Észak-Magyarország, 1994. december (50. évfolyam, 284-309. szám)
1994-12-20 / 300. szám
4 B Itt-Hon 1994. December 20., Kedd MOZIMŰSOROK December 20-tól 26-ig Kazincbarcika 20-án: True Lies- Két tűz között. Színes szinkronizált amerikai akciófilm. (Kezdés: 16.00 és 18.00 óra). 22- én: Szabadesés. Színes amerikai thriller. (Kezdés: 18.00 óra). 23- án: Szabadesés. Színes amerikai thriller. (Kezdés: 16.00 és 18.00 óra). 25-én: Az oroszlánkirály. Színes szinkronizált amerikai családi rajzfilm. (Kezdés: 16.00 és 18.00 óra). Mezőkövesd 22- 23-án: Szabadnapos baba. Színes szinkronizált amerikai filmvígjáték. (Kezdés: 19.00 óra). 25-én: Szabadnapos baba. Színes szinkronizált amerikai filmvígjáték. (Kezdés: 19.00 óra). Nyékládháza 23- án: Christopher Lambert- Mesterfogás. Színes francia film.(Kezdés: 17.00 óra). Ózd 20-án: Az ügyfél. Színes amerikai akciófilm. (Kezdés: 17.00 és 19.00 óra). 22-én: Az ügyfél. Színes amerikai akciófilm. (Kezdés: 17.00 és 19.00 óra). 25-én: Timecop- Időzsaru. Színes szinkronizált amerikai akciófilm. (Kezdés: 18.00 és 20.00 óra). Tiszaújváros 22-23-án: Az oroszlánkirály. Színes szinkronizált amerikai családi rajzfilm. (Kezdés: 17.30 óra). 25-26-án: Szabadnapos baba. Színes szinkronizált amerikai filmvígjáték. (Kezdés: 17.30 óra). _ PROGRAMOK VRHK Edelény December 20-án 17.30 órától a Miklós Gyula kertbarátkor rendezésében előadást tartanak a korszerű növényvédelemről, a könyvtár kisolvasójában. December 23-án 14.30 órától ajándékcsomagolási bemutató gyermekek részére, a könyvtárban. December 20, 21, 22, 23-án importruhavásár a Rendezvények Házában. DMK Tiszaújváros December 23-án 17 órától Karácsonyi Gálaműsor a színházteremben. Közreműködik: a Derkovits Fúvószenekar, a Pántlika Néptáncegyüttes, az Énekszó Baráti Kör és a tiszaszederkényi cite- razenekar. December 22-én 17.30-tól, 23-án 10 órától, 24-én 9.30- órától filmvetítés gyerekeknek. Bemutatásra kerül az Oroszlánkirály című film. Mi otthonában is ITTHON vagyunk Zenéjük valóban melegséget sugároz Tiszaújváros (ÉM - BE) - A helyi gyerekek is ismerősként üdvözlik a Napsugár együttest. Betérve hanglemezboltba örömmel felkiáltanak: Nézd, anyu, ott az a kazetta... November 20-a óta kapható az országban a tiszaújvárosi hat fiatal Zenevarázsló című gyermekkazettája. A borítón a Zenevarázsló előadás díszletéül szolgáló hatalmas, színes vászon egy részlete látható, amit az együttes tagjai maguk festettek, s azt fellépésükkor szívesen felhasználják. Közel két éve dolgozik együtt a csapat: Horváth Tünde (furulya), Kapitány Erika (ének), Kovács Zsolt (hegedű), Gábor István (gitár), Tóth László (basszusgitár), Orliczki Frigyes (gitár), felállásban. Munka mellett az összes szabadidejüket a zenéléssel töltik. Saját bevallásuk szerint, ha nem lennének beleesve ebbe a dologba, már régen nem csinálnák... Ilyenkor, karácsony táFellépésüket osztatlan siker koronázza Fotó: Bartók István ján annyi fellépésük van, hogy alig győzik idővel. December 6- án Budapesten a Vidám Színpadon és a József Attila színházban szórakoztatták a gyerekeket, felnőtteket egyaránt. A kazettán csak saját szerzeményeik hallhatók. Vagy verset választanak, s azt zenésítik meg, vagy maguk írják a szöveget és a dalt is. Két házi szövegírójuk van: Laci és Frici személyében. Az elkészületlen szövegeket, zenéket nem dobják ki, csak talonba teszik mondván: hátha később még jó lesz... A kazettán szereplő Lubickoló című dal is sokáig félre volt téve, s egyszer csak „bekattant” és elkészült a dal. Támogatókat vár a község Perjés (ÉM - KM) - A kis szlovákiai település evangélikus temploma a múlt században épült. (Jelenleg Balogpádár leányegyháza). Nincs külön papja, Rusznyák Dezső sajógömöri lelkipásztorjár- ide, az istentiszteletek megtartására. Az öreg templom harangja már- régen megrepedt. Az itt élő maroknyi hívók szeretnék átöntetni, de pénz hiányában semmi reményük nincs rá... Ennek ellenére szeretnék, ha a magyarországi hívek segítségükre lennének, hogy az átöntés költségét adományok révén összeadnák. A gyűjtéshez elsőként ajánlotta fel segítségét az Ózdi Evangélikus Egyházközség lelkipásztora Tóth Melinda, további jelentkezőket várva. A Matyóföld három évszázados története Szepesi Sándor A korszak egyik kutatója szerint: .Mezőkövesd 1549-ben árugabonatermelés és az állattenyésztés kiemelkedő gócpontja. Fejlettségét, és az itt produkált árugabona nagy tömegét szemléltetően érzékelteti az a tény, hogy a mezővárost környező 35 faluban a közel ötször annyi parasztgazdaság csak 50 százalékkal több gabonát termel. Továbbá: núnden szempontból a gazdagparasztság uralkodó helyzete magyarázza a mezőváros viszonyait. Rétegük társadalmi súlya megközelíti az 51 százalékot, az ő kezükben van a szántókultúra kereken 90 százaléka, és a kaszálók 89 százaléka. Példa nélkül áll ez a gazdagparaszti vagyonfelhalmozás Borsod és Heves megyék XVI. századi történetében.” Mezőkövesden ez idő tájt alig élt szegényparaszt. Mindössze öt föld és termés nélküli „messort” (aratót) említenek az egykorú dézsmajegyzékek. Fél holdnál kisebb szántófölddel rendelkező jobbágy nem volt a mezővárosban. Ezt a példa nélAz Oszmán Birodalom ma is látható határköve kül álló paraszti gazdagságot fújta el az egri vár 1552. évi első ostromának viharszele. A vár hősies helytállása, legendás védelme 50 évre megakadályozta ugyan a török félhold további terjeszkedését, de mégis mérhetetlen szenvedést zúdított Heves és Borsod megyék alföldi részein lakó, virágzó mezőgazdasággal rendelkező parasztságra. Borsod megyének az 1552. év második feléből származó adóösszeírásában Szemere, Szi- halom, Kistálya, Novaj, Ósto- ros, Tihamér, Almagyar, Barátutca, Tárkány, Noszvaj, Tárd, és Szomolya mint égett és elpusztult falvak jegyeztettek fel, és innen kezdve a megye évtizedeken keresztül hadszíntérré vált. A törökök és a végvári vitézek váltakozó szerencsével vívták e területeken kisebb-nagyobb csatáikat, s eközben a föld népének személyi állománya, ingó és ingatlan vagyona tovább pusztult. Mindezek következtében Mezőkövesden is megkezdődött a régi lakosság pusztulásának, elmenekülésének - a korábbi viharos századokból már jól ismert - folyamata. (folytatjuk) 1994. December 20., Kedd Itt-Hon B 5 Betlehemesek, kántálók, regösök Nótárius A fenyőfák és az árak is megnőttek Kettős ünnepet ülhetnek december 24-én azok, akik ősszü- leink nevét viselik: az Adámok és az Évák. Jut-e nekik dupla ajándék, azt nem tudni, de a névnapi sorrend megfelel a bibliai történésnek is. Mert az Úr először Ádámot teremte, majd pedig társul rendelé mellé Évát. A történelemben mégis Éva játszotta a jelentősebb szerepet, hiszen ő etette meg Ádámot a tudás fájáról szakított almával. A karácsonyi ünnepkörben az alma azóta is szerepel. Miként a Jézus születésének bibliai történését felidéző bet- lehemezés. Megyeszerte elterjedt népszokás volt ez egykoron. Szereplői 16-18 éves fiúk, akik öregnek, pásztoroknak, háromkirályoknak öltözve járták a települést. Kivételt képezett a Matyóföld, mert ott a betlehemesek a lányok voltak, s szószólójuk egy idősebb asszony, aki a maguk készítette betlehemet is vitte. A szentestei lámpagyújtáshoz kapcsolódott a másik elterjedt népszokás, a kántálás is. Akik erre az alkalomra összeálltak, nem csak istenes szövegeket mondtak, de kifigurázBetlehem a miskolci Hősök terén Fotó: ÉM-archív ták a visszásságokat is. Amin aztán a háziak jót derültek, s megajándékozták a kántálókat. Kántáltak, azaz „mondták a magukét” nem csak a Bodrogközben, de a zempléni hegyek közé zárt falvakban is. Miként a Luca-napi, úgy a karácsonyi ünnepkör is 12 napig, azaz víz- keresztig tart. Ennek során elsősorban megyénk gömöri részein, a Putnoktól nyugatra eső községekben tartották a regölést. A néprajztudomány kiderítette, hogy ennek még a kereszténységet megelőző pogány világból eredő szokásnak ősi gyökerei a kereszténység felvételével változtak ugyan, de formájában napjainkig fennmaradtak. Mert ez karácsony másodnapján, Istvánkor történik, istvánolásnak is nevezik. Amikor is a legények ilyen nevű pajtásukat keresik fel, egy kis baráti poharazgatásra. Miskolc (ÉM - K.L.) - A miskolci Búza téri piacon csakúgy, mint az újdiósgyőri csarnok előtt most a karácsonyfaárusok foglalták el a helyet. Tart javában a karácsonyfavásár. Az ár változó - bár bizony nagyra nőtt. Ä kiskereskedők, a maszekok mellett karácsonyfavásárt tart az Északerdő Rt. .mégpedig két helyen. Az egyik a Műszaki Erdészet majláti géptelepe. Itt mintegy hétezer folyóméter lucfenyőt hoznak forgalomba, áfa-val együtt 340 forintos induló áron. Ä másik elárusítóhely az Ujgyőri főtéren lévő Vasas Művelődési Ház lesz. Itt a szendrói erdészet árusít feketefenyőt méterenként 220 forintos és lucfenyőt 330 forintos áron. Mindkét helyen frissen kitermelt, tehát nem állott fákat árusítanak, naponta 7 órától 19 óráig. Akik lakásukban karácsonyfát állítanak, nem igen gondolnak arra, hogy ez a szokás bizonyos misztérium játékok maradványa. Hazánkban ez a szokás alig másfél száz évre tekint vissza. Podnaniczky Frigyes emlékiratai szerint egyik nagynénje, egy osztrák hölgy állított 1825-ben először hazánkban karácsonyfát. A karácsonyfa divatjának legrégibb írott emléke Strassburg vidékéről, 1606- ból maradt ránk. a fát feldíszítették, de gyertyát csak a 18. század közepétől tűzdeltek rá. Ám ahol a karácsonyfára nem volt pénz, ott fagyöngyöt tettek az asztalra. Nálunk sem mindenütt díszítették szaloncukorral a fát - a szegényebb helyeken pattogatott kukoricát fűztek fel, s girlandként azt tették a fára. Sok családban pedig házilag készítették a szaloncukrot is, ezenkívül almát, diót, csillag- és holdalakú süteményeket tettek rá. Készül már a hagyományos