Észak-Magyarország, 1994. december (50. évfolyam, 284-309. szám)

1994-12-10 / 292. szám

1994» December 10», Szombat Gazdaság ESZAK-Magyarország 5 Bérkorlátok között nehéz táncolni A vasút nem visel el 25,3 mi 11 iárdnál nagyobb veszteséget Vonaton. Sztrájk után, és sztrájk előtt (?)... Fotó: Farkas Maya Miskolc (EM - I.S.) - Sztrájk után és sztrájk előtt: vasutasfórumot tartott tegnap Miskolcon a MÁV Rt. vezérigazgatója. Rigó Zoltán. A vasutak helyzetéről, jelenéről jövőjéről. A bizonytalan jelenről és a bizonytalan jövőről. A vasút­nak persze mennie kell. Igaz, csütörtökön két órát álltak a vo­natok, és a jövő hét elejére har­minchat órás stopot hirdettek az érdekképviseletek. De a vasút - hozzáértők szerint - az ország vérkeringése. A fórum előtt a vezérigazgató a saj­tó rendelkezésére állt, s elmondot­ta: bár a közvélemény előtt elsősor­ban a bérkérdés megoldása - meg­oldatlansága - került előtérbe, de tulajdonképpen három csatornán folytak, s még folynak a megbeszé­lések a munkadó és munkavállaló között. Az egyik és az első, a foglal­koztatás kérdése, s ahol azt lehet el­mondani: a tárgyalások eredménye­sek lehetnek. A MÁV és a szakszer­vezetek álláspontja összeegyeztet­hető, az eltérések nem számottevő­ek, kompromisszum várható. Tény: a jelenlegi technológiát figyelembe véve, tovább nem karcsúsodhat az államvasutak, a további létszámle­építések már a biztonságos működ­tetést veszélyeztetnék, nem beszél­ve a szolgáltatások színvonalának romlásáról. Ám azért a racionalizá­lás elképzelhető, megvalósítható. Rigó Zoltán szerint, ez idáig 48 he­lyen javítanak mozdonyt, vagont az országban, harmada is elég lenne a javítóbázisoknak. Ugyanez elmond­ható a biztosítóberendezések eseté­ben is, a hetven javító-állomás he­lyett akár fele is megtenné. Persze altkor embereket kellene elbocsáta­ni, de az ő bérük - esetlegesen - a maradóknak kiosztható lehetne. A kollektív szerződésről szólva a vezérigazgató elmondotta: az érdek­képviseletekkel úgy egyeztek meg, hogy a témát egy negyedévre kon­zerválják, de az biztos, hogy a „je­lenlét-orientált” kollektív szerző­dést megváltoztatják, a teljesít­ményt, a hatékonyságot kívánják a továbbiakban díjazni. Ezzel min­denki egyetért, bár természetesen a részletek kidolgozása még várat magára. És persze kérdéses még a mellékvonalak jövője is. Itt és most Rigó Zoltán ismételten megerősítet­te: egyelőre nincs szó vasútvonalak megszüntetéséről, racionalizálás­ról, a szolgáltatások nívójának csök­kenéséről viszont igen. Kimondva: a legnagyobb ellentét munkaadó és munkavállaló között a bérkérdésben tapasztalható. A ve­zérigazgató szerint a MÁV finanszí­rozását csak úgy tudják megoldani ha 25,3 milliárd forinton beiül ma­rad a veszteség, ennyire van költ­ségvetési garancia. Ha ezt túllépik, akkor valamikor évközben ellehe­tetlenül, finanszírozhatatlanná vá­lik a MÁV és ez beláthatatlan kö­vetkezményekkel járhat. A hatszá­zalékos béremelést még ki tudják gazdálkodni, egyrészt saját erőből, másrészt pedig a kormány is ad tá­mogatást. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a költségvetési hozzájárulás átütemezésével a kamatnyereséget béremelésre fordíthatják. (Ez a ka­mat a MAV-nál 13 milliárd forintot tesz ki.) Egyébként egyszázalékos béremelés évente 440 millió forintot jelent a vasútnál.- Olyan gazdálkodási rendszert dolgoztunk ki - jelentette ki az új­ságírók előtt a vezérigazgató -, amely évközi béremelési lehetősé­geket teremthet. A január elsejei hat százalékon túl további 3-6 szá­zalékot, differenciálva. Ám ezt nem lehet előre odaadni, mert ez a pénz egyelőre nincs meg, ezt ki kell gaz­dálkodni, de garantáljuk, akár visszamenőlegesen is. Hiánypótlást kér a kárrendezési hivatal Nem lesz létszámleépítés Budapest (MTI) - Az ellenőrzést lényegesen javítani kell és szüksé­ges az ügyfélszolgálati munka és az információs rendszer tökéletesítése — mondotta Pitti Zoltán, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal új el­nöke. Áz elnök, bemutatkozó sajtó- tájékoztatón pénteken beszámolt arról, hogy az APEH-nél nem lesz létszámleépítés jövőre, és a fizeté­sek elérik a köztisztviselői törvény­ben előírt szintet. Új elnöke van az MTESZ-nek Budapest (MTI) - A szellemi élet fenntartása hazánkban alapvető fel­adat a jelenlegi nehéz gazdasági kö­rülmények ellenére is. A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségi Kamarája (MTESZ) egyik legfontosabb feladata, hogy e cél megvalósításához biztosítsa a lehet­séges társadalmi, gazdasági és tech­nikai eszközöket. Ézt Havass Miidós, az MTESZ újonnan megválasztott el­nöke mondta a szervezet hétvégi saj­tótájékoztatóján. Havass Miidóst a szövetségi kamara szövetségi taná­csa választotta meg két évre az elnö­ki tisztségre, emellett az MTESZ el­nökségét is újjáválasztották. Növekszik a zalai kőolajtermelés Nagykanizsa (ÉM) - Jelentős és megalapozott termelésnövekedést vár a Mól Rt. Nagykanizsai Bányá­szati Üzeme: míg az idén 310 ezer tonnányi kőolajat hoztak felszínre a zalai mezőkből, jövőre már a 400 ezer tonnát is meghaladja a kiter­melés. 1994-ben 5 milliárd forint, egy év múlva pedig már 6,3 milliárd forintos árbevételre számítanak. A szembetűnő növekedés fő ténye­zője Nagylengyel térsége. Ugyanis a korábbi évek nagyberuházásai nyo­mán itt megvalósult, magasnyomá­sú szén-dioxidos - azaz másodlagos - olajkitermelési rendszer 1995-ben éri el a Jelfutás” időszakát. így csu­pán ez az egy mező a mostani zalai összhozamot megközelítő mennyi­ségű, 300 ezer tonnányi nyersolajat produkál évente - egészen az ezred­fordulóig. November: több megtakarítás Budapest (MTI) - A lakossági net­tó megtakarítások november végéig 282,1 milliárd forinttal növekedtek. Novemberben az állomány jelentős mértékben, 41,8 milliárd forinttal emelkedett. Minderről a Magyar Nemzeti Bank tájékoztatta az MTI- t pénteken. A tájékoztatás szerint a megtakarí­tások novemberi jelentős növekedé­sében szerepet játszott, hogy kifi­zették a megemelt nyugdíjakat. Eb­ben a hónapban döntő részben a készpénz-állomány, kisebb részben a bankbetétek összege növekedett. Miskolc (ÉM) - Az Országos Kár- rendezési és Kárpótlási Hivatal (OKKH) az 1992. évi XXXII. törvény alapján - amely, mint ismeretes az életüktől és személyes szabadságuk­tól politikai okokból jogtalanul meg­fosztottak kárpótlásáról szól - de­cember 15-éveí befejezi a benyújtott kérelmek elbírálását. Ezzel kapcsola­tosan az OKKH közleményt juttatott el szerkesztőségünkhöz. A december 15-i határidővel el nem bírált kérelmek esetében a hi­vatal a rendelkezésre álló beadvá­nyok és az addig hozzá csatolt ok­iratok alapján dönt. Ezekben az ügyekben részben a hivatal e terü­leten tanúsított késedelmes határo­zathozatali gyakorlata miatt, rész­ben pedig azért nem született dön­tés, mert a beadott anyag nem tar­talmazta azokat az okiratokat, amelyek alapján a határozat meg­hozható lett volna, és eredménytele­nek maradtak a hivatal hiánypótlá­si felhívásai is. Akadályozta a dön­téshozatalt az a tény is, hogy a hi­ánypótlási felhívásokra mind a jo­gosultak, mind a bizonyítási eljárás során megkeresett hivatalok és in­tézmények a kért okmányokat ké­sedelmesen, vagy csak az esetek egy részében adták ki. A hivatalnak nemcsak a beadás óta eltelt, hosszú idő núatt törvényi és erkölcsi köte­lessége a döntés, hanem azért is, mert e döntéshozatali munka lezá­rása nélkül az 1994. évi II. törvény alapján beadott igények elbírálása nagyobb számban és biztonságosan nem folytatható. Kérjük emiatt a hiánypótlási fel­hívást kapott tisztelt jogosultakat, meghatalmazottjaikat, és a hiány­pótlás ügyében megkeresett hivata­lokat, intézményeket, hogy a kért adatok, okiratok sürgős megküldé­sével legyenek segítségünkre! Bí­zunk abban, hogy hozzájárulásuk­kal, segítségükkel a szóban forgó, 1992-ben és 1993-ban beadott, még döntésre váró több mint négyezer ügyben 1994. december 15-ével be­zárólag érdemi döntést hozhatunk. SZAKÉRTŐ SZEMMEL A kárpótlásijegy- befektető társaságokról Székely Ágnes (29), az Országos Takarék- pénztár megyei igazgatóságának jogtanácsosa, jogász Az elmúlt hónapokban megszaporodtak a kár­pótlási jegyek hasznosí­tására alakult részvény- társaságok. Az Állami Ér­tékpapír- és Tőzsdefel­ügyeletnél jelenleg is négy kárpótlásijegy­hasznosító részvénytársaság tájékoztatója vár a felügyeleti jóváhagyásra. Sokan gondolkoznak mostanság a kárpótlá- sijegy-tulajdonosok közül azon, mitévők le­gyenek? Várják meg amíg a kormány által beígért, a kárpótlási jegyek „felszívására" hi­vatott cégek részvényei piacra kerülnek, vagy forduljanak valamelyik kárpótlásijegy­hasznosító rt.-hez? Nos, azoknak akiknek nincs megtakarított készpénzük, és rendel­keznek valamilyen összegű kárpótlási jegy- gyei, befektetési formának tekinthető ez a le­hetőség, hiszen kedvezményekkel kecsegtet. Nevezetesen a kárpótlási jegy tulajdonosa a jegyérték 160 százalékának megfelelő összeget éves bruttó keresetének 30 százalé­káig a személyi jövedelemadójából levon­hat. Természetesen a befektetés hozamáról és annak mértékéről kockázatos lenne nyi­latkozni, hiszen nem ismert a részvénytársa­ságok befektetési szándéka, az a konkrét cél, hogy mire akarják fordítani az összegyűlt kárpótlási jegyeket. A sajátjogú (vagy alanyi jogon) kárpótoltak esetében azért kockázatos ez a forma, mert ha a befektetési alap lejegyzése a meghirde­tett minimum összeg erejéig nem történik meg, nincs garantálva, hogy a kárpótolt az általa beadott sorszámú jegyet kapja vissza. Ez azzal a veszéllyel jár, hogy az alanyi jo­gon kárpótolt kizárja magát a privatizáció­ból, ahol egyébként előnyt élvezhetne. Nem tudja ugyanis igazolni a kárpótlási hivatal ha­tározatával egyezően a kárpótlási jegyeinek származását. A kormányfő és a pénzügymi­niszter nyilatkozataiból pedig egyértelműen arra következtethetünk, hogy az állami va­gyon privatizálásánál előnyt élveznek a jövő­ben a készpénzzel rendelkezők, és a saját jo­gon kárpótoltak. így tehát jelentős veszteség érheti azokat, akiknek a befektetési alap más sorszámú kárpótlási jegyet ad vissza. A nem saját jogon kárpótoltakat természetszerűen ez a veszély nem fenyegeti, hiszen a jegyzést végző pénzintézet azt garantálja, hogy a be­adott névértéknek megfelelő mennyiségű kárpótlási jegyet szolgáltat vissza. Mindent egybevetve, kockázatosnak ítélem ezt a befektetést, amennyiben nincs informá­ció a befektetés céljáról és nem ismertek a megtérülés (legalább a befektetés értékéig) biztosítékai. A privatizáció során meghirde­tésre kerülő vállalatok, gazdasági társaságok állami tulajdonban levő részvényeinek, tulaj­donhányadának megszerzésére irányulhat­nak ezek a befektetések, hiszen ezeknél lehet majd kárpótlási jegyért vagyontömeget sze­rezni. Amennyiben a kormány úgy dönt, hogy az állami vagyon privatizációjából a nem saját jogon kárpótoltak nem vehetnek részt, úgy az ezekre alapított részvénytársa­ságok, illetve befektetési alapok valószínűleg meg fognak szűnni, vagy a lehetőségekhez mérten más befektetés felé fognak orientá­lódni. Azt azonban, hogy kizárólagosan az alanyi jogon kárpótoltak vegyenek részt a va­gyon megszerzésében nem tartom valószínű­nek. Nyilvánvalóan lesz lehetőségük a befek­tetési alapot kezelő társaságoknak is a va­gyonszerzésre. Legfeljebb ennek a skálája szűkülhet le. Összességében azt tudom javasolni, hogy azok forduljanak a kárpótlási jegy-hasznosító társaságokhoz, akik a személyi jövedelemadó visszaigénylésében látják az üzletet, mert a befektetés haszna nyilvánvalóan nem prog­nosztizálható. Aki a szó szoros értelmében be­fektetni akar, várja meg a kárpótlási jegyekért jegyezhető részvényjegyzést. A jól tájékozot­tak szerint ugyanis az ÉMÁSZ privatizációja esetében például a jegyezhető tőke 15 száza­lékáig elfogadják majd a kárpótlási jegyeket is. Flogy névértéken, vagy kamattal növelt érté­ken í Nos erről jelenleg nem lehet biztosat nyi­latkozni. Bezárás előtt a miskolci húskombinát Miskolc (ÉM - I.S.) - Információink sze­rint mindössze egy pályázat érkezett a felszámolás alatt álló miskolci húskombi­nátra, ám az sem felelt meg az alaki köve­telményeknek. Ez pedig egyrészt annyit tesz: nem lesz valós és új tulajdonosa az évek óta mély krízisben lévő cégnek, másrészt pedig annyit: kedden a felszá­molással megbízott Takarék Vagyonke­zelő, Csődmenedzser és Felszámoló Rész­vénytársaság igazgatója, Balásdi-Szabó István munkásgyűlésen bejelenti az em­bereknek, hogy bezárják a céget. Tény: a húskombinát felszámolása alatt is dolgozott, de az is tény, kapacitásának csak töredékén, bérmunkában, ám csaknem vesz­teségmentesen, emberek százait foglalkoz­tatva. Ez a csaknem veszteségmentesség annyit jelentett: a tavalyi 280 millió forintos veszteséget különböző intézkedésekkel, raci­onalizálásokkal 50 millió forintra redukál­ták. Am a hitelezői választmány azt mondot­ta: eddig, és ne tovább. Balásdi-Szabó István tegnap lapunk érdeklődésére elmondotta: - Bár több érdeklődő volt a vállalatra, hazaiak és külföldiek, németek, ukránok, oroszok, de csak egy miskolci konzorcium, a MIÉT adta be pályázatát. Áfa nélkül 250 millió forintot ígértek a cégért, pályázatukat azonban alaki hiba miatt nem fogadták el. (Csak zárójelben jegyezzük meg: a húskombinát vételi ajánla­ta 600 millió forint volt.) Egyébként arra a korábbi sikertelen pá­lyázatokból következtetni lehetett, hogy kizá­rólagos pénzügyi befektető a húskombinátra nem jelentkezik, szakmai befektetőnek pedig nincs szüksége ekkora üzemre, amely azért készült egy sikeresebb jövőre, hiszen a közel­múltban sikerrel vették az úgynevezett Euró­pa Unió-féle szemlét, méghozzá az utóbbi évekhez képest minimális összegből -19 mil­lió forint - „úszták” ezt meg. Ez azt jelenti, hogy a húskombinát a következő években is alkalmas (lehetett volna) az EU országaiba történő exportra. Kedden tehát a felszámoló bejelenti a vé­get, persze az utolsó szót majd a bíróság mondja ki: jogszerű-e a hitelezők döntése a bezárás mellett, avagy ezzel a valóban mini­mális veszteséggel továbbra is üzemeltethe- tő-e a cég? Mindenesetre a keddi bejelentés nem jelent azonnali pauzát, az alapanyago­kokból cirka december 23-ig még működik a cég, amely különben több száz embert foglal­koztat. _ÁRFOLYAMOK Budapest (MTI) - A kis tételben folyó kereske­déstől eltekintve 320 üzletben összesen 131,303035 millió forint forgalmat bonyolított le a Budapesti Értékpapírtőzsde a tegnapi na­pon árfolyamértéken. Á részvények forgalma 291 promt kötésben névértéken 41,87150 mil­lió forintot, árfolyamértéken számolva pedig 83,604790 millió forintot tett ki. Összesen 51 869 darab részvény cserélt gazdát. Kárpótlási jegy Index (ideiglenes) dec. 9. 1475,76 -9,57 Hivatalos árfolyamok Érvényben: 1994. december 9. Valuta Deviza Pénznem Vétel Eladás Középárf. Angol font 172,84 176,32 174,27 Ausztrál dollar 8003 87.18, *6.38 . Belga és lux. frank’ 341,22 348,14 344,08 Dán korona" • ' 17.91 16,27 18.07 Finn márka 22,70 23,16 22,90 Fi ancia frank 20,43 J 20 85 20,61" Hollandforint ................62,58 63,84 63.18 i r fönt 168,44 172,90 171,02 Japán yen* 110,21 112*41 111,49 Kanada! dollár 80,01 81.59 80.79 Kuvaiti dinar 369,23 376,47 372,61 Német «tarka iM 70,13 71.55 ; 78,76 Norvég korona 16,10 16,42 16,24 Olasz líraM 67.99 69,39 68,56 Osztrák seb ill. 9,96 10,16 10,05 '68,53 ■ 69.93 i 69.20 Spanyol peseta 83,71 85.43 84,49 Övijei Irani 82,69 84.39 83.50 Svéd korona 11.70 15,00 14.86 1 'SA-dollár •\ 110,71 1.12,85' 411.,82 ECU (KP) 133,84 136,56 135,17 A megadott számok 1 egységre értendők, forint­ban *: 100 egység, **: 1000 egység

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom