Észak-Magyarország, 1994. december (50. évfolyam, 284-309. szám)
1994-12-20 / 300. szám
2 A Itt-Hon 1994. December 20., Kedd „NÁLUNK TÖRTÉNT Budapesti Mikulás Nagy élményben volt része december 5-én a hernádvécsei gyermekotthon hagyományőrző tánccsoportjának. Mikulás-ünnepségen voltak Budapesten, ahol a csoport szerepelt. Az utazásra mostoha körülmények között - csúszós, jeges úton - került sor. Hernád- vécséről Miskolcra az intézet autóbuszával mentünk; 16 gyermek és 2 felnőtt. Miskolcról gyorsvonattal érkeztünk a fővárosba, ahol az EBEÉ-csúcs- találkozó miatt szerencsére nagyon gyér volt az autósforgalom. Mivel a Keleti pályaudvarról a Dob utca nincs messze, gyalog tettük meg az utat, az itthoni időjárással ellentétben tavaszi- as napsütésben. A műsor délután öt órakor kezdődött, amit Reményi Géza, a MCISZ Országos Elnöke nyitott meg. Köszöntötte a meghívott kedves vendégeket, és külön a hernádvécsei gyermekotthon hagyományőrző tánccsoportját. Vendégek voltak többek között Ra- duly István, a Művelődési Minisztéiium Cigány Etnikai Kisebbség főreferense, Bogdány Béla, „A Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Alapítvány” főmunkatársa. A vendégekkel beszélgetve elmondtuk, hogy kapcsolatunk a MCISZ Országos Szervezetével már 1990 óta tart. Segítenek minket, tájékoztatnak a különböző pályázati lehetőségekről. így sikerült több pályázatot is megnyernünk, többek között a Hagyományőrző Cigányegyüttesünknek „A Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Alapítványitól a hangszerek és a táncruhák árát. A tovább tanuló gyermekeink (öt fő) havonta 2000 forint/hó/fő ösztöndíjat kapott szintén ettől az alapítványtól. A nyúltenyésztés beindításához az Autonómiai Alapítványtól is kaptunk anyagi támogatást. 1993. évben tanszersegélyt utalt át a növendékeknek a SOROS Alapítvány. Gyermekeink szívvel és örömmel ápolják őseik hagyományát. Hazafelé utazva elmondták, hogy nagyon jól érezték magukat, és nagyon bíznak abban, hogy nemcsak a táncot, hanem egyszer őseik nyelvét is megtanulhatják. Molnár Katalin gazdaságvezető Hernádvécse Itt-Hon Az Eszak-Magyarország regionális melléklete. Megjelenik minden kedden. Felelős szerkesztő: Priska Tibor. Szerkesztő: Buzafalvi Győző. Az abaúji melléklet címe: 3800 Szikszó, Kálvin tér 25. Telefon: 46/396-174 Terjesztési panaszaival hívja a (46)396-174, illetve a (46)358-522-es telefonszámot! Honi hírek Q Honi hírek 6 Honi hírek 9 Honi hírek 8 Honi hírek ® Kiskinizsen hagyomány már az idősek megajándékozása Kiskinizs (ÉM - B.Gy.) - Negyedik éve már, hogy karácsony előtt a kiskinizsi önkormányzat vezetése köszönti a község idős embereit és ebből az alkalomból meg is jutalmazza őket. Orosz Illés, Kiskinizs polgármestere december 9-én a helyi művelődési házban megtartott ünnepségen méltatta a falu idős polgárainak tevékenységét. Külön köszöntötte Kiski- nizs legidősebb asszonyát, Rácz Pálnét, aki december 10-én 91 éves. Á legidősebb kiskinizsi férfi, Kiss Pali bácsi pedig életének 87. évében jár. A kiskinizsi ön- kormányzat 1991-től kezdve minden 55 évet meghaladó nőt és 60 évet betöltött férfit megajándékoz. Ennek megszervezése és megrendezése nem kis feladatot, munkát és erőfeszítést kíván. De a kiskinizsi önkormányzat mindent megtesz az együttünneplés érdekében. Most 83-an kaptak fejenként háromezer forint jutalmat. Az is hagyomány Kiskinizsen, hogy az idősek napján a polgármester tájékoztatja az idős embereket az elért eredményekről és a gondokról is. Kiskinizsen rendbe hozták a polgármesteri hivatalt, az ifjúsági klubot, a művelődési házat. Hangoshíradót üzemeltetnek. A labdarúgópályához vezető hidat kijavították. Az öltözőt zuhanyzóval egészítették ki. A focistáknak felszerelést vásároltak. Ütpályázat révén a Dózsa és az Ady utcát korszerűsítették. Saját erőből belefogtak a Dózsa és a Rákóczi utca folytatásába, ám ez még mines teljesen befejezve. A Szabadság, a Kossuth, a Petőfi és a Temető utca felújítása is megtörtént. Büszkék lehetnek a kiskinizsi- ek a vezetékes ivóvízhálózatra, a vízműtelepre és a hozzá vezető útra is. Elkészítették a belvízrendezési tervet. Iskolapályázattal sikerült visszahozniuk az 1-3. osztályosokat, s megoldották a napköziotthonos ellátásukat. Két árvízvédelmi raktár létesült. A Tejipari Vállalattól megvásárolták a tejcsamokot. A focipálya nyírásához fűkaszát vettek. A ravatalozó berendezésével is van még teendő. Hídkorlátot készítettek. A lista persze nem teljes, hiszen az év'vége rendkívüli megterhelést jelentett a kiskinizsi önkormányzatnak. Nem kis gonddal járt a vízrákötés, a crossbar rendszerű telefonhálózat és a gázprogram befizetése. Mindez .persze a lakosság kényelmét szolgálja. A kiskinizsi önkormányzat az 1991-es évet a nulláról indította. Önkormányzati pénzforrásokból és pályázatokból éltek. És úgy gazdálkodtak, hogy négy esztendő után adósság nélkül zárhatták 1994-et. Orosz Illés polgármester a tavaly februári falugyűlésen bejelentett ígéretét megtartotta. Akkor kijelentette: „Kiskinizs önkormányzatát nem adósít- juk el!” És tartotta a szavát. A kiskinizsi önkormányzat egyetlen fillér hitelt sem vett fel, és bármilyen furcsa: tartozása sincs! Az idős emberek örömmel hallgatták mindezt, mert ismételten meggyőződhettek arról: Orosz ülés polgármester irányításával kitűnően látja el feladatait - a község javára - az önkormányzat. A beszámolót követően az iskolások műsorral kedveskedtek szeretteiknek, ami után jóízűen fogyasztották el az ízletes ebédet. Aszalón is... Aszaló (ÉM) - Az idősek napját ebben az esztendőben is megrendezték Aszalón. A helyi művelődési házban december 9-én a 65. életévüket betöltött nőket és férfiakat köszöntötte a bensőséges hangulatú ünnepségen Baráth László polgár- mester. Egyúttal valameny- nyi 65 éven felüli aszalói lakosnak ágyneműgarnitúrát adott át ajándékba az önkormányzati tagok jelenlétében. Az általános iskolások műsorral kedveskedtek az idős emberelmek. A rendezvény sikeréhez Ötvös Éva színművésznő és két társa is hozzájárult az alkalomhoz illő irodalmi, zenei összeállításukkal. Karácsonyi ünnepi vágyak Molnár Éva Szent karácsony éjjel Minden szívben, szeretet, Nyújtsd felém lelked. Én megfogom kezedet. Legyen mindig jóság Minden születésben, Legyen mindig boldogság Minden nevetésben Szent karácsony éjjel Az összes szív megszeret, Tedd meg hát azt a jót, Mit egy ember megtehet. Először is szeretnék kellemes karácsonyi ünnepeket és boldog új évet kívánni a regionális melléklet minden munkatársának. Különösen nagy élményt jelent az, hogy mint külső, levelező munkatársuk bepillantást nyerhettem az újságírás rejtelmeibe az Onök jóvoltából. Természetesen az ember nem válik egyik percről a másikra szakemberré. Én - mint meg is jelent - inkább a versírással foglalkozom. Több bennem a romantika, az érzékenység, mint a többi emberekben általában. De ezt nem bánom. Most, a karácsonyi estékhez közeledvé, a Télapó járta után elmerengve nézem, mennyi mindent adott ez az év, az élet. December 5-én a bereti általános iskola harmadik osztályosai a szülők jelenlétében rövid műsorral, utána barátságos szórakozással ünnepeltek. Én itt írtam Bereten az első versemet, és a legnagyobb elismerésben lett részem. Ugyanis most 20 évesen elértem azt, hogy két rövid versemet is elmondták. Ha már 9-10 éves fiúk-lányok is kedvesnek tartanak verseket, az a legszebb érzés. A karácsony az ajándékozás csodálatos ünnepe. Azt hiszem, mindenki szeretetteljesebb a másikhoz. Ha másként nem, egy karácsonyi üdvözlőlap segítségével elküldi szíve melegét a többi embernek. Talán a baktakéki katolikus embereknek még nagyobb odaadást jelent ez az évutó, ugyanis a csodálatos iko- nosztázzal rendelkező görög katolikus templomot most renoválták. A megrepedezett falakat vasrudakkal erősítették meg. Ezúton is üzenem mindenkinek, hogy lesz betlehemi játék! (A szerző külső munkatárs Baktakék vidékéről) 1994. December 20., Kedd Itt-Hon A 7 Betlehemesek, kántálók, regösök Nótárius Kettős ünnepet ülhetnek december 24-én azok, akik ősszü- leink nevét viselik: az Ádámok és az Évák. Jut-e nekik dupla ajándék, azt nem tudni, de a névnapi sorrend megfelel a bibliai történésnek is. Mert az Úr először Ádámot teremté, majd pedig társul rendelé mellé Évát. A történelemben mégis Éva játszotta a jelentősebb szerepet, hiszen ő etette meg Adá- mot a tudás fájáról szakított almával. A karácsonyi ünnepkörben az alma azóta is szerepel. Miként a Jézus születésének bibliai történését felidéző bet- lehemezés. Megyeszerte elterjedt népszokás volt ez egykoron. Szereplői 16-18 éves fiúk, akik öregnek, pásztoroknak, háromkirályoknak öltözve járták a települést. Kivételt képezett a Matyóföld, mert ott a betlehemesek a lányok voltak, s szószólójuk egy idősebb asszony, aki a maguk készítette betlehemet is vitte. A szentestei lámpagyújtáshoz kapcsolódott a másik elterjedt népszokás, a kántálás is. Akik erre az alkalomra összeálltak, nem csak istenes szövegeket mondtak, de kifigurázBetlehem a miskolci Hősök terén Fotó: ÉM-archív ták a visszásságokat is. Amin aztán a háziak jót derültek, s megajándékozták a kántálókat. Kántáltak, azaz „mondták a magukét” nem csak a Bodrogközben, de a zempléni hegyek közé zárt falvakban is. Miként a Luca-napi, úgy a karácsonyi ünnepkör is 12 napig, azaz vízkeresztig tart. Ennek során elsősorban megyénk gömöri részein, a Putnoktól nyugatra eső községekben tartották a regölést. A néprajztudomány kiderítette, hogy ennek még a kereszténységet megelőző pogány világból eredő szokásnak ősi gyökerei a kereszténység felvételével változtak ugyan, de formájában napjainkig fennmaradtak. Mert ez karácsony másodnapján, Istvánkor történik, Istvánolásnak is nevezik. Amikor is a legények ilyen nevű pajtásukat keresik fel, egy kis baráti poharazgatásra. A fenyőfák és az árak is megnőttek Miskolc (ÉM - K.L.) - A miskolci Búza téri piacon csakúgy, mint az új diósgyőri csarnok előtt most a karácsonyfaárusok foglalták el a helyet. Tart javában a karácsonyfavásár. Az ár változó - bár bizony nagyra nőtt. A kiskereskedők, a maszekok mellett karácsonyfavásárt tart az Északerdő Rt. mégpedig két helyen. Az egyik a Műszaki Erdészet Majláti géptelepe. Itt mintegy hétezer folyóméter lucfenyőt hoznak forgalomba, áfa-val együtt 340 forintos induló áron. A másik elárusítóhely az Újgyőri főtéren lévő Vasas Művelődési Ház lesz. Itt a szendrői erdészet árusít feketefenyőt méterenként 220 forintos és lucfenyőt 330 forintos áron. Mindkét helyen frissen kitermelt, tehát nem állott fákat árusítanak, naponta 7 órától 19 óráig. Akik lakásukban karácsonyfát állítanak, nem igen gondolnak arra, hogy ez a szokás bizonyos misztérium játékok maradványa. Hazánkban ez a szokás alig másfél száz évre tekint vissza. Podnaniczky Frigyes emlékiratai szerint egyik nagynénje, egy osztrák hölgy állított 1825-ben először hazánkban karácsonyfát. A karácsonyfa divatjának legrégibb írott emléke Strassburg vidékéről, 1606- ból maradt ránk. a fát feldíszítették, de gyertyát csak a 18. század közepétől tűzdeltek rá. Ám ahol a karácsonyfára nem volt pénz, ott fagyöngyöt tettek az asztalra. Nálunk sem mindenütt díszítették szaloncukorral a fát - a szegényebb helyeken pattogatott kukoricát fűztek fel, s girlandként azt tették a fára. Sok családban pedig házilag készítették a szaloncukrot is, ezenkívül almát, diót, csillag- és holdalakú süteményeket tettek rá. Készül már a hagyományos Luca-szék (ÉM - K.L.) - A december 13- ához, Luca napjához kapcsolódó népszokások közül is egyik legismertebb - s tegyük hozzá -, talán legelteijedtebbek egyike volt - az úgynevezett Luca székének készítése. Az ezermesterkedő falusi emberek, elsősorban az erdős vidéken, így többek között a gu- zsalyt, házi használatra szánt szövőszéket is faragók például a zempléni Hegyközben, Mogyoróskán, Regécen csakúgy, mint a dél-bükki részeken a fakészítményeket faragó Cserépfaluban és környékén fogtak hozzá Luca napján a székek összeállításához. Volt, ahol azt tartották, hogy 13 különböző faféleségből, 13 nap alatt kell elkészíteni, hogy aztán karácsony napján az éjféli mise előtt arra állva megtudtuk: kik a boszorkányok. Mert a Luca elsősorban a boszorkányok napja volt. A szüzességéért és keresztény hitéért mártírhalált szenvedett Szent Lucia aligha hitte, hogy később napját a boszorkánysággal hozzák összefüggésbe. A magyar néphagyomány azt tartja, hogy Luca szemét tűvel kiszúrva vakították meg, ezért nem csak a szemfájósok tisztelték különösképpen, de az asszonyoknak nem volt szabad tűt fogni kezükbe és varrni. De számtalan más, a bűbájosság, boszorkányság elleni védekezés is szokásban volt. Az Itt-Hon konyhája Kiskarácsony, nagykarácsony Kisült-e már a kalácsom?... - szól a népi rigmus. Amely egyúttal arra is utal, hogy a karácsonyi ételek között fontos helyet foglalnak el a tésztafélék. Néhány éve még a karácsonyi viccek témája volt a „bejgli mérgezés”, hiszen egyetlen ünnepi asztalról sem hiányzott a diós és mákos bejgli. Olyannyir- a nem, hogy az ünnepköszöntőket vendégségben is azzal kínálták. Legtöbb helyen azonban már feledésbe merült a másik karácsonyi kalácsféle, a szentestén asztalra került mákosguba, vagy másnéven a mákos bobájka. Ezt a kalácstésztából nyújtott eledelt leforrázták, majd mézzel kevert őrölt mákkal megszórták, s úgy fogyasztották. Mert a karácsonyi ünnepet megelőző szentestének szigorúan szabott étrendje volt, elsősorban a falusi háztartásokban. Éz a nap böjtnek számított, s ennek megfelelően tálaltak a háziasszonyok. Az ételeknek valamiféle mágikus erőt is tulajdonítottak. Ezért főztek sok helyen lencselevest, mert az bőséget jelentett. Rántott hal is került az ünnepi asztalra, ami bojtos eledel, emellett pedig „elúsztatja a bajt”. Varázserőt tulajdonítottak az asztalra helyezett almának, fokhagymának, vöröshagymának, diónak, amelyek egészségvarázsló, családösszetartó szerepet tulajdonítottak. A szentestét követő karácsonyi ünnepeken aztán vidékek szerint osztá- lyozódtak az ételek. Mind olyanok, amelyek a bőséget, a gazdaságot, gyarapodást hivatottak szolgálni. Ilyen volt a már említett lencse, aztán a sertéshús, mert a sertés kitúija a család szerencséjét. Sokfelé a tiltott ételek közé tartozott a baromfi, mert az hátrafelé kapar. Ám a hagyományon túltette magát a felismerés, s elteljed a pulykahús, melyet általában sütve vagy gesztenyével töltve tettek az asztalra, egyes részeiből pedig kitűnő levest főznek. Az ügyes háziasszonyok, no meg a változó ízlések csak módosítottak az ételsoron, de nagy általánosságban ma is azok kerülnek az asztalra, melyek a századfordulón is étvágygeijesztően kínálták magukat az ünnepet ülőknek.
