Észak-Magyarország, 1994. december (50. évfolyam, 284-309. szám)

1994-12-16 / 297. szám

1994» December 16., Péntek Nyugdíias ÉSZAK-Magyarország 13 Százéves asszonyt ünnepeltek Tatán Tata (MTI) - A 100. születésnapját ünneplő Kiss Jenőné tatai lakost köszöntötték otthonában a városi önkormányzat képviselői. Kerti Ka­talin polgármester nagy csokor vi­rágot és élelmiszercsomagot adott át a város legidősebb lakosának, s átnyújtotta Göncz Árpád köztársa­sági elnök jókívánságokat tartal­mazó levelét. A matróna és családja a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tyúkodon élt, s onnan 15 évvel eze­lőtt költöztek Tatára. Négy gyerme­ket nevelt fel. Egészsége korához képest jó, teljesen ellátja magát. A világ dolgai még mindig érdeklik, rendszeresen olvas újságot, hallgat­ja a rádiót, nézi a televíziót. Köszöntötték a vezérőrnagyot Budapest (MTI) - Keleti György honvédelmi miniszter hétfőn felkö- szöntötte 100. születésnapja alkal­mából Molnár Károly nyugállomá­nyú orvos vezérőrnagyot, és a hon­véd hagyományok ápolásában kifej­tette munkássága elismeréséül dísztőrt adományozott neki. Molnár Károly 1894. december 12- én született Erdélyben, Csíkbánfal- ván, 1914-ben karpaszományos- ként vonult be a 82. gyalogezred­hez. Az I. világháborúban a fronton szolgált, és négy kitüntetést is ka­pott. Ezt követően elvégezte a buda­pesti orvosegyetemet és belgyógyá- szi, illetve fogorvosi szakképesítést szerzett. A későbbiekben a Buda­pesti Helyőrségi Kórházban dolgo­zott, majd a pécsi, azután pedig a marosvásáhelyi honvéd kórházban. Utóbbi helyen már ő volt az intéz­mény parancsnoka. AII. világhábo­rúban többek között tábori kórház­parancsnokként szolgált. Könyv a táplálkozási allergiákról Budapest (MTI) - Magyarorszá­gon a lakosság 1-5 százaléka szen­ved valamilyen ételallergiától, a gyakorló orvosok praxisuk során többször is találkoznak ezzel a prob­lémával. Mindeddig egyetlen könyv sem foglalkozott ezzel a témával. A Springer Hungarica Kiadó Táplál­kozási allergiák címmel most meg­jelent kötete így mindenképpen hiánypótlónak számít ezen a te­rületen. A könyv ismerteti az emésztőrend­szer immunológiai szerepét, szól az ember táplálkozási szokásairól, és taglalja az élelmiszeripar, valamint az immunológia közös és eltérő ér­dekeit is. Kongresszus a magas vérnyomásról Budapest (MTI) - Csaknem ötszáz szakember, elsősorban háziorvosok részvételével Budapesten befejező­dött a Magyar Hypertonia Társaság II. tudományos kongresszusa. A háromnapos tanácskozás témái között szerepelt a magas vérnyo­mással kapcsolatos új kutatási eredmények ismertetése. Elemez­ték a hypertonia megállapításának kezelésének lehetőségeit, előadás hangzott el továbbá a hypertóniás betegek sürgősségi ellátásáról. A konferenciához kapcsolódóan nyolc gyógyszergyári szimpózium mutat­ta be a magas vérnyomás kezelésé­re jelenleg rendelkezésre álló medi­cinákat. 6000 adagos gesztenyepüré Budapest (MTI) - A világ legna­gyobb - 6000 adagos - gesztenyepü­réjét készítette el december 5-én Óbudán Schweickhardt György cukrászmester. A békásmegyeri kö­zösségi házban rendezett mindenki Mikulásán bárki részese lehetett e Guinness-kísérletnek szánt püré- keverésnek, és ingyen kaphatott be­lőle egy-egy adagot. A nem minden­napi mennyiségű gesztenyepüréhez 360 kiló masszát és 360 liter tejszín­habot használtak fel. A mestermű­vei a cukrászmester irányításával 12 segédcukrász kereken öt óráig készítette. Az adagolása folyamatos volt, percenként 20 porciót osztot­tak ki az éppen akkor és ott „ügyeletes” Télapó jelenlétében. Az adagok mellé mindenki emléklapot is kapott, amivel nyerni is lehet. A fődíj: családi utazás Eurodisney-be. Kamarai nap Borsodnádasdon Bállá László A Nyugdíjasok Országos Kamarájá­nak képviseletében Krizsán Sándor ügyvivőhelyettes, a Nyugdíjasok B.-A.-Z. Megyei Kamarájának kép­viseletében Szeg hő István az ügyvi­vő testület elnöke és Tóth Lászlóné elnökhelyettes keresték fel a Bor­sodnádasdon élő nyugdíjasokat ab­ból a célból, hogy a Nyugdíjasok Ka­marájának a működéséről, felada­tairól tájékoztatást adjanak. A nyugdíjasok nagy számban a község művelődési házában gyűltek össze, jelen volt a polgármesterük is. A kamara küldötteit a helyi szakszervezeti szervek képviselője­ként a házigazda Bartók István mu­tatta be, ami elég könnyen ment, mert a kamara küldötteinek a két férfi tagja Krizsán Sándor és Szeg­hő István - mint a vasasok szak- szervezetének régi tagjai, vezetői — ismertek voltak a jelenlévők nagy része előtt. Rövid megnyitó után az általá­nos iskola két tanulója Radnóti Miklós-verseket szavalt, emlékez­tetve a költő mártírhalálának 50. évfordulójára. Krizsán Sándor a jelenlévők üd­vözlése után a kamara megalakulá­sáról, működéséről adott részletes tájékoztatást. Elmondta, hogy az érdekvédelem mennyi küzdelem­mel jár. Minden hatalmat gyakorló­nak meg kell értenie - hangsúlyoz­ta -, hogy a nyugdíj nem kegy, azt egy ledolgozott élet jogán kapják a ma nyugdíjasai, s kapják majd a ma élő aktív dolgozók is, és ezért sem mindegy, hogyan alakul a nyugdíj- törvény. Megértéssel beszélt arról a gondról, amit a község minden lakó­jának a helyi gyár megszüntetése jelent. Tájékoztatója befejezéséül egy saját maga írt, gondolatokat éb­resztő, szép költeménnyel búcsúzott a résztvevőktől. Szeghő István elmondta, hogy a megye minden nagyobb helységé­ben, körzetében kamarai napokat fog rendezni a kamara megyei veze­tése. Ez a borsodnádasdi az első. A kamarai napok célja, hogy az idő­szerű tájékoztatással a nyugdíjasok megismerhessék az érdeküket kép­viselő kamarát, hogy közel kerülje­nek egymáshoz. Minél szélesebb kapcsolatot kívánnak kialakítani a nyugdíjasok és a kamara között, hogy a nyugdíjasokkal, „értük és vé- lük” folytathassák az érdekvédelem nehéz munkáját. Tájékoztatott a kamarai jogsegélyszolgálatról, amit a kamarai napokon a helybéliek igénybe vehetnek, itt, most is Bor­sodnádasdon. Egyébként minden hó első szerdáján 13-17 óra között a Szakszervezetek Székházában (Miskolc, Mindszent tér 3.) tart a megyei kamara ingyenes jogsegély- szolgálatot. A tájékoztatók után a hozzászó­lókat, érdeklődőket hallgatták meg, majd a község napi feladatairól ta­nácskoztak a résztvevők. Ezen a rendezvényen mutatkoztak be pél­dául a község önkormányzati képvi­selőjelöltjei. Ä tanácskozás végén egyöntetű­en alakult ki az a vélemény, hogy a kamarai napok megrendezése Bor­sodnádasdon sikeres volt, arra más­kor is szükség van, a résztvevők sok hasznos információhoz jutottak. Fő a fejünk, fáj a lábunk Igazság szerint, csak a lábfájás az életkor velejárója. A feje bárkinek fájhat, akárkinek még migrénje is lehet, ami köztudomásúlag valami­lyen úri betegség. A láb viszont más. Azt, ha elég nagy utat, mond­juk így, életutat járt már be vele az ember, nem ártana kicserélni. Ter­mészetesen ez éppoly lehetetlen, mint a fejcsere, tehát bekövetkez­het, hogy mindkét vége fáj az em­berfiának. A feje is, meg a lába is, attól függően vagy függetlenül, hogy milyen kalodába zárja az em­ber. A kalap a fejen viszont nem fáj, nem is ront, a lábtyű viszont ront­hat, úgyannyira, hogy még fejfájást is okozhat. Ilyenkor az emberfia úgy segft magán, ahogy tud. Példá­ul úgy, hogy lehúzza lábáról a „spa­nyolcsizmát', csökkenteni igyekezvén a lábfájást, s fogja a fejét, talán az­zal a szándékkal, hogy szellőztesse egy kicsit. Rossz vége persze még így is lehet a dolognak. Például olyan, hogy az egyik lábszorító ké- zen-közön eltűnik. Marad egy, de mivégre? Ezen valóban fejfájdulá- sig el lehet gondolkodni. Fotók: Laczó József Az orvos és a beteg viszonyának rendezése Budapest (MTI) - Sok szó esik mostanában itthon is, külföldön is a betegek jogafról, az élet megszünte­tésének beleegyezéses és törvényes elvételének körülményeiről, de a beteg személyiségi jogainak érdek- képviseletéről is. Utóbbiról, szemé­lyiségi jogainak érdekképviseletéről tartott sajtótájékoztatót nemrég az Egészségügyi Tudományos Tanács Tudományos és Kutatásetikai Bi­zottsága, illetve a Népjóléti Minisz­térium. Rák Kálmán az ETT elnöke ki­fejtette: az ember egyik legalapve­tőbb joga az önrendelkezési jog. Ez az egészségügy működése során sem sérülhet. Mivel a beteg csak megfelelő orvosi felvilágosítás után tud a saját sorsáról dönteni, önren­delkezési jogának gyakorlásához szüksége van a megfelelő orvosi fel­világosításra. Az orvosi gyakorlatban fel kell számolni a paternalista, a beteg sorsa felett rendelkező egészség- ügyi szemléletet. Szükség van egy szakmai etikai útmutatás kidolgo­zására, amely megfogalmazza a fel­világosítás szakmai követelménye­it. Ez egyaránt védi a beteg- és az orvostársadalom érdekeit. Vizi E. Szilveszter professzor, az ETT-nek a beteg tájékoztatásáról szóló ajánlásáról elmondta: az or­vos-beteg kapcsolata emberjogi kérdés. Az orvosi kezelések, kísérle­tek során mindig szavatolni kell a beteg önkéntességét. A beteg tájé­koztatása kölcsönös védelmet je­lent. Az orvosok kötelessége teljes korú tájékoztatást adni a betegség­gel kapcsolatos várható problémák­ról, a beavatkozások szükséges­ségéről. A sajtótájékoztatón bemutatták azt a tervezett nyomtatványt, amely megfogalmazza az orvos tájékozta­tási kötelezettségeit és kéri a java­solt gyógyítási mód elfogadását a betegtől, aki azt aláírásával ismeri el. Mint Berentey professzor hang­súlyozta: az állásfoglalás egyelőre nem jogi szabályozás, de hiánya sok jogi problémát okozhat. A Népjóléti Minisztérium jogi képviselője el­mondta, hogy a jelenlegi ajánlás, il­letve a betegek jogait szabályozó törvénytervezet várhatóan a jövő évben kerül a parlament elé. Milyen kényszert enged a törvény? Budapest (MTI) - A bfrósági vég­rehajtás - a fennálló jogszabályok következtében - egyre inkább kép­telenné vált feladata ellátására. Er­re utal, hogy tavaly 300 ezer végre­hajtást rendeltek el ugyan, de csu­pán a felét tudták teljesíteni. E szám a közeljövőben a félmilliót is elérheti, ezért az eredményes végre­hajtás érdekében szükségessé vált a vonatkozó jogszabályok reformja az igazságszolgáltatásban. Az Országgyűlés még tavasszal új törvényt alkotott a bfrósági vég­rehajtásról, s ez most szeptember elsejével hatályba is lépett. Ezt kie­gészítette és a részleteit szabályoz­ta az a négy miniszteri rendelet, amely nemrég jelent meg, teljesen új alapokra helyezve a bírósági vég­rehajtást. Ezt a tevékenységet gyakorlati­lag privatizálták, azaz magánvál­lalkozásba adták. Az új törvény és az új jogszabá­lyok megalkotását elodázhatatlan­ná tette az a tarthatatlan helyzet, ami ezen a területen kialakult. Az ügyek szaporodásával pedig a hely­zet tovább romlott volna. A korábbi jogszabályok ugyanis indokolatla­nul védték az adósokat, és ezáltal megnehezítették az elrendelt végre­hajtást. E körülmény szintén a ra­dikális változtatás mellett szólt. Ezen túl erre késztették az igazság­szolgáltatást azok a nemzetközi egyezmények, megállapodások, amelyekhez már csatlakoztunk, vagy a jövőben írunk alá. Az új jog­szabályok új végrehajtási szervezet kialakítását igénylik. Ennek kere­tében - 1995. január 1-jén - kezdik meg működésüket az önálló végre­hajtók, akik a munkadíjuk, ennek közterhei és a felmerülő költségeik elszámolása mellett a behajtott kö­vetelések után jutalékot is kapnak. Műtárgyaukció Debrecenben is Debrecen (MTI) - Zsúfolásig meg­telt ismét a debreceni Aranybika Szálló Bartok-terme, ahol a máso­dik karácsonyi mútárgyaukció ke­retében festményekre, ékszerekre, szobrokra, grafikákra és bútorokra licitálhattak az érdeklődők. A vásárlók csaknem 250 műtárgyra tehettek vételi ajánlatot. Ezek kö­zül 138-at - többségükben festmé­nyeket - vásároltak meg az aukción összesen 5 millió 285 ezer forint leü­tési áron. Az egész ország területé­ről érkezett hazai érdeklődök mel­lett görög, holland, olasz és osztrák licitálók is vásároltak Debrecenben. Az árverés után Máthé László, a rendező Kölcsey Ferenc Művelődési Központ osztályvezetője az MTI- nek elmondta: a debreceni immár az ország legnagyobb vidéki mú- tárgyaukciója, amit természetesen jövő karácsonykor ismét meg­rendeznek. A néni templom után leszavazott A néni, templom után - valamilyen sorrend­nek csak kell lennie az életben - elment a sza­vazókörzetbe, és leszavazott. Ő teljesítette ál­lampolgári kötelességét, vagy élt annak jogá­val, ez most teljesen mindegy. A sor azokon van, akik érdekeinek - nincsen sok - képvise­letét felvállalták. Rövidesen kiderül, bízhat-e bennük, vagy megint visszaélnek bizalmával. Költekező mániások reszkessetek Budapest (MTI) - A karácsony előtti vásárlá­si lázban rossz hír a mániákus költekezőknek, jó hír viszont a betegek családjának: ezentúl nem hivatkozhatnak kóros szenvedélyükre, amikor az üzleteket róva kiürítik a családi perselyt. Amerikai pszichiáterek ugyanis sike­resen alkalmaztak egy új szert a beteges költe­kezési szenvedély .gyógyítására”.- Az eredmény fergeteges - nyilatkozta a University of Iowa egyik pszichiátere a New Scientistnek. A fluvoxamine nevű szer alkal­mazásával drámaian csökkent a betegek kész­tetése, hogy vásároljanak - úja a Reuter. A fluvoxamine-t gyakran alkalmazzák olyan kó­ros késztetésben szenvedő személyek gyógyí­tására, akik például állandó kézmosásra, vagy furcsa tárgyak gyűjtésére éreznek csillapítha­tatlan kényszert. Sokat vártak a választásoktól Budapest (MTI) - A Nyugdíjasok Országos Kamarája fontosnak taija, hogy mihamarabb megalakuljanak a települési önkormányzatok. Ezek feladata lesz ugyanis, hogy az energia- és a gyógyszerár-emelés miatt ellehetetlenülő­kön segítsen, a szükséges támogatásokat a rá­szorulóknak eljutassa. Ezt Knoll István, a ka­mara elnöke mondta hétfőn az MTI munka­társának az önkormányzati választásokkal kapcsolatban feltett kérdésére. Leszögezte: a Nyugdíjasok Országos Kama­rája pártsemleges szervezet. A politikai párto­kat annak alapján értékeli, hogy miképpen képviselik a nyugdíjasok érdekeit. A kamara elnöke egyébként azt ajánlotta a megalakuló önkormányzatok tagjainak, hogy felejtsék el, milyen politikai pártot kép­viselnek. A kínai nyugdíjasok az ezredfordulón Peking (MTI) - Általános nyugdíjrendszer hí­ján Kínában az ezredfordulóra drámai elsze­gényedés fenyeget 127 millió nyugdíjast - írta a China Daily című kínai lap. A városokban még csak-csak fizetnek nyugdíjat az aktív idő­szakban befizetett járulékok után, faluhelyen azonban a nyugdíjas szinte teljesen kiszolgál­tatott a családjának. 1991-ben mintegy kétszáz dollár nyugdíjra számíthatott egy városi ember, a vidéki vi­szont 84-re - mérték fel hivatalosan. Az évszázad végéig évente három százalék­kal növekszik majd a 60 év fölöttiek száma, s 2000-re eléri a lakosság 10 százalékát. Ez azt jelenti, hogy száz dolgozónak tíz-tizenöt nem dolgozót kell majd eltartania. Szakértők évi 150 milliárd dollárra becsülik a 2000-től a nyugdíjakra fordítandó összeget, s azt állítják, hogy az állam képtelen lesz vállalni a nagy terhet. Annál is nyugtalanítóbbnak tartják a fejle­ményt, mivel a családtervezés következtében csökken a születések aránya, ezáltal pedig be­szűkülnek az idősebbek eltartására fordítható források.

Next

/
Oldalképek
Tartalom