Észak-Magyarország, 1994. december (50. évfolyam, 284-309. szám)

1994-12-15 / 296. szám

8 ÉSZAKIM AGYARORSZÁG Kultúra 1994» December 15.« Csütörtök _APROPÓ Kissé Vad igazság Gyöngyösi Gábor A panaszos telefonáló témát ajánl. (Elő­fordul máskor Is.) Az ember nem szívesen áll kötélnek, mert (rossz a telefon) félre­hallhat valamit, nem túl nagy horderejű a téma, de hát ennek a fránya sajtónak füg­getlennek és elkötelezettnek, no meg közéletinek kellene lennie, akár egyetlen ember „kisközéleti" panaszát tekintve is. Hallgassuk hát, mit zúg a kagyló. Az pedig, Kovács István szirmabesenyői újság- és könyvolvasó (mily ritka már az ilyen) szája elől azt recsegi tovább, hogy csúnyán átejtették. Nagyon szeret egy írót, bizonyos Virbur Smith nevűt, akinek ed­dig minden könyvét megvásárolta (való­színű, el is olvasta, különben nem kapna művei után ily mohón), így a legutóbbit is, melynek címe A vad igazság. (Ilyen fajtá­jú igazságról még. nem hallottam, de az más kérdés.) Kovács Istvánunkban viszont semmi gyanút nem keltett, mint ahogy az ezt megelőző kötete sem a szerzőnek, amely A halál neve Calipah (nem sokkal értelmesebb) címet viselte. Keltett viszont (a gyanú helyett) óriási meglepetést, ami­kor az előbb emlegetettet (A vad igazság) olvasni kezdte. A szöveg ugyanis szóról szóra megegyezett az utóbbi (A halál ne­ve satöbbi) szövegével. A borítórajzot, s a címet kivéve ugyanis ugyanazt a könyvet adták el neki kétszer, (még a fordító is ugyanaz, bizonyos Székely János) csak másodszor háromszoros áron. Mit tehetne a becsapott Kovács István (Szirmabesenyőről) - reklamáljon a ki­adónál? Melyiknél? A Rege Kiadónál (mely az első könyvet adta ki) vagy a Delejnél, amely (más címmel és más borítóval) a másodikat? Minek? Az lehet itt a legva­dabb igazság, hogy a két kiadó is ugyan­az, csak időközben (a címen és a borítón kívül) nevet is változtatott. Felvételizőknek Budapest (MTI) - A karácsonyi könyvvásár bizonyára nagy érdeklődéssel forgatott könyve ezen a héten válik hozzáférhetővé. Egészen pontosan nem is egy kiadványról van szó, ha­nem háromról. A Felsőoktatási felvételi tájé­koztató 1995. évi kötetéről, a Felvételi felada­tok és lehetőségek című kiadványról és a je­lentkezési lapokról. Neuwirth Gábor, az Or­szágos Felsőoktatási Felvételi Iroda munka­társa tájékoztat a kiadványokról.- Azok a középiskolák, amelyek már koráb­ban megrendelték a szóban forgó kiadványo­kat, még ezen a héten, de legkésőbb a jövő hét elején kézbe vehetik az anyagokat. De ezen kí­vül is hozzáférhetőek a kiadványok. Néhány könyvesboltban máris kapható és terveink szerint még karácsony előtt ott lesz az ország jelentősebb könyvesboltjaiban is, tehát semmi akadálya, hogy mindazok hozzájussanak, aki­ket részletesen is érdekelnek az 1995. évi fel­vételi esélyek és lehetőségek. Meg persze arra is kíváncsiak, hogy mit kellett tudni a legutób­bi vizsgákon. Ezt a Felvételi feladatok és lehe­tőségek című kötet tartalmazza. Ugyanebben összegeztük a legutóbbi évek felvételi adatait is; a statisztika bizonyára érdekes következte­tések levonására ad módot az ezután jelentke­zőknek és a szüleiknek. Tóth Ede emléke Putnok (ÉM) - A Gömöri Népfőiskolái Egye­sület, valamint a Gömöri Múzeum és Baráti Köre Tóth Ede emlékére rendez ünnepséget december 16-án, pénteken. Délután 2 órakor a Gömöri Múzeumban P’ehér József irodalom- történész nyitja meg A falu rossza és szerzője című kiállítást. A Béke moziban 3 órától a Se­rényi Béla Gimnázium és Szakközépiskola ta­nulói (Paczáné Bényei Adrienn és Deme Zsolt vezetésével) Pillanatképek Tóth Ede életéből és munkáiból című műsorukat mutatják be. Bevezetőt mond Bodnár Mónika muzeológus. Megyénk építészete Kéked (ÉM) - A századforduló építészete Bor- sod-Abaúj-Zemplén megyében címmel kiállí­tás nyílik ma, csütörtökön délelőtt 10 órakor a kékedi kastélymúzeumban. A kiállítást - amelyet a B.-A.-Z. Megyei Önkormányzat és a B.-A--Z. Megyei Múzeumi Igazgatóság közö­sen rendez - Benedek Béláné, az Igazságügyi Minisztérium tanácsosa, az ÉTÉ Századfordu­ló építészete szakosztályának vezetője nyitja meg. A kiállított anyagot a miskolci közönség már láthatta a Kós-házban. Könyvbemutató írók egymás (és a közönség) közt Ketten a találkozó résztvevői közül: Váci Mihályné Juhász Mária és Finta Éva, a Valami nincs sehol című kötet szerkesztője Fotó: Dobos Klára Miskolc (ÉM - DK) - A téli könyvvásárra 11 új könyvet je­lentetett meg a miskolci székhe­lyű Felsómagyarország Kiadó. A szerzőkkel és a kötetekkel kedden este találkozhatott a kö­zönség a II. Rákóczi Ferenc Me­gyei Könyvtárban. A műsorvezető, Jakab Mária elő­ször arra a kérdésre kért választ a vendégektől, hogy mit jelent egy írónak a közönség előtt bemutat­kozni. Volt, aki azt mondta, így leg­alább el tudja mondani, mit miért csinált, vagy nem csinált. Volt, aki szükséges rossznak tartja, és volt, aki szerint mindenképpen félelme­tes, hiszen két baj lehet: ha abszo­lút közömbösen fogadják, vagy ha megértik... A sok vendég miatt az utóbbi „veszély” itt nem fenyegetett, hi­szen a megértés mélységéig nem mehettünk el. Viszont mindenkiből „megérezhettünk” valamit, és talál­kozhattunk a könyvek „leikével” is. Debreczeni Tibornak kilenc forgató- könyvét szerkesztette kötetbe Tor­ma Mária. Megtudtuk, hogy a szer­ző, mikor megkapta a kiadásra szánt anyagot, hónapokig fektette, nem nyúlt hozzá, nem mert szembe­sülni egykori magával. Aztán mikor elolvasta, ügy érezte, tényleg képvi­sel értéket. De kijelentette, hogy amennyiben ez a kötet nem több mint múzeum, nem több, mint a ’70-es évek dokumentációja, nem já­rul hozzá a kiadáshoz. így a könyv megjelenése azt mutatja, hogy az írások ma is aktuálisak. Kelényi István Déryné emléke előtt tiszteleg Déryné levelei cí­mű összeállításával. A leveleket Miskolcon, Diósgyőrben datálták, vagyis itt aktuális igazán ez a kötet. Gál Sándor Az éjszaka horizont­ja című művében megfér egymás mellett a vadkacsavadászat, a nyelvtörvény, illetve részletek a szerző naplójából. Vagyis a könyv­ből elég jól megismerhető Gál Sán­dor. A címet azért választotta, mert az éjszakának is van horizontja, ám ezt nem mindenki veszi észre, csak aki - vadászember lévén - éjszaka is kóborol. A kérdés az, milyen ez a horizont. A nemzetiségi embernek eléggé „bozontos”... De az egész kár­pát-medencei nyomorúságban van­nak olyan irodalmi fényjelek, me­lyekre odafigyelhetünk... Kiss Benedek — akinek Szűkülő szemmel címmel jelent meg verses­kötete - rácáfolt Gál Sándor utolsó gondolatára, ő ugyanis nem látja annyira pozitívan a mai irodalom helyzetét. Mert aki „messziről jön”, első kérdése az, mi van Komád Györggyel. Pedig szerinte nem Kon- rád a reprezentatív képviselője a mai magyar irodalomnak... Viszont ő költő, aki „alföldül érez és alföldül gondolkodik”, ezért aztán inkább kötetéből olvasott fel néhány verset. Dúsa Lajostól szintén hallhattuk egy versét. Meg azt is, hogy szerinte az eszmei mondanivaló meg az üze­net az olyan ködös valami, amit ké­sőbb az irodalomtörténészek fogal­maznak meg. Nincs is különösebb ars poeticája, de vallja, hogy a költé­szet minden kornak a lelkiismerete. Tamás Menyhért Vesztett sza­vak című kötetének bemutatása előtt megköszönte Serfőző Simon­nak, a „kiadónak” a kiadást, hogy rójuk talált. Aztán elmondta - bár­milyen szép is Feledy Gyula illuszt­rációival a könyv -, számára csüg- gesztő kézben tartani, mert ezzel valamit lezárt, és egyelőre nem tud­ja merre kell továbblépni. A könyv­ben egyébként inkább szűkszavú­an, „székelyszerűen”, képi nyelvvel próbálja kifejezni a kálváriás utat. Utolsóként esett szó a Finta Éva által összeállított Váci Mihály- kötetről, amely a költő születésé­nek 70. évfordulójára jelent meg Valami nincs sehol címmel. A találkozón a költő özvegye, Juhász Mária elmondta, hogy eddig min­den kötetet ő szerkesztett, pró­bált objektív lenni, hogy tematikai­lag is gazdagon, teljes képet adjon a költőről. Ez a válogatás nagyon tetszik neki, szubjektív, élő, aktuális port­ré arról az emberről, akinek meg­ítélése - sajnos - ma nem egységes. De ez a kötet mintha egy esszé len­ne, egy tanulmány, amit egy költő írt a másik költőről... Miskolc (ÉM) - A Felsőmagyaror- szág Kiadó gondozásában (B.-A.-Z. megye és Miskolc város önkor­mányzata, a Herman Ottó Múze­um, a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár, a Magyar Irodalomtörté­neti Társaság megyei tagozatának támogatásával) megjelent Csorba Zoltán Miskolc és Borsod az iroda­lomban című kötete. Ebből az alka­lomból a Felsómagyarország Irodal­mi Alapítvány és a miskolci Városi Könyvtár könyvbemutatót rendez december 16-án, pénteken délután 4 órától a könyvtár új épületében (Mindszent tér 2.). A rendezvényen Csorba Zoltánra emlékezik Kováts Dániel irodalomtörténész, majd Porkoláb Tibor Csorba Zoltán iroda­lomfelfogásáról tart előadást. A front alatt Felsőzsolca (ÉM) - Az Öröksé­günk Felsőzsolca Alapítvány kiadá­sában megjelent Zsíros Sándor A front alatt című könyve. A honisme­reti jellegű kiadvány bemutatóját december 16-án, pénteken délután 4 órakor a felsőzsolcai Kazinczy Fe­renc Általános Iskolában tartják. Ugyanekkor rendezik meg az Örök­ségünk Felsőzsolca és a helyi Honis­mereti Bizottság által meghirdetett pályázat eredményhirdetését. Zenés áhítat Miskolc (ÉM) - A diósgyőri római katolikus, evangélikus és reformá­tus egyházközség jótékonysági hangversenyt rendez december 18- án, vasárnap délután 4 órától a di­ósgyőri evangélikus templomban. A rendezvény közreműködője a mis­kolci Bartók Kórus, Sándor Zoltán vezetésével. A kórus Bach, Vivaldi, Praetorius, Bárdos Lajos és Farkas Ferenc műveit szólaltatja meg. Igét hirdet Szőnyi György református lelkipásztor. A rendezvény célját így határozták meg a szervezők: „Körülöttünk ma sok a szegény ember, a hajléktalan, a mindennapi kenyeret nélkülöző. Karácsonykor rájuk is gondolnunk kell, megsegítésük nélkül nem lehet teljes az örömünk. ’Aki könyörül a szegényen, kölcsön ád az Úrnak és Ő megadja neki jutalmát.’ (Péld. 19,17). A hangversenyre - melynek fővédnöke Kobold Tamás polgár- mester - belépőjegyet nem szednek, az adományok viszont Diósgyőr sze­gényeinek megsegítését szolgálják. =Röviden ____ L ehotka Gábor orgonaművész ad karácsonyi koncertet ma, csütörtö­kön este 6 órától Miskolcon a Kos­suth utcai református templomban. Adventi koncertet ad ma este 7 órától a miskolci mindszenti temp­lomban a Miskolci Bölcsész Egyesü­let kórusa. Karászi Judit tűzzománc képei és ékszerei valamint Beregszászy Ta­más festményei láthatók december 22-ig a felsőzsolcai Szent István Ál­talános Iskola galériájában. Táltoserő címmel Kunkovács Lász­ló fotóművész tart diavetítéses elő­adást ma este fél 6-tól Miskolcon a Vá­rosi Könyvtárban. (Mindszent tér 2.) Az Alapkő keresztény zenei együt­tes ad koncertet december 16-án, pénteken délután 5 órától az arnóti általános iskolában. Raffai Kinga festőművész alkotá­saiból nyílik kiállítás a Szemere Bertalan Gimnázium, Szakközépis­kola galériájában (Miskolc, Ifjúság u. 16-20.) ma délután 4 órakor. Varázslat, mágia avagy: elfeledett képességeink újrafelfedezése cím­mel Ferenczy László, az Aszklépiosz Holisztikus Gyógyító és Oktatóköz­pont vezetője tart előadást ma este 6 órától az Egyetemváros E/l-es kollégiumának előadótermében. Seresné Mezei Zsuzsa művészta­nár munkáiból rendeznek kiállítást a miskolci Bató-ház Signal-B Galé­riájában. A tárlatot december 16- án, pénteken délután 3 órakor Fata György formatervező iparművész nyitja meg. Török Ádám és a RABB lép fel de­cember 16-án, pénteken este a mis­kolci Vian Klubban. Biztos és változtatható tudást Új szakmai ismereteket a gyakorlati felhasználóktól lehet várni Miskolc (ÉM - M.L.) - „A jövőben széles, megbízható alaptudással rendelkező technikusokra van szükség, akiket - a piac igé­nyeinek megfelelően - könnyű egy-egy speciális vonalra átké­pezni; számukra elengedhetet­len az idegen nyelvi kommuni­kációs készség megléte; a kor­szerű tudásanyag pedig nem nélkülözheti az informatikai is­mereteket...” Ezeket a következtetések vonja le az az emlékeztető, amely a Gépipa­ri Technikusképzésért Alapítvány kuratóriumának múlt heti, az And- rássy Gyula Műszaki Középiskolá­ban tartott fórumát foglalja össze. Az összejövetelnek egyébként az volt a célja, hogy az iskola kikéije a Miskolcon és környékén tevékeny­kedő cégek véleményét arról az ál­lami technikusképzési modellről, amelynek bevezetését a jövőben (1996 szeptemberétől) országosan kötelezővé kívánják tenni. 14 a 44-ből Kevés az alkalom, ahol egy szakok­tatási intézmény (mint szolgáltató) képviselői találkozhatnak azokkal a cégekkel, amelyek részére tulajdon­képpen a szakembereket képzik. A gépipari technikusképzés fórumán elsősorban azok a gyakran megvá­laszolatlan kérdések merültek föl, mint például: Milyen a szakközépis­kolákból kikerülő gyerekek szak­mai, műveltségbeli tudása? Azt ta- nulják-e, amire az életben szüksé­gük van, s hogy mindezzel megelé­gedettek-e a gazdasági szervezetek, a termelő cégek? Az Andrássyban tartott fórumra negyvennégy cég meghívottait vár­ták, közülük azonban csak tizenné­gyen voltak jelen. Láthatatlan piac A Gépipari Technikum (bár sokan még így emlegetik az Andrássyt.) el­nevezés a múlté. Ma az az iskola, amelynek nevében az „ipar” szó sze­repel, egyáltalán nem népszerű - mondta az összejövetelen bevezető­jében Mihalik László, az Andrássy igazgatója, aki röviden vázolta azo­kat a világbank által támogatott kí­sérleteket és próbálkozásokat, ame­lyek egy megújuló technikusképzési modellt képviselnek a gépészet és az informatika területén. Á szakok­tatási program kidolgozása azon­ban - hogy olyan szakokat indíthas­sanak, amelyek tartalmukban is megfelelnék a helyi munkaerőpiac igényeinek - nem maradhat egy tanintézet belügye.- Ma a piacgazdaságiéi csak annyit mondhatunk - kezdte első­ként Kovács Kái'oly, a Metalcoop Kft. igazgatója -, hogy nem látni a piacot, így lehetetlen eldönteni, mi­lyen konkrét tudásra lesz szüksége a holnap technikusának. Ezért olyan hajlékony oktatási formát kellene kitalálni, amely biztos, de változtatható tudást ad, ami nem csak egy-egy szakma speciális isme­retére képez ki. Egy amerikai szakmunkást éle­tében hétszer, nyolcszor is átképez­nek annak megfelelően, hogy mit kíván meg a piac - hangsúlyozta az átképezhetőség fontosságát Joósz Gábor, a Borsodferr Rt. vezérigaz­gatója is. Hozzátette azonban, hogy a közvélemény ezt a szemléletet ná­lunk még nemigen fogadja el. En­nek ellenére a gazdaság ma már Magyarországon is megköveteli, hogy az alapképzést nyelvismeret (szakiskolában a szakmai idegen nyelv ismerete) és számítástechni­kai tudás is alátámassza.- A papíripari folyamatok min­den szakmából képzett szakembe­reket kívánnak - mondta Pongrácz János, a Diósgyőri Papírgyár mű­szaki igazgatója, aid a gyártási fo­lyamatellenőrzéssel és -irányítással kapcsolatban szintén a számítás- technikai ismeretek fontosságát emelte ki. Kifejtette, hogy az emlí­tett területeken a műszaki ismere­tekkel rendelkező technikus többet ér egy számítástechnikusnál. Pél­daként említette, hogy a papírgyár­nak 13 éve nincs műszerésze, a sze­reléseket és az úgynevezett állapot­függőjavításokat külső, kisebb tár­saságokkal végeztetik el, amelyek ezeket a feladatokat nem csak ná­luk látják el. Szerinte olyan szak­emberek kellenek, akik - az emlí­tett példának megfelelően - a saját lábukon állva is képesek maguknak helyet találni a régióban. Kétirányú képzést Az Andrássy két éve próbálkozik - a gépész szak leágazásaként - az érettségi után, az ötödik évben ta­nulható üzletszervezői szakkal. Az oda járó diákok nagy része gyakor­lati idejét a Vasvill Kereskedelmi Vállalatnál tölti, amelynek sze­mélyzeti és oktatási osztályvezető­je, Puhl Béla ekként nyilvánított vé­leményt erről a képzési formáról: - Jó képességű gyerekeket kaptunk az iskolától, akiknek általános mű­veltsége jobb a közepesnél. Áruhá­zainkban „tűzközelböl” tapasztal­hatják meg az eladási folyamato­kat, a kereskedelmi ágazat tevé­kenységét, a könyvvitelt. Üzletkötő­inkkel bejártak a vidéket is, így né­mi tárgyalási készséget szerezhet­tek. Magunk is - mint az iskola ve­zetése - úgy gondoljuk, hogy jobb műszaki szakemberből kereskedőt faragni, mint fordítva. Az egy év képzési időt azonban rövidnek ta­láljuk ahhoz, hogy az üzleti tevé­kenység minden ágában gyakorla­tot szerezzenek a diákok. Megszer­zett tudásuk azonban alkalmas le­het aktír egy önálló kisvállalkozás vezetéséhez is. Gável Péter, a Gavex Kft. cégve­zetője arra a hiányosságra hívta fel az iskolavezetés figyelmét, amely a szűrés- és tömítéstechnikai szak­képzés területén a térségben ta­pasztalható. Ha ezek oktatását is felvennék a tananyagba - a cégve­zető ehhez technikai lehetőségeiket is felajánlotta -. ez a környezetvé­delmi problémák megoldásában je­lenthetne előrelépést. Kovács Lajos, a Linde Gáz alkal­mazástechnikai mérnöke szerint a korábbi, egyirányú képzés kétfelé választása jelentené igazán a nap­rakész képzést: az általános alap­képzés magába foglalná a techni­kusképzést is, a továbbképzésen pe­dig az új technikákat, technológiá­kat ismertetnék meg.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom