Észak-Magyarország, 1994. december (50. évfolyam, 284-309. szám)
1994-12-13 / 294. szám
4 A Itt-Hon 1994. December 13., Kedd Postabontás Nem mondhatom el... Nem mondhatom el, nem nevezhetek be a szűkebb környezetünkről szóló, az 50 éves „nagy” Eszak-Magyarország által meghirdetett pályázatra. Arra vállalkozom tehát, tisztelt szerkesztőség, hogy egy levelet írok. Levélben pályázom Abaújért, megyénkért, az életért. Ez a táj mindig is élt. Nagymamáink zsámiskája, szüléink emlékei valaha kézzel fogható képek voltak. Sok dolgot elveszítettünk. Mi, Bakta- kék lakosai egy csodálatos kastélyt is. Igen. Én kiskoromban még láttam egy kis maradványát. Sok-sok tanya is elpusztult, vagy romlásra van ítélve. Régen a család egy rövid sétát tett egy bizonyos Bazsó tanyához. Édesanyám is sokat mesélt az életükről. Hogyan énekelt a sötét erdőtől félve, az iskolából hazaindulva. A „Kegyetlenről” nagymamám beszélt. Az erdőről, amely nevét szerinte azért kapta, amiért Fáj is. Fájt szegény szolga ujja, amelyet mentésül dugott a hiányzó rész helyére, de „kegyetlenül”. A múlton sokszor elmerengek. Sokat jártam a környező akácosban. Valaha nagymamám testvérének volt arra csodálatos kertje. Úgynevezett „teljes” orgona és egy rózsabokor volt a piciny birodalmuk dísze. Ma már elvadult minden. De a kertünkben lévő rózsa mindig emlékeztetni fog régmúlt korok letűnt éveire. Három évvel ezelőtt fakultációs feladatként növénygyűjteményt kellett készítenem. Szerintem az, aki nem járt a vadvirágok, füvek között, nem is tudja, mi a szépség. így visszaemlékezve megterem nálunk a közönséges gólyaorr, a fekete üröm, a bojtorján, az ászát, a bogáncs, a pásztortáska, a szulákok népes családja, a porcsin, a takarmány bükköny. Környezetünk változatossága miatt, változatos a növényzet is. Ma már csak álmodom a tájról. Keveset sétálok. Egyedül nehéz nekivágni egy útnak. Pláne, ha az ember visszahúzódik. De szerencsére e táj felfedezését sokan folytatják a Kék túra útvonalon. Községünk még Rockenbauer Pál, a nemrég elhunyt nagy természetjáró filmjében is felvillant madártávlatból. (Lásd: Egymillió lépés Magyarországon) Hogy emberként hogyan gondolkozók falunkról? Nemrég a boldogkőváraljai vár tövében ültem egy kövön. Szép volt őseink erődítménye, a táj gyönyörű: a fenyves, a magasban szálló sas. De társnőmtől vágyakozva kérdeztem: merre van Baktakék? ...és valami sajgóit itt belül... Üdvözlettel: Molnár Éva (Baktakék) A kassai Thália új bemutatói Balassa Zoltán Kassa (ÉM) - A kassai Thália Színház idén ünnepli fennállásának huszonötödik évfordulóját. Az ünnepségsorozat egyik jelentős állomása volt a Márai Sándor Stúdió megnyitása, mely kamarajellegű darabokat kíván bemutatni. A Stúdió a színház adminisztratív épületében nyílt meg, aligha méltóbban, mint a névadó kassai születésű író két egy- felvonásosával. A „szerep” lényegében két ember intellektuális párbaja, akik közül az egyik - helyzeténél fogva - ki van szolgáltatva a másiknak, mivel rendelkezik az összes eszközzel ahhoz, hogy rákényszerítse vállalt szerepére. A történet vélhetőleg egy meg nem nevezett délamerikai országban játszódik, ahol a hatalmat bitorló garnitúra meg kívánja semmisíteni az arisztokráciát. Don Ca- sellónak (Dudás Péter alakítja), aki nyilvánvalóan a titkosszolgálat vezetője, egy rutinfeladatot kell megoldania. Az éjszakánként működésbe lépő rádióállomást kell elhallgattatnia, hogy a külföld ne szerezhessen tudomást az országban zajló folyamatokról. Erre a szerepre szerződteti az öregedő, munka nélküli színésznőt, akinek nincs jövője. Isabella Moréna lezüllött színész élete legnagyobb alakítását kapja meg, amikor belebújhat Piccolomayo grófnő (Gombos Ilona) bőrébe. Don Casello számára nincs lehetetlen. Lakás, stílbútorok és ruhatár a rendelkezésre áll. Sőt még abba is belemegy, hogy két személyt külföldre juttasson. Az újdonsült grófnő hitelét az ellenállók körében kétségtelenné kell tenni. Utolsó látogatása alkalmával azonban kellemetlen meglepetésben részesül. Rá kell döbbennie, a kiszolgáltatott asszony kisiklott karmai közül. Föléje kerekedett, mert legyőzte. Már abban sem lehet biztos, kivel áll szemben. A grófnő azt magyarázza neki, hogy a kocsmában Don Casello emberei nem a kilátástalan helyzetét italba fojtó Isabellát hurcolták el, hanem a színésznőt tehetségesen alakító arisztokrata hölgyet. Tehát az akkori helyzet volt szerepjátszás eredménye, a jelenlegi felel meg a valóságnak. Nem használ hízelgés, sem fenyegetés. A durvaság és a tegezés sem. Moréna visszavonhatatlanul halott. Piccolomayo rákényszeríti látogatóját a társasági viselkedés betartására. Az asszony számára a helyzet világos. Két út közül választhat. Vagy vállalja Isabella Moréna szerepét, és elárulja az üldözötteket. Ebben a helyzetben egy ideig élvezheti a megszolgált júdáspénzt, de azután ismét az ínséggel és ki- látástalansággal kellene farkasszemet néznie. S talán átvillan az agyán az a felismerés is, hogy nincs semmilyen garancia arra, hogy megbízója betartja ígéretét. Bármikor meggyilkolhatják. A másik út Piccolomayo grófnőé, aki emelt fővel távozhat az élet színpadáról, mert - amint állítja - néhány rokonát sikerült ügyessége árán biztonságba helyezni. Nem beszélve róla, hogy pályája legnagyobb és legdrámaibb szerepét játszhatta el. Igaz, csak az egyszemélyes Dbn-Casello-i közönségnek - s talán ez lehet az egyetlen fájó pont -, de az ajtón kilépve, a szellem arisztokratájaként mehet a vesztőhelyre. Melyik szerepet válasz- sza? Gombos Róna grófnője hitelesebb másik arcánál, Morénáénál. Ott még kiaknázatlan tartalékokat látunk. így a két alak közötti feszültség haloványabbra sikerült az elvárhatónál. Dudás Péter Don Casellója rámenős, cinikusan jólfésült annak ellenére, hogy kissé merev hivatalnok, aki céljai érdekében minden húrt meg tud pendíteni. De kellő intelligenciával rendelkezik ahhoz, hogy elismerje vereségét, és még jó képet is vágjon hozzá. Az élet és halál ura arisztokratikusan, fanyar öniróniával tapsol, mert lelke mélyén felismeri: az általa készített csapdán az etikus viselkedés kifogott. Ez a gyér tenyércsapkodás annak az asszonynak szól, akinek valódi személyazonosságát már nem lesz alkalma kideríteni. Kettős tehát szakmai veresége. Márai az előző darab ötletét kétségkívül az életből merítette. Másik egyfelvonásosa még inkább közelít a mindennapok valóságához. Legalábbis eleinte. A „családi kérdés” banális familiáris vitával indul, melyet egy szinte mesebeli lény terel a happy end felé. Ez a kettőség tálcán nyújtja a humoros és szellemes párbeszédek sorát, és hálás lehetőséget ad a színészeknek. Eszter (Kövesd! Szabó Mária) egy a magány ellen lázadó vénlány, áld emiatt épp most apróhirdetés útján megismert, ám soha nem látott árvát óhajt örökbe fogadni. így akar értelmet adni életének. Szeretetet akar adni még abban az esetben is, ha a másik ezt nem érdemli meg. A várakozás ünnepi hangulatába tör be váratlanul a régóta nem látott sógor, Lajos (Spisák Géza a kassai Szlovák Színház színésze most mutatkozott be először magyar színpadon). Özvegyemberként segíteni szeretne félresikerült gyermekein. De ez pénz nélkül nem megy. Reméli, Eszter házát kölcsönnel terhelheti meg. Van tehát miről vitatkozni, vagy éppen veszekedni. De betoppan a várva várt vendég: a hetvennyolc éves árva. Flóra (Gombos Ilona) szivarozik és piál. Mindig éhes, és csak húst hajlandó fogyasztani. Emellett meg - micsoda szemtelenség! - „leendő családja” minden ügyes-bajos gondját aprólékosan ismeri. Nem ijed meg saját árnyékától, és szépen kioszt mindenkit. Vagyis valódi boszorkány - Lajos látlelete szerint. Kövesdi Szabó Mária szerepe volt a legnehezebb. Az öregedő, jóindulatú, ám kicsit karcos Eszter tartja egyensúlyban az előadást. Látszólag minden különösebb eszköz nélkül egyenrangú partnere a többieknek. Spisák Lajos az egy minden hájjal megkent ügyvéd, aki saját önös céljait követi, megbújva a közös családi érdek meglehetősen hamisan csengő jelszava mögé. Igazi ellenfélre talál azonban Flórában, akivel remek szópárbajt tud vívni. Anélkül, hogy megbontaná az általa életre hívott figura egységét, a „boszorkány” csipkelődése nyomán feltudja mutatni jobbik énjét. Gombos Ilona Flórája kétségkívül a leghálásabb szerep. Jól is érzi magát annak bőrében. Egy boszorkány porhüvelyét viselő tündérnek lenni mindenképpen nagyszerű kihívás. Él is a szerep adta lehetőségekkel. Az előadás után az ember olyan hangulatban távozott a színházból, hogy szentül meg volt győződve róla, neki is szüksége lenne ilyen bűbájos satrafára, aki néha szemébe mondaná a kellemetlen valóságot. De Márai nyilvánvalóan inkább arra kívánt ösztönözni bennünket, hogy ne csodára váljunk, hanem sürgősen nézzünk a tükörbe. 1994. December 13., Kedd Itt-Hon A 5 Lesz egészséges ivóvíz Trizsben Inkább fizessünk a jóért, mint ingyen a nitrátost Gross Róbert Trizs, Ragály (ÉM) - Már az elmúlt rendszerben Lázár György akkori miniszterelnök kijelentette, hogy a ’90-es évek elején minden magyar faluban egészséges ivóvíz kell legyen. Nos, ez egybeesik a rendszer- váltás időszakával, így ez az új kormány feladatává vált. 1992- ben indult egy. kormányprogram, hogy az apró falvak vezetékes ivóvízhez jussanak, akkor határozta el Trizs község ön- kormányzata is, hogy megpályázza ezt a lehetőséget, hiszen a községben levő kutak vize, talajvíz-szennyezett, nitrátos. Kiszely József polgármester: • Az önkormányzati törvényben is benne van, hogy 1994 végéibe az ország minden településén egészséges ivóvizet kell biztosítani. Ennek alapján született egy kormányprogram, amely konkrétan Borsod és Heves megyékre vonatkozóan előírta az ivóvízellátás megteremtését, ebben a programban szerepelt Trizs is. □ Hogyan indult ez konkrétan? • Megpályáztunk egy állam- háztartási pályázatot, céltámogatást, ehhez plusz kértünk területfejlesztési alapot és igénybe vettük a Céltámogatást Kiegészítő Keretet, mint saját forrás kiegészítésére. Meg kellett ragadnunk minden lehetőséget, hiszen éves költségvetésünk mintegy 8 millió forint, ez a beruházás pedig cirka 25 millióba fog kerülni. Egy évben a mi fejlesztési alapunk 2,5-3 millió forint, ezért ezt a beruházást mi saját erőből soha nem tudtuk volna megoldani. □ Hol tart jelenleg a beruházás? • Elkészült a kút, készen van a gépház, a tárolómedence, a hálózat lefektetésre került, még az aknák kiépítése és a lakos- ság rákötése van hátra. □ Úgy tudom, hogy lakossági hozzájárulás (20 ezer forint) is volt. Ezt az összeget mire fordítják? • Ez a rákötés és a vízóra költsége. A szomszéd községekben Ragályon és Zubogyon csak köz- kifolyós rendszert tudtak megépíteni, a mi lakosságunk egy közvetlen víznyerési lehetőséget nyert. Még hozzáteszem, hogy a hozzájánilásból 15 százalékot visszatérítünk közműfejlesztési hozzájárulás címén. □ Azt mondják a rossz nyelvek, hogy ennek a hálózatnak már működni kellene. • 1994. szeptember 30. az átadási határidő, bár ez valószínűleg csúszni fog, a kivitelező munkájában ugyanis minőségi kifogások merültek fel, ezért fog elhúzódni a kivitelezés. □ Tehát magyarul: szeptemberben még nem, de 1994 végéig elméletileg mindenkinek lehet a községben ivóvize. 9 így van. □ Úgy tudom, hogy ezt a kutat fogja használni Ragály is. Nem lesznek ebből problémák? • A kút 300 méter mélyfúrás, összefüggésben van az aggteleki vízrendszerrel, a kút hozama 220 liter percenként, így ez akár egy 1500 lelkes települést is kielégítene. A két község lakossága pedig közel sincs ennyi. □ Végeredményben ez egy közös beruházás... • Nem. Az üzemeltetés lesz közös. □ Egy ilyen vízműnek elég komoly költségei lesznek... • Igen, úgy gondoltuk, hogy a kazincbarcikai Vízmű Kft.-t fogjuk megbízni az üzemeltetéssel. így szakszerűbb és olcsóbb lesz, más községek tapasztalataiból tudjuk. Ez körülbelül azt jelenti, hogy a lakosság 60 forintot fizet köbméterenként, jövőre a várható emelések után 70-80 forintot. □ Úgy hallottam a faluban, hogy az örömbe üröm vegyül, hiszen eddig ingyen fogyaszthatták a vizet, ezután pedig fizetni kell érte... • Igen, eddig ihatták a „saját” vizüket, amely erősen nitrátos, egészségre káros. Tehát inkább fizessünk a jóért, az egészséges ivóvízért. Komfortosodik a falu, ezt bizony meg kell fizetni. □ Az egészséges ivóvíz feltétele a szennyvízhálózat kiépítése. • El vagyunk kötelezve 1995-re a gázprogramba. Utána jöhet a szennyvízhálózat kiépítése. De ez már az új testület feladata lesz. Számításom szerint kb. 1997-98-ban kerülhet rá sor. A szellemi munka és az öregedés (ÉMÍ - N.J.) - Évezredek óta kutatják a hosszú élet titkát, keresik az okokat, amelyek közrejátszanak az öregedésben, hogy amennyire lehet, kivédjük azokat. Életvitelünkkel, a munka és a pihenés ideális ritmusával, rengeteg sporttal, kevés alkohollal, zsíros étel helyett több növényi eredetű táplálék magunkhoz vételével. Sokat tudunk már, de nem eleget, hangoztatják az öregség tudományával foglalkozók. Tudjuk azt is, hogy azok az emberek, akik nyugdíjba vonulás után lassítják életritmusukat, siettetik útjukat a sír felé - állapították meg orvosok, akik azt tanulmányozták, mi tartja jó egészségben a 70-80 éveseket és a még idősebbeket. Mert léteznek olyan területek, ahol nagy átlagokat tekintve is, több a magas kort megért ember, mint másutt. Magas fennsíkon, jó klímájú hegyekben, ahol sem a nagyon hideg, sem a nagyon meleg nem fordul elő, tehát ahol viszonylag kiegyenlített a hőmérséklet egész évben. Életünk velejárója, hogy fizikailag is, szellemileg is le lehet épülni. Az ember vagy használja az agyát, vagy elveszti intellektuális képességeit, ami arra enged következtetni, hogy amíg élni szeretnénk, ne hagyjunk helyet napjainkban, időbeosztásunkban a szellemi restségnek. Más kérdés, sokan vallják, e nélkül bármeddig léteznénk is, azt nem számíthatjuk igazi életnek. Tudósok állítják azt is, hogy azok a vizsgált idős személyek, akiket rá lehetett venni még a szellemi aktivitásra, visszanyerték agyuk teljesítőképességét, amelyről azt hitték, hogy végleg elvesztették. Bizonyos tanulmányok azt mutatják: nem igaz, hogy az öregedés elkerülhetetlenül a szellemi képesség csökkenésével jár együtt. Egy jeles professzor például megállapította, hogy bizonyos játékok serkentik az agy működését, míg mások csökkentik. „A bingó” például beszűkíti a gondolkodást. Sokkal jobb bridzset játszani. A keresztrejtvényfejtés is használ. A legrosszabb azonban az, ha valaki állandóan a televízió előtt ül. A tévé így kimondhatatlanul butít, nem járul hozzá szellemi frissességünk megőrzéséhez, mint azt sokan hinnék. Ugyanakkor egy másik tudós arra tért ki, hogyha egészségesek akarunk maradni, vegyünk példát a majmokról, étkezzünk úgy, mint ahogy ezek a hozzánk legközelebb álló állatok teszik. Abaúji véradók kitüntetése Gönc, Tornyosnémeti (ÉM) - November 28-án ünnepélyes keretek között a véradók napja alkalmából kitüntetések átadására került sor Göncön a Szövetkezeti Takarékpénztár tanácstermében. Négy település: Gönc, Hidasnémeti, Hernádszurdok és Tornyosnémeti 68 önkéntes véradóját köszöntötték a Gönci Károlyi Gáspár Általános Iskola diákjai ünnepi műsorukkal. Mu- csi József a Magyar Vöröskereszt Bor- sod-Abaúj-Zemplén Megyei Szervezetének titkára 11 önkéntes véradónak hússzoros véradásáért, 57 önkéntes véradónak pedig tízszeres véradásáért adott át kitüntetést. A Vöröskereszt Országos Vezetősége Bazsó György Novajidrány és Garadna települések háziorvosának Kiváló Véradószervező Kitüntetést, Szabó Bertalannénak az encsi vöröskeresztes alapszervezet gazdasági felelősének a Vöröskeresztes munkáért ezüst fokozatát, Kormos Imrénének a Kiskinizsi Alapszervezet titkárának a Vöröskeresztes munkáért bronz fokozatát adományozta. A kitüntetetteknek szívből gratulálunk. Tízesztendős a devecseri óvoda Abaújdevecser (ÉM) - Az Abaújde- vecseri Óvoda fennállásának tizedik évfordulója alkalmából ünnepséget rendezett november 26-án délután három órai kezdettel az abaújdevecseri „Elekes”-kastély nagytermében. Jó hangulatú házi ünnepségükön az Aba- újdevecseri Óvoda gyerekei is bemutatták - nagy tetszéssel kísért - műsorukat. Különösen a nagymamák és az anyukák érzékenyültek el csemetéik produkciói láttán. meghívó
