése kifizetődő volt azoknak, akik ezzel foglalkoztak. Szorgalmas munkával egy nap akár ezer forintot is megkerestek. Igaz, nem könynyű munka a gyűjtés, mert egy kilogrammban mintegy négyezer szem található. Hasonlóképpen jó termést „takarítottak be” a bükki vidéken csermakk- bélből is. Olyannyira, hogy ebből mintegy 140 mázsányit tudtak értékesíteni. Nem mondható ilyen jónak a kocsányos, illetve a kocsánytalan tölgyek termése. A nyári aszály „elvitte” a termést, a szárazság miatt a magok összetöppedve, elszáradva lehullottak. Kocsánytalan tölgyből olyan mini- mális volt a termés, hogy a legtöbb helyen nem volt érdemes összegyűjteni. Ami ebből a két fajtából valamelyest összegyűjthető volt, az a sárospataki, a tállyai erdőségekben termett. A szükséges csemetekerti vetéshez szükséges magot így importból kell majd beszerezni. Nem tervezik a fenyőtobozok gyűjtését, mert ebből a korábbi évek maradványaként jelentős, értékesítésre is alkalmas készletei vannak az erdőgazdaságnak. De összegyűjtik a Monok környékén telepített vörös- fenyó-ültetvény terméseit, az erre a célra kijelölt állományból. Gondoskodnak a szórványként található különlegességek mint például a feketedió magjának gyűjtéséről a Bodrogközben és a Hegyalján, s ezekből továbbtelepítésre nevelnek csemetéket. Gyerekek honi rajzasztala A királyfi eljött a királylányért Rajzolta: Molnár Anita 6 éves, Sátoraljaújhely, Jubileumi Óvoda Békés karácsonyi ünnepeket! A TARTALOM BŐI. Gázfáklyagyújtás a Bodrogközben A Tisza-híd avatása után, december 3-án a gázfáklya is fellobbant Cigán- don. Négyszázötven telektulajdonos fizette ki a 35 ezer forintos hozzájárulást, és kérte a gázcsonkra való rákapcsolást. (2. oldal) Negyvenezer fenyőfa karácsonyra Még néhány nap és itt a karácsony. Mint azt megtudtuk az Északerdő Rt.-nél a kereslet növekedését, a piac élénkülését regisztrálhatták, hiszen sok magánkereskedő érdeklődött a nagybani fenyőfa vásárlási lehetőségek iránt. (2. oldal) Kossuth Lajos a természetkutató Kossuth, amikor hányatott pályafutásának viszonylagos nyugvópontjához érkezett, a természettudományokkal foglalkozott. (3. oldal) Betlehemesek, kántálók, regösök Kettős ünnepet ülhetnek december 24- én azok, akik ősszüleink nevét viselik az Ádámok és az Évák Vajon, jut-e nekik dupla ajándék? Majd kiderül.. (5. oldal) Az Itt-Hon konyhája A karácsonyi ételek között fontos helyet foglalnak el a tésztafélék. Néhány éve még a karácsonyi viccek témája volt a „bejgli mérgezés”, ugyanis a legtöbb asztalról nem hiányozhat a diós, és a mákos bejgli. (5. oldal) Készül már a Luca széke December 13-ához, Luca-napjához kapcsolódó népszokások közül is egyik legismertebb az úgynevezett Luca székének a készítése. A falusi emberek, elsősorban az erdős vidékeken - a zempléni Hegyközben, Mogyoróskán, Regé- cen, de a dél-bükki részeken — ezen a napon kezdtek hozzá a székek összeállításához. (5. oldal) >