Luca-szék (ÉM - K.L.) - A december 13- ához, Luca napjához kapcsolódó népszokások közül is egyik legismertebb - s tegyük hozzá -, talán legelteijedtebbek egyike volt - az úgynevezett Luca székének készítése. Az ezermesterkedő falusi emberek, elsősorban az erdős vidéken, így többek között a gu- zsalyt, házi használatra szánt szövőszéket is faragók például a zempléni Hegyközben, Mogyoróskán, Regécen csakúgy, mint a dél-bükki részeken a fakészítményeket faragó Cserépfaluban és környékén fogtak hozzá Luca napján a székek összeállításához. Volt, ahol azt tartották, hogy 13 különböző faféleségből, 13 nap alatt kell elkészíteni, hogy aztán karácsony napján az éjféli mise előtt arra állva megtudtuk: kik a boszorkányok. Mert a Luca elsősorban a boszorkányok napja volt. A szüzességéért és keresztény hitéért mártírhalált szenvedett Szent Lucia aligha hitte, hogy később napját a boszorkánysággal hozzák összefüggésbe. A magyar néphagyomány azt tartja, hogy Luca szemét tűvel kiszúrva vakították meg, ezért nem csak a szemfájósok tisztelték különösképpen, de az asszonyoknak nem volt szabad tűt fogni kezükbe és varrni. De számtalan más, a bűbájosság, boszorkányság elleni védekezés is szokásban volt. Az Itt-Hon konyhája Kiskarácsony, nagykarácsony Kisült-e már a kalácsom?... - szól a népi rigmus. Amely egyúttal arra is utal, hogy a karácsonyi ételek között fontos helyet foglalnak el a tésztafélék. Néhány éve még a karácsonyi viccek témája volt a „bejgli mérgezés”, hiszen egyetlen ünnepi asztalról sem hiányzott a diós és mákos bejgli. Olyannyira nem, hogy az ünnepköszöntőket vendégségben is azzal kínálták. Legtöbb helyen azonban már feledésbe merült a másik karácsonyi kalácsféle, a szentestén asztalra került mákosguba, vagy' másnéven a mákos bobájka. Ezt a kalácstésztából nyújtott eledelt leforrázták, majd mézzel kevert őrölt mákkal megszórták, s úgy fogyasztották. Mert a karácsonyi ünnepet megelőző szentestének szigorúan szabott étrendje volt, elsősorban a falusi háztartásokban. Éz a nap böjtnek számított, s ennek megfelelően tálaltak a háziasszonyok. Az ételeknek valamiféle mágikus erőt is tulajdonítottak. Ezért főztek sok helyen lencselevest, mert az bőséget jelentett. Rántott hal is került az ünnepi asztalra, ami bojtos eledel, emellett pedig „elúsztatja a bajt”. Varázserőt tulajdonítottak az asztalra helyezett almának, fokhagymának, vöröshagymának, diónak, amelyek egészségvarázsló, családösszetartó szerepet tulajdonítottak. A szentestét követő karácsonyi ünnepeken aztán vidékek szerint osztá- lyozódtak az ételek. Mind olyanok, amelyek a bőséget, a gazdaságot, gyarapodást hivatottak szolgálni. Ilyen volt a már említett lencse, aztán a sertéshús, mert a sertés kitúrja a család szerencséjét. Sokfelé a tiltott ételek közé tartozott a baromfi, mert az hátrafelé kapar. Ám a hagyományon túltette magát a felismerés, s elteljed a pulykahús, melyetr'altalában sütve vagy gesztenyével töltve tettek az asztalra, egyes részeiből pedig kitűnő levest főznek. Az ügyes háziasszonyok, no meg a változó ízlések csak módosítottak az ételsoron, de nagy általánosságban ma is azok kerülnek az asztalra, melyek a századfordulón is étvágygerjesztőén kínálták magukat az ünnepet ülőknek.
